Ma Miklós, Csinszka, Gyopár, Gyopárka névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
Csak szerb nyelven és cirill betűs írással…
Bozóki Antal
Vagy a magyar pártokat ez nem érdekli? Nem érdekük, hogy megtudjuk milyen is a közösségünk valós helyzete? Pedig akkor értékelni lehetne a hatalmi koalícióban részes (szerb-magyar) párt „érdemeit” is. Bozóki Antal:
Július 9.
A magyar pártokat nem érdekli a közösség helyzete!
A zentai önkormányzat illetékeseinek közreműködésével kerekasztal beszélgetést szerveztek a városházán, melynek témája „a gazdasági tényezők összegfügései és hatása a nemzeti kisebbségek jogaira”. Mindezeket Bosilegrad, Fehértemplom, Zenta és Tavankút községekben elemezték az újvidéki Regionális Központ munkatársai.
A beszélgetésen, az önkormányzat képviselőin kívül, jelen voltak a helyi oktatási intézmények vezetői, a kulturális intézmények munkatársai a Magyar Nemzeti Tanács tagjai. A résztvevők bemutatták helyzetüket és tevékenységüket és mindannyian kitértek arra is, hogy milyen szerepet töltenek be a magyar közösségek életében.
A projektum a múlt év decemberében indult, és egy év áll rendelkezésükre a lebonyolítására. A kutatásba Bulgária külügyminisztériuma is bekapcsolódott és a magyar, horvát, román és bolgár nemzeti kisebbségek példáit vizsgálják elsősorban – tudtuk meg a sajtóból.
A zentai beszélgetést megelőzően – június 29-én Szabadkán, a Magyar Nemzeti Tanács székházában – konferencián mutatták be A nemzeti kisebbségek hatékony részvétele a közéletben című projekt kutatási eredményeit.
Sajnos most is csak ismételni tudom korábbi véleményem:
Az utóbbi években a nemzeti kisebbségi jogok megvalósulásáról – a magyar közösségre vonatkozó – egyetlen komoly intézményes kutatás nem folyt. Hogyan lehet ez nélkül bármilyen nemzeti kisebbségi politikát folytatni? Erre már nincs is szükség? Vagy éppen ez a politika?
A Regionális Központ mostani projektuma is csak parciális/részleges jellegű, vagyis csak a zentai és tavankúti magyar közösségről gyűjtenek adatokat. No, de kutatásnak lehet-e egyáltalán nevezni azt, amelyik csak az önkormányzat képviselői, a helyi oktatási intézmények vezetői, a kulturális intézmények munkatársai és a Magyar Nemzeti Tanács tagjai által „bemutatott” helyzeten alapszik?
A zentai beszélgetésen – az idézett írás szerint – egyetlen magyar párt képviselői sem vettek részt. Még most se lenne késő a magyar kutatók bekapcsolódására. Vagy a magyar pártokat ez nem érdekli? Nem érdekük, hogy megtudjuk milyen is a közösségünk valós helyzete? Pedig akkor értékelni lehetne a hatalmi koalícióban részes (szerb-magyar) párt „érdemeit” is.
Július 12.
Csak szerb nyelven és cirill betűs írással…
A Magyar Nemzeti Tanács 2018. július 12-én Szabadkán megtartotta a 35. „rendes ülését”.
Az „összehívás” fejlécében és az elnökség mögötti pannón az alábbi szöveget lehet olvasni:
MAGYAR NEMZETI TANÁCS
НАЦИОНАЛНИ САВЕТ МАЂАРСКЕ НАЦИОНАЛНЕ МАЊИНЕ
NACIONALNI SAVET MAĐARSKE NACIONALNE MANJINE
NATIONAL COUNCIL OF THE HUNGARIAN ETHNIC MINORITY
Nem vagyok nyelvész, de valahogy nem tudok kibékülni ezzel a felirattal. Mi is a bajom vele?
Első sorban az, hogy magyar, szerb és angol nyelven más(t jelent) a testület elnevezése.
Magyar nyelven egyértelmű, hogy a Magyar Nemzeti Tanácsról (MNT) van szó. (Most arra nem térek ki, hogy ennek a fogalomnak mi, vagy mi kellene, hogy legyen a tartalma.)
A fejlécben a cirill és latin betűs felirat tartalmilag megegyezik. Ha viszont magyarra fordítjuk, akkor a jelentése „A magyar nemzeti kisebbség tanácsa”.
A pannón lévő angol nyelvű felirat tovább bonyolítja az elnevezést. Ezen a nyelven a nemzeti kisebbség kifejezés megfelelője a „national minority”, nem pedig az „ethnic minority” (ahogyan a pannóra felírták). „Magyar etnikai kisebbség nemzeti tanácsa”?
Az „etnic mnority/group” magyar jelentése az „etnikai kisebbség/csoport”, a szerb nyelvben pedig az „etnička manjina/grupa”. E két fogalom között viszont – különösen a nemzetközi jogban – komoly jelentésbeli és jelentőségbeli különbség van. Ezek szerint az a szerbeknek a délvidéki magyarok nemzeti, az angoloknak pedig etnikai kisebbség vagyunk.
A netten a két fogalom közötti különbség után kutatva ilyen definíciót is találtam:
Nemzeti kisebbség: Egy adott társadalom azon tagjainak csoportja, akik nem a többségi nemzettel azonosulnak, hanem egy olyan másik nemzettel, amelynek van állama vagy ennek létrehozására törekszik.
Etnikai kisebbség: Minden egyéb olyan kisebbségben élő népcsoport, amely nem határozható meg a modern nemzet fogalmával, de amelynek tagjai a többségétől jelentősen eltérő közös kulturális identitással bírnak. Vagy éppen nemzeteken átnyúló identitást mutatnak (például a több különböző anyanyelvvel rendelkező romák vagy a zsidók).
Az MNT szerint mi most nemzeti kisebbség (újabb szóhasználatban: nemzeti közösség), vagy etnikai kisebbség vagyunk?
A szerb alkotmány 14. szakasza a „nemzeti kisebbségek” („nacionalne manjine”) és nem az „etnikai kisebbség” („etnička manjina/grupa") fogalmat használja. Ezek szerint:
1. a szerb nyelvű (cirill és latin betűs) felirat nincs összhangban az MNT magyar megnevezésével,
2. az angol nyelvű felirat pedig nem helyes/pontos.
És mindezt 35 ülésen nem vették észre?!
Az egész felirat pedig nincs összhangban a nemzeti tanácsokról szóló törvény június 20-ai módosításával (megjelent a Hivatalos Közlöny 47/18 számában). Ennek a 4. szakasza a törvény eddigi 2a szakaszához hozzáadta/ragasztotta a következő rendelkezést:
„A nemzeti tanács nevét szerb nyelven és cirill betűs írással kell kiírni.
A nemzeti tanács neve lehetséges, amennyiben az alapszabállyal elő van látva, a nemzeti kisebbség nyelvén és írásával is”.
Érthető, nemde? Ehhez magyarázatra nincsen szükség.
Ez a rendelkezés is annak a „mintegy másfél éves egyeztetési folyamatnak” az „eredménye” amit Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági képviselője, és Hajnal Jenő, az MNT elnöke – nem kis havi fizetéssel – folytatott a Szerb Haladó Párti (SNS) vezetőkkel.
Ettől nagyobb magyar önkormányzatra aztán már tényleg semmi szükség!
Következő cikk: Elhunyt Szabó Lajos, a történelmi VMDK és a VMDP alapító tagja
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?
A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >
A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig
A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >
Fontosabb a kirakat?
A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról? Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >
Két bácskai katolikus pap, aki a háború idején Horvátországban szolgált
Egyszer arra lettem figyelmes, hogy az 56-os sorszámú után a 200-valahányas engedély következett. Másnap egy újabb >
Nem a tietekért jöttünk, hanem tiértetek! (I. rész)
Lábra se tudott állni, olyan állapotban volt. A vörösmarti egyházközség akkori vezetője, a hatvanegynéhány éves Tűr >
„Ej, ráérünk arra még!”?
Előre lemondani a választásokon való részvételről, a megmérettetésről, amikor – a magyarországi október 13-ai választásokhoz hasonlóan >
A statisztaszerep bevállalása
Egy végtelenül cinikus álláspont fölvázolása következik a tavasszal esedékes szerbiai választás bojkottjával kapcsolatban, politikai kiskáté formájában. >
Kifelé a Machiavelli-fasorból
Az Orbán-rendszer büszke arra, hogy egyetlen megállapodást sem tart be, semmiféle jogi és erkölcsi szabály, se >
A migráns
A migráns halála nem érdemel gyászt. Tizennyolcezer halott a Földközi-tenger fenekén, legalább kétszer ennyi a Szaharában, >
Védtük Szerbiát Horvátországban…
Aki nem volt ott, az nem tudhatja, hogy milyen érzés elvágni valakinek a nyakát. Az ott >
Bence Erika nyílt levele a Magyar Mozgalom társelnökeihez
Hogy bárki értse: a VMSZ és elnökének politikáját továbbra is elutasítom! A Magyar Nemzeti Tanács által >
Gyűlölet és kompromisszum
A társadalom szétrombolása üzemszerűen folytatódik. Elsősorban nem az ellenzék hibája, hogy olyan, amilyen. Ami a magyarországi >