2019. december 14. szombat
Ma Szilárda, Szilárd, János névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Hogyan válasszunk igazgatót?

Szomorú, de sajnos igaz, a sokat dicsért magyar nemzeti autonómia szerve, az MNT álláspontja is csak addig mérvadó, amíg az pontosan ugyanazt képviseli, amit a VMSZ. Nincs helye szakmaiságnak, lefektetett testületi döntéshozási elveknek, többségi véleménynek, ha a pártérdek mást diktál. Abban az esetben még a VMSZ által delegált Nyilas Mihály vezette titkárság is kihátrál az MNT döntése mögül. A Magyar Mozgalom oktatáspolitikai ajánlásai:

Szerbia-szerte évek óta gyakran vált ki közfelháborodást az iskolák igazgatóinak megválasztási procedúrája. Legutóbb a gombosi iskolában teremtett lehetetlen helyzetet és széleskörű elégedetlenséget a vezető megválasztása és a megválasztás körülményei. Nehéz elfogadni, hogy egy közösség meghatározó tagjának kilétéről maga az oktatási és tudományügyi miniszter döntsön (a tartomány területén az oktatási titkár beleegyezését kérve), más testületek véleményével szemben, minden indoklás nélkül, vélhetőleg kizárólag a politikai alkalmasságot figyelembe véve. A legújabb oktatási kerettörvény nemcsak a tantestületet, a kisebbségi tannyelven is tanító iskolák esetében a nemzeti tanácsot, de még az iskolaszékeket is mindössze véleményező joggal ruházza fel. Ilyen körülmények között a központosítás, egy társadalmilag heterogén országban lehetetlen viszonyokat teremt az oktatásban.

Azok a demokratikus döntéshozatalt erősítő testületi vélemények, mint a tantestületé vagy a nemzeti tanácsoké, csak akkor számítanak, adnak hivatkozási alapot a döntéshez, ha egybehangzók a hatalmi politika elvárásaival. A gombosi igazgatóválasztás kapcsán kiadott közleménye a Tartományi Oktatási Titkárságnak ezt tökéletesen példázza. Tudnak ugyan a tantestület és az MNT döntéséről is, de ezek, bár ugyanazt a jelöltet támogatják szinte egyhangúlag, mégsem kötelező érvényűek, és a titkárság szabadon választ a másik jelöltet 5:4 arányban támogató iskolaszéki döntés mellett. (http://rtv.rs/hu/vajdaság/petícióval-követelik-vissza-a-régi-igazgatót_932429.html)

Szomorú, de sajnos igaz, a sokat dicsért magyar nemzeti autonómia szerve, az MNT álláspontja is csak addig mérvadó, amíg az pontosan ugyanazt képviseli, amit a VMSZ. Nincs helye szakmaiságnak, lefektetett testületi döntéshozási elveknek, többségi véleménynek, ha a pártérdek mást diktál. Abban az esetben még a VMSZ által delegált Nyilas Mihály vezette titkárság is kihátrál az MNT döntése mögül.

Az iskolarendszer Szerbiában évtizedek óta politikailag túlterhelt. A kilencvenes években szinte kivétel nélkül a hatalmon lévő párttal maximálisan lojális egyének lehettek igazgatók. 2000 októberét követően szinte mindenütt igazgatóváltásra került sor, mindössze néhány vezető maradhatott, sajnos nem feltétlenül a munkájuk minősége miatt, hanem azért, mert nagyon gyorsan tudtak politikai irányvonalat váltani. Létrejöttek az iskolaszékek, melyeket a törvény szerint egyharmados arányban delegált a helyi politikum. Egészen 2017-ig az ilyen módon létrejövő testületek döntöttek az igazgatók kilétéről. A miniszter mindössze a folyamat törvényességét volt hivatott ellenőrizni. A formailag demokratikusnak tűnő döntéshozási mód gépezetébe azonban számtalan alkalommal csúszott gyakorlati hiba: a politikum iskolaszéki delegáltjain kívül ugyanis gyakran a szülők, illetve a tanárok közül kikerülő egyének megválasztását is maga az igazgató, vagy a helyi döntéshozók befolyásolták. Ha nem az iskolaszék összetétele volt manipulált, akkor az igazgatóválasztási procedúra során történtek nyomásgyakorlások a szavazást illetően, akár a tantestület, akár az iskolaszék tagjai felé. Az aktuális gombosi igazgatóválasztás során is nyomásgyakorlás történt az iskolaszék tagjaira, még akkor is, ha már nem ez a testület hoz végső döntést. Gondoljunk csak bele: a testületek és a politikai véleményezők gyakran úgy hoznak döntést, hogy a pályázókról gyakorlatilag semmit sem tudnak, csak egy név a papíron, valamint egy nem formális információ a politikai hovatartozásról. Ilyen körülmények között szinte vakmerőségnek számít pályázni politikai háttér nélkül. Láthatjuk is, szinte mindig csak egy, vagy két pályázó akad, ugyanakkor a minőség érdekében mindenképpen szükség lenne arra, hogy sokkal szélesebb kör pályázzon a vezetői helyekre.

A politikumnak úgy tűnik végtelenül fontos, hogy az iskolákat a hatalomhoz teljesen lojális emberek vezessék, ebbe az irányba mutat a legújabb jogalkotási változtatás is, miszerint a miniszter dönt az igazgatók megválasztásáról. Ezt azzal magyarázzák, hogy csak így tudják garantálni a jogszerű működést és a minőséget, miközben tudjuk, mérhetetlen politikai tőkét jelent egy intézményvezető lojalitása. Az elmúlt évtizedekben a szerbiai oktatás elvesztette a lépést a társadalmi átalakulással, nem tud megfelelni az új kihívásoknak. Rengeteg újszerű problémával kell megküzdeni, a rendszer pedig teljesen tehetetlen egy ilyen centralizált módon felállított irányítással. Az iskolai kerettörvény, az általános- és középiskolákra vonatkozó törvények és szabályzatok már 2003-ban előírták az oktatási intézmények vezetői számára az ún. licencet, de a vizsgabizottságok a mai napig nem álltak fel. 2013-ban egy szabályzat is napvilágot látott, amely előírja számukra a kötelező kompetenciákat, ez a dokumentum is parlagon hever. A fentieket figyelembe véve egészen érthető, hogy miért.

Mindezen körülményeket mérlegelve az oktatáspolitika formálói számára, főként az igazgatóválasztással kapcsolatosan a következő ajánlásokat fogalmazzuk meg:

- Minél előbb decentralizálják az oktatást Szerbiában.

- Az igazgatókat kizárólag a felmutatott eredmények és kompetenciáik alapján válasszák meg, egy transzparens, reális követelményrendszer mentén.

- A kisebbségi érdekvédelemnek célja kell legyen, hogy ebben a követelményrendszerben külön feltételként szerepeljen a kisebbségi nyelven is tanító iskolák leendő igazgatói számára a kisebbségi nyelv és kultúra ismerete. Ennek alternatívája csak ott lehessen, ahol az iskola nagyobb diáklétszáma miatt igazgatóhelyettes alkalmazására is van lehetőség, akkor viszont az ő személye iránt kell ilyen feltételeket támasztani és pályázat útján megválasztani, szintén a követelményrendszer alapján.

 

2018. július 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Néhány szó a magyar parlamentről

De ha a polgári állam a saját alkotmányos formáihoz se ragaszkodik, akkor nem érvényes a magyar >

Tovább

Bőnyi rendőrgyilkos?

A fölfegyverzett és elszánt, nyílt fasizmus – amelyet érzelmileg és „szellemileg” ma is fűt a szélsőjobboldali >

Tovább

Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?

Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >

Tovább

A színház az új CEU

Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >

Tovább

Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk

A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >

Tovább

Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”

Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >

Tovább

Szerpentin a Kárpátokban

Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >

Tovább

A szájzár és a nemzet

Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >

Tovább

„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…

itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >

Tovább

Most már komolyan veszem...

Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >

Tovább

„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?

A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >

Tovább

A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig

A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >

Tovább