2019. július 22. hétfő
Ma Magdolna, Mária, Magda névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Nemzetárulás vagy „sokszínűség”?

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Még csak nem is az a probléma, hogy a szerb többség ilyen határozatot hozott (ez az ő erkölcsi bizonyítványuk), hanem hogy a véemeszes képviselők is megszavazták azt! A párt tagjainak is nyilatkozni kell(ene), hogy támogatják-e a Pásztor-politikát, ami a teljes beolvadásba vezet. Jó alkalom lesz erre november 4. és 25. is. Bozóki Antal:

Szerbia példaképül szolgálhat a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak tiszteletben tartása terén.

Ana Brnabić szerb kormányfő (Washington, 2018. július 21.)[1]

Augusztus 16.

Párizs és Berlin az „útrövidítés” ellen

Franciaország és Németország, az Európai Unió (EU) két legbefolyásosabb országa, az elkövetkező hónapokban is „erősen fog ragaszkodni” a jogállam létrehozásához Szerbiában, ami az Európai Uniós csatlakozási folyamat 23. és 24. tárgyalási fejezetének a témája, mondták nem hivatalos diplomáciai körökben a belgrádi Danas napilapnak. Párizs és Berlin úgy tartják, „nem lehetséges semmilyen útrövidítés (átlós út)”, amikor a joguralomról van szó Belgrád európai útjának folytatásában. Ezzel az állásponttal egyetértenek a Balti államok – Litvánia, Lettország és Észtország is – közölték a napilappal.

– Habár a koszovói kérdés megoldása kulcsfontosságú Szerbia európai integrációs törekvésére nézve, az említett országok ugyanolyan hangsúlyt fektetnek a 23. és a 24. fejezet kritériumainak teljesítésére, amitől a többi tárgyalási fejezet megnyitásának az üteme is függ.

A nyilatkozók emlékeztettek Emmanuel Macron francia elnök Aleksandar Vučić szerb elnökkel tartott nem régi párizsi találkozójára, amikor Macron így fogalmazott: „Amennyiben 2025-ig elvégeznek mindent, ami elő van látva, Szerbia beléphet az Európai Unióba, ha pedig nem – nem leszünk ambivalensek, amennyiben a dolgok gyorsabban történnek, a távlat is lehet más. A kulcsfontosságú dolgokat kell szemlélnünk, mert ha semmit nem végeznek el, Szerbiának nincsen esélye a belépésre, de ha az azonosított témákban, mint például a jog uralma és egyebek, haladás van, akkor lehetséges. Ha Szerbiai még gyorsabban fejlődik, mondhatjuk, hogy a tárgyalások haladnak, és hogy le lehet zárni azokat”.

A jog uralmához kötődik a nemzeti kisebbségi jogoknak az európai mércéhez való idomítása és azok gyakorlati alkalmazása is. Nem véletlen, tehát, hogy Szerbia számára fontos a november 4-ére kitűzött nemzeti tanácsi választás.

Ilyen szempontból továbbra is megválaszolatlan a kérdés (amihez kapcsolódik a politikai és erkölcsi felelősség megállapítása is), hogy azok a délvidéki magyar politikusok, elsősorban Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke és Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) köztársasági parlamenti képviselője – a június 20-án elfogadott nemzeti kisebbségjog törvénymódosítások „parlamenti eljárásba kerülését és a szavazást megelőzően, mintegy másfél éves egyeztetési folyamat” alatt –  megtettek-e mindent a magyar közösség helyzetének rendezése érdekében?  A november 4-ei szavazás erről is szól.

A dolog nagyon úgy néz ki, hogy ismét egy történelmi lehetőség elmulasztása történt, és hogy – a nemzeti tanácsi választások után – újabbra már, sajnos, belátható időn belül, nemigen lesz lehetőség. Szerbia a törvénymódosítások támogatottságára és a választásokra fog hivatkozni. Eközben a magyar közösség tagjai szétszélednek a világba. Érez-e ezért valaki felelősséget? Vagy csak a nagy havi fizetés és a fehér ing a fontos? Miért vállal valaki tisztséget, ha nem tudja/képes azt ellátni?

Augusztus 17.

Nemzetárulás vagy „sokszínűség”?

A Délhír internetes portál munkatársa arról tájékoztat, hogy „belebotlott” Pásztor István, Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökének interjújába, „amelyet korábban a Reporter nevű lapnak adott”.

Az írásból megtudjuk, hogy a nyári szünet után az egyébként is alig ülésező „Tartományi Képviselőház megszavazza az új ügyrendi szabályzatot, amely megakadályozza, hogy az ellenzék obstrukciót alkalmazzon (azáltal, hogy „túl sok” törvénymódosítási indítványt nyújt be”. 

