Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
„100 évvel később”
Bozóki Antal
Aggasztó viszont a vajdasági magyar tájékoztatás és az újságírás, amely az alákérdezős interjúktól, írásoktól nem jutott tovább. Néhány bátor, a munkahelyét is kockáztató újságíró kivételével – alig készül(t) tényfeltáró riport, elemző írás a közállapotokról, a magyar közösség kollektív és tagjai egyéni jogainak érvényesüléséről. Ez nélkül pedig nem lesz semmilyen javulás, előrehaladás! Hazudunk önmagunknak is. El kellene gondolkozni ezen. Bozóki Antal:
Június 6.
Hátralépés, vagy „elégedettség”?
A Pannon RTV közölte a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) álláspontját, miszerint „a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása nem felel meg a délvidéki magyarság igényeinek”. A VMDK a jogszabály javaslatát „diszkriminatívnak és komoly hátralépésnek tartja”. A párt szerint a módosítás „többek között nem biztosítja a kulturális autonómiát és a nemzeti tanács közjogi illetékességét és csökkenti a szerzett jogokat”.
– Pásztor Bálint, a VMSZ- DCSP/PDD [Partija za demokratsko delovanje/Demokratikus Cselekvés Pártja] frakcióvezetője a Pannon RTV-nek korábban azt mondta, elégedettek a törvény módosítása terén elért eredményekkel, az eredeti, tavaly ősszel megfogalmazott első javaslathoz képest. Hozzátette azt is, hogy sikerült elérni, hogy az állam hivatalból frissítse a választói névjegyzéket az ősszel esedékes nemzeti tanácsi választások akadálymentes lebonyolításához. Sikerült a hatásköröket megőrizni, néhány hatáskört sikerült is visszaállítani, és kikerültek olyan katasztrofális rendelkezések a szövegből, amelyek még benne voltak néhány hónappal ezelőtt – olvasható a Pannon RTV honlapján.
A hatalommal kollaboráló VMSZ elégedett a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításával. Az eddig elemzések azt mutatják, hogy a törvény „hátralépést” jelent a délvidéki/vajdasági magyarok autonómia törekvésének megvalósításában.
A VMSZ vezetőinek és képviselőinek esze ágában se nem volt – nehogy esetleg/véletlenül megsértsék a szövetségesüket, a Szerb Haladó Pártot (SNP)! –, hogy ezzel törvénymódosítással olyan megoldásokat szorgalmazzanak az itteni magyarok számára, mint amilyeneket Szerbia követel a koszóvói szerbeknek. „A Koszovón élő szerbeknek joguk van megalakítani a Szerb Községek Közösségét, amit Szerbia teljes mértékben támogat”, a délvidéki/vajdasági magyaroktól pedig megvonják még a korlátozott kulturális autonómiát is? Ha a VMSZ ezzel „elégedett”, ez nem jelenti azt, hogy az nekünk is megfelel.
Június 7.
„100 évvel később”
Vajdaság és Szerbia – 100 évvel később (1918-2018) címmel Újvidéken tanácskozást tartott a Vajdasági Klub (Vojvođanski klub) nem kormányzati/civil szervezet.
A tanácskozás apropója bizonyára az volt, hogy november 25-én lesz a Délvidéknek/Vajdaságnak a Szerb Királysághoz való csatolásának 100 éve, aminek a megünneplésére a hivatalos Szerbia már javában készül.
A tanácskozásra „26 tudományos dolgozó, politikus és elemző készített beszámolót „Vajdaság helyzetéről Szerbiában és Jugoszláviában az utóbbi száz évben”.
A részvevők 13 pontból álló záradékot fogadtak el, amelynek lényege a legjobban talán éppen az utolsó (13.) pontban fogalmazódott meg, amely felhívást tartalmaz „minden politikai párthoz és társadalmi erőhöz, hogy közös közdelemben egyesítsék erejüket Vajdaság méltóságos és egyenrangú helyzetéért Szerbiában”.
Nemzeti kisebbségi szempontból fontos a tanácskozás záradéka 6. pontjának 2. mondata, miszerint „70 év után megengedhetetlen tagadni a többnemzetűséget, mint a Vajdaság lényeges jellemzőjét, mint ahogy megengedhetetlen Vajdaságot kiegyenlíteni a szerb tartománnyal, vagy Vajdaságot szerbnek definiálni, mert ez tagadja a történelmet és lerombolja az elért jogi, történelmi, társadalmi és művelődési elveket”.
