2019. november 19. kedd
Ma Erzsébet, Zsóka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

„Aki bírál, az”…

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A „közösség leképezése” – borítékolni lehet – abból fog állni, hogy megbízható VMSZ-es kádereket állítanak majd a listára és ehhez segítéségül hívják az egyházakat és Orbán Viktort is. (Már látom, amit a papok mise után felszólítják a hívőket, hogy a VMSZ listájára szavazzanak, mivel azt Orbán Viktor is támogatja.) Bozóki Antal:

Szerbia példaképül szolgálhat a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak tiszteletben tartása terén.

Ana Brnabić szerb kormányfő (Washington, 2018. július 21.)

Július 27.

„Aki bírál, az”…

A Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban délelőtt a határon túli magyar közösségek politikai vezetői és a magyar kormány tisztségviselői közösen elemezték a kárpát-medencei történéseket.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, „mindennapi homo politicus”-unk beszédében elmondta, hogy […] „a VMSZ – a megbélyegzéseket és támadásokat is felvállalva – a hatalmi szerb pártokkal való együttműködés mellett döntött, mert ellenzékből nem tudta volna megvalósítani a célkitűzéseket, melyeket így koalíciós szerződésbe is foglaltak”.

A jelenlegit egy fajta kegyelmi időnek, nyugalmi állapotnak nevezte kisebbségi szempontból, amikor a szerb politikai partnerekkel együtt dolgozhatnak a vitás témák megoldásán. Törvényhozási szempontból jelentős kérdésekről szólva hangoztatta, hogy „a nemzeti tanácsok alkotmánybíróság által megkérdőjelezett hatásköreit is sikerült átmenteni, a korábbitól eltérő megfogalmazásoknak köszönhetően”.

Habár még nem írták ki, Pásztor István már úgy gondolja, minden jel szerint november 4-én lesznek a nemzeti tanácsi választások. – A VMSZ közösségi listában gondolkodik, melyen civilek, értelmiségiek, egyházi személyek is szerepelnek majd: a közösséget kívánják leképezni az induló választási listán – fogalmazott a pártelnök.

Az elvándorlásról azt mondta, a politika eszközeivel ugyan nem lehet megállítani ezt a folyamatot, azért mégis lehet tenni, hogy az itthon maradás mellett döntőknek könnyebbé tegyék a mindennapjait.

Kiemelte a Prosperitati sikeres két és fél évét: Amikor lezárul az utolsó, elbírálás alatt álló pályázati kör is, akkor elmondhatjuk, hogy 11 ezer családot támogattunk, s azokat, akik foglalkoztatottként vagy más módon kapcsolatban állnak a nyertes cégekkel – mondta Pásztor, aki kritikát fogalmazott meg politikai bírálói felé: „Sokan elítélik és bírálják, ami teljesen legitimnek számít, viszont ne tartsák a markukat akkor sem, amikor a magyar kormány és a VMSZ politikájának köszönhető támogatásokat osztják. Jogunkban áll eldönteni, kikkel vívjuk meg csatáinkat!”

Pásztor szerint ez lenne az „elemzés”. Még mondja valaki, hogy Szerbia nem szolgál „példaképül a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak tiszteletben tartása terén”. Részarányos foglakoztatás? Betelepítések? Magyar autonómia? VaMaDiSz contra Jogtudományi Kar? November 25.? Ugyan már!

A Magyar Szó – pártpolitikai napilapként – „A vajdasági siker példaértékű a Kárpát-medencében” című írásban számolt be Pásztor felszólalásáról.

A Bálványosi Nyári Szabadegyetemre – ismereteim szerint – egyetlen ellenzéki (aki nincs szövetségben a Szerb Haladó Párttal – SNS = SZHP) délvidéki/vajdasági magyar politikai vezetőt nem hívtak meg. Ezért mondhat(ta) Pásztor István mindazt, ami a magyar vezető politikusok és koalíciós partnere Aleksandar Vučić szerb elnök fülének is megfelel. Mi ennek a „példaértékű sikernek” azonban a valóságtartalma?

Pásztor szerint a VMSZ azért döntött „a hatalmi szerb pártokkal való együttműködés mellett, mert ellenzéki szerepkörből nem tudta volna megvalósítani a célkitűzéseket, melyeket így koalíciós szerződésbe is foglaltak”.

Ez az álláspont erősen kifogásolható, mivel csupán feltételezésen, bizonyíthatatlan állásponton alapszik. Nem igaz, hogy ellenzéki „szerepkörből” nem lehet hatékonyan politizálni. Már maga az SZHP-vel kötött koalíciós szerződés szövege is problémás. Ebből az derülne ki, hogy „az SZHP, illetve az új/régi kormányfő (akkor Aleksandar Vučić) semmilyen számon kérhető konkrét kötelezettség teljesítését nem vállalta a vajdasági magyar közösség helyzetének rendezése érdekében”.  Előnye a SZHP-vel kötött szövetségből csak a VMSZ néhány tisztségviselőinek, képviselőinek és államtitkárainak, Pásztor haverjainak lett. Közben – november 25-ének Vajdaság napjának nyilvánításával stb. – sikerült pártjának megalázni is a magyar közösséget.

Pásztor másik tézise, miszerint a nemzeti tanácsi törvény módosításával „a nemzeti tanácsok alkotmánybíróság által megkérdőjelezett hatásköreit is sikerült átmenteni, a korábbitól eltérő megfogalmazásoknak köszönhetően”. Hogy melyek is azok arról viszont konkréten nem nyilatkozott, egyet sem nevezett meg.

Az állítása már önmagával is ellentétes, sőt nevetséges is. Ezt úgy lehetne érteni, hogy a nemzeti tanácsok „megkérdőjelezett hatáskörei” most „eltérő”-en megfogalmazva kerültek vissza a törvénybe.  Ha eltérő, akkor, hogy lehet ugyan az?

Meg kell azonban nézni a törvénymódosításokat: Már az a tény, hogy a nemzeti tanács „a legjobban civil szervezetre hasonlít”, önmagáért beszél. Pásztornak – jogászként – tudnia kellene, hogy amiről egyszer az Alkotmánybíróság kimondja, hogy nincsen összhangban az alkotmánnyal, az bizony törvénybe szabályosan vissza nem kerülhet. Vagy azt akarja mondani, hogy az „ügyes” törvényhozóknak esetleg sikerült kijátszani/átverni az Alkotmánybíróságot?

A harmadik dolog, ami reflexióra érdemes, a november 4-ére bejelentett nemzeti tanácsi választások:

Pásztor már jelezte, hogy „a VMSZ közösségi listában gondolkodik, melyen  civilek, értelmiségiek, egyházi személyek is szerepelnek majd: a közösséget kívánják leképezni az induló választási listán.”

A VMSZ – az eddigi gyakorlat szerint – saját listán nem mer indulni, mert az a pártja igazi megmérettetése lenne. Ez különösen veszélyes lehetne a pártra nézve, tekintettel az utóbbi időben történt sorozatos közösségi jogsérelmekre.

A „közösség leképezése” – borítékolni lehet – abból fog állni, hogy megbízható VMSZ-es kádereket állítanak majd a listára és ehhez segítéségül hívják az egyházakat és Orbán Viktort is. (Már látom, amit a papok mise után felszólítják a hívőket, hogy a VMSZ listájára szavazzanak, mivel azt Orbán Viktor is támogatja.) Ez teljesen elfogadhatatlan, mivel egyrészt az egyházak (jogellenes) politizálását, másrészt pedig az egyházaknak és a magyar miniszterelnöknek is a közösség megosztásában való szerepvállalását jelenti.

Felszólalásénak végén „Pásztor kritikát fogalmazott meg politikai bírálói felé”, amit fenyegetésnek, sőt zsarolásnak is lehetne nevezni: – Sokan elítélik és bírálják, ami teljesen legitimnek számít, viszont ne tartsák a markukat akkor sem, amikor a magyar kormány és a VMSZ politikájának köszönhető támogatásokat osztják. Jogunkban áll eldönteni, kikkel vívjuk meg csatáinkat! – hangoztatta a VMSZ pártelnök.

Könnyű a más (ez alkalommal a magyarországi adófizetők) pénzét osztogatni és politikai befolyásszerzésre használni. Ha valaki támogatásban akar részesülni, be kell annak állnia a Pásztor-támogatók sorába és pisszenni nem szabad. Egyáltalán a VMSZ politikájának köszönhető-e a támogatás, vagy nemzeti és gazdasági érdek?

A hatalomra jutott politikusok rendszerint elfelejtik, hogy honnan jöttek, és hogy senkinek az uralma nem tart örökké. „Amennyit fel a kerék, annyit le” – tartja a népi bölcsesség.

Pásztornak semmibe sem kerül (más pénzéből) a jótékonykodó politikus szerepében tetszelegni. A mód, ahogyan ezt teszi, viszont már megalázó és elítélést érdemel!

Ha a VMSZ-eseknek „jogukban áll eldönteni, kikkel vívják meg (nem tudni ki ellen és milyen – B. A.) csatáikat”, nekünk is jogunkba áll eldönteni, kire szavazunk!

Július 27.

Egymilliárd forint támogatás

A Kárpát-medencei Óvodafejlesztési programról – tapasztalatok és továbbképzés címmel – tárgyaltak délután Tusványoson a határon túli szervezetek, valamint az anyaországi képviselők.

Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a délvidéki/vajdasági helyzetről elmondta: „A magyar kormány hatalmas támogatása ösztönzőleg hatott a működésükre. Vajdaságban többek között 6 óvoda központot alapítottak a szórványban, több mint 20 helyen új magyar nyelvű csoportot indítottak. Jelenleg 213 színmagyar és 79 vegyes csoport működik. Megdöbbentő adatként ismertette azt is, hogy Budapest támogatása, vagyis az egymilliárd forint, a teljes magyar óvodai költségek (kétmilliárd forint) felét teszik ki”.

Ha jól értettem, a teljes magyarországi óvodai költségek összege kétmilliárd forint, a magyar kormány  pedig egymilliárd forint támogatást nyújtott a délvidéki óvodák alapítására, az óvodai csoportok működésére.

Jó lett volna, ha Hajnal Jenő – az összehasonlítás végett – ismertette volna az egybegyültekkel,  a szerb kormány milyen összeggel támogatta/támogatja az itteni magyar óvodarendszer működését? (Ha ilyen adat létezik egyáltalán.) Mikor és hol épített a szerb kormány magyar óvodát? Ebből is láttuk volna, hogy „Szerbia példaképül szolgálhat a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak tiszteletben tartása terén”.

Félő azonban, ha a magyar kormány támogatása nem lenne, működne-e egyáltalán ez a rendszer? Milyen pénzeket osztogatnak akkor Hajnal Jenő (is)?

Július 29.

Alkalmazni a törvényt!

A Montenegrói Párt (Crnogorska partija) jogi csapata levelet intézett Milan Glušachoz, a verbászi község elnökéhez, amelyben követeli, hogy a helyi önkormányzat szeptember végéig hivatalos nyelvként alkalmazza a montenegrói nyelvet.

A párt a közleményben emlékeztetett, hogy a nyelv és az írás hivatalos használatról szóló törvény módosításával a helyi önkormányzat számára kötelező a nemzeti kisebbség nyelvének és írásának egyenrangú használatának bevezetése, amennyiben a területén a nemzeti kisebbség a lakosság 15 százalékát képezi (11. szakasz 2. bekezdés – B. A.). 

Verbász község területén, az utolsó népszámlás szerint, a montenegrói közösség 7.353 tagja él, ami a lakosság 17,5 százaléka – áll a közleményben.

A párt elvárja, hogy Verbász község a törvényes kötelességét a 90 napos határidőben teljesítse, ahogyan azt a törvény előírja, illetve legkésőbb szeptember 28-ig.

Kishegyes községben a montenegrói nyelv 2010 óta hivatalos használatban van, a „Krstaš” [Keresztes] Montenegrói Egyesület (Udruženje Crnogoraca) követelésre, a Vajdasági Magyar Szövetség és a Montenegrói Párt képviselőinek szavazatával.

Feltűnt, hogy a Montenegrói Pártnak „jogi csapata”, vagyis szakemberei vannak. Melyik délvidéki/vajdasági magyar pártnak van jogi csapata? Nem kell találgatni, egyiknek sem. Még a Magyar Nemzeti Tanácsnak sincs. Ha netán lenne is, nincs tudomásom arról, hogy a magyar közösséget érintő bármelyik kérdésben a hatalomhoz intézett hivatalos követelést fogalmazott volna meg. Például a részarányos foglalkoztatással, vagy a délvidéki magyar falvakba való betelepülésekkel/betelepítésekkel kapcsolatban. Erre nincs is szükség, mivel a VMSZ káderek közvetlenül részt vesznek a hatalom gyakorlásában, ahol meg tudják valósítani a párt „célkitűzéseit” – hangoztatta Pásztor István pártelnök a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Csak éppen a közösség ebből nem lát szinte semmit/ haszna nincsen ebből!

 

2018. augusztus 5.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Füstbe ment szerv

Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >

Tovább

Virág a kormányzó úr sírján

Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >

Tovább

Háborús emlékek nyomában

Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >

Tovább

„Mórahalmon egyeztettek”

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >

Tovább

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A gond nem csak a képviselők számával van, hanem, sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >

Tovább

„Így pusztul ki a bánsági magyarság”!

A nyár nagy részét a bánsági Tordán töltöttem, így alkalmam volt megismerkedni a falu életével és >

Tovább