Ma Andrea, Ilma, Apolló, Aladár névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
„Nem adjuk fel soha”
Bozóki Antal
A nemzeti tanácsi választások a „haladó” hatalom számára rendkívül fontosak, hogy legitimálja „kisebbségbarát politikáját" és ezzel levegye napirendről ezt a kérdést és a megoldásokkal elégedetlenkedőket, a politika bírálóit. A magyar pártok egyelőre még csak a hangjukat sem hallatták a nemzeti tanácsi választással kapcsolatban, pedig eljött a színvallások ideje. Vagy ez csak vihar előtti csend lenne? Bozóki Antal:
Szerbia példaképül szolgálhat a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak tiszteletben tartása terén.
Ana Brnabić szerb kormányfő (Washington, 2018. július 21.)
Augusztus 15.
„Nem adjuk fel soha”
A Demokrata c. budapesti hetilap, a 2018. augusztus 15-ei számában, interjút közölt Csóti Györggyel, a Budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) igazgatójával.
Az interjúban Csóti kifejtette nézetét a magyar nemzetpolitika külhoni vonatkozásában szükséges teendőkről, de kitért a KJI ezzel kapcsolatos tevékenységére is. Fontos üzeneteket tartalmaz a délvidéki/vajdasági magyarságra nézve is.
A határon túli magyarság helyzetével kapcsolatban Csóti elmondta, hogy „a társnemzeti státusz lenne a legmagasabb szintű együttélési forma az elcsatolt területeken élő őshonos magyar nemzeti közösségeknek. És ez alanyi jogon járna a magyaroknak, mert ott élnek, ahol születtek, ahol őseik falvakat, városokat, kulturális intézményeket hoztak létre, és több mint ezer esztendőn át vérükkel védték szülőföldjüket. Olyan jogokkal kellene rendelkezniük, mint a belgiumi vagy a svájci társnemzeteknek. A történelem bűnös szeszélye folytán többségi helyzetbe került nemzetek azonban hallani sem akarnak erről. A dolog tehát fordítva áll: ha nem adják meg a társnemzeti státuszt, akkor autonómiát kell követelni, és az autonómia alanyi jogon járna, mint a társnemzeti státusz.”
A szomszédos országokban elő magyarok helyzetét értékelve elmondta: – Hét szomszédunk közül négyben, Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában és Szerbiában változó intenzitással többnyire soviniszta, magyarellenes politika uralkodik. Ebben szinte nincs különbség bal- és jobboldal között. Déli szomszédunknál ez most nem nagyon tapasztalható, mert integrációs törekvéseik szempontjából kontraproduktív lenne Magyarországgal feszültséget szítani – nyilatkozta a KJI igazgatója. „Bátran kijelenthető, hogy a szomszédjaink eltökélt szándéka a területükön élő őshonos magyar nemzeti közösségek teljes felszámolása. Természetesen ma már nem a XX. századi módszerekkel, népirtással, vagy erőszakos kitelepítéssel, hanem kierőszakolt asszimilációval és kivándorlással”, tette hozzá.
– Mindezek tudata nem jelenti azt, hogy ne keressük a barátságot és együttműködést trianoni szomszédjainkkal, épp ellenkezőleg: törekedni kell a békés és kölcsönösen előnyös közép-európai együttélésre, de állandóan szem előtt tartva a magyar nemzeti érdekeket, törekedve a XX. századi sebek begyógyítására, a fent leírt autonómia megvalósításával. A Kárpát-medencében is zászlóra tűzhető a közel-keleti elv – területért békét! –, a helyzetünkre adaptálva: területért jogot! – fogalmazott a KJI igazgatója.
Az autonómia, a jogbiztonság, valamint a létszámcsökkenés összefüggésében Csóti kifejtette, hogy „a teljes körű autonómia vagy a társnemzeti státusz megadása nélkül sehol sem lehet teljes jogbiztonságról beszélni, és nem állítható meg a népességfogyás”. Arra kell törekedni, hogy az „adott országban érvényben lévő kisebbségi jogok ne sérülhessenek, senkinek se essen bántódása magyarsága miatt” – mutatott rá Csóti. „Ezen túlmenően a Kárpát-medencei összmagyar politikának követelni kell szomszédjainktól, hogy betartsák az általuk is aláírt nemzetközi kisebbségvédelmi egyezményeket. Ellenkező esetben, aminek szemtanúi vagyunk, a kérdést állandóan napirenden kell tartania nemzetközi fórumokon – amit csak ritkán tapasztalunk. Emellett követelni kell a kétoldalú, országok közötti alapszerződésekben foglaltak betartását is” – tette hozzá.
Mivel „a tényleges és teljes körű autonómia évtizedek óta nem valósul meg, miközben a magyarok lélekszáma rohamosan csökken az elcsatolt területeken”, olyan „tűzoltó munkára van szükség”, amely „európai színvonalú megélhetést és jogbiztonságot” teremt a külhoni honfitársak számára, „hogy legyen még magyar őseink földjén, mire megvalósul az autonómia” – fogalmazott Csóti.
Huzamosabb idő után először jelent meg egy olyan értékelés, amely nem a hivatalos politika szemszögéből és kritikus viszonyulással foglalkozik a külhoni magyarok helyzetével. Csóti György az interjúban hosszabb távon is megfogalmazta a nemzetpolitika irányvonalait, de a legsürgősebb teendőket is. Kérdés azonban, hogy a hivatalos politika hajlandó-e/hajlamos-e/képes-e elfogadnia a – Délvidék vonatkozásában már több szerbiai civil szervezet által is készített – helyzetelemzéseket. Eddig erre – a negatív tendenciák ellenére – semmilyen hajlandóságot nem mutatott.
Augusztus 17.
November 4-én választunk
Branko Ružić államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter november 4-re írta ki a szerbiai nemzeti tanácsi választásokat.
Nemzeti tanácsi választásokra négyévente kerül sor. Az elsőt 2010. június 6-án, a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény elfogadását követően, a másodikat 2014. október 26-án tartották meg.
– A nemzeti tanácsok nem állami testületek, amelyeken keresztül a nemzeti kisebbségek megvalósítják az Alkotmány által garantált önállóságukat az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás, a nyelv- és íráshasználat terén – fogalmazott Ružić.
2018-ban 22 nemzeti kisebbség választ(hat)ja meg a nemzeti tanácsok tagjait, ebből 18 (albán, askáli, bosnyák, bolgár, bunyevác, vlach, görög, egyiptomi, magyar, német, lengyel, roma, román, ruszin, szlovák, szlovén, ukrán, cseh) teljesítette a feltételt a közvetlen választásokhoz, négy (macedón, horvát, montenegrói, orosz) pedig elektorok útján választ. Augusztus 15-ig 475 ezren iratkoztak fel a választói névjegyzékbe, ők szavazhatnak a nemzeti tanácsi választásokon. A közvetlen választások esetében legkésőbb 15 nappal a megtartásuk előtt kell átadni a listákat, az elektorok útján történő választások esetében a határidő 30 nap.
A szakértők azt jósolják, hogy a nemzeti tanácsok megválasztásán nagyon alacsony lesz a részvételi arány, s hogy az a régóta ismert gond, miszerint a politikai pártok nagy hatással vannak a tanácsokra, távolról sem szűnt meg, tudatta az N1.
Bojan Klačar, a Cesid igazgatója, aki arra is emlékeztet, hogy a részvételi arány csak nyolc évvel ezelőtt, az első nemzeti tanácsok megválasztásakor haladta meg az 50 százalékot. „Amint csökkent az állam és a nemzetközi közösség, de még a kisebbségi közösségek érdeklődése is a nemzeti tanácsok tagjainak megválasztása iránt 2014-ben, azonnal csökkent a részvételi arány is. Tehát az állam jelenleg megtesz mindent, amit tud, de az a benyomásunk, hogy az eszközök, amelyeket a tanácsok megválasztására különítettek el, nem túlságosan nagyok. Általános véleményünk szerint az állam sokat tehetne, hogy tájékoztassa az embereket a választásokról” – állítja Bojan Klačar.
A nemkormányzati szervezetek a leginkább azt sérelmezik már évek óta, hogy noha a nemzeti tanácsok papíron ugyan függetlenek a pártoktól, valójában, a gyakorlatban a pártok zsákmányaként ténykednek. Magyarán: noha a tanácstagok formálisan nem rendelkezhetnek párttisztségekkel, minden egyes jelölt mögött egy konkrét párt áll.
A nemzeti kisebbségi törvénymódosítási csomaggal nincsenek megelégedve az albán és a bosnyák nemzeti tanács. Bejelentették, hogy szeptemberben az Alkotmánybírósához fordulnak az elfogadott törvények alkotmányosságának kivizsgálása miatt. Ružić a választások kiírása alkalmából tartott sajtókonferencián meggyőződését fejezte ki „hogy az nem fogja befolyásolni a választásokat”.
– Biztos vagyok abban, hogy ez nem hathat ki a választások megtartására, mint ahogy ők is biztosak, hogy rész vettek a törvénymódosítással kapcsolatos munkában – mondta a miniszter. „A Bosnyák Nemzeti Tanács elnökének megjegyzései voltak a törvényjavaslatokra a kidolgozásuk ideje alatt is, de a javasolt megoldásokat támogatta a nemzeti tanácsok munkáját koordináló testület többi tagja” – tette hozzá. Megismételte, hogy „a módosítások nem csökkentik a nemzeti kisebbségek szerzett jogait”, az ezzel kapcsolatos munka „átlátható volt, nemzetközi szakemberek bevonásával folyt, akik az elfogadott megoldásokat támogatták és elismerően nyilatkoztak azokról”.
A nemzeti tanácsi választások a „haladó” hatalom számára rendkívül fontosak, hogy legitimálja „kisebbségbarát politikáját" és ezzel levegye napirendről ezt a kérdést és a megoldásokkal elégedetlenkedőket, a politika bírálóit.
A magyar pártok egyelőre még csak a hangjukat sem hallatták a nemzeti tanácsi választással kapcsolatban, pedig eljött a színvallások ideje. Vagy ez csak vihar előtti csend lenne?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >
SZEREPZAVARBAN
Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >
Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat
Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >
A VMSZ-ES PROPAGANDA TÁMOGATÁSA KÖZPÉNZBŐL
A VMSZ és az MNT vezetői a médiába visszahozták a szocialista időkből ismert demagóg beszédet, a >
Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni
Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >