2023. február 8. Szerda
Ma Aranka, Jeromos névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

„100 évvel később”

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Aggasztó viszont a vajdasági magyar tájékoztatás és az újságírás, amely az alákérdezős interjúktól, írásoktól nem jutott tovább. Néhány bátor, a munkahelyét is kockáztató újságíró kivételével – alig készül(t) tényfeltáró riport, elemző írás a közállapotokról, a magyar közösség kollektív és tagjai egyéni jogainak érvényesüléséről. Ez nélkül pedig nem lesz semmilyen javulás, előrehaladás! Hazudunk önmagunknak is. El kellene gondolkozni ezen. Bozóki Antal:

Június 6.

Hátralépés, vagy „elégedettség”?

A Pannon RTV közölte a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) álláspontját, miszerint „a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása nem felel meg a délvidéki magyarság igényeinek”. A VMDK a jogszabály javaslatát „diszkriminatívnak és komoly hátralépésnek tartja”. A párt szerint a módosítás „többek között nem biztosítja a kulturális autonómiát és a nemzeti tanács közjogi illetékességét és csökkenti a szerzett jogokat”.

– Pásztor Bálint, a VMSZ- DCSP/PDD [Partija za demokratsko delovanje/Demokratikus Cselekvés Pártja] frakcióvezetője a Pannon RTV-nek korábban azt mondta, elégedettek a törvény módosítása terén elért eredményekkel, az eredeti, tavaly ősszel megfogalmazott első javaslathoz képest. Hozzátette azt is, hogy sikerült elérni, hogy az állam hivatalból frissítse a választói névjegyzéket az ősszel esedékes nemzeti tanácsi választások akadálymentes lebonyolításához. Sikerült a hatásköröket megőrizni, néhány hatáskört sikerült is visszaállítani, és kikerültek olyan katasztrofális rendelkezések a szövegből, amelyek még benne voltak néhány hónappal ezelőtt – olvasható a Pannon RTV honlapján.

A hatalommal kollaboráló VMSZ elégedett a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításával. Az eddig elemzések azt mutatják, hogy a törvény „hátralépést” jelent a délvidéki/vajdasági magyarok autonómia törekvésének megvalósításában.

A VMSZ vezetőinek és képviselőinek esze ágában se nem volt – nehogy esetleg/véletlenül megsértsék a szövetségesüket, a Szerb Haladó Pártot (SNP)! –, hogy ezzel törvénymódosítással olyan megoldásokat szorgalmazzanak az itteni magyarok számára, mint amilyeneket Szerbia követel a koszóvói szerbeknek. „A Koszovón élő szerbeknek joguk van megalakítani a Szerb Községek Közösségét, amit Szerbia teljes mértékben támogat”, a délvidéki/vajdasági magyaroktól pedig megvonják még a korlátozott kulturális autonómiát is? Ha a VMSZ ezzel „elégedett”, ez nem jelenti azt, hogy az nekünk is megfelel.

Június 7.

„100 évvel később”

Vajdaság és Szerbia – 100 évvel később (1918-2018) címmel Újvidéken tanácskozást tartott a Vajdasági Klub (Vojvođanski klub) nem kormányzati/civil szervezet.

A tanácskozás apropója bizonyára az volt, hogy november 25-én lesz a Délvidéknek/Vajdaságnak a Szerb Királysághoz való csatolásának 100 éve, aminek a megünneplésére a hivatalos Szerbia már javában készül.

A tanácskozásra „26 tudományos dolgozó, politikus és elemző készített beszámolót „Vajdaság helyzetéről Szerbiában és Jugoszláviában az utóbbi száz évben”.

A részvevők 13 pontból álló záradékot fogadtak el, amelynek lényege a legjobban talán éppen az utolsó (13.) pontban fogalmazódott meg, amely felhívást tartalmaz „minden politikai párthoz és társadalmi erőhöz, hogy közös közdelemben egyesítsék erejüket Vajdaság méltóságos és egyenrangú helyzetéért Szerbiában”.

Nemzeti kisebbségi szempontból fontos a tanácskozás záradéka 6. pontjának 2. mondata, miszerint „70 év után megengedhetetlen tagadni a többnemzetűséget, mint a Vajdaság lényeges jellemzőjét, mint ahogy megengedhetetlen Vajdaságot kiegyenlíteni a szerb tartománnyal, vagy Vajdaságot szerbnek definiálni, mert ez tagadja a történelmet és lerombolja az elért jogi, történelmi, társadalmi és művelődési elveket”. 

Ilyen vonatkozásban fontos a záradék 7. pontja is, amely kimondja, hogy „Vajdaság a Szerbiához való csatolás pillanatában többnemzetiségű, több vallású és kultúrájú volt, ami – a nemzeti összetétel rendszeres megváltoztatása ellenére – ma is. A tanácskozás részvevői nyomatékosítják, hogy Szerbia egynemzetű definiálása nem fogadható el”.

Magyar felszólalót a tanácskozáson az információk nem említenek. Galambos László „történész, helykutató” kérdésére – a Magyar Szó írása szerint –, hogy „a Vajdaságban élő magyarok szempontjából is közérdekű téma kapcsán felkértek-e a magyar közéletből előadót a részvételre”, Branislava Kostić, a VK elnöke azt válaszolta, hogy „több személyiséget is megkerestek – közülük jelen is voltak a tanácskozáson –, de elfoglaltságunkra hivatkozva, nem vállalták”.

 A Vajdasági Magyar Szövetség nevű magyar szerb vegyes párt vezetői, mielőtt még szövetségre léptek volna Aleksandar Vučić (radikálisból lett) Szerb Haladó Pártjával (SNP) rendre részt vettek a Vajdasági Klub tevékenységeiben és „minden vajdasági konvención”.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökének minőségében (vendégként) részt vett és felszólalt a 2012. április 1-jén megtartott Negyedik Vajdasági Konvención. – Mi is, a magunk részéről viselni kívánjuk ezeknek a (változásoknak) a terhét, hogy partnerek legyünk, és hogy ezen dolgozzunk” – mondta akkor Pásztor.

Azóta (meg)változtak a VMSZ partnerei és céljai is. Csak az elnöke maradt…

Június 10.

Alákérdezős újságírás

„Száz évvel az I. világháború befejezését követően és néhány nappal a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulója után” interjút késztett Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövetével az egyik ismert vajdasági magyar újságíró.

Az interjú a jelenlegi „történelmi csúcsponton” lévő szerb-magyar kapcsolatok szellemében készült: Az újságíró és a nagykövet is rendre elkerülték/megkerülték a délvidéki/vajdasági magyarok helyzetével, jogainak érvényesítésével kapcsolatos nyílt kérdések feltevését, illetve megválaszolást. (Bizonyára nem akartak „ünneprontók” lenni.)

Az interjúban – amelyben főleg a gazdasági kérdések kerültek előtérbe – a nagykövet úr egyértelművé tette: „A hivatalos Budapest továbbra is teljes vállszélességgel támogatja Szerbia EU-s felzárkózását és szorgalmazza a magyar beruházásokat Szerbiában”. Megtudtuk azt is, hogy „adottak a feltételek: továbbra is jól alakulnak a két ország közötti kapcsolatok”.

A 100 évvel Trianon után készült interjúban a „Délvidék” kifejezés még a számítógépes keresőprogrammal sem található meg. Az viszont igen, hogy „a vajdasági magyarok közel háromnegyed része élt a könnyített úton történő honosítás lehetőségével” (a 250 ezer közül, amennyien voltunk a legutóbbi népszámlálás szerint). A viszont már nem, hogy ezek közül hányan költöztek külföldre.

No, persze, tisztában kell lenni azzal, hogy a nagykövet vendég Szerbiában, és hogy azt kell tennie, mondania, amire utasítást kap a magyar külügyminisztériumtól (és persze, ami megfelel a vendéglátó ország politikájának is).  Ez eddig rendjén is van. Így neki még talán meg is lehet bocsátani.

Aggasztó viszont a vajdasági magyar tájékoztatás és az újságírás, amely az alákérdezős interjúktól, írásoktól nem jutott tovább. Néhány bátor, a munkahelyét is kockáztató újságíró kivételével – alig készül(t) tényfeltáró riport, elemző írás a közállapotokról, a magyar közösség kollektív és tagjai egyéni jogainak érvényesüléséről. Ez nélkül pedig nem lesz semmilyen javulás, előrehaladás! Hazudunk önmagunknak is. El kellene gondolkozni ezen.

 

Június 14.

Az államtitkár a Facebookon értesül

Vicsek Annamária oktatási államtitkár „fontos információt” közölt az ötödik osztályosok osztályfőnökeinek:

 „A Hivatalos Közlöny hibásan nyomtatta ki az új ötödikes kétnyelvű bizonyítványok formanyomtatványát, ugyanis nincs elég hely, hogy a korábbihoz hasonló módon, mindkét nyelven be lehessen írni az osztálytatot.

A tartományi oktatási és kisebbségügyi titkárral és a Magyar Nemzeti Tanáccsal való egyeztetés után a javaslatom az, hogy a bizonyítvány adott mezőjébe apró betűkkel, rövidítve, de mindkét nyelven töltsék ki.

Ami az én feladatom lesz, hogy államtitkárként forduljak a H. Közlönyhöz, hogy a hibát javítsák. A javításra most már az idei osztályok számára nincs idő, de a jövő évi pontos lesz.”

A VMSZ jóvoltából magas állami tisztségbe került államtitkár nevéhez számos vajdasági magyar oktatási probléma fűződik.

A 2017/18-es tanévben az ötödik osztályos magyar tanulók számára csak november közepén juttatták el az iskolákba a naplót!

A most befejeződött tanév kezdete előtt a Szerb Köztársaság Oktatási, Tudományos és Technológiai Fejlesztési Minisztérium (amelyikben Vicsek az államtitkár – B. A.)  11 magyar tannyelvű középiskolai szakot szüntetett be. A szabadkai Svetozar Marković Gimnáziumban a 2015/16-os – tanévben jóváhagyott első, a 2017/18-as tanévben már második osztályt a Minisztérium tanév közben, november 13-án, indoklás nélkül szüntette meg.

„Az előző tanévek során is nem egy példa volt arra, hogy a Minisztérium (amelyikben nevezett az államtitkár – B. A.)  azzal a feltétellel hirdette meg a magyar osztályok indítását, hogyha lesz elég jelentkező. Ez bizonytalanságot okozott és ennek következtében nem jelentkezett elég diák, tehát a Minisztérium hivatkozhatott arra, hogy miért nincs magyar osztály”.

Voltak más problémák is, mint például az, hogy a szentmihályi általános iskola a 2016-ban átadott tornatermét „még most sem használhatják komoly tervezési hibák miatt”. „Fűtési gondok miatt 2017. november 21. és december 11. között szünetelt a tanítás a tordai Ady Endre Általános Iskolában. 120 gyermek volt kénytelen 3 hétig kimaradni az oktatásból.” (Az iskola az idén tavasszal kezdett javítási munkálatai jelenleg – az állítólagos pénzhiány miatt – szünetelnek.)

Most Vicsek június 14-én, és csak az iskolaév utolsó tanítási napján és a Facebookon (!!??) közölte az ötödikes osztályfőnökökkel az információt, hogy a „Hivatalos Közlöny hibásan nyomtatta ki az új ötödikes kétnyelvű bizonyítványok formanyomtatványát”.

Már az is elfogadhatatlan, hogy Vicsek a Facebookon kommunikál az osztályfőnökökkel. Miért nem ellenőrizte inkább, hogy rendben van-e a bizonyítványokkal minden, mielőtt azok nyomatásba kerültek volna? Ha pedig megtörtént a hiba – amiről az államtitkár asszony a Facebookon  értesült! –, miért nem követelte a bizonyítványok újranyomtatását? Azt a néhány száz bizonyítványt – a mai nyomdatechnikával – néhány óra alatt ki lehetett volna cserélni! A költségeket, természetesen, Vicseknek a saját zsebéből kellett volna kifizetni.

Sorolhatnánk tovább a Vicsek államtitkárkodása alatt halmozott oktatási hibákat, problémákat, csak nem érdemes. Egy jogállamban – alkalmatlanság miatt – már régen távoznia kellett volna tisztségéből. Vagy ha nem, minden valamire való párt már visszahívta volna.

Szerbiában ahhoz, hogy valaki államtitkár legyen elég, ha párttag – ez esetben a VMSZ tagság.

„A javaslatom az”, hogy az államtitkár nevét ezentúl „apró betűvel” írják: vicsek annamária!

 

2018. június 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A jövő cserbenhagyott bennünket

A nyugalmazott tanárnővel abban is szót értettünk, hogy a kilencvenes évek baljósabbak voltak, mint a maiak, >

Tovább

„Razzia-emlékközpont épül Újvidéken”

Az Újvidéken készülő Razzia-emlékközpont ellen senkinek semmi kifogása nem lehet. A természetes azonban az lenne, ha >

Tovább

Balkáni road-movie

„Az élet egy road-movie”, amelyben a „nappalok és éjszakák átmenet nélkül torlódnak egymásba”, miközben „sebességváltó nélkül >

Tovább

Menekülés a politikamentes irodalomba

A kