Ma Vanda, Paula, Timóteusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
„Ne szavazzátok meg!”
Bozóki Antal
Szijjártó, tehát elégedett a helyzetünkkel. Hogy erről mi mit gondolunk, az már kevésbé vagy egyáltalán nem érdekli. Nem kell ezen csodálkozni, hiszen Szijjártó a szerb csapatban/csapatnak „játszik”. Bozóki Antal:
Június 13.
„Szerbia rendelkezik a legjobb nemzeti kisebbségi törvénnyel”
A Köztársasági Képviselőház vitát folytatott többek között a nemzeti kisebbségi jogokkal foglalkozó törvényekről, a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságának védelméről szóló törvényről, a nemzeti tanácsokról szóló törvényről, amelyek kapcsán a Szerb Haladó Párt (SNS) képviselői arra mutattak rá, hogy Szerbia rendelkezik a világon talán a legjobb nemzeti kisebbségi törvénnyel, hiszen a nemzeti kisebbségek élvezhetik identitásuk megőrzésének jogait, gyakorolhatják kultúrájukat, iskolákat végezhetnek el saját anyanyelvükön, szabadon gyakorolhatják a nyelvüket. Egyes felszólalók azonban arra mutattak rá, hogy szigorúbban kellene ellenőrizni az önkormányzatokat, hogy eleget tesznek-e törvényes kötelezettségüknek a nemzeti tanácsok pénzügyi támogatása terén.
A kisebbségi jogokat rendező törvények magasztalásában Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselője sem maradt le: – Mindezek a törvények hozzájárulnak a nemzeti kisebbségek helyzetének javításhoz Szerbiában. Az említett törvények néhány teljesen új megoldást kínálnak fel, de több esetben egyes jogokat kiszélesítenek, más esetekben csupán törvényes előírásokat pontosítanak – emelte ki Pásztor.
Az idősebb Pásztor (István) ezt így fogalmazta meg: „Azzal a több mint másfél éves munkával, amit közösen fektettünk ennek a törvénynek az előkészítésébe, semmit nem veszítünk, gyakorlatilag ugyanolyan hatáskörökkel, mozgástérrel fog rendelkezni a nemzeti tanács, mint amilyennel az előző években rendelkezett.”
A két Pásztor nyilatkozatából az olvasható ki, hogy a VMSZ „több, mint másfél évig” egyezkedett (a háttérben és közösségi támogatás nélkül) azért, hogy végül olyan módosítások kerüljenek elfogadásra, amilyeneket a Szerb Haladó Pártnak (SNS) megfelelnek.
Pásztor István nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy „semmit nem veszítünk, gyakorlatilag ugyanolyan hatáskörökkel, mozgástérrel fog rendelkezni a nemzeti tanács, mint amilyennel az előző években rendelkezett”. Annál az egyszerű oknál fogva, hogy az, amit a szerb alkotmánybírság töröltetett a törvényből, az a mostani módosításokkal vissza nem kerülhet. Állítólag „semmit nem veszítünk”, de hogy nem kapunk az biztos.
Ilyen pártra, érdekképviseletre, vezetőkre a délvidéki/vajdasági magyaroknak éppen semmi szüksége nincsen!
Június 14.
„Rossz-irányú módosítás”
Hajnal Jenő, az MNT elnöke, a testület 34. ülésén, „üdvözölte a jelenleg éppen parlamenti eljárásban lévő, nemzeti tanácsokról szóló törvény végleges változatát, amely az MNT elnöke szerint nem jelent visszaesést a korábban életben lévő szabályozáshoz képest”.
– Nem volt hiábavaló az MNT (??– B. A.) fáradozása, számos olyan hatáskör visszakerül a törvénybe, amelyet az alkotmánybíróság négy éve alkotmányellenesnek ítélt, illetve néhány új jogkörrel is bővül a jelenleg elfogadás előtt álló törvényjavaslat – jelentette be Hajnal Jenő. – Az új törvény elfogadása garantálja, hogy az őszi nemzeti tanácsi választások után is ugyanolyan hatáskörökkel és újabb jogosítványokkal folytathassák a munkát a képviselők – tette hozzá az MNT elnöke.
Ki kit plagizál? A Pásztorok Hajnalt, vagy Hajnal a Pásztorokat? Ha nem változik semmi, akkor mire jó a módosítás?
Tari István, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) képviselője az ülés végén ismertette pártjának a törvényre vonatkozó kifogásait, egyben felszólította a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselőit, hogy a koalíciós kényszernek ellenállva ne szavazzák meg a törvénymódosítást. Tari elmondta, hogy pártja tiltakozik a szerintük rosszirányú módosítás ellen, és tiltakozásra szólítják fel a vajdasági magyarokat is.
Hajnal Jenő továbbra is hangsúlyozta, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvénymódosítás terén óriási eredményeket ért el a nemzeti tanács, illetve meglátása szerint nem csorbulnak a szerzett jogok.[4]
Hajnal és Tari ellentétes értékelése két elképzelés ütközésének a megnyilvánulása lehet:
Az egyik VMSZ azon törekvési kényszeréből ered, hogy (csak a szűk pártérdeket szem előtt tartva) megfeleljen/eleget tegyen a hatalmi Szerb Haló Párttal (SNS) való együttműködés feltételeinek, illetve a párt tagjainak a hatalom gyakorlásában való részvételéből eredő privilégiumok elvesztésének féltéséből ered.
A másik pedig – a Tari által kifejezett, a magyar közösség autonómia/önrendelkezési/ önkormányzati törekvéseinek erősödéséből –, a nemzeti kisebbségi jogok normatív és gyakorlati alkalmazásának számonkéréséből fakad.
Hajnal Jenő a VMSZ-től/ből kapott pártfeladatot látott el: A nemzeti tanácsi törvény módosításait kidolgozó munkacsoport tagjaként – ugyancsak testületi és közösségi felhatalmazás nélkül –, és mint a nemzeti tanácsok koordinációs testületének soros elnöklője végig részt vett a délvidéki/vajdasági magyarok számára megalázónak tekinthető megoldásokat is tartalmazó nemzeti tanácsi törvény kidolgozásában. (Például a módosítási javaslat 2a szakasza, miszerint „a nemzeti tanács elnevezése kötelezően szerb nyelvű és cirill betűs írással van kiírva. A nemzeti tanács elnevezése, ha ez az alapszabállyal elő van látva, a nemzeti kisebbség nyelvén és írásmódjával is lehetséges”.) Ebből kifolyólag, Hajnal éppen olyan felelősséggel tartozik a közösségnek, mint a két Pásztor.
Jellemző, hogy a MNT által alapított Magyar Szó, az egyetlen magyar nyelvű nyomtatott napilap, amelynek közfeladott kellene ellátni, egyetlenegy szóval nem említi a Tari és Hajnal közötti nézetkülönbséget. A közösségnek erről nem kell tudni?
Június 14.
Aki törődik a nemzettársaival, és aki nem
Horvát nyelvű lektorátus megalapításáról szóló szándéknyilatkozatot írtak alá a szerbiai és a horvát oktatási minisztérium, a tartományi felsőoktatási titkárság, az Újvidéki Egyetem és a Bölcsészettudományi Kar képviselői Újvidéken. A horvát lektorátus a Bölcsészettudományi Karon kezdi meg működését.
Blaženka Divljak horvát oktatási miniszter (a felvételen) az nap Szabadkára is ellátogatott, ahol egy oktatási találkozón vett részt a Horvát Nemzeti Tanács székházában, valamint a HNT díszülésén a városházán.
A miniszter asszony a sajtónak „kiemelte, hogy Szabadkán, és egyáltalán Vajdaságban jelenleg több lehetősége van a horvát nemzeti kisebbségnek, és hogy a nyitott kérdések között szerepe a horvát nemzeti kisebbség általános és középiskolai tankönyveinek a reformja, amit egy éven belül szeretnének megoldani”.
Szerbiának az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásai alatt Horvátország kiállt a nemzettársai mellett. Kolinda Grabar-Kitarović horvát és Aleksandar Vučić szerb államfő február 12-én Zágrábban tárgyalt egyebek között „a szerb és a horvát nemzeti kisebbség jogainak védelméről” is. Ennek eredményeként javul a horvát nemzeti közösség helyzet Vajdaságban.
Ezzel szemben, a felelős magyar tisztségviselők állandóan csak azt szajkózzák, hogy „a hivatalos Budapest továbbra is teljes vállszélességgel támogatja Szerbia EU-s felzárkózását”. Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter a június 13-ai belgrádi látogatása alkalmával is „elégedettségének adott hangot az országban élő magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban” – amiről egyébként vajmi keveset tud, vagy nem akar tudni. Szijjártó, tehát elégedett a helyzetünkkel. Hogy erről mi mit gondolunk, az már kevésbé vagy egyáltalán nem érdekli. Nem kell ezen csodálkozni, hiszen Szijjártó a szerb csapatban/csapatnak „játszik”.
Így lehetséges az, hogy a Bölcsészettudományi Karral szomszédos Jogtudományi Karon – ahol a korábban magyar nyelvi lektorátus is létezett – 2012 óta magyar nyelven már felvételizni sem lehet.
Június 15.
„Ne szavazzátok meg!”
Válaszként a két Pásztor és Hajnal Jenő nyilatkozataira, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a Magyar Mozgalom, a Magyar Polgári Szövetség, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete, az Európai Uniós Pályázati Szakértők Vajdasági Egyesülete, az EU-Vajdasági Felnőttképzési Központ és a Vajdasági Magyar Gazdák Szövetsége és néhány közéleti személyiség közleményben tiltakozott „a nemzeti tanácsokról szóló törvény javasolt módosítása és annak a valóságot nélkülöző bemutatása ellen”.
A dokumentum aláírói szerint (akikhez az office@vmdk.org.rs e-mail címre való jelzéssel lehet csatlakozni), „a törvénymódosítás, amelyet most ránk akarnak kényszeríteni:
· kizárólag a VMSZ és a Magyar Nemzeti Tanács vezetőinek „az illetékes minisztérium szakembereivel és a tárcavezetővel” való „hosszú egyeztetési folyamat” során, belső közösségi párbeszéd folytatása nélkül készült;
· nem felel meg a magyar közösség autonómia/önrendelkezési/önkormányzati igényének, hogy saját maga dönthessen a nemzeti önazonossága megőrzése és fejlődése szempontjából fontos kérdésekben, vagy részt vehessen a tényleges döntéshozatalban;
· nem biztosítja a nemzeti tanács számára azon közjogi jellegű feladatának ellátását, hogy feltárja, kifejezze, és törvényesen képviselje a délvidéki magyarság önazonosságának megőrzésével összefüggő érdekeit;
· a délvidéki magyarságnak továbbra sem biztosítja a kulturális autonómiát;
· a nemzeti tanácsokat a nem kormányzati szervek irányába tolja, hiszen a kisebbségi önkormányzat és hatáskör kifejezés helyett a közfelhatalmazással ellátott szervezet fogalmat használja;
· a nemzeti tanácsoknak nem biztosít semmilyen döntéshozatali jogot, döntő többségben csupán véleményezési jogot irányoz elő a kisebbségi szempontból fontos állami intézményekben;
· nem biztosít megfelelő módot a nemzeti tanácsok politikai befolyástól mentes működésének pénzelésére, nem szavatol közpénzeket a nemzeti tanácsok döntéseinek végrehajtására;
· csökkenti az eddig elért és szerzett nemzeti kisebbségi jogok szintjét, az oktatás, de különösen a kultúra, a tájékoztatás és a hivatalos nyelvhasználat területén;
· a nemzeti tanácsok tevékenységét csak az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás és a hivatalos nyelvhasználat területére korlátozza – nem teszi lehetővé, hogy a nemzeti tanácsok állást foglaljanak a közösség egyéb időszerű kérdéseiben is – olvasható többek között a tiltakozásban.
A dokumentum aláírói felszólították a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) parlamenti képviselőit: Ne szavazzátok meg!
Következő cikk: Több pártot felháborított az új vajdasági ünnepnap
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Mi vár Amerikára?
Az elnöki beavatáson feltűnően nagy számban jelent meg a milliárdos elit. Timothy Snyder azt is kimutatta, >
Végstádiumban a Vučić-Dačić-Pásztor-hatalom!
A Magyar Szó nem (vagy csak az online felületen) tájékoztat a tüntetésekről és azok társadalomváltoztatási és >
“Összeesküvés Amerika ellen”
Szerencsére, (akkor) Amerika nem vállalta az izolacionista politikát. Trump sok kijelentésében felismerhető a lindberghi szótár. Képes >
Bizalmi válságban
A külső ellenség felidézésével Vučić nyilván a tüntetések beszüntetését helyezi kilátásba, csak az a kérdés, hogy >
A globális dráma
"Tegyük Amerikát újra naggyá!", harsogja Trump és a demokratikus tömeg lelkesen üdvözli. Ugyanezt vallja Putyin és >
Következzen az erőszakos (nem okvetlenül véres) rendszerváltás?
Csakhogy az utóbbi a jogállami eszmék megtagadását képviseli. Óriási paradoxon, hiszen évtizedeken át a jogállamiságért szálltunk >
Következzen az erőszakos (nem okvetlenül véres) rendszerváltás?
Csakhogy az utóbbi a jogállami eszmék megtagadását képviseli. Óriási paradoxon, hiszen évtizedeken át a jogállamiságért szálltunk >
Az egyetemisták nagy erkölcsi győzelme
Engem különösen felháborított, hogy mindeközben vagy párszáz méterre levő Köztársaság téren Belgrád városa ünnepi újévvárást rendezett, >
Már nem az én városaim
De akárcsak 1968-ban és 1996-ban Belgrádban, az egyetemisták tiltakozó hulláma vált mára jelentőssé, azoké, akik elhatárolódnak >
„A rezsimnek vége van”!
A magyar közösségben – az egyetemi hallgatók lázadásával párhuzamosan – át kell(ene) gondolni a nemzeti közösségi >
Az inga kileng a szélsőjobb fele
Attól tartok, hogy a társadalom egy része kiábrándult a bársonyos forradalomból, a politikai szabadságjogokon, a jogállamiságon, >
A 2024-es év vajdasági magyar közösséggel kapcsolatos eseményei (3.)
A közösségi hálón több összeállítás is készült arról, hogy 2024-ben melyek voltak a magyar közösséget érintő >