A szerző kommentárja szerint, „ily módon lehetővé válik a Vajdaság napjáról (vagy ahogy Pásztorék és a szövetségeseik mondanák: a tartomány jelentős dátumairól) szóló képviselőházi határozat gyors és zavartalan alkalmazása”. Ugyanakkor felvetődik a kérdés, hogy ez nem-e a parlamenti demokrácia sajátos értelmezése, illetve a megnyirbálása is? 

A Reporter kérdésére, miképpen kommentálja azt, hogy a vajdasági magyar ellenzéki pártok és a magyarországi „radikális jobboldal” nemzetárulónak nevezi őt, csak azért mert pártja a „jelentős vajdasági dátumok” megünneplésére szavazott, Pásztor azt válaszolta, sokan furcsán értelmezik a szólásszabadságot. Továbbá fájlalja, hogy az emberek annyira felszínesek tudnák lenni, hogy bedőlve a hazugságoknak megbélyegeznek másokat. Holott a stigmatizációt/megbélyegzést kiváltó, „jelentős vajdasági dátumokról” szóló képviselőházi határozat az egyik legnagyobb értéket: Vajdaság sokszínűségét tükrözi, válaszolta Pásztor – írja a Délhír.

November 25-ének, a Délvidék Magyarországtól való elcsatolása napjának „jelentős vajdasági dátumként” való megszavazásának a szólásszabadsághoz és Vajdaság „sokszínűsége tükrözéséhez” – ahogyan Pásztor fogalmazott – éppen semmi köze nincsen. Pásztor magyarázata csak a probléma lényegéről való figyelemelterelési szándékát mutat(hat)ja.

A közéletet a múlt század hetvenes évei óta nem csak követem, de huzamosabb ideig jómagam is a részese voltam, nem emlékszem azonban, hogy  bármilyen szinten is olyan döntést hoztak volna, amelyik megalázta az itt élő népek bármelyikét is. November 25. ünneplésének az itteni magyarságra való kényszerítését viszont sokan így élik meg, és nem kívánnak abban részt venni.

A döntés semmiképpen nem szolgálja az itt élő népek békés együttélését. Ezen Pásztor semmilyen magyarázata nem változtat.

Még csak nem is az a probléma, hogy a szerb többség ilyen határozatot hozott (ez az ő erkölcsi bizonyítványuk), hanem hogy a véemeszes képviselők is megszavazták azt! A párt tagjainak is nyilatkozni kell(ene), hogy támogatják-e a Pásztor-politikát, ami a teljes beolvadásba vezet. Jó alkalom lesz erre november 4. és 25. is.

 

2018. augusztus 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Nem a smirgli

Oda jutottunk, hogy a kisember annyira kiábrándult már a biztonságáért felelős szervből, valamint az őt – >

Tovább

A szabadkai Houdini

Szemmel látható, hogy Bogdan Laban a szabadkai hatalmi elit (és a szélesebb értelemben vett hatalomgyakorlók) számára >

Tovább

Temetőt győztek

A temetőbeli közjáték a működő nemzeti illiberál színrevitele, valami másra van szükségünk, jövő-tervekre, hiszen a múltat >

Tovább

Vége

A rezsim nem a barantázó pántürk ősdilettánsokat hozza helyzetbe, és nem is az Akadémia ingatlanvagyona érdekli, >

Tovább

Mélységesen sajnálnám, ha a Vajdaságban kihalna a magyar mondat

Vagy tíz évvel ezelőtt naplómban írtam erről, akkor is jöttek a verőlegények, mert ez tabutréma volt. >

Tovább

SZÓSZEDET

Itt, a szövegeket szövők és lélegzők tengerszemében olyan távolinak tűnnek a kultúra ítészei és szabászai, a >

Tovább

Szavazni vagy bojkottálni?

A délvidéki/vajdasági magyar közösség – egyebek között – politikai apátiába is került, amit katasztrófának is lehet(ne) >

Tovább

A hinta

Újvidék önkormányzata nem folyamodik olyan populista, ad hoc megoldásokhoz, mint egyes városok, ahol egy mobilcsapat 48 >

Tovább

„Meddig jutottunk?”

A háborús bűnösség, rehabilitálás és kártérítés kérdésével kapcsolatban megállapítják, hogy az észlelt „fogyatékosságok nagyban nehezítik, vagy >

Tovább

Srebrenica 24 éve

A srebrenicai a legnagyobb méretű tömegmészárlás, melyet kontinensünk a második világháború óta mindezidáig láthatott. Különösen zavarba >

Tovább

Marosvásárhely jobban teljesít

Kolozsváron egy kisebb székelyföldi város összlakosságát kitevő magyar egyetemista “van jelen” az év tíz hónapjában. Tetszik, >

Tovább

Nemzetközi segédlettel

A nemzetközi és szerbiai jogszabályok ellenére folyamatban van – külföldi és szerbiai támogatással, ingatlanvásárlásra, épületanyag és >

Tovább