Ma Lujza, Ágnes, Henrik névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
Nemzetárulás vagy „sokszínűség”?
Bozóki Antal
Még csak nem is az a probléma, hogy a szerb többség ilyen határozatot hozott (ez az ő erkölcsi bizonyítványuk), hanem hogy a véemeszes képviselők is megszavazták azt! A párt tagjainak is nyilatkozni kell(ene), hogy támogatják-e a Pásztor-politikát, ami a teljes beolvadásba vezet. Jó alkalom lesz erre november 4. és 25. is. Bozóki Antal:
Szerbia példaképül szolgálhat a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak tiszteletben tartása terén.
Ana Brnabić szerb kormányfő (Washington, 2018. július 21.)[1]
Augusztus 16.
Párizs és Berlin az „útrövidítés” ellen
Franciaország és Németország, az Európai Unió (EU) két legbefolyásosabb országa, az elkövetkező hónapokban is „erősen fog ragaszkodni” a jogállam létrehozásához Szerbiában, ami az Európai Uniós csatlakozási folyamat 23. és 24. tárgyalási fejezetének a témája, mondták nem hivatalos diplomáciai körökben a belgrádi Danas napilapnak. Párizs és Berlin úgy tartják, „nem lehetséges semmilyen útrövidítés (átlós út)”, amikor a joguralomról van szó Belgrád európai útjának folytatásában. Ezzel az állásponttal egyetértenek a Balti államok – Litvánia, Lettország és Észtország is – közölték a napilappal.
– Habár a koszovói kérdés megoldása kulcsfontosságú Szerbia európai integrációs törekvésére nézve, az említett országok ugyanolyan hangsúlyt fektetnek a 23. és a 24. fejezet kritériumainak teljesítésére, amitől a többi tárgyalási fejezet megnyitásának az üteme is függ.
A nyilatkozók emlékeztettek Emmanuel Macron francia elnök Aleksandar Vučić szerb elnökkel tartott nem régi párizsi találkozójára, amikor Macron így fogalmazott: „Amennyiben 2025-ig elvégeznek mindent, ami elő van látva, Szerbia beléphet az Európai Unióba, ha pedig nem – nem leszünk ambivalensek, amennyiben a dolgok gyorsabban történnek, a távlat is lehet más. A kulcsfontosságú dolgokat kell szemlélnünk, mert ha semmit nem végeznek el, Szerbiának nincsen esélye a belépésre, de ha az azonosított témákban, mint például a jog uralma és egyebek, haladás van, akkor lehetséges. Ha Szerbiai még gyorsabban fejlődik, mondhatjuk, hogy a tárgyalások haladnak, és hogy le lehet zárni azokat”.
A jog uralmához kötődik a nemzeti kisebbségi jogoknak az európai mércéhez való idomítása és azok gyakorlati alkalmazása is. Nem véletlen, tehát, hogy Szerbia számára fontos a november 4-ére kitűzött nemzeti tanácsi választás.
Ilyen szempontból továbbra is megválaszolatlan a kérdés (amihez kapcsolódik a politikai és erkölcsi felelősség megállapítása is), hogy azok a délvidéki magyar politikusok, elsősorban Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke és Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) köztársasági parlamenti képviselője – a június 20-án elfogadott nemzeti kisebbségjog törvénymódosítások „parlamenti eljárásba kerülését és a szavazást megelőzően, mintegy másfél éves egyeztetési folyamat” alatt – megtettek-e mindent a magyar közösség helyzetének rendezése érdekében? A november 4-ei szavazás erről is szól.
A dolog nagyon úgy néz ki, hogy ismét egy történelmi lehetőség elmulasztása történt, és hogy – a nemzeti tanácsi választások után – újabbra már, sajnos, belátható időn belül, nemigen lesz lehetőség. Szerbia a törvénymódosítások támogatottságára és a választásokra fog hivatkozni. Eközben a magyar közösség tagjai szétszélednek a világba. Érez-e ezért valaki felelősséget? Vagy csak a nagy havi fizetés és a fehér ing a fontos? Miért vállal valaki tisztséget, ha nem tudja/képes azt ellátni?
Augusztus 17.
Nemzetárulás vagy „sokszínűség”?
A Délhír internetes portál munkatársa arról tájékoztat, hogy „belebotlott” Pásztor István, Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökének interjújába, „amelyet korábban a Reporter nevű lapnak adott”.
Az írásból megtudjuk, hogy a nyári szünet után az egyébként is alig ülésező „Tartományi Képviselőház megszavazza az új ügyrendi szabályzatot, amely megakadályozza, hogy az ellenzék obstrukciót alkalmazzon (azáltal, hogy „túl sok” törvénymódosítási indítványt nyújt be”.
