2019. július 23. kedd
Ma Lenke, Brigitta, Apollinár névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Bot és sárgarépa

A cirillírás „védelme” – a polgárok erőszakolása

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Amennyiben elfogadják az új törvényt, ahhoz kell idomítani a tartomány statútumát is.  Ez bizonyára nem okoz majd gondot, hiszem a VMSZ-nek már múlhatatlan érdemi vannak a Szerb Haladó Párt (SNS) javaslatainak támogatásában, mint például „november 25. Vajdaság napjává nyilvánításának” a magyarokra nézve megalázó megszavazása. Bozóki Antal:

Szerbia példaképül szolgálhat a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak tiszteletben tartása terén.

Ana Brnabić szerb kormányfő (Washington, 2018. július 21.)[1]

A hivatalos nyelv- és íráshasználatról szóló törvény újabb módosításának bejelentése ugyancsak felkavarta a közvéleményt. 

Az említett törvényt a szerb parlament június 20-án módosította, amit a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) parlamenti képviselői is megszavaztak. A szerb kormány most a törvény újabb változtatására készül.

A Művelődési és Tájékoztatási Minisztérium július 24-én továbbította a kormánynak az említett törvény módosítási tervezetét – erősítette meg Vladan Vukosavljević tárcavezető.

A módosítás – egyebek között – „előirányozza a cirill betűs írásmód védelmét, elősegíti használatát a reklámokban, a társaságok elnevezésében és a médiában”.

– Minden országban a hivatalos és a nyilvános használat szinonimák, csak nálunk létezik a hibrid felosztás, miszerint egy a hivatalos, más a nyilvános használat – magyarázta a miniszter.

A hivatalos nyelv- és íráshasználatról szóló 1991. évi (többször módosított) törvény felrúgta az addigi egyenrangú nyelv- és íráshasználat kialakult gyakorlatát, vajdasági és községi szinten is. Ezzel a (miloševići) törvénnyel valójában megkezdődött a latin betűs írásmód kiszorítása a hivatalos használatból és a közéletből, amit a 2006. évi szerb alkotmány csak megerősített. Ennek alapján az állami szervek munkájában favorizálták a cirill betűs írásmódot, ami miatt a latin betűs írás mind jobban kiszorul(t) a hivatalos használatból.

Az újvidéki hatóság 2013. január 13-án úgy döntött, hogy a városi buszok irányjelző feliratait latin betűsről cirill betűsre váltják. Arra hivatkoztak, hogy „nagyon fontos a cirill betűkhöz való visszatérés a vajdasági székvárosban”, […] „a város kultúrájának, hagyományának és lelkének megőrzése érdekében”. Mára a soknemzetű lakosságáról és kultúrájáról is ismert városban csak cirill feliratú buszok közlekednek.

Hogy valami ismét készülőben van, már az is jelezte, hogy (június 29-én) a belgrádi önkormányzat „a bérleti díjak ötszázalékos csökkentését ígérte azoknak a vállalatoknak, amelyek eddig csak latin betűkkel írták ki a cég nevét az üzletre, és most hajlandók lesznek ezt cirill betűkkel is kiírni. A városatyák azzal indokolták a döntésüket, hogy egyre ritkábban látni cirill betűs kiírást a fővárosban, noha az alkotmány is rögzíti, hogy az ország hivatalos nyelve a szerb, hivatalos írásmódja pedig a cirill”.

Augusztus elején a tervezet több részletéről is írt a sajtó:

– A törvénytervezet szerint az állami, a tartományi és az önkormányzati szervek teljes írásbeli kommunikációját szerb nyelven, cirill betűkkel kell majd lebonyolítani. Ezt az írásmódot kell használni az állami szerveknek, a sajtónak, a vállalatoknak, az oktatási és tudományos intézményeknek is. 

A szabályok megszegéséért a felelős személy 5 és 100 ezer dinár közötti büntetéssel sújtható. 500 ezer és 1 millió dinár közötti pénzbírság róható ki arra a vállalatra, amely latin betűkkel tünteti fel az áru, vagy a szolgáltatás nevét, vagy ilyen írásmódot alkalmaz a használati utasításban vagy a garancialevélben A latin betűknek csak kiegészítő szerep jut, ha a szöveg két írásmóddal jelenik meg, a cirill betűs az érvényes – írja a belgrádi Večernje novosti.

A tervezet szerint a szerb kormány a kilenctagú szerb nyelvi tanácsot hoz létre, amely a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód hivatalos nyilvános használatára fog felügyelni.

Azt már nem említi, hogy mi szólnak majd mindehhez a Szerbiába látogató külföldiek?  

A 2006. évi szerb alkotmány 10. szakasza állami nyelvnek minősítette a szerb nyelvet és a cirill betűs írásmódot, elrendelve annak a hivatalos használatát. Lehetővé tette ugyan „más nyelvek és írások hivatalos használatát” is, azzal, hogy ezt törvénnyel kell szabályozni.

Ehhez az alkotmányos rendelkezéshez idomult a hivatalos nyelv- és íráshasználatról szóló törvény (1. szakasza), amely lehetővé tette „a latin betűs írásmód” használatát is, ezzel a „törvénnyel meghatározott módon”. „Azokon a területeken, ahol a nemzeti kisebbségek tagjai élnek” – a törvény szerb nyelvvel „egyidejűleg” – előirányozta a nemzeti kisebbségek nyelveinek és írásainak „egyidejű használatát” is. Az addigi „egyenrangú használatot” felváltotta a „egyidejű használattal”, ami bizony komoly visszalépést jelentett az addigra elterjed nyelv- és íráshasználati gyakorlathoz képest.

Vajdaság Autonóm tartomány alapszabálya (24. szakasz) szerint a tartományi szervekben – a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód mellett (jelenleg/még) – „hivatalos használatban” van „a magyar, a szlovák, a horvát, a román és a ruszin nyelv és írás is”. A statútum már nem említi sem az „egyenrangú”, sem az „egyidejű” meghatározást. A gyakorlatról ékesen beszél az is, hogy a VMSZ köztársasági képviselői, a tartományi képviselőház magyar elnöke és a tartományi képviselők is szerb nyelven szólalnak fel az üléseken.

Amennyiben elfogadják az új törvényt, ahhoz kell idomítani a tartomány statútumát is.  Ez bizonyára nem okoz majd gondot, hiszem a VMSZ-nek már múlhatatlan érdemi vannak a Szerb Haladó Párt (SNS) javaslatainak támogatásában, mint például „november 25. Vajdaság napjává nyilvánításának” a magyarokra nézve megalázó megszavazása. 

Vajdaság 45 községe illetve városa közül jelenleg 31-ben (vagy a község egész területén, vagy valamelyik településén) hivatalos használatban van a magyar nyelv – és írás. (Más kérdés, hogy ez hogyan, milyen mértékben valósul meg a gyakorlatban.)

A törvénytervezet előíratja, hogy a nemzeti kisebbségi közösségeknek „teljes joguk van az anyanyelv hivatalos használatára, a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartájával összhangban”. Hogy a gyakorlatban ez mit jelent majd, egyelőre nem tudni..

Míg arra várunk, hogy a kormány véleményt mondjon a Művelődési és Tájékoztatási Minisztérium javaslatáról, „a nyelvészek arra figyelmeztetnek, hogy a javasolt intézkedések nem csak hogy szükségtelenek, de kudarcra is vannak ítélve”.

Szükség van-e arra, hogy Vuk (Karadžić cirill – B. A.) ábécéje legyen az egyedüli hivatalos használatban lévő írás – kérdezik.

– Állandóan azt beszélik, hogy a cirill betű veszélyeztetve van és ez közhelyé vált, senki sem kérdezi, lehetséges, hogy ez nem így van? Én pedig azt gondolom, hogy nem így van – miért?, mondja  prof. Janko Bugarski nyelvész. – Azért, mert Szerbiában lehetetlen befejezni az általános iskolát az cirill írásmód ismerete nélkül – magyarázza Bugarski. – Gondolom, hogy a cirill írás Szerbia alkotmányával nagyon is védve van, mert kimondja, hogy Szerbiában a szerb nyelv és a cirill írás van használatban. A latin betűs írást az alkotmány nem is említi – tette hozzá.

Éppen a latin írásmód említésének az elmaradása az alkotmányban egy okkal több arra, hogy a cirillikát a törvény egyedüli hivatalosként előírja – értelmezi a szerb akadémikusok egy része. 

– Az ötlet, miszerint csak a törvény menti meg a cirillírást, kudarcra van ítélve, jövendöli Bugarski. Az intézkedések a semmibe célzást jelentik, a nyelvi probléma szemmel látható célpontja helyett.  Az első, alapvető probléma Szerbiai lakossága funkcionális írástudásának megengedhetetlenül alacsony szintje és az ugyan ilyen alacsony szintű a nyelvi kultúrája, értékelte Bugarski. Ezt pedig nem oldja meg a cirill betűk forszírozása a latin abc kárára, mondta. – A véleményem szerint, nem különösebben fontos, hogy valaki melyik írás szerint írástudatlan – tette hozzá Bugarski. 

A nacionalizmus ideológiájára épített Szerb Haladó Pártnak (SNS) nem érdeke a többnemzetiségű társadalom fenntartása és fejlesztése, valamint és a nemzeti kisebbségek önazonosságának megőrzése.

Az eddigi sajtójelentésekből világosan látható az is, hogy tovább folytatódik a szerb nyelv és a cirill írásmód használatának a polgárokra – nemzeti hovatartozásra való tekintet nélküli – kényszerítése. Erre utalnak a kilátásba helyezett nem csekély pénzbüntetések, de a cirill betűs írás favorizálását ösztönző kedvezmények „ígérete” is.  Bot és sárgarépa.

Milyen hatása lesz/lehet a hivatalos nyelv-és íráshasználati törvény újabb módosítása nemzeti kisebbségek nyelvének- és írásának hivatalos és a közéletben való használatára?  A miniszter nyilatkozata szerint ennek a két fogalomnak még a megkülönböztetése is megszűnik. Ebből azt érthető, hogy hivatalos használatban és a közéletben is a szerb nyelv és a cirillírás lesz a kötelező. A jól ismert mondás szerint: „Beszélj szerbül, hogy mindenki megértsen.”

Nagy biztonsággal mondani lehet azt is, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvének- és írásának az eddigi „egyenrangú”, de még az „egyidejű”, és nem csak hivatalos, de a közéletben való használatának a gyakorlata is megszűnik. És a szerzett jogok védelmét ki és mi biztosítja?

Nincsen semmi kétség: Ha a „haladók” eldöntötték, hogy újból módosítják a törvényt, akkor azt meg is teszik. A VMSZ elnöke pedig majd megmagyarázza, hogy az „Vajdaság többnemzetűsége szempontjából” miért fontos…

 

2018. augusztus 12.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az árulás testi kényszere

Vajon gyávaság-e vészhelyzetben futni, menekülni, félni? Vajon Magda, ha őrzi, vállalja a zsidó identitást, több esélye >

Tovább

Balkáni egzotikum vagy Európa nyitott sebe

Miljenko Jergović boszniai horvát író egyik interjújában pontosan megfogalmazta miről is van szó. Úgy érzi, írja, >

Tovább

Egy magyar közösség leépítése

Ceterum cense (vagyis: egyébként úgy vélem): A Helyi Közösség Tanácsácsnak – a művelődési és egyéb szórakozási >

Tovább

Nem a smirgli

Oda jutottunk, hogy a kisember annyira kiábrándult már a biztonságáért felelős szervből, valamint az őt – >

Tovább

A szabadkai Houdini

Szemmel látható, hogy Bogdan Laban a szabadkai hatalmi elit (és a szélesebb értelemben vett hatalomgyakorlók) számára >

Tovább

Temetőt győztek

A temetőbeli közjáték a működő nemzeti illiberál színrevitele, valami másra van szükségünk, jövő-tervekre, hiszen a múltat >

Tovább

Vége

A rezsim nem a barantázó pántürk ősdilettánsokat hozza helyzetbe, és nem is az Akadémia ingatlanvagyona érdekli, >

Tovább

Mélységesen sajnálnám, ha a Vajdaságban kihalna a magyar mondat

Vagy tíz évvel ezelőtt naplómban írtam erről, akkor is jöttek a verőlegények, mert ez tabutréma volt. >

Tovább

SZÓSZEDET

Itt, a szövegeket szövők és lélegzők tengerszemében olyan távolinak tűnnek a kultúra ítészei és szabászai, a >

Tovább

Szavazni vagy bojkottálni?

A délvidéki/vajdasági magyar közösség – egyebek között – politikai apátiába is került, amit katasztrófának is lehet(ne) >

Tovább

A hinta

Újvidék önkormányzata nem folyamodik olyan populista, ad hoc megoldásokhoz, mint egyes városok, ahol egy mobilcsapat 48 >

Tovább

„Meddig jutottunk?”

A háborús bűnösség, rehabilitálás és kártérítés kérdésével kapcsolatban megállapítják, hogy az észlelt „fogyatékosságok nagyban nehezítik, vagy >

Tovább