2019. július 22. hétfő
Ma Magdolna, Mária, Magda névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Aki sokat beszél, az keveset tesz!

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A VMSZ – az eddigi gyakorlat szerint – saját listát nem mer indítani, mivel az a párt igazi megmérettetése lenne. Ez különösen veszélyes lehetne a vezetőségére nézve, tekintettel az utóbbi időben történt sorozatos közösségi jogsérelmekre, amelyekhez tevékenyen hozzájárult... Képes-e a VMDK és az MM összefogni és olyan tömegeket mozgósítani, amely megszüntetné a VMSZ abszolút dominálását az MNT-ben? Amennyiben a válasz negatív, akkor inkább a választások bojkottálása mellett kellene dönteni. Bozóki Antal:

Szerbia példaképül szolgálhat a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak tiszteletben tartása terén.

Ana Brnabić szerb kormányfő (Washington, 2018. július 21.)[1]

Augusztus 4.

Aki sokat beszél, az keveset tesz!

A Vajdasági Magyar Szövetség politikáját szolgáló Magyar Szó két teljes lapoldalt is meghaladó, alákérdezős, interjút közölt Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökével, aki „tizenkettedik alkalommal vett részt” (!) a Bálványosi Szabadegyetemen.

A döntéshozók asztalánál a helyünk című beszélgetés „bermudában egy sörsátor alatt” készült. Szerzője a belpolitikai újságíróvá előlépett Laták István, a lap sportrovatának szerkesztője.

Nem emlékszem, hogy utoljára kivel és mikor készült ilyen terjedelmes interjú. Talán még Tito idejében sem. Aki teheti, annak lehet. Nem valami rekordot akartak ezzel megdönteni?

Elnök úrnak bizonyára sok és fontos üzenetei voltak a délvidéki/vajdasági magyaroknak, amit rövidebben egyszerűen nem lehetett megfogalmazni. Ne adj Isten, mi történik, ha esetleg valami magvas elképzelés esetleg kimaradt volna a pártvezér történelmi gondolataiból?! A Magyar Szó olvasói azt már nem tudták volna elviselni. Bizonyára sokan elolvasták, a párttagok meg félre is tették – miheztartás végett.

A legfontosabbak talán mégis elnök úr zárómondatai, miszerint „vajdasági magyar érdek, hogy a VMSZ egy erős párt legyen. Ha nem így lesz, lehet, hogy egyesek tapsikolnak és örülnek, viszont mindannyian belepusztulunk.”

Megnyugtatom elnök urat: Nem fogunk „mindannyian belepusztulni”. A vajdasági magyarok léteztek a VMSZ és Pásztor(ok) előtt és bizonyára túlélik azt is, ha VMSZ nem lesz „egy erős párt”. Azt pedig, hogy a VMSZ milyen „erős” és kitartóan küzd a jogainkért már megtapasztaltuk: Általa jutottunk idáig!  

– A VMSZ akkor lehetne erős párt, ha a fiatal magyar családoknak lehetőségük lenne itthon dolgozni, és ezt ki kellene harcolni, és tenni is az ügyért! Ja, és kimutatásokat végezni a kisebbségi jogaink tiszteletben tartásáról, alkalmazásáról!!! Igaz képet mutatni az EU-nak és Magyarországnak is! – kommentálta tömören az interjút az egyik ismerősöm. 

Elnök úr, itt az alkalom, hogy a VMSZ – nem szavakban, amiből már túl sok volt, hanem tettekben legyen „egy erős párt”! Hic Rhodus, hic salta!

Augusztus 6.

Mit hoz a választási kampány?

Branko Ružić, államigazgatási és önkormányzati miniszter a sajtónak megerősítette, hogy augusztus 17-én írja ki a nemzeti tanácsi választásokat, amelyek megtartására november 4-én kerülne sor.

A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény (29. szakaszának 1. bekezdése) szerint „a nemzeti tanács megválasztása közvetlenül, vagy elektori közgyűlés útján történik.  A nemzeti tanácsot közvetlenül választják, ha 24 órával a választás kiírása előtt a nemzeti kisebbség külön névjegyzékébe a nemzeti kisebbséghez tartozók legutóbbi népszámlálás szerinti több mint 40%-át felvették” (29/2. bekezdés).” A szerbiai magyarok esetében ez 113 560 aláírást jelent.

Kevesebb, mint három hónappal a választások előtt, habár még ki se nincsenek írva, a választási kampány már elkezdődött.

A Bosnyák Nemzeti Tanács és a hatalmi szervek közötti ellentétet csak fokozta Sulejman Ugljanin, a tanács elnökének bejelentése, hogy az Albán Nemzeti Tanáccsal egyetemben kezdeményezni fogja a nemzeti tanácsokról szóló törvény alkotmányosságának vizsgálatát, és ennek értelmében megtörténhet, hogy a választásokra novemberben mégsem kerül sor.

A Szlovák Nemzeti Tanácsban azt mondják, hogy „a választások azok választások, minden engedélyezett és elvárható”.

– Azt gondolom, hogy abszurdum arról beszélni, hogy a választások apolitikusak lesznek minden tekintetben és minden helyen. Egy országban, amelyben minden politika, természetesen nem lehet elkerülni, hogy a nemzeti tanácsi választási folyamat bizonyos szempontból ne legyen politikai, csak az a kérdés, hogy a befolyása pozitív vagy negatív lesz-e – nyilatkozta Ana Tomanova Makanova, a Szlovák Nemzeti Tanács elnök asszonya.

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) a 2014. október 26-ai szerbiai nemzeti tanácsi választásokat követően a következőképpen alakult: a 35 tagból 31 tag a (VMSZ) Magyar Összefogás listáról, 2 tag a VMDK Csonka Áron listáról, 1 tag a Magyar Liga – Új Magyar Alternatíva – Vass Tibor listáról és 1 tag a Másként magyarságunkért – Fodor László listáról került a szerbiai magyar közösség országos önkormányzatába. Időközben a VMSZ választási listájából kiváltak Beretka Katinka, Joó-Horti Lívia, Siflis Zoltán, Várkonyi Zsolt és Zsoldos Ferenc (a Magyar Mozgalom alapító tagjai), de a listáról még néhányan ellenzéki álláspontot képviseltek.

A magyar közösségben a novemberi választásokról eddig alig lehetett hallani valamit. Egyedül Pásztor István, a VMSZ elnöke szólalt meg: – A VMSZ közösségi listában gondolkodik, melyen  civilek, értelmiségiek, egyházi személyek is szerepelnek majd: a közösséget kívánják leképezni az induló választási listán – fogalmazott a pártelnök.

A VMSZ – az eddigi gyakorlat szerint – saját listát nem mer indítani, mivel az a párt igazi megmérettetése lenne. Ez különösen veszélyes lehetne a vezetőségére nézve, tekintettel az utóbbi időben történt sorozatos közösségi jogsérelmekre, amelyekhez tevékenyen hozzájárult. Bizonyára segítségül hívja majd Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és az egyházakat is (amint azt már megszoktuk)..

A többi pártvezetőtől (Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége/VMDK, Vajdasági Magyar Demokrata Párt/VMDP, Magyar Egység Párt/MEP) egy szót nem hallottunk, milyen elképzelésük vannak a választásokra, pedig az idő sürget. (A két utóbbi párt egyébként is alig, vagy egyáltalán nem is vesz részt a politikai életben. Az is lehet, hogy „takaréklángon”, a VMSZ szatellit pártjaként létezik még, vagy már meg is szűnt.)

Az MNT négyéves munkája sajnos semmiképpen sem tekinthető pozitívnak, mivel egy jottányit nem segítette elő a magyar közösség helyzetének és jogainak javulását. Még rontotta is. Ennek részletesebb elemzését természetesen el kell(ene) végezni.

Az ellenzéki pozícióban lévő VMDK-nak és a Magyar Mozgalomnak (MM) először is el kell(ene) dönteni, hogy részt vesz-e a választásokon, tekintettel a nemzeti tanácsi törvény rossz irányba történt módosítására, vagy „átengedi a pályát” a VMSZ „közösségi listájának”. Ez a választások egyfajta bojkottját jelentené.

A VMSZ ebben az esetben bizonyára talál majd „kamu-listát”, hogy elkerülje az egyeduralom vádját.

Képes-e a VMDK és az MM összefogni és olyan tömegeket mozgósítani, amely megszüntetné a VMSZ abszolút dominálását az MNT-ben? Amennyiben a válasz negatív, akkor inkább a választások bojkottálása mellett kellene dönteni.

Az is elképzelhető, hogy a két szervezet külön-külön indít listát, ami a támogatottság megosztását és (bizonyára) kevesebb tanácstagot hozna.    

Az MNT jelenlegi összetétele és a vezetése – elsősorban a VMSZ-nek a Szerb Haladó Párttal (SNS) való szövetsége miatt – képtelen a magyar közösség hatékony érdek-képviseletére. Ezért fontos lenne a VMSZ dominanciájának megdöntése.

Ha a novemberi választásokon a tanácsban ismét a VMSZ lista kerül fölénybe, az csak tovább táplálja majd a még itt maradottak szétszéledését a világba. Az augusztus 4-ei írásból Pásztort István szavait idézve, abba „viszont mindannyian belepusztulunk”.

A két szervezet hallgatása azonban nem sok jót sejtet a bejelentett választásokon. Bár ne lenne igazam.

A november 4-ei szavazás több az egyszerű nemzeti tanácsi választásnál!

Augusztus 9.

Vučić cáfol

Aleksandar Vučić szerb államfő felszólította a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárokat, hogy vegyenek részt a novemberben esedékes nemzeti tanácsi választásokon.

„Felszólítok minden kisebbséghez tartozót, hogy használja ki ezt az alkalmat, mert ők ezeken a tanácsokon keresztül alakíthatják és folytathatják saját politikájukat. Az állam még az eddigiektől is többet fog segíteni. Felszólítom a horvátokat, a magyarokat, a romákat és mindenki mást Siden, Vajdaságban és egész Szerbiában, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel és harcoljanak saját jogaikért”, mondta a szerb elnök.

Az idézetből – Ana Brnabić kormányfő és Branko Ružić, államigazgatási és önkormányzati miniszter szavai ellenére – azt lehet érteni, hogy a nemzeti kisebbségek a tanácsokon keresztül mégiscsak „alakíthatják és folytathatják saját politikájukat”. Vagyis Vučić (is) cáfolta, hogy a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény tiltja a nemzeti tanács tagjainak, hogy politikával foglalkozzanak, hogy „a nemzeti tanácsoknak apolitikusnak kell lenniük”.

Ezt tartalmazza egyébként a nemzeti kisebbségi tanácsokról szóló törvény – a törvényhozók szándéka ellenére, akik civil szervezet szintjére fokozták le a nemzeti tanácsokat – a 10. szakaszának 14. pontja is: A nemzeti tanács „álláspontokat fogadhat el, kezdeményezheti és intézkedéseket foganatosíthat minden olyan kérdésről, amelyik közvetlen kapcsolatban van a nemzeti kisebbség helyzetével, identitásával és jogaival”.

Ez a rendelkezés a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvény 18. szakaszán alapszik, amely részletezi a tanácsok illetékességeit. A kérdés csupán az, hogy aki a nemzeti tanács elnöki székébe kerül, értelmezni tudja-e a jogszabályokat és használni az általuk nyújtotta lehetőségeket. Illetve, „tudja-e viselni a sárga cipőt, vagy nem” – tennék fel a kérdést Tordán. Eddig például – az idézett törvényszakasz 2. bekezdésére hivatkozva – a Magyar Nemzeti Tanács egyik összetétele sem vitatta meg „hogyan valósulnak meg Szerbia nemzetközi kötelezettségei a nemzeti kisebbségek jogai terén”!

A nemzeti tanácsi választásokon való részvételre vonatkozó döntéshozatalkor ezeket a szempontokat is figyelembe kell venni.

 

2018. augusztus 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Nem a smirgli

Oda jutottunk, hogy a kisember annyira kiábrándult már a biztonságáért felelős szervből, valamint az őt – >

Tovább

A szabadkai Houdini

Szemmel látható, hogy Bogdan Laban a szabadkai hatalmi elit (és a szélesebb értelemben vett hatalomgyakorlók) számára >

Tovább

Temetőt győztek

A temetőbeli közjáték a működő nemzeti illiberál színrevitele, valami másra van szükségünk, jövő-tervekre, hiszen a múltat >

Tovább

Vége

A rezsim nem a barantázó pántürk ősdilettánsokat hozza helyzetbe, és nem is az Akadémia ingatlanvagyona érdekli, >

Tovább

Mélységesen sajnálnám, ha a Vajdaságban kihalna a magyar mondat

Vagy tíz évvel ezelőtt naplómban írtam erről, akkor is jöttek a verőlegények, mert ez tabutréma volt. >

Tovább

SZÓSZEDET

Itt, a szövegeket szövők és lélegzők tengerszemében olyan távolinak tűnnek a kultúra ítészei és szabászai, a >

Tovább

Szavazni vagy bojkottálni?

A délvidéki/vajdasági magyar közösség – egyebek között – politikai apátiába is került, amit katasztrófának is lehet(ne) >

Tovább

A hinta

Újvidék önkormányzata nem folyamodik olyan populista, ad hoc megoldásokhoz, mint egyes városok, ahol egy mobilcsapat 48 >

Tovább

„Meddig jutottunk?”

A háborús bűnösség, rehabilitálás és kártérítés kérdésével kapcsolatban megállapítják, hogy az észlelt „fogyatékosságok nagyban nehezítik, vagy >

Tovább

Srebrenica 24 éve

A srebrenicai a legnagyobb méretű tömegmészárlás, melyet kontinensünk a második világháború óta mindezidáig láthatott. Különösen zavarba >

Tovább

Marosvásárhely jobban teljesít

Kolozsváron egy kisebb székelyföldi város összlakosságát kitevő magyar egyetemista “van jelen” az év tíz hónapjában. Tetszik, >

Tovább

Nemzetközi segédlettel

A nemzetközi és szerbiai jogszabályok ellenére folyamatban van – külföldi és szerbiai támogatással, ingatlanvásárlásra, épületanyag és >

Tovább