2021. április 19. hétfő
Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

„Nem adjuk fel soha”

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A nemzeti tanácsi választások a „haladó” hatalom számára rendkívül fontosak, hogy legitimálja „kisebbségbarát politikáját" és ezzel levegye napirendről  ezt a kérdést és a megoldásokkal elégedetlenkedőket, a politika bírálóit. A magyar pártok egyelőre még csak a hangjukat sem hallatták a nemzeti tanácsi választással kapcsolatban, pedig eljött a színvallások ideje. Vagy ez csak vihar előtti csend lenne? Bozóki Antal:

Szerbia példaképül szolgálhat a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak tiszteletben tartása terén.

Ana Brnabić szerb kormányfő (Washington, 2018. július 21.)

Augusztus 15.

„Nem adjuk fel soha”

A Demokrata c. budapesti hetilap, a 2018. augusztus 15-ei számában, interjút közölt Csóti Györggyel, a Budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) igazgatójával.

Az interjúban Csóti kifejtette nézetét a magyar nemzetpolitika külhoni vonatkozásában szükséges teendőkről, de kitért a KJI ezzel kapcsolatos tevékenységére is. Fontos üzeneteket tartalmaz a délvidéki/vajdasági magyarságra nézve is.

A határon túli magyarság helyzetével kapcsolatban Csóti elmondta, hogy „a társnemzeti státusz lenne a legmagasabb szintű együttélési forma az elcsatolt területeken élő őshonos magyar nemzeti közösségeknek. És ez alanyi jogon járna a magyaroknak, mert ott élnek, ahol születtek, ahol őseik falvakat, városokat, kulturális intézményeket hoztak létre, és több mint ezer esztendőn át vérükkel védték szülőföldjüket. Olyan jogokkal kellene rendelkezniük, mint a belgiumi vagy a svájci társnemzeteknek. A történelem bűnös szeszélye folytán többségi helyzetbe került nemzetek azonban hallani sem akarnak erről. A dolog tehát fordítva áll: ha nem adják meg a társnemzeti státuszt, akkor autonómiát kell követelni, és az autonómia alanyi jogon járna, mint a társnemzeti státusz.”

A szomszédos országokban elő magyarok helyzetét értékelve elmondta: – Hét szomszédunk közül négyben, Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában és Szerbiában változó intenzitással többnyire soviniszta, magyarellenes politika uralkodik. Ebben szinte nincs különbség bal- és jobboldal között. Déli szomszédunknál ez most nem nagyon tapasztalható, mert integrációs törekvéseik szempontjából kontraproduktív lenne Magyarországgal feszültséget szítani – nyilatkozta a KJI igazgatója. „Bátran kijelenthető, hogy a szomszédjaink eltökélt szándéka a területükön élő őshonos magyar nemzeti közösségek teljes felszámolása. Természetesen ma már nem a XX. századi módszerekkel, népirtással, vagy erőszakos kitelepítéssel, hanem kierőszakolt asszimilációval és kivándorlással”, tette hozzá.

– Mindezek tudata nem jelenti azt, hogy ne keressük a barátságot és együttműködést trianoni szomszédjainkkal, épp ellenkezőleg: törekedni kell a békés és kölcsönösen előnyös közép-európai együttélésre, de állandóan szem előtt tartva a magyar nemzeti érdekeket, törekedve a XX. századi sebek begyógyítására, a fent leírt autonómia megvalósításával. A Kárpát-medencében is zászlóra tűzhető a közel-keleti elv – területért békét! –, a helyzetünkre adaptálva: területért jogot! – fogalmazott a KJI igazgatója.

Az autonómia, a jogbiztonság, valamint a létszámcsökkenés összefüggésében Csóti kifejtette, hogy „a teljes körű autonómia vagy a társnemzeti státusz megadása nélkül sehol sem lehet teljes jogbiztonságról beszélni, és nem állítható meg a népességfogyás”. Arra kell törekedni, hogy az „adott országban érvényben lévő kisebbségi jogok ne sérülhessenek, senkinek se essen bántódása magyarsága miatt” – mutatott rá Csóti. „Ezen túlmenően a Kárpát-medencei összmagyar politikának követelni kell szomszédjainktól, hogy betartsák az általuk is aláírt nemzetközi kisebbségvédelmi egyezményeket. Ellenkező esetben, aminek szemtanúi vagyunk, a kérdést állandóan napirenden kell tartania nemzetközi fórumokon – amit csak ritkán tapasztalunk. Emellett követelni kell a kétoldalú, országok közötti alapszerződésekben foglaltak betartását is” – tette hozzá.

Mivel „a tényleges és teljes körű autonómia évtizedek óta nem valósul meg, miközben a magyarok lélekszáma rohamosan csökken az elcsatolt területeken”, olyan „tűzoltó munkára van szükség”, amely „európai színvonalú megélhetést és jogbiztonságot” teremt a külhoni honfitársak számára, „hogy legyen még magyar őseink földjén, mire megvalósul az autonómia” – fogalmazott Csóti.

Huzamosabb idő után először jelent meg egy olyan értékelés, amely nem a hivatalos politika szemszögéből és kritikus viszonyulással foglalkozik a külhoni magyarok helyzetével. Csóti György az interjúban hosszabb távon is megfogalmazta a nemzetpolitika irányvonalait, de a legsürgősebb teendőket is. Kérdés azonban, hogy a hivatalos politika hajlandó-e/hajlamos-e/képes-e elfogadnia a – Délvidék vonatkozásában már több szerbiai civil szervezet által is készített – helyzetelemzéseket. Eddig erre – a negatív tendenciák ellenére – semmilyen hajlandóságot nem mutatott. 

Augusztus 17.

November 4-én választunk

Branko Ružić államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter november 4-re írta ki a szerbiai nemzeti tanácsi választásokat.

Nemzeti tanácsi választásokra négyévente kerül sor. Az elsőt 2010. június 6-án, a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény elfogadását követően, a másodikat 2014. október 26-án tartották meg.

– A nemzeti tanácsok nem állami testületek, amelyeken keresztül a nemzeti kisebbségek megvalósítják az Alkotmány által garantált önállóságukat az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás, a nyelv- és íráshasználat terén – fogalmazott Ružić.

2018-ban 22 nemzeti kisebbség választ(hat)ja meg a nemzeti tanácsok tagjait, ebből 18 (albán, askáli, bosnyák, bolgár, bunyevác, vlach, görög, egyiptomi, magyar, német, lengyel, roma, román, ruszin, szlovák, szlovén, ukrán, cseh) teljesítette a feltételt a közvetlen választásokhoz, négy (macedón, horvát, montenegrói, orosz) pedig elektorok útján választ. Augusztus 15-ig 475 ezren iratkoztak fel a választói névjegyzékbe, ők szavazhatnak a nemzeti tanácsi választásokon. A közvetlen választások esetében legkésőbb 15 nappal a megtartásuk előtt kell átadni a listákat, az elektorok útján történő választások esetében a határidő 30 nap.

A szakértők azt jósolják, hogy a nemzeti tanácsok megválasztásán nagyon alacsony lesz a részvételi arány, s hogy az a régóta ismert gond, miszerint a politikai pártok nagy hatással vannak a tanácsokra, távolról sem szűnt meg, tudatta az N1.

Bojan Klačar, a Cesid igazgatója, aki arra is emlékeztet, hogy a részvételi arány csak nyolc évvel ezelőtt, az első nemzeti tanácsok megválasztásakor haladta meg az 50 százalékot. „Amint csökkent az állam és a nemzetközi közösség, de még a kisebbségi közösségek érdeklődése is a nemzeti tanácsok tagjainak megválasztása iránt 2014-ben, azonnal csökkent a részvételi arány is. Tehát az állam jelenleg megtesz mindent, amit tud, de az a benyomásunk, hogy az eszközök, amelyeket a tanácsok megválasztására különítettek el, nem túlságosan nagyok. Általános véleményünk szerint az állam sokat tehetne, hogy tájékoztassa az embereket a választásokról” – állítja Bojan Klačar.

A nemkormányzati szervezetek a leginkább azt sérelmezik már évek óta, hogy noha a nemzeti tanácsok papíron ugyan függetlenek a pártoktól, valójában, a gyakorlatban a pártok zsákmányaként ténykednek. Magyarán: noha a tanácstagok formálisan nem rendelkezhetnek párttisztségekkel, minden egyes jelölt mögött egy konkrét párt áll.

