2020. december 5. szombat
Ma Vilma, Ünige, Csaba, Sebőrella névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Csak szerb nyelven és cirill betűs írással…

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Vagy a magyar pártokat ez nem érdekli? Nem érdekük, hogy megtudjuk milyen is a közösségünk valós helyzete? Pedig akkor értékelni lehetne a hatalmi koalícióban részes (szerb-magyar) párt „érdemeit” is. Bozóki Antal:

Július 9.

A magyar pártokat nem érdekli a közösség helyzete!

A zentai önkormányzat illetékeseinek közreműködésével kerekasztal beszélgetést szerveztek a városházán, melynek témája „a gazdasági tényezők összegfügései és hatása a nemzeti kisebbségek jogaira”. Mindezeket Bosilegrad, Fehértemplom, Zenta és Tavankút községekben elemezték az újvidéki Regionális Központ munkatársai.

A beszélgetésen, az önkormányzat képviselőin kívül, jelen voltak a helyi oktatási intézmények vezetői, a kulturális intézmények munkatársai a Magyar Nemzeti Tanács tagjai. A résztvevők bemutatták helyzetüket és tevékenységüket és mindannyian kitértek arra is, hogy milyen szerepet töltenek be a magyar közösségek életében.

A projektum a múlt év decemberében indult, és egy év áll rendelkezésükre a lebonyolítására. A kutatásba Bulgária külügyminisztériuma is bekapcsolódott és a magyar, horvát, román és bolgár nemzeti kisebbségek példáit vizsgálják elsősorban – tudtuk meg a sajtóból.

A zentai beszélgetést megelőzően – június 29-én Szabadkán, a Magyar Nemzeti Tanács székházában – konferencián mutatták be A nemzeti kisebbségek hatékony részvétele a közéletben című projekt kutatási eredményeit.

Sajnos most is csak ismételni tudom korábbi véleményem:

Az utóbbi években a nemzeti kisebbségi jogok megvalósulásáról – a magyar közösségre vonatkozó – egyetlen komoly intézményes kutatás nem folyt. Hogyan lehet ez nélkül bármilyen nemzeti kisebbségi politikát folytatni? Erre már nincs is szükség?  Vagy éppen ez a politika?

A Regionális Központ mostani projektuma is csak parciális/részleges jellegű, vagyis csak a zentai és tavankúti magyar közösségről gyűjtenek adatokat. No, de kutatásnak lehet-e egyáltalán nevezni azt, amelyik csak az önkormányzat képviselői, a helyi oktatási intézmények vezetői, a kulturális intézmények munkatársai és a Magyar Nemzeti Tanács tagjai által „bemutatott” helyzeten alapszik?

A zentai beszélgetésen – az idézett írás szerint – egyetlen magyar párt képviselői sem vettek részt. Még most se lenne késő a magyar kutatók bekapcsolódására. Vagy a magyar pártokat ez nem érdekli? Nem érdekük, hogy megtudjuk milyen is a közösségünk valós helyzete? Pedig akkor értékelni lehetne a hatalmi koalícióban részes (szerb-magyar) párt „érdemeit” is.

Július 12.

Csak szerb nyelven és cirill betűs írással…

A Magyar Nemzeti Tanács 2018. július 12-én Szabadkán megtartotta a 35. „rendes ülését”.

Az „összehívás” fejlécében és az elnökség mögötti pannón az alábbi szöveget lehet olvasni:

MAGYAR NEMZETI TANÁCS

НАЦИОНАЛНИ САВЕТ МАЂАРСКЕ НАЦИОНАЛНЕ МАЊИНЕ

NACIONALNI SAVET MAĐARSKE NACIONALNE MANJINE

NATIONAL COUNCIL OF THE HUNGARIAN ETHNIC MINORITY

Nem vagyok nyelvész, de valahogy nem tudok kibékülni ezzel a felirattal. Mi is a bajom vele? 

Első sorban az, hogy magyar, szerb és angol nyelven más(t jelent) a testület elnevezése.

Magyar nyelven egyértelmű, hogy a Magyar Nemzeti Tanácsról (MNT) van szó. (Most arra nem térek ki, hogy ennek a fogalomnak mi, vagy mi kellene, hogy legyen a tartalma.)

A fejlécben a cirill és latin betűs felirat tartalmilag megegyezik. Ha viszont magyarra fordítjuk, akkor a jelentése „A magyar nemzeti kisebbség tanácsa”.

A pannón lévő angol nyelvű felirat tovább bonyolítja az elnevezést. Ezen a nyelven a nemzeti kisebbség kifejezés megfelelője a „national minority”, nem pedig az „ethnic minority” (ahogyan a pannóra felírták). „Magyar etnikai kisebbség nemzeti tanácsa”?

Az „etnic mnority/group” magyar jelentése az „etnikai kisebbség/csoport”, a szerb nyelvben pedig az „etnička manjina/grupa”. E két fogalom között viszont – különösen a nemzetközi jogban – komoly jelentésbeli és jelentőségbeli különbség van. Ezek szerint az a szerbeknek a délvidéki magyarok nemzeti, az angoloknak pedig etnikai kisebbség vagyunk.

A netten a két fogalom közötti különbség után kutatva ilyen definíciót is találtam:

Nemzeti kisebbség: Egy adott társadalom azon tagjainak csoportja, akik nem a többségi nemzettel azonosulnak, hanem egy olyan másik nemzettel, amelynek van állama vagy ennek létrehozására törekszik.

Etnikai kisebbség: Minden egyéb olyan kisebbségben élő népcsoport, amely nem határozható meg a modern nemzet fogalmával, de amelynek tagjai a többségétől jelentősen eltérő közös kulturális identitással bírnak. Vagy éppen nemzeteken átnyúló identitást mutatnak (például a több különböző anyanyelvvel rendelkező romák vagy a zsidók).   

Az MNT szerint mi most nemzeti kisebbség (újabb szóhasználatban: nemzeti közösség), vagy etnikai kisebbség vagyunk?

A szerb alkotmány 14. szakasza a „nemzeti kisebbségek” („nacionalne manjine”) és nem az „etnikai kisebbség” („etnička manjina/grupa") fogalmat használja.  Ezek szerint:

1. a szerb nyelvű (cirill és latin betűs) felirat nincs összhangban az MNT magyar megnevezésével,

2. az angol nyelvű felirat pedig nem helyes/pontos.

És mindezt 35 ülésen nem vették észre?!

Az egész felirat pedig nincs összhangban a nemzeti tanácsokról szóló törvény június 20-ai módosításával (megjelent a Hivatalos Közlöny 47/18 számában). Ennek a 4. szakasza a törvény eddigi 2a szakaszához hozzáadta/ragasztotta a következő rendelkezést:

„A nemzeti tanács nevét szerb nyelven és cirill betűs írással kell kiírni.

A nemzeti tanács neve lehetséges, amennyiben az alapszabállyal elő van látva, a nemzeti kisebbség nyelvén és írásával is”.

Érthető, nemde? Ehhez magyarázatra nincsen szükség.

Ez a rendelkezés is annak a „mintegy másfél éves egyeztetési folyamatnak” az „eredménye” amit Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági képviselője, és Hajnal Jenő, az MNT elnöke – nem kis havi fizetéssel – folytatott a Szerb Haladó Párti (SNS) vezetőkkel.

Ettől nagyobb magyar önkormányzatra aztán már tényleg semmi szükség!

2018. július 24.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Gonosz demokrata álarcot vett fel

A kilencvenes években a zúgolódókat elkergették a munkahelyükről, manapság a konformizmus könnyebben vállalható. A soft-autokrácia, a >

Tovább

Baljós gyermekbetegség

Napjainkban a baloldal elvesztette régi befolyását, sok országban egészen marginális, ám továbbra is észlelhető, hogy a >

Tovább

November 25. – a gyász napja!

A VMSZ tartományi képviselői is „megtehették volna, hogy legalább nem szavazzák meg a megalázó javaslatot. De >

Tovább

Isten veled, FüVÉSZ!

Az intelligenciát mérni lehet. A megszerzett tudást viszont nem lehet elvenni az embertől. A képzettségnek pontos >

Tovább

Mesterlövészek

Az 1991-ben kirobbant délszláv testvérháborúkban elkövetett szörnyű rombolás gyászos szimbólumaként maradt meg emlékezetünkben két város neve: >

Tovább

„Sokat elvittek, de sokan jönnek”

Így aztán nem lehet megállapítani, hogy közülük bárki is megkérdezte volna a dupla elnök urat, milyen >

Tovább

Lengyel-magyar párbeszéd

Magyar és lengyel berontanak egy korcsmába, s egy óra múlva magyar és lengyel deli táncra lendül.” >

Tovább

Demokrácia vagy posztfasizmus?

Tudom, sokféle válasz lehetséges: bűnös és kevésbé bűnös, de meggyőződésem szerint a legnagyobb bűn úgy élni, >

Tovább

Nyírő Józsefet olvasva

Kiváló részleteket olvastam, egy megrendült és megtört ember életéről, aki nincs tisztában a saját bűneivel. De >

Tovább

„Tizennyolc hónapig voltam katonaruhában”

Csonoplya vegyes lakosú falu. A háború kitörése előtt nem nagyon foglalkoztunk azzal, hogy ki milyen nemzetiségűnek >

Tovább

„Ich habe alles geprüft und erwogen”

Nem tudom eldönteni, nem is szeretném, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök mai rádiós interjúját a sötét >

Tovább

„Úgy halok meg, hogy nem is láthatom a fiamat…”

Eddig mindig hazaengedték, amikor kértem, pár napra, ha valamilyen ünnep közeledett, vagy ha nagyon szerettem volna >

Tovább