A szerző kommentárja szerint, „ily módon lehetővé válik a Vajdaság napjáról (vagy ahogy Pásztorék és a szövetségeseik mondanák: a tartomány jelentős dátumairól) szóló képviselőházi határozat gyors és zavartalan alkalmazása”. Ugyanakkor felvetődik a kérdés, hogy ez nem-e a parlamenti demokrácia sajátos értelmezése, illetve a megnyirbálása is?
A Reporter kérdésére, miképpen kommentálja azt, hogy a vajdasági magyar ellenzéki pártok és a magyarországi „radikális jobboldal” nemzetárulónak nevezi őt, csak azért mert pártja a „jelentős vajdasági dátumok” megünneplésére szavazott, Pásztor azt válaszolta, sokan furcsán értelmezik a szólásszabadságot. Továbbá fájlalja, hogy az emberek annyira felszínesek tudnák lenni, hogy bedőlve a hazugságoknak megbélyegeznek másokat. Holott a stigmatizációt/megbélyegzést kiváltó, „jelentős vajdasági dátumokról” szóló képviselőházi határozat az egyik legnagyobb értéket: Vajdaság sokszínűségét tükrözi, válaszolta Pásztor – írja a Délhír.
November 25-ének, a Délvidék Magyarországtól való elcsatolása napjának „jelentős vajdasági dátumként” való megszavazásának a szólásszabadsághoz és Vajdaság „sokszínűsége tükrözéséhez” – ahogyan Pásztor fogalmazott – éppen semmi köze nincsen. Pásztor magyarázata csak a probléma lényegéről való figyelemelterelési szándékát mutat(hat)ja.
A közéletet a múlt század hetvenes évei óta nem csak követem, de huzamosabb ideig jómagam is a részese voltam, nem emlékszem azonban, hogy bármilyen szinten is olyan döntést hoztak volna, amelyik megalázta az itt élő népek bármelyikét is. November 25. ünneplésének az itteni magyarságra való kényszerítését viszont sokan így élik meg, és nem kívánnak abban részt venni.
A döntés semmiképpen nem szolgálja az itt élő népek békés együttélését. Ezen Pásztor semmilyen magyarázata nem változtat.
Még csak nem is az a probléma, hogy a szerb többség ilyen határozatot hozott (ez az ő erkölcsi bizonyítványuk), hanem hogy a véemeszes képviselők is megszavazták azt! A párt tagjainak is nyilatkozni kell(ene), hogy támogatják-e a Pásztor-politikát, ami a teljes beolvadásba vezet. Jó alkalom lesz erre november 4. és 25. is.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Sok pénz, semmi eredmény
A jelenlegi vezetőknek halvány elképzelésük se nincsen, hogyan lehetne fejleszteni, a saját lábára állítani a délvidéki/vajdasági >
A mazsolázók
Színre lépnek a névtelenül mazsolázó sajtómunkások, akik a megjelent autorizált interjút úgy vágják össze, hogy nem >
Kusturica Szarajevó fölött
És akadnak azért jó dolgok is. Igaz, a halálhoz kötődnek ezek is. Elhunyt ugyanis az újvidéki >
Az elrabolt idők nyomában
Én csak keresem a hagyományt miközben az a tudat kínoz, hogy elrabolták a múltomat. Nem csak >
A tévedhetetlenekkel szemben
Furcsa állítás, de bevallom: nem hiszek azoknak az embereknek, akik életükben nem tévedtek jó néhányszor. Nem >
„Nesze semmi, fogd meg jól!”
Aki csak teheti, továbbra is tartson ki az elvett ingatlanok természetben való visszakövetelése mellett, ne fogadja >
A közéleti vákuum depresszív hatása
A covid19 befagyasztotta az állapotokat, ami nem jelenti azt, hogy a társadalmi feszültségek nem növekszenek. Ezt >
A harmincas évek újra meg újra felbukkanak
Az antifasiszta Európa kerekedett felül, az képviselte a többséget, és rossz érzéseim ellenére elégedett vagyok azzal, >
Haiku és kapitalizmus
Inkább azon csodálkoztam, hogy ezek az államkapitalista kommunista milliárdosok verseket írnak. Mégpedig haikukat! Környezetünkben ilyesmi nem >
Független sajtó
Aki saját eszmei értékrendjéhez ragaszkodik, legyen az akár szocialista, konzervatív vagy liberális, az Arthur Koestlerrel elmondhatja, >
Bűn
Lehet, hogy a legnagyobb bűn a bűnhődéstől való menekülés. Azokra gondolok, akik Pilátusként nem akartak hallani >
Kamberi: „Így még Milošević uralkodása idején sem volt”
A képviselők nem éltek/élnek az anyanyelv használatának jogával a szerb parlamenti felszólalásaik alkalmával. Kovács Elvira, a >