2019. november 19. kedd
Ma Erzsébet, Zsóka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

„Elszalasztott lehetőség”!

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Ezt a határozatot szavazták meg a VMSZ tartományi képviselői is. Mosakodhatnak reggeltől estig, és estétől reggelig. Ezt a szégyent a Duna vize nem mossa le róluk! Bozóki Antal:

Az a gond az elcseszésekkel, hogy sose lehet tudni, mekkorák lesznek végül.

Terr Pratchett

Június 20.

„Szerbia teljesíti, amit megígért”

Aleksandar Vučić szerb elnök, a Szerbia és Horvátország közötti kapcsolatok fejlesztéséről és a nyílt kérdések megoldásáról szóló szabadkai nyilatkozat aláírásának második évfordulója alkalmából fogadta Tomislav Žigmanovot, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének (DSHV/VHDSZ) elnökét.

A találkozóról kiadott nyilatkozat szerint, „Vučić és Žigmanov megvitatták a kulcsfontosságú kezdeményezések és a konkrét projektumok megvalósítását a felépítményben, a kultúrában és az oktatásban, amelyek hozzájárulnak a szerbiai horvát közösség helyzetének fejlesztéséhez”.

Žigmanov elmondta, hogy a projektumok kétharmada megvalósult, a többi kivitelezése pedig folyamatban van. A találkozón üdvözölték a horvát nyelv és irodalom lektorátusának az Újvidéki Egyetem Bölcsésztudományi Karán való megalapításáról szóló memorandumot.

Vučić hangoztatta: „Büszke arra, hogy Szerbia teljesíti, amit megígért”. Felszólította Szerbia polgárait, hogy „tartsák tiszteletben a horvát közösséget, mert a horvátok egyenrangú polgárai az országnak, akikkel együtt éltünk és együtt fogunk élni békében és egyetértésben”.

Mivel Magyarország az európai uniós csatlakozás folyamán az itteni magyar közösségnek nem kért semmit, így Szerbiának a magyarok vonatkozásában nincs is mit teljesíteni.

Így lett lehetséges, hogy a szerb képviselőház ugyanezen a napon elfogadta a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló, a magyarok részére rossz(abb) megoldásokat tartalmazó törvényt, hogy az újvidéki Jogtudományi Karon nem lehet magyar nyelven felvételizni, hogy a Tartományi Képviselőház – a Vajdasági magyar Szövetség (VMSZ) képviselőinek szavazataival is – a magyarokra nézve megalázó határozatot hozott „a tartományi jelentőségű dátumok megállapításáról és ünnepélyes megjelöléséről”. hogy Június 20.

Deli elégedetlen(kedik)

„Kérem az Európai Bizottságot és a tagállamok képviselőit, hogy gyorsítsák a csatlakozási tárgyalások menetét. Az évi 4-5 megnyitott fejezet nem elegendő” – emelte ki Deli Andor vajdasági fideszes EP-képviselő az Európai Parlament Külügyi Bizottságának ülésén a szerbiai országjelentés parlamenti határozattervezetének vitája során.

„Az Európai Parlament mindig is hangsúlyosan támogatta az újabb fejezetek megnyitását a nyugat-balkáni tagjelölt államok tekintetében. Egyetértek azzal, hogy a csatlakozási tárgyalások előrehaladását a tagjelöltek felmutatott eredményeitől kell függővé tenni, viszont Szerbia, mint az egyik élenjáró ország, gyorsabb csatlakozási folyamatot érdemel!” – hangsúlyozta a néppárti politikus felszólalásában.

Deli Andor elmondta: „Tudjuk, hogy vannak késedelmek a jogállamisági fejezet cselekvési tervének végrehajtásában, viszont figyelembe kell vennünk, hogy az elmúlt időszakban nagyon intenzív jogalkotási munka folyt a nemzeti kisebbségek és nemzeti tanácsaik helyzetét illetően. Ezekben a percekben szavaz a szerbiai parlament ezekről a jogszabályokról, melyek szintén a jogállamisági fejezet végrehajtásának szerves részét képezik”.

„A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai nagyon érzékeny kérdéskör nemcsak a Nyugat-Balkánon, de a környező államok és egyes uniós tagállamok esetében is. Ezért a Szerbiában elért eredményeket el kell ismerni, és figyelembe kell venni mikor az új tárgyalási fejezetek megnyitásáról döntenek. Magyarország kormánya és a magyar néppárti delegáció az Európai Parlamentben következetesen kiáll a nyugat-balkáni bővítés mellett” – tette hozzá a fideszes politikus.

Deli köztudottan pártfeladatot teljesít – az adófizetők nem kevés pénzéért. Azt a szerepet szánták neki, hogy a Pásztor István féle Vajdasági Magyar Szövetség és Orbán Viktor magyar miniszterelnök pártjának, a Fidesznek a politikáját képviselje az Európai Parlamentben.

A „politikus” eddigi brüsszeli felszólalásainak nem sok köze volt a délvidéki/vajdasági magyar közösséghez és a valósághoz. Most is Szerbia szekerét tolná, sürgetné az Unióhoz való csatlakozást, annak ellenére, hogy az ország a 23. és 24. csatlakozási fejezetekkel kapcsolatos követeléseket köztudottan nem teljesíti, hogy „az elmúlt időszakban” folytatott „nagyon intenzív jogalkotási munkának is, a nemzeti kisebbségek és nemzeti tanácsaik helyzetét illetően”, a következménye a nemzeti kisebbségi autonómia további leépítése és az magyar közösség megalázása lett.

Június 20-27.

„Elszalasztott lehetőség”!

A köztársasági képviselőház – 137 igen szavazattal és 5 ellenszavazattal (a 250 képviselő közül) – elfogadta a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítását.

Az alkotmánybíróság 2014-es döntése hatályon kívül helyezte a vonatkozó törvény egyes elemeit, számos hatáskörtől fosztotta meg a nemzeti tanácsokat.

A törvénymódosítás „parlamenti eljárásba kerülést és a szavazást mintegy másfél éves egyeztetési folyamat előzte meg”, amelyben csak Magyar Nemzeti Tanács (MNT) és a (magyar-szerb tagságú) VMSZ tisztségviselői, illetve köztársasági képviselői vettek részt. Az MNT a törvényjavaslatot nem vitatta meg, állást nem foglalt ezzel kapcsolatban. Szakmai és az MNT ellenzéki tagjainak a véleménye szerint, Hajnal Jenő, a testület elnöke, testületi és közösségi meghatalmazás nélkül vett rész az 50 szakaszból álló módosítás kidolgozásában. A törvénymódosítások egyértelműen a VMSZ és a Szerb Haladó pártnak a délvidéki/vajdasági magyar közösség kizárásával kötött egyezségének a szüleménye.

Pásztor Bálint, a VMSZ- DCSP/PDD [Partija za demokratsko delovanje/Demokratikus Cselekvés Pártja] frakcióvezetője: „Maradéktalanul tiszteletben tartja a törvény a nemzeti tanácsok korábban meglevő hatásköreit. Ugyanakkor sikerült néhányat visszahelyezni a törvénybe, elsősorban itt azokra gondolok, amelyek arra vonatkoznak, hogy például mindegyik nemzeti tanács adhat egy-egy főt a kiemelt jelentőségű intézmények igazgatóbizottságába. Ez azért fontos, mert a nemzeti érdekeinkről nem kell más képviselőkkel egyeztetni, hanem mindenki képviselheti saját érdekeit, erre az elmúlt években nem volt lehetőség.”

Az ifjú Pásztornak már ez a nyilatkozat is ellentétes: Először azt mondta, hogy a törvénymódosítás „maradéktalanul tiszteletben tartja a nemzeti tanácsok korábban meglevő hatásköreit”, a következő mondatban pedig, hogy  „ugyanakkor sikerült néhányat (hatáskört –  B. A.) visszahelyezni a törvénybe”. Jogilag ez lehetetlen. Már megszoktuk, nem először hallunk tőle ilyet.

A Napjaink (VRTV) június 25-i adásában is nyilvánvalóvá vált a VMSZ (megélhetési) tisztségviselői, illetve képviselői és az ellenzéki magyar politikusok közötti éles ellentét a nemzeti tanácsokról szóló (június 20-án) elfogadott törvénymódosítás megítélésében: 

Hajnal Jenő, az MNT elnöke: „A nemzeti tanácsok a továbbiakban is sikeresen tudnak működni, sőt újabb kompetenciákhoz jutottak, amelyekkel még eredményesebben lehet dolgozni, ha élni akarunk azokkal a jogokkal, amelyek rendelkezésre állnak.”

Csonka Áron, a VMDK elnöke és tartományi parlamenti képviselő: „Szerintünk ez egy elszalasztott lehetőség, hiszen nem hogy jobb törvényt fogadtak volna el, hanem még rosszabb lett ez a törvény.”

Pásztor Bálint, a VMSZ elnökségi tagja, köztársasági képviselő: „Azt gondolom, hogy sikerült jelentős eredményeket e téren elérni, ahogy a törvény egészével kapcsolatban, és sok más törvénnyel kapcsolatban, amelyek szintén most kerültek elfogadásra. Ebben az adott helyzetben, és ebben az adott pillanatban, megfelelő kereteket fog nyújtani a Magyar Nemzeti Tanács működéséhez az elfogadott jogszabály […] a következő időszakban. Tehát, a vajdasági magyarok semmilyen kárt ebből nem fognak szenvedni, csak előnyük fog származni a mostani törvénymódosításból.”

Zsoldos Ferenc, a Magyar Mozgalom (MM) társelnöke és az MNT oktatási bizottságának tagja: „Nekem felemás érzéseim vannak, mert összességben sokkal jobb (a törvénymódosítás – B. A), mint amit eredetileg tervezet a szerb hatalom, de önmagában nekünk mindig a közösséget kell néznünk. A közösségünk iszonyatos állapotokban van. Nekünk igenis egy sokkal erősebb és jelentőségteljesebb belső magyar önkormányzatot kellett volna létrehoznunk.”

Ezt az ellentétet csak az új nemzeti tanácsi választások oldhatják fel. Reméljük, hogy a közösség határozott nemet mond az eddigi (téves és eredménytelen) nemzeti kisebbségi politizálásra, a jelenlegi (párt)politikusokra, és olyan tagokat választ az MNT-be akik szakmailag és erkölcsileg is képesek a közösség érdekeinek, követeléseinek a megfogalmazására, képviseletére és vállalják is azt.

Június 21.

„Ösztönzi a nacionalista légkört”

A Vajdasági Klub (Vojvođanski klub) és a Vajdasági Antifasiszta Klub (Savez antifašista Vojvodine) a „Soha nem fogunk megbékélni a vajdasági antifasiszta értékek tagadásával” című közös közleményben foglalt állást a Vajdasági Képviselőház határozatáról „a tartományi jelentőségű dátumok megállapításáról és ünnepélyes megjelöléséről”.

A két szervezet „üdvözölte a kezdeményezést, hogy Vajdaság megjelölje a történelme szempontjából fontos dátumokat, és ezzel erősítse a saját regionális azonosságát, valamint történelmi szubjektivitását”. – Mégis, a mód, ahogyan ez a gyakorlatban megvalósult, mélyen vajdaságellenes és a vajdasági társadalomban ösztönzi a nacionalista légkört és a megosztásokat – olvasható a közleményben.

– Elkeseredéssel állapítjuk meg, hogy a Vajdaság történelme szempontjából jelentős dátumok listájáról törölték a dicsőséges antifasiszta hagyományt. […] Az ilyen lépéseknek beláthatatlan következményei lehetnek Vajdaság jövője szempontjából – áll a közleményben.

A nemzeti viszonyok alakulásával kapcsolatban a közlemény kiemeli: „Mindazok a dátumok, amelyeket a haladó rezsim javasolt, érintik az egyes nemzeti közösségeket. Nem véletlen, hogy elutasították az összes javaslatot, amelyek arra vonatkoztak, hogy legyen legalább egy dátum, amely a Vajdaságban élő népek közös életére és egyesíthetőségére utalt volna. A cél világos – nemzetileg kell bennünket megosztani, etnikailag, vallásilag kiparcellázni, hogy az összeveszett Vajdaságon könnyebb legyen uralkodni. A cél megölni minden vajdasági integratív azonosságot és Vajdaságot a nacionalizmus föderációjára szűkíteni.

Az ilyen hozzáállás falakat emel az emberek közé, megosztást és gyűlöletet vet, így a záradék világos: tegnapelőtt (június 19-én – B. A.) Vajdaság nagy árat fizetett az ünnepeiért! Az jelenlegi hatalom egyidejűleg megmutatta, hogy kész különböző engedményekre, amennyiben azok az alapvető célja megvalósításhoz vezetnek – Vajdaságnak nemzetileg megosztott és megbontott tartományra változtatására, amelyet csak a nagyszerb nacionalizmus tarthat össze – áll a közlemény végén.

Ezt a határozatot szavazták meg a VMSZ tartományi képviselői is. Mosakodhatnak reggeltől estig, és estétől reggelig. Ezt a szégyent a Duna vize nem mossa le róluk!

 

2018. július 5.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Füstbe ment szerv

Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >

Tovább

Virág a kormányzó úr sírján

Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >

Tovább

Háborús emlékek nyomában

Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >

Tovább

„Mórahalmon egyeztettek”

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >

Tovább

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A gond nem csak a képviselők számával van, hanem, sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >

Tovább

„Így pusztul ki a bánsági magyarság”!

A nyár nagy részét a bánsági Tordán töltöttem, így alkalmam volt megismerkedni a falu életével és >

Tovább