A nemzeti kisebbségi törvénymódosítási csomaggal nincsenek megelégedve az albán és a bosnyák nemzeti tanács. Bejelentették, hogy szeptemberben az Alkotmánybírósához fordulnak az elfogadott törvények alkotmányosságának kivizsgálása miatt. Ružić a választások kiírása alkalmából tartott sajtókonferencián meggyőződését fejezte ki „hogy az nem fogja befolyásolni a választásokat”.

– Biztos vagyok abban, hogy ez nem hathat ki a választások megtartására, mint ahogy ők is biztosak, hogy rész vettek a törvénymódosítással kapcsolatos munkában – mondta a miniszter. „A Bosnyák Nemzeti Tanács elnökének megjegyzései voltak a törvényjavaslatokra a kidolgozásuk ideje alatt is, de a javasolt megoldásokat támogatta a nemzeti tanácsok munkáját koordináló testület többi tagja” – tette hozzá. Megismételte, hogy „a módosítások nem csökkentik a nemzeti kisebbségek szerzett jogait”, az ezzel kapcsolatos munka „átlátható volt, nemzetközi szakemberek bevonásával folyt, akik az elfogadott megoldásokat támogatták és elismerően nyilatkoztak azokról”.

A nemzeti tanácsi választások a „haladó” hatalom számára rendkívül fontosak, hogy legitimálja „kisebbségbarát politikáját" és ezzel levegye napirendről  ezt a kérdést és a megoldásokkal elégedetlenkedőket, a politika bírálóit.

A magyar pártok egyelőre még csak a hangjukat sem hallatták a nemzeti tanácsi választással kapcsolatban, pedig eljött a színvallások ideje. Vagy ez csak vihar előtti csend lenne?

 

 

2018. augusztus 20.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Senkiföldjén

Ezért napjaink Jóbjaként csak a senkiföldjén a jelre várakozó Godot sorsát osztom. Elárvultan barangolok a Senkiföldjén. >

Tovább

A Szelevényi-csárda lerombolása: veszélyes „precedens”

Nem felelnek meg, tehát, a valóságnak Pásztor Bálint szavai, miszerint a csárda lerombolása ügyében az eljárás >

Tovább

A nemzetállam a kisebbségek csapdája

Félő, hogy a belső ellentmondásoktól szenvedő Európai Unió rossz lelkiismerettel feláldozza a nemzeti kisebbségeket a mohó >

Tovább

Beszélni kellene a franciával...

Az utóbbi években egy új problémám is akadt. A sokszor használt zsiliprendszerem eldugult. Én ugyanis 1989 >

Tovább

A mai Sorelnek nincs bűntudata

„Gyönyörűség volt kilépni a szabad levegőre, úgy érezte magát, mint a tengerész, aki hosszú hajóút után >

Tovább

Egyeztetni, egyeztetni!

A magyar szervezetek vezetőinek tisztában kell lenni azzal, hogy nincs fontosabb érdek, a közösség érdekénél! A >

Tovább

A legrosszabb kapitalizmus is jobb, mint a legjobb szocializmus?

Sokak szerint nem is nevezhető igazi szocializmusnak, azonban nem tagadhatom le, hogy voltak olyan szociális dimenziói, >

Tovább

Lehet, hogy már csak a 80-on felülieknek áll jogában reménykedni

Akkor is tervezgettünk, de a járvány keresztülhúzta terveinket.  A járvány tombolása idején töltöttük be a 80. >

Tovább

Rossz állapotban a demokrácia és a joguralom

Az említett tekintélyes nemzetközi szervezetek és intézmények éves/kétéves jelentései „a demokrácia és a joguralom rossz állapotáról >

Tovább

Távol Európától

A VMSZ tehát nemzetközi szinten is teljes mellhosszal kiállt Vučić politikája mellett. A Szabad Magyar Szó >

Tovább

Közeleg az idő, amikor a politikai elit szobrot emel Slobodan Miloševićnak

A bársonyos forradalmak vakvágányán tépelődöm, nincs más, ezt is túl kell élnem, mint ahogy a szocialista >

Tovább

„A hatalomnak fontosabbak az EU-alapok, mint a csatlakozás”!

Csonka Áron interjújának elhallgatása csak a legújabb példája, hogy a más, a vémesz hivatalos álláspontjától eltérő >

Tovább