2018. július 17. kedd
Ma Endre, Elek, András névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

A nép mindent (el)tűr...

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Pásztor azt akarja mondani, hogy eddig nem tudtunk „legitim módon” november 25-éről beszélni? Ez egyszerűen nem felel meg a valóságnak. Minden valamire való történelemkönyv ennek az ellenzőjét bizonyítja. Ennek a dátumnak az ünneplése fog bennünket „közösségileg felszabadítani”? Bozóki Antal:

Az a gond az elcseszésekkel, hogy sose lehet tudni, mekkorák lesznek végül.

Terr Pratchett

Június 27. – július 9.

A nép mindent (el)tűr…

Orbán Viktor magyar miniszterelnök délelőtt Budapesten az Országházban fogadta  Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökét.

A vajdasági magyarokat támogató programokról, a vajdasági jeles napokról szóló tartományi döntésről és Szerbia EU-integrációjáról is tárgyalt egymással Orbán és Pásztor –közölte az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.

– A VMSZ elnöke beszámolt Orbán Viktornak a vajdasági tartományi képviselőház közelmúltban (június 19-én – B. A.) megszületett döntéséről, amellyel a Vajdaság számára jeles napokról határozott, és amely augusztus 20-ának, a magyar államalapítás napjának méltó megünneplését is lehetővé teszi. Orbán Viktor egyetértett a VMSZ álláspontjával, mely szerint egy ilyen sokszínű régió számára elfogadható, hogy minden nemzet kijelölhesse a saját történelme szempontjából fontos jeles napjait.

Pásztor István arra kérte a magyar miniszterelnököt, hogy a továbbiakban is erőteljesen álljon ki Szerbia mielőbbi európai uniós csatlakozása mellett, mert az EU-tagság egyaránt szolgálja a szerb és a magyar nép érdekeit is – közölte az MTI.

– Tehát Trianon ide, Trianon oda vagy a sokat emlegetett elszakított nemzetrészek; a Csonka ország nem ország, Magyarország mennyország; a Nem, nem soha! akkor is, utána is és most is csupán maszlag, a fontos a biznisz. Ennek kommunikációs változata: „erőteljesen álljon ki Szerbia mielőbbi európai uniós csatlakozása mellett”. Különben ugrik a kölcsönös haszonnal járó üzlet és milliárdok.

A történelmi csúcson pörgő magyar-szerb állami kapcsolatok legnagyobb vesztesei a vajdasági magyarok. Azzal a néhány (rozsdás – B. A.) traktorral, stadionnal, fociakadémiával együtt – kommentálta a Napló a találkozót.

Aleksandar Vučić szerb államfő július 9-én Ankarában, ahol Recep Tayyip Erdogan újraválasztott török elnök beiktatásán vett részt, „kétoldalú tárgyalást folytatott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel”.

Vučić a találkozó után emlékeztetett arra is, hogy „a magyar tisztségviselők mindenhol csak jót mondanak Szerbiáról, és az Európai Uniót is arra szólítják fel, hogy amikor tagfelvételre kerül sor, Szerbia legyen az első új tag, jelentette a Tanjug (nevű, hivatalosan nem létező szerb hírügynökség).

Hálás vagyok ezért a magyar miniszterelnöknek, a kormánynak és az elnöknek is. A magyarokkal, mint ahogy Orbán is mondta, történelmi viszonylatban is a legjobb a viszonyunk, ami nagyon fontos, ha figyelembe vesszük a nálunk élő magyarok számát. Szeretném, ha ezek az emberek éreznék, hogy mennyire tiszteljük, nemcsak a magyarországi magyarokat, hanem a Szerbiában élő magyarokat is”, hangsúlyozta Vučić.

Nem azzal van a gond, amit Orbán állít, hogy „minden nemzet kijelölheti a saját történelme szempontjából fontos jeles napjait”, hanem azzal, hogy ezeknek a „fontos jeles napoknak” az ünneplését más nemzetekre/népekre kényszerítik. Konkrétan: olyan nap(ok) – november 25. és december 1-je – ünneplésére, ami sértő és megalázó a magyarokra. Ez viszont már elfogadhatatlan. Augusztus 20-a ünneplését pedig (ami nekünk egyébként is ünnep volt) a – Pásztor állításával ellentétben – határozat nem teszi kötelezővé a szerbek számára, az csak (a 3. szakasza szerint) a „magyar nemzeti kisebbségi/közösség ünnepe”.

Egyébként Szerb haladó Pártnak (SNS) 63 képviselője van a 120 tagú Tartományi Képviselőházban. A VMSZ hat szavazatára az onimózus határozat elfogadáshoz nem volt szüksége. A VMSZ képviselők a szavazataikkal – a szolgalelkűségét demonstrálva – csak közösségünk (ön)megalázásához járult hozzá! Semmi áron nem lett volna szabad megszavazni!

Orbán Viktor arra bólintott rá, hogy a vajdasági magyarok ünnepeljék „Bácska, Bánát és Szerémség csalással kezdeményezett elcsatolásának a napját”. Akkor fog majd „csodálkozni”, amikor november 25-én a magyar iskolákban a történelemtanárokat – Szent Száva/Sveti Sava napja ünneplése módjára – arra kényszerítik, hogy programot készítsenek a Délvidék elcsatolásának a megünneplésére, a tanulókat pedig, hogy ebben részt vegyenek.

A nép mindent (el)tűr, csak az kérdés, hogy meddig…

Azt, hogy Vučić „mennyire tisztel” bennünket, azt is napról napra érezzük…

Július 29.

Vesztesből győztes?

Pásztor István, VMSZ elnöke, a Pannon (párt)Televízió Szubjektív című műsorában is szükségesnek tartotta, hogy az Orbán Viktor  magyar miniszterelnökkel folytatott június 27-i tárgyalásairól nyilatkozzon.

A beszélgetés állítólagos apropója az volt, hogy „2019-től elindul egy új, négyéves pályázati ciklus” indul, „aminek a pénzügyi háttere nagyon-nagyon jelentős, sok vonatkozásban megközelíti a dupláját annak a keretnek, amivel az elmúlt három évben rendelkeztünk, úgyhogy ilyen szempontból optimisták tudunk lenni”.  A magyar kormány által támogatott vajdasági gazdaságfejlesztésben, a mezőgazdasági és házvásárlási pályázatok mellett turisztikai beruházások is lesznek – ígérte Pásztor.

A pártelnök TV szereplésének a valódi célja bizonyára az volt, hogy ismételten a tartományi döntésről magyarázkodjon, amely meghatározta „a Vajdaság számára jelentős napokat”.

– Nem azt értük el ezzel a döntéssel, hogy a vesztes pozíciónkat megerősítettük, hanem azt értük el, hogy legitim módon tudtunk most és az elkövetkező időben beszélni erről a dátumról. Ez közösségileg fel fog minket szabadítani. Egy fajta vesztes pozícióból az erkölcsi győztes pozíciójába tud minket emelni. Miniszterelnök úr elfogadta az érvelést, amit elmondtam, illetve ő is így látja ezt a dolgot. Azt gondolja, hogy ennek az ügynek kapcsán más döntést nem lehetett hozni – fogalmazott Orbánra hivatkozva Pásztor.

Ezek a mondatok mellet nem lehet csak úgy elmenni, mivel több fogalomzavart és értelmetlen/elfogadhatatlan magyarázatot is tartalmaznak:

Pásztor azt akarja mondani, hogy eddig nem tudtunk „legitim módon” november 25-éről beszélni? Ez egyszerűen nem felel meg a valóságnak. Minden valamire való történelemkönyv ennek az ellenzőjét bizonyítja. Ennek a dátumnak az ünneplése fog bennünket „közösségileg felszabadítani”? „Felszabadít”, „vesztes pozícióból az erkölcsi győztes pozíciójába emel” bennünket” valami, ami sért(ő) és megaláz(ó)?

Pásztor azzal próbált a műsorban védekezni, hogy „ennek az ügynek kapcsán más döntést nem lehetett hozni”, ami úgyszintén nem felel meg a valóságnak. Igenis, lehetett volna!  A VMSZ azzal, hogy támogatta ezt a közösséget sértő és megalázó határozatot, megszűnt magyar érdekvédelmi párt lenni és megérdemli, hogy eltűnjön a történelem süllyesztőjében!

Június 29.

Nem tanulmányozni, cselekedni/követelni kell!

Konferencián mutatták be A nemzeti kisebbségek hatékony részvétele a közéletben című projekt kutatási eredményeit Szabadkán, a Magyar Nemzeti Tanács székházában.

– Ahhoz, hogy a kisebbségek számarányukhoz képest arányosan jelen legyenek az élet minden területén, annak alapvető feltétele az elkészült tanulmány – hangsúlyozta Hajnal Jenő, az MNT elnöke.

A kutatás több mint két évig tartott, amely alatt a nemzeti közösségek alapvető jogait vizsgálták meg. Goran Bašić, a kutatás vezetője szerint az állami szervekben foglalkoztatott nemzeti közösségekhez tartozók aránya Vajdaságban jobb, mint Közép-Szerbiában.

A most bemutatott „kutatás eredményeit” is csak szűkebb körben ismer(he)tik. Nem előzte meg – ismereteim szerint – azok összegzését és bemutatását valamiféle szakmai vita sem.

A tanulmány – a sajtóból ítélve – egész Szerbiára vonatkozóan készült, ami már önmagában is módszertani hiba. A nemzeti kisebbségek részvétele szűkebb Szerbia lakosságában össze nem hasonlítható (még) a Délvidék/Vajdaság lakosságnak nemzeti összetételével. Ott a problémák, a gyakorlat és a szerzett jogok szintje is más, mint a Tartományban.

Ennek eredménye lehet Goran Bašić kutatásvezető megállapítása, hogy „az állami szervekben foglalkoztatott nemzeti közösségekhez tartozók aránya Vajdaságban jobb, mint Közép-Szerbiában”.  Ez viszont azt a lesújtó adatot takarja, hogy „a tartományi szervekben a magyarság csupán 5 százalékban képviselteti magát”, miközben a lakosságban a részaránya 13 százalék.

–  Az állami hivatalokban való aránytalan foglalkoztatás, a társadalmi és a politikai életben való részvétel a szerbiai nemzeti kisebbségeknek nem az egyetlen problémája, mutatta meg a kutatás. Rosszabb helyzetben vannak a számbelileg kisebb nemzeti közösségek, ezért a környezetükben láthatatlanok.

Hajnal Jenő állítása, miszerint „ahhoz, hogy a kisebbségek számarányukhoz képest arányosan jelen legyenek az élet minden területén, annak alapvető feltétele az elkészült tanulmány”, egyszerűn „nem tartja a vizet”. Nem a tanulmány a nemzeti kisebbségek alkalmazásának „az alapvető feltétele”, hanem az, hogy a foglalkoztatási politikában – Pásztor Bálint VMSZ-es köztársasági képviselői esküdözései ellene – nem, hogy nem érvényesül a nemzeti kisebbségeke részarányos képviselete, hanem folyamatosan rosszabbodik.

– A jövőben az új törvényes keretek mentén a Magyar Nemzeti Tanácsnak is az lesz az egyik alapvető feladata, hogy ezeket a problémákat megfelelő módon kezelje. Ennek az egyik módja, hogy az lehet, hogy a jövőben minél több szakembert készítsenek fel annak érdekében, hogy eleget tudjanak tenni azoknak a feltételeknek, amelyeket ezekkel a munkahelyekkel szemben támasztanak a szervek – taglalta Hajnal Jenő.

Az MNT elnöke arról viszont nem beszélt, hogy hosszú évek sora alatt mit tettek annak érdekében, hogy a részarányos foglalkoztatás a gyakorlatban megvalósuljon. Szinte groteszkül hangzottak az elnök szavai, miszerint „a közigazgatásban minél több magyar fiatalra lenne szükség”, miközben semmit nem intéztek annak érdekében, hogy az újvidéki Jogtudományi Karra magyar diákok is iratkozzanak.

Arról se beszélt persze senki, hogy hoztak ugyan jogszabályokat a nemzeti kisebbségek részarányos képviseletének biztosításáról az állami szervekben, de ezek alkalmazásának valós akadálya az új munkaviszonyok létesítésének tilalmáról szóló törvény, amelyik érvényességét már több alkalommal meghosszabbították, és amelyet állítólag az év végén szüntetnek meg. Azt sem említették, hogy – az érvényben lévő létszámstop miatt – hány ember, így magyar is, külföldön keres(ett) megélhetést?

A kedvezőtlen foglakoztatási adatok és irányzatok már huzamosabb ideje ismertek: A magyarok foglalkoztatásának az állami szervekben való folyamatos csökkenést mutatják. Ez esetleg Hajnal Jenő számára jelent(het) újdonságot. A Tartományi Ombudsman éves jelentéseit elemezve erről magam is több alkalommal írtam. Semmilyen tanulmány ezen nem segíthet, csak a felvételi/munkába állítási politika megváltoztatása és a nagyobb fizetések. Erre viszont nincs politikai akarat.

Az sem hallgatható el, hogy a kutatást a belgrádi Etnikai Kutatóközpont (Centar za istraživanje etniciteta) végezte. Magyar intézmény vagy szakemberek már nincsenek, amelyek/akik közösségi felméréseket készítenének? Hogyan lehet egyáltalán nemzeti közösségi politikát folytatni, a közösséget képviselni, alapvető adatok, ismeretek nélkül? Erre csak a VMSZ és az MNT politikusai képesek.

Egyébként a kutatás semmi újat nem tartalmaz, legalábbis Vajdaság vonatkozásban. Kár volt erre két évet (és bizonyára nem kevés pénzt) vesztegetni. Nem tanulmányozni, cselekedni/követelni kell a részarányos foglalkoztatást!

 

2018. július 12.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

MagyarZó Pistike messéi

Mert a ruszkik már csak ilyenek. A békeharc idején is előfordult, hogy az agresszív kínai tsz-tagok >

Tovább

A vajdmagyar pöcegödör

Címkéznek, mellébeszélnek, hazudnak. Esetünkben azt, hogy szerintem 15 fő alatt nem kell osztály. De szokták azt >

Tovább

Hogyan válasszunk igazgatót?

Szomorú, de sajnos igaz, a sokat dicsért magyar nemzeti autonómia szerve, az MNT álláspontja is csak >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

A Vajdaságban se híre, sem hamva a 68-as hagyománynak, mivel Budapesten ilyen lázadásra nem került sor, >

Tovább

Sztálin magyar borbélya

Mit mondhatnánk a másokat, identitásokat, magatartásokat, etnikai, vallási és faji csoportokat „eltakarítani” szándékozóknak?  Talán: „Élj sokáig, >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

Nem merem azt mondani, hogy a nacionalizmusba vezető antiliberalizmusnak volt reális alternatívája, de talán talpon kellett >

Tovább

A nép mindent (el)tűr...

Pásztor azt akarja mondani, hogy eddig nem tudtunk „legitim módon” november 25-éről beszélni? Ez egyszerűen nem >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

Újra találkoztam volt osztálytársaimmal, a nemzedékemmel. Gyerekekről, az unokákról meséltek. A legtöbbjük már valahol Európában találta >

Tovább

MagyarZó Pistike messéi

A Zacsek anyósa is pont olyan csodalény, mint a Vucsics. Az is egész nap gondoskodik a >

Tovább

Kutyák és biciklik

A városon kívül bringázva valahonnan kifutott egy nagy, fekete szállási kutya, aki megkergetett, nem tudtam elérni >

Tovább

A pápuák velünk vannak

Gondolom, a nagy pápuai népi gyűlés már meg is rendelte a legújabb nyugat-balkáni térképeket, és szakértőket >

Tovább

„Történelmi bűntett”

„Ha az ügy hamarosan nem oldódik meg, akkor ennek az lesz hosszútávon a következménye, hogy a >

Tovább