Ilyen vonatkozásban fontos a záradék 7. pontja is, amely kimondja, hogy „Vajdaság a Szerbiához való csatolás pillanatában többnemzetiségű, több vallású és kultúrájú volt, ami – a nemzeti összetétel rendszeres megváltoztatása ellenére – ma is. A tanácskozás részvevői nyomatékosítják, hogy Szerbia egynemzetű definiálása nem fogadható el”.
Magyar felszólalót a tanácskozáson az információk nem említenek. Galambos László „történész, helykutató” kérdésére – a Magyar Szó írása szerint –, hogy „a Vajdaságban élő magyarok szempontjából is közérdekű téma kapcsán felkértek-e a magyar közéletből előadót a részvételre”, Branislava Kostić, a VK elnöke azt válaszolta, hogy „több személyiséget is megkerestek – közülük jelen is voltak a tanácskozáson –, de elfoglaltságunkra hivatkozva, nem vállalták”.
A Vajdasági Magyar Szövetség nevű magyar szerb vegyes párt vezetői, mielőtt még szövetségre léptek volna Aleksandar Vučić (radikálisból lett) Szerb Haladó Pártjával (SNP) rendre részt vettek a Vajdasági Klub tevékenységeiben és „minden vajdasági konvención”.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökének minőségében (vendégként) részt vett és felszólalt a 2012. április 1-jén megtartott Negyedik Vajdasági Konvención. – Mi is, a magunk részéről viselni kívánjuk ezeknek a (változásoknak) a terhét, hogy partnerek legyünk, és hogy ezen dolgozzunk” – mondta akkor Pásztor.
Azóta (meg)változtak a VMSZ partnerei és céljai is. Csak az elnöke maradt…
Június 10.
Alákérdezős újságírás
„Száz évvel az I. világháború befejezését követően és néhány nappal a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulója után” interjút késztett Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövetével az egyik ismert vajdasági magyar újságíró.
Az interjú a jelenlegi „történelmi csúcsponton” lévő szerb-magyar kapcsolatok szellemében készült: Az újságíró és a nagykövet is rendre elkerülték/megkerülték a délvidéki/vajdasági magyarok helyzetével, jogainak érvényesítésével kapcsolatos nyílt kérdések feltevését, illetve megválaszolást. (Bizonyára nem akartak „ünneprontók” lenni.)
Az interjúban – amelyben főleg a gazdasági kérdések kerültek előtérbe – a nagykövet úr egyértelművé tette: „A hivatalos Budapest továbbra is teljes vállszélességgel támogatja Szerbia EU-s felzárkózását és szorgalmazza a magyar beruházásokat Szerbiában”. Megtudtuk azt is, hogy „adottak a feltételek: továbbra is jól alakulnak a két ország közötti kapcsolatok”.
A 100 évvel Trianon után készült interjúban a „Délvidék” kifejezés még a számítógépes keresőprogrammal sem található meg. Az viszont igen, hogy „a vajdasági magyarok közel háromnegyed része élt a könnyített úton történő honosítás lehetőségével” (a 250 ezer közül, amennyien voltunk a legutóbbi népszámlálás szerint). A viszont már nem, hogy ezek közül hányan költöztek külföldre.
No, persze, tisztában kell lenni azzal, hogy a nagykövet vendég Szerbiában, és hogy azt kell tennie, mondania, amire utasítást kap a magyar külügyminisztériumtól (és persze, ami megfelel a vendéglátó ország politikájának is). Ez eddig rendjén is van. Így neki még talán meg is lehet bocsátani.
Aggasztó viszont a vajdasági magyar tájékoztatás és az újságírás, amely az alákérdezős interjúktól, írásoktól nem jutott tovább. Néhány bátor, a munkahelyét is kockáztató újságíró kivételével – alig készül(t) tényfeltáró riport, elemző írás a közállapotokról, a magyar közösség kollektív és tagjai egyéni jogainak érvényesüléséről. Ez nélkül pedig nem lesz semmilyen javulás, előrehaladás! Hazudunk önmagunknak is. El kellene gondolkozni ezen.
Június 14.
Az államtitkár a Facebookon értesül
Vicsek Annamária oktatási államtitkár „fontos információt” közölt az ötödik osztályosok osztályfőnökeinek:
„A Hivatalos Közlöny hibásan nyomtatta ki az új ötödikes kétnyelvű bizonyítványok formanyomtatványát, ugyanis nincs elég hely, hogy a korábbihoz hasonló módon, mindkét nyelven be lehessen írni az osztálytatot.
A tartományi oktatási és kisebbségügyi titkárral és a Magyar Nemzeti Tanáccsal való egyeztetés után a javaslatom az, hogy a bizonyítvány adott mezőjébe apró betűkkel, rövidítve, de mindkét nyelven töltsék ki.
Ami az én feladatom lesz, hogy államtitkárként forduljak a H. Közlönyhöz, hogy a hibát javítsák. A javításra most már az idei osztályok számára nincs idő, de a jövő évi pontos lesz.”
A VMSZ jóvoltából magas állami tisztségbe került államtitkár nevéhez számos vajdasági magyar oktatási probléma fűződik.
A 2017/18-es tanévben az ötödik osztályos magyar tanulók számára csak november közepén juttatták el az iskolákba a naplót!
A most befejeződött tanév kezdete előtt a Szerb Köztársaság Oktatási, Tudományos és Technológiai Fejlesztési Minisztérium (amelyikben Vicsek az államtitkár – B. A.) 11 magyar tannyelvű középiskolai szakot szüntetett be. A szabadkai Svetozar Marković Gimnáziumban a 2015/16-os – tanévben jóváhagyott első, a 2017/18-as tanévben már második osztályt a Minisztérium tanév közben, november 13-án, indoklás nélkül szüntette meg.
„Az előző tanévek során is nem egy példa volt arra, hogy a Minisztérium (amelyikben nevezett az államtitkár – B. A.) azzal a feltétellel hirdette meg a magyar osztályok indítását, hogyha lesz elég jelentkező. Ez bizonytalanságot okozott és ennek következtében nem jelentkezett elég diák, tehát a Minisztérium hivatkozhatott arra, hogy miért nincs magyar osztály”.
Voltak más problémák is, mint például az, hogy a szentmihályi általános iskola a 2016-ban átadott tornatermét „még most sem használhatják komoly tervezési hibák miatt”. „Fűtési gondok miatt 2017. november 21. és december 11. között szünetelt a tanítás a tordai Ady Endre Általános Iskolában. 120 gyermek volt kénytelen 3 hétig kimaradni az oktatásból.” (Az iskola az idén tavasszal kezdett javítási munkálatai jelenleg – az állítólagos pénzhiány miatt – szünetelnek.)
Most Vicsek június 14-én, és csak az iskolaév utolsó tanítási napján és a Facebookon (!!??) közölte az ötödikes osztályfőnökökkel az információt, hogy a „Hivatalos Közlöny hibásan nyomtatta ki az új ötödikes kétnyelvű bizonyítványok formanyomtatványát”.
Már az is elfogadhatatlan, hogy Vicsek a Facebookon kommunikál az osztályfőnökökkel. Miért nem ellenőrizte inkább, hogy rendben van-e a bizonyítványokkal minden, mielőtt azok nyomatásba kerültek volna? Ha pedig megtörtént a hiba – amiről az államtitkár asszony a Facebookon értesült! –, miért nem követelte a bizonyítványok újranyomtatását? Azt a néhány száz bizonyítványt – a mai nyomdatechnikával – néhány óra alatt ki lehetett volna cserélni! A költségeket, természetesen, Vicseknek a saját zsebéből kellett volna kifizetni.
Sorolhatnánk tovább a Vicsek államtitkárkodása alatt halmozott oktatási hibákat, problémákat, csak nem érdemes. Egy jogállamban – alkalmatlanság miatt – már régen távoznia kellett volna tisztségéből. Vagy ha nem, minden valamire való párt már visszahívta volna.
Szerbiában ahhoz, hogy valaki államtitkár legyen elég, ha párttag – ez esetben a VMSZ tagság.
„A javaslatom az”, hogy az államtitkár nevét ezentúl „apró betűvel” írják: vicsek annamária!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >
SZEREPZAVARBAN
Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >
Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat
Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >
A VMSZ-ES PROPAGANDA TÁMOGATÁSA KÖZPÉNZBŐL
A VMSZ és az MNT vezetői a médiába visszahozták a szocialista időkből ismert demagóg beszédet, a >
Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni
Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >