2019. július 22. hétfő
Ma Magdolna, Mária, Magda névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

„Ne szavazzátok meg!”

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Szijjártó, tehát elégedett a helyzetünkkel. Hogy erről mi mit gondolunk, az már kevésbé vagy egyáltalán nem érdekli. Nem kell ezen csodálkozni, hiszen Szijjártó a szerb csapatban/csapatnak „játszik”. Bozóki Antal:

Június 13.

„Szerbia rendelkezik a legjobb nemzeti kisebbségi törvénnyel”

A Köztársasági Képviselőház vitát folytatott többek között a nemzeti kisebbségi jogokkal foglalkozó törvényekről, a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságának védelméről szóló törvényről, a nemzeti tanácsokról szóló törvényről, amelyek kapcsán a Szerb Haladó Párt (SNS) képviselői arra mutattak rá, hogy Szerbia rendelkezik a világon talán a legjobb nemzeti kisebbségi törvénnyel, hiszen a nemzeti kisebbségek élvezhetik identitásuk megőrzésének jogait, gyakorolhatják kultúrájukat, iskolákat végezhetnek el saját anyanyelvükön, szabadon gyakorolhatják a nyelvüket. Egyes felszólalók azonban arra mutattak rá, hogy szigorúbban kellene ellenőrizni az önkormányzatokat, hogy eleget tesznek-e törvényes kötelezettségüknek a nemzeti tanácsok pénzügyi támogatása terén.

A kisebbségi jogokat rendező törvények magasztalásában Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselője sem maradt le: – Mindezek a törvények hozzájárulnak a nemzeti kisebbségek helyzetének javításhoz Szerbiában. Az említett törvények néhány teljesen új megoldást kínálnak fel, de több esetben egyes jogokat kiszélesítenek, más esetekben csupán törvényes előírásokat pontosítanak – emelte ki Pásztor.

Az idősebb Pásztor (István) ezt így fogalmazta meg: „Azzal a több mint másfél éves munkával, amit közösen fektettünk ennek a törvénynek az előkészítésébe, semmit nem veszítünk, gyakorlatilag ugyanolyan hatáskörökkel, mozgástérrel fog rendelkezni a nemzeti tanács, mint amilyennel az előző években rendelkezett.”

A két Pásztor nyilatkozatából az olvasható ki, hogy a VMSZ „több, mint másfél évig” egyezkedett (a háttérben és közösségi támogatás nélkül) azért, hogy végül olyan módosítások kerüljenek elfogadásra, amilyeneket a Szerb Haladó Pártnak (SNS) megfelelnek.

Pásztor István nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy „semmit nem veszítünk, gyakorlatilag ugyanolyan hatáskörökkel, mozgástérrel fog rendelkezni a nemzeti tanács, mint amilyennel az előző években rendelkezett”. Annál az egyszerű oknál fogva, hogy az, amit a szerb alkotmánybírság töröltetett a törvényből, az a mostani módosításokkal vissza nem kerülhet. Állítólag „semmit nem veszítünk”, de hogy nem kapunk az biztos.

Ilyen pártra, érdekképviseletre, vezetőkre a délvidéki/vajdasági magyaroknak éppen semmi szüksége nincsen!

Június 14.

„Rossz-irányú módosítás”

Hajnal Jenő, az MNT elnöke, a testület 34. ülésén, „üdvözölte a jelenleg éppen parlamenti eljárásban lévő, nemzeti tanácsokról szóló törvény végleges változatát, amely az MNT elnöke szerint nem jelent visszaesést a korábban életben lévő szabályozáshoz képest”.

– Nem volt hiábavaló az MNT (??– B. A.)  fáradozása, számos olyan hatáskör visszakerül a törvénybe, amelyet az alkotmánybíróság négy éve alkotmányellenesnek ítélt, illetve néhány új jogkörrel is bővül a jelenleg elfogadás előtt álló törvényjavaslat – jelentette be Hajnal Jenő. – Az új törvény elfogadása garantálja, hogy az őszi nemzeti tanácsi választások után is ugyanolyan hatáskörökkel és újabb jogosítványokkal folytathassák a munkát a képviselők – tette hozzá az MNT elnöke.

Ki kit plagizál? A Pásztorok Hajnalt, vagy Hajnal a Pásztorokat? Ha nem változik semmi, akkor mire jó a módosítás?

Tari István, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) képviselője az ülés végén ismertette pártjának a törvényre vonatkozó kifogásait, egyben felszólította a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselőit, hogy a koalíciós kényszernek ellenállva ne szavazzák meg a törvénymódosítást. Tari elmondta, hogy pártja tiltakozik a szerintük rosszirányú módosítás ellen, és tiltakozásra szólítják fel a vajdasági magyarokat is.

Hajnal Jenő továbbra is hangsúlyozta, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvénymódosítás terén óriási eredményeket ért el a nemzeti tanács, illetve meglátása szerint nem csorbulnak a szerzett jogok.[4]

Hajnal és Tari ellentétes értékelése két elképzelés ütközésének a megnyilvánulása lehet: 

Az egyik VMSZ azon törekvési kényszeréből ered, hogy (csak a szűk pártérdeket szem előtt tartva) megfeleljen/eleget tegyen a hatalmi Szerb Haló Párttal (SNS) való együttműködés feltételeinek, illetve a párt tagjainak a hatalom gyakorlásában való részvételéből eredő privilégiumok elvesztésének féltéséből ered.

A másik pedig – a Tari által kifejezett, a magyar közösség autonómia/önrendelkezési/ önkormányzati törekvéseinek erősödéséből –, a nemzeti kisebbségi jogok normatív és gyakorlati alkalmazásának számonkéréséből fakad. 

Hajnal Jenő a VMSZ-től/ből kapott pártfeladatot látott el: A nemzeti tanácsi törvény módosításait kidolgozó munkacsoport tagjaként – ugyancsak testületi és közösségi felhatalmazás nélkül –, és mint a nemzeti tanácsok koordinációs testületének soros elnöklője végig részt vett a délvidéki/vajdasági magyarok számára megalázónak tekinthető megoldásokat is tartalmazó nemzeti tanácsi törvény kidolgozásában. (Például a módosítási javaslat 2a szakasza, miszerint „a nemzeti tanács elnevezése kötelezően szerb nyelvű és cirill betűs írással van kiírva. A nemzeti tanács elnevezése, ha ez az alapszabállyal elő van látva, a nemzeti kisebbség nyelvén és írásmódjával is lehetséges”.) Ebből kifolyólag, Hajnal éppen olyan felelősséggel tartozik a közösségnek, mint a két Pásztor. 

Jellemző, hogy a MNT által alapított Magyar Szó, az egyetlen magyar nyelvű nyomtatott napilap, amelynek közfeladott kellene ellátni, egyetlenegy szóval nem említi a Tari és Hajnal közötti nézetkülönbséget. A közösségnek erről nem kell tudni?

Június 14.

Aki törődik a nemzettársaival, és aki nem

Horvát nyelvű lektorátus megalapításáról szóló szándéknyilatkozatot írtak alá a szerbiai és a horvát oktatási minisztérium, a tartományi felsőoktatási titkárság, az Újvidéki Egyetem és a Bölcsészettudományi Kar képviselői Újvidéken. A horvát lektorátus a Bölcsészettudományi Karon kezdi meg működését.

Blaženka Divljak horvát oktatási miniszter (a felvételen) az nap Szabadkára is ellátogatott, ahol egy oktatási találkozón vett részt a Horvát Nemzeti Tanács székházában, valamint a HNT díszülésén a városházán.

A miniszter asszony a sajtónak „kiemelte, hogy Szabadkán, és egyáltalán Vajdaságban jelenleg több lehetősége van a horvát nemzeti kisebbségnek, és hogy a nyitott kérdések között szerepe a horvát nemzeti kisebbség általános és középiskolai tankönyveinek a reformja, amit egy éven belül szeretnének megoldani”.

Szerbiának az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásai alatt Horvátország kiállt a nemzettársai mellett. Kolinda Grabar-Kitarović horvát és Aleksandar Vučić szerb államfő február 12-én Zágrábban tárgyalt egyebek között „a szerb és a horvát nemzeti kisebbség jogainak védelméről” is. Ennek eredményeként javul a horvát nemzeti közösség helyzet Vajdaságban.

Ezzel szemben, a felelős magyar tisztségviselők állandóan csak azt szajkózzák, hogy „a hivatalos Budapest továbbra is teljes vállszélességgel támogatja Szerbia EU-s felzárkózását”. Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter a június 13-ai belgrádi látogatása alkalmával is „elégedettségének adott hangot az országban élő magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban” – amiről egyébként vajmi keveset tud, vagy nem akar tudni. Szijjártó, tehát elégedett a helyzetünkkel. Hogy erről mi mit gondolunk, az már kevésbé vagy egyáltalán nem érdekli. Nem kell ezen csodálkozni, hiszen Szijjártó a szerb csapatban/csapatnak „játszik”.

Így lehetséges az, hogy a Bölcsészettudományi Karral szomszédos Jogtudományi Karon – ahol a korábban magyar nyelvi lektorátus is létezett – 2012 óta magyar nyelven már felvételizni sem lehet.

Június 15.

„Ne szavazzátok meg!”

Válaszként a két Pásztor és Hajnal Jenő nyilatkozataira, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a Magyar Mozgalom, a Magyar Polgári Szövetség, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete, az Európai Uniós Pályázati Szakértők Vajdasági Egyesülete, az EU-Vajdasági Felnőttképzési Központ és a Vajdasági Magyar Gazdák Szövetsége és néhány közéleti személyiség közleményben tiltakozott „a nemzeti tanácsokról szóló törvény javasolt módosítása és annak a valóságot nélkülöző bemutatása ellen”.

A dokumentum aláírói szerint (akikhez az office@vmdk.org.rs e-mail címre való jelzéssel lehet csatlakozni), „a törvénymódosítás, amelyet most ránk akarnak kényszeríteni:

·  kizárólag a VMSZ és a Magyar Nemzeti Tanács vezetőinek „az illetékes minisztérium szakembereivel és a tárcavezetővel” való „hosszú egyeztetési folyamat” során, belső közösségi párbeszéd folytatása nélkül készült;

·  nem felel meg a magyar közösség autonómia/önrendelkezési/önkormányzati igényének, hogy saját maga dönthessen a nemzeti önazonossága megőrzése és fejlődése szempontjából fontos kérdésekben, vagy részt vehessen a tényleges  döntéshozatalban;

·  nem biztosítja a nemzeti tanács számára azon közjogi jellegű feladatának ellátását, hogy feltárja, kifejezze, és törvényesen képviselje a délvidéki magyarság önazonosságának megőrzésével összefüggő érdekeit;

·  a délvidéki magyarságnak továbbra sem biztosítja a kulturális autonómiát;

·  a nemzeti tanácsokat a nem kormányzati szervek irányába tolja, hiszen a kisebbségi önkormányzat és hatáskör kifejezés helyett a közfelhatalmazással ellátott szervezet fogalmat használja;

·  a nemzeti tanácsoknak nem biztosít semmilyen döntéshozatali jogot, döntő többségben csupán véleményezési jogot irányoz elő a kisebbségi szempontból fontos állami intézményekben;

·  nem biztosít megfelelő módot a nemzeti tanácsok politikai befolyástól mentes működésének pénzelésére, nem szavatol közpénzeket a nemzeti tanácsok döntéseinek végrehajtására;

·  csökkenti az eddig elért és szerzett nemzeti kisebbségi jogok szintjét, az oktatás, de különösen a kultúra, a tájékoztatás és a hivatalos nyelvhasználat területén;

·  a nemzeti tanácsok tevékenységét csak az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás és a hivatalos nyelvhasználat területére korlátozza – nem teszi lehetővé, hogy a nemzeti tanácsok állást foglaljanak a közösség egyéb időszerű kérdéseiben is – olvasható többek között a tiltakozásban.

A dokumentum aláírói felszólították a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) parlamenti képviselőit: Ne szavazzátok meg!

 

2018. június 20.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Egy magyar közösség leépítése

Ceterum cense (vagyis: egyébként úgy vélem): A Helyi Közösség Tanácsácsnak – a művelődési és egyéb szórakozási >

Tovább

Nem a smirgli

Oda jutottunk, hogy a kisember annyira kiábrándult már a biztonságáért felelős szervből, valamint az őt – >

Tovább

A szabadkai Houdini

Szemmel látható, hogy Bogdan Laban a szabadkai hatalmi elit (és a szélesebb értelemben vett hatalomgyakorlók) számára >

Tovább

Temetőt győztek

A temetőbeli közjáték a működő nemzeti illiberál színrevitele, valami másra van szükségünk, jövő-tervekre, hiszen a múltat >

Tovább

Vége

A rezsim nem a barantázó pántürk ősdilettánsokat hozza helyzetbe, és nem is az Akadémia ingatlanvagyona érdekli, >

Tovább

Mélységesen sajnálnám, ha a Vajdaságban kihalna a magyar mondat

Vagy tíz évvel ezelőtt naplómban írtam erről, akkor is jöttek a verőlegények, mert ez tabutréma volt. >

Tovább

SZÓSZEDET

Itt, a szövegeket szövők és lélegzők tengerszemében olyan távolinak tűnnek a kultúra ítészei és szabászai, a >

Tovább

Szavazni vagy bojkottálni?

A délvidéki/vajdasági magyar közösség – egyebek között – politikai apátiába is került, amit katasztrófának is lehet(ne) >

Tovább

A hinta

Újvidék önkormányzata nem folyamodik olyan populista, ad hoc megoldásokhoz, mint egyes városok, ahol egy mobilcsapat 48 >

Tovább

„Meddig jutottunk?”

A háborús bűnösség, rehabilitálás és kártérítés kérdésével kapcsolatban megállapítják, hogy az észlelt „fogyatékosságok nagyban nehezítik, vagy >

Tovább

Srebrenica 24 éve

A srebrenicai a legnagyobb méretű tömegmészárlás, melyet kontinensünk a második világháború óta mindezidáig láthatott. Különösen zavarba >

Tovább

Marosvásárhely jobban teljesít

Kolozsváron egy kisebb székelyföldi város összlakosságát kitevő magyar egyetemista “van jelen” az év tíz hónapjában. Tetszik, >

Tovább