2019. november 19. kedd
Ma Erzsébet, Zsóka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Csak semmi politika!

Nesze neked nemzeti kisebbségi autonómia!

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A nemzeti tanács egy „nesze semmi, fogd meg jól” civil szervezet! Ez lenne a Szerbiában a „kulturális autonómia”, amiről Semjén Zsolt Magyarország miniszterelnök-helyettese úgy fogalmazott, hogy „a megvalósulás állapotában van”. Bozóki Antal:

„Mindenekelőtt tiszteletben kell tartani a Nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvényt, amelyik tiltja a nemzeti tanács tagjainak, hogy politikával foglalkozzanak”.

Ana Brnabić szerb kormányfő (Washington, 2018. július 21.)

A nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításának egyik fő célja a nemzeti tanácsok „depolitizálása”, magyarán „politikamentesítése”/a politikától való mentesítése volt.

Ezt nem rejtették már a módosítási javaslat kidolgozása idején sem.

– A szerb kormány javasolta a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosítását, amellyel lehetővé tenné helyzetük javítását, átlátható finanszírozásukat és a túlzott politizálás csökkentését – jelentette ki Branko Ružić államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter 2018. április 16-án.

Ezt az irányzatot erősítette meg a törvénymódosítás elfogadása előtti napon (június 19-én) a Danas belgrádi napilapban közölt terjedelmes nyilatkozatában Ivan Bošnjak az említett minisztérium államtitkára is, Rainer Hofmannra, az Európai Unió kisebbségügyi szekértőjére hivatkozva, aki  – Bošnjak nyilatkozata szerint – azt mondta, hogy „az észrevételezett túl nagy politizálási gyakorlat miatt, figyelmet kell fordítani a (nemzeti tanácsok – B. A.) depolitizálásra”. (Hofman még 2015. március 25-én járt a Vajdaságban.)

A szakmai körökből érkező kérdésre, hogy is mi tulajdonképpen a nemzeti tanács, Bošnjak válaszában hangoztatta: „Arra a helyes megoldásra jutottunk, hogy a nemzeti tanács a szervezkedés nem állami formája, amely a természeténél fogva a legjobban a civil szervezetre hasonlít”.

Ez a törvényhozók a módosítás 1a szakaszában így fogalmazták meg: „A nemzeti tanács szervezet, amely a törvény által bizonyos közmeghatalmazásokkal van megbízva, hogy a döntéshozatalban részt vegyen, vagy önállóan döntsön a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat egyes kérdéseiről, a nemzeti kisebbség kollektív jogainak megvalósítás érdekében ezeken a területeken”.

Ha viszont megnézzük, hogy a nemzeti tanács milyen kérdésekben dönthet „önállóan” (10 szakasz 1-4. pont), akkor látjuk, hogy ez négy (belső szervezési) esetre korlátozódik, éspedig amikor:

1. meghozza és módosítja a nemzeti tanács alapszabályát;

2. meghozza a pénzügyi tervét, a pénzügyi jelentést és a zárszámadást;

3. rendelkezik a saját vagyonáról, és amikor dönt

4. a nemzeti tanács elnevezéséről, jelképeiről és pecsétjéről.

Minden más esetben „javaslattevő”, „kezdeményező”, „részvételi”, „állásfoglalási” stb. joga van, ami nem kötelez senkit éppen semmire. Vagyis: A nemzeti tanács egy „nesze semmi, fogd meg jól” civil szervezet!

Ez lenne a Szerbiában a „kulturális autonómia”, amiről Semjén Zsolt Magyarország miniszterelnök-helyettese úgy fogalmazott, hogy „a megvalósulás állapotában van”.

Ez távol áll a Magyar Nemzeti Tanácsnak, mint országos magyar kisebbségi önkormányzatnak az elképzelésétől, amelynek az lenne a célja, hogy:

–        feltárja, kifejezze és képviselje a vajdasági magyar közösség identitásának megőrzését biztosító érdekeket, továbbá

–        hogy Szerb Köztársaság hatalmi szerveivel kialakított demokratikus dialógus alapján biztosítsa közösségünk magyarként való megmaradását, szellemi és anyagi kultúrájának megőrzését és fejlesztését.

Hogy ez az elképzelés megvalósul-e és mikor, azt még nem tudni.

A washingtoni látogatáson tartózkodott Ana Brnabić szerb kormányfő  – a törvénymódosítás másnapján, a jogilag nem létező Tanjug hírügynökség által – a Bosnyák Nemzeti Tanácshoz (BNV/BNT) intézett üzenetében kiemelte: „Mindenekelőtt tiszteletben kell tartani a Nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvényt, amelyik tiltja a nemzeti tanács tagjainak, hogy politikával foglalkozzanak”.

Hangsúlyozta, hogy „a nemzeti tanácsok egy nemzeti kisebbség minden egyes tagját képviselik, nem pedig az egyes politikai pártokat vagy érdekeket, amelyek nevében nem léphetnek fel”. (Ezt viszont a VMSZ-es tanácsnokok megszívlelhetnék!)

Az „eredménye” ez is annak a „mintegy másfél éves egyeztetési folyamatnak”, aminek keretében Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági képviselője, és Hajnal Jenő, az MNT elnöke – a közösségi érdekeket mellőzve – tárgyalt a Szerb Haladó Párti (SNS) vezetőkkel. Mi erről a véleménye a Magyar Nemzeti Tanács tagjainak?

Brnabić üzenete semmi kétséget nem hagy a felől, hogy a nemzeti tanácsok nem politizálhatnak/politikával nem foglalkozhatnak. Nesze neked nemzeti kisebbségi autonómia!

Az erélyesnek is mondható üzenetre az miatt került sor, hogy a Bosnyák Nemzeti Tanács meghívta Koszovó külügyminiszterét, Behgjet Pacollit egy Novi Pazar-i látogatásra.

– Meghívni a Novi Pazar-i iskolák igazgatóit a Bosnyák Nemzeti Tanács ünnepi ülésére a Bosnyák Nemzeti Tanács nevében annak a személynek az érkezése alkalmából, aki magát »Koszovó külügyminiszterének« nevezi, a szerb törvények egyértelmű és nyilvánvaló megszegését, valamint azt jelenti, hogy valaki visszaélt a nemzeti tanácsok tisztségével, illetve mandátumával – szögezte le a kormányfő.

Olyan rendelkezése a nemzeti tanácsi törvények, amely kifejezetten tiltaná a testület „politizálását” – a kormányfő nyilatkozatával ellentétben – a törvénymódosításban sem található. A tény, hogy a nemzeti tanács – akármilyen szinten és módon is – foglalkozhat a közösséget érintő kérdésekkel – már önmagában is politizálást jelent!

Az egyetlen rendelkezés, amit talán összefüggésbe lehet hozni a kormányfő nyilatkozatával, a módosítás 7a szakaszának 1. bekezdése, miszerint  „a nemzeti tanács és a végrehajtó bizottság tagja nem lehet politikai párt vezető szervének elnöke, az elnökség, a végrehajtó bizottság vagy hasonló szerv tagja”. Ugyanennek a szakasznak a 2. bekezdése szerint „a nemzeti tanács és a végrehajtó bizottság tagja állami szervben nem lehet választott vagy kinevezett személy […], amelyik hatáskörébe tartozik a nemzeti tanácsok munkájával kapcsolatos kérdésekben való döntéshozatal”.

A nemzeti tanácsok politizálásának alkotmányos és törvényes alapja is van:

A szerb alkotmány 75. szakaszának 2. bekezdése előírja, hogy „a nemzeti kisebbségek tagjai kollektív jogaik által, közvetlenül vagy képviselőik révén részt vesznek a döntéshozatalban, vagy önmaguk döntenek a kultúrájukra, oktatásukra, tájékoztatásukra, nyelvük és írásuk hivatalos használatára vonatkozó egyes kérdésekről, a törvénnyel összhangban”. (Ez a rendelkezés valójában a jogi alapja a nemzeti tanácsi törvénynek.)

A nemzeti tanácsi törvény 10 szakaszának 14. pontja alapján „a nemzeti tanács, a törvénnyel és az alapszabállyal összhangban, szervei révén, önállóan: […] „14) állást foglal, kezdeményezést tesz és intézkedéseket foganatosít a nemzeti kisebbség helyzetével, identitásával és jogaival közvetlenül kapcsolatos minden kérdésben”. A törvény e szakaszának 15. pontja is megmaradt az eredeti formájában: „törvényben az autonóm tartomány vagy helyi önkormányzat aktusában ráruházott már kérdésekben is dönt”.

A legújabb (törvény)módosításokkal ebben a két rendelkezésben nem történt változás. (Véletlenül kimaradt a módosításuk, elfeledkeztek erről?)

A törvény 10. szakaszának 14. pontja a nemzeti kisebbségi közösséget érintő „minden kérdésre” vonatkozik. Amennyiben a nemzeti tanács élne is ezzel a törvény adta jogával, ideértve a nemzetközi fórumokon való képviseletet is, azt senki, egyetlen állami szerv sem hagyhatná figyelmen kívül.  Bizonyára a helyzetünk is más lenne.

Egyes nemzet tanácsok – mint például az MNT vezetői – azonban rémülten menekültek („mint ördög a kereszttől”) az olyan témáknak még csak a testület napirendjére tűzésétől is, aminek esetleg politikai vonatkozásai voltak/lettek volna (mint például a nemzeti tanácsi törvény módosításának, vagy például Tari István tanácsos számos javaslatának a megvitatása).

Az egyedüli kivételt ez alól talán az MNT 2004. december 20-i nyilatkozata képezi az 1944/45-ös megtorlásokról, amikor úgymond politizált. (Ennek nyilatkozatnak a nyomtatott sajtóban való közlésére is csak 11 nappal később került sor.)

Egyébként Brnabić fenyegetésnek is nevezhető üzenete ellentétben van az ún. bolzanói ajánlásokkal a nemzeti kisebbségekről az államközi kapcsolatokban, miszerint „a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek a kormányzat minden szintjén hatékonyan hozzászólhatnak, különösen, de nem kizárólag az őket érintő kérdésekhez”. Ugyanúgy ellenkezik a nemzeti kisebbségeknek a közéletben való hatékony révételéről szóló ún. lundi ajánlásokkal is, miszerint „a nemzeti kisebbségek hatékony részvétele a közéletben egyik lényeges eleme egy békés és demokratikus társadalomnak”.

A nemzeti tanácsi törvény módosítása alkotmányjogilag több szempontból is támadható. Például a szerzett jogok csökkentése miatt. A kérdés csupán az, hogy lesz-e vállalkozó az Alkotmánybíróság előtti eljárás megindítására. És persze az, hogy a taláros testület hajlandó-e azt részrehajlás nélkül megvizsgálni.

Nem az a lényeg tehát, hogy mit mond a „Brnabićka”, hanem hogy hozzáértő és a nemzeti kisebbségi jogokért bátran kiálló vezetők vannak-e a nemzeti tanácsok élén, vagy sem. Ez, persze, nem a konfrontáció szükségességét jelenti, hanem a közösségi jogok érvényesítésének hatékony számonkérését. Ezt a Magyar Nemzeti Tanácstól sajnos eddig nem tapasztaltuk.

 

2018. július 30.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Füstbe ment szerv

Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >

Tovább

Virág a kormányzó úr sírján

Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >

Tovább

Háborús emlékek nyomában

Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >

Tovább

„Mórahalmon egyeztettek”

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >

Tovább

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A gond nem csak a képviselők számával van, hanem, sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >

Tovább

„Így pusztul ki a bánsági magyarság”!

A nyár nagy részét a bánsági Tordán töltöttem, így alkalmam volt megismerkedni a falu életével és >

Tovább