2020. szeptember 23. Szerda
Ma Tekla, Líviusz, Ila névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Naplójegyzetek – Fragmentumok

Végel László
Végel László

A Nyugat igazi szövetségesei a keleti tőkés martalócok lettek, nem csoda, hogy a kelet-európai rendszerváltó politikusok könnyedén rátaláltak a gazdasági neoliberalizmusra, nyakra főre, pártokrata alapon privatizáltak, hogy minél gyorsabban megszülessen a nemzeti oligarchia. Végel László:

2018. június 6., szerda

Vickó Árpád a kórházban, felhívom feleségét, ki tudja hányadszor, Nincs kedvem dolgozni.

Este újra előveszem Hobsbawm könyvét, a Szélsőségek korát. Az utolsó fejezeteket lapozgatva rábukkantam egy mondatra, amelyet mai ésszel érdemes végiggondolni. ”Balszerencse, hogy a kommunista rendszer válsága egybeesett az aranykor kapitalizmusának válságával.”, írja Hobsbawm. Ez az, amit akkor nem mertünk vagy nem akartunk észrevenni. Jöttek a nyugati „oktatók”, akik a demokráciára tanítottak bennünket, erről már írtam 1999-ben az Exterritóriumban. Volt egy demokrácia-álmunk, ezért nem akartunk tudomást venni a kapitalizmus válságáról. Kutyaszorítóba kerültünk. Nem mertük észrevenni, hiszen, ha az egypártrendszer beomlásakor a kapitalizmus válságát feszegetjük, akkor biztosan azok malmára hajtottuk volna a vizet, akik meg akarták őrizni a diktatúrát. Igen, a kapitalizmus válságáról akkoriban Milošević és az ő ideológusai beszéltek. A nyugati tőke felszabadította a keleti régiót, és gyorsan piacra talált. A Nyugat igazi szövetségesei a keleti tőkés martalócok lettek, nem csoda, hogy a kelet-európai rendszerváltó politikusok könnyedén rátaláltak a gazdasági neoliberalizmusra, nyakra főre, pártokrata alapon privatizáltak, hogy minél gyorsabban megszülessen a nemzeti oligarchia. A nemzeti oligarchák ma még a globalizmus ellen szónokolnak, de nem kell sokat várni, holnap ők is a globalizmus vizeire hajóznak. Más útjuk nincs. Ha a politika keresztbe tesz nekik, akkor ők fogják elkergetni azokat a politikusokat, akiknek a tenyeréből manapság esznek.

 

2018. július 25.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Osztozkodás a lőporos hordón

A Nyugat-Balkán – leánykori nevén Jugoszlávia plusz Albánia – befolyásolásáért többen vetekednek: az EU, az USA, >

Tovább

Botrány Újvidéken

Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >

Tovább

Menekülés a magányból a forradalomba

A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >

Tovább

Javasasszonyok és politológusok

A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >

Tovább

Kettős nyomás alatt

Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >

Tovább

Örömünnep Szerbiában

Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >

Tovább

Konformizmus-vita

Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >

Tovább

Örök hála Bosnyák Istvánnak

Magától értetődő volt minden egyes mondata. Most azonban arra gondolok, hogy a lehetetlenre vállalkozott. Csak abban >

Tovább

Szaxofon

A szomszéd, a gimnázium igazgatója, Uroš bácsi szóvá is tette édesapámnak, hogy „eladtuk a kutyánkat, hogy >

Tovább

Alternatíva nélküli kor

Hobsbawm szerint az a veszély fenyeget bennünket, hogy felülkerekednek „a jobboldali, demagóg, idegengyűlölő, nacionalista rendszerek, amelyek >

Tovább

Bret Easton Ellis: “a beszari nemzedék”

A kapitalista rendszerben érvényesülő kapitalista értelmiségi elitet nem kínozza a lelkiismeret. Úgy látszik azonban, hogy a >

Tovább

Laudáció Márti néni tiszteletére

Végülis kettejükben (a megjelenésükön kívül) abszolút van valami közös: mindketten csak hiszik magukat valaminek: egyik főszerkesztőnek, >

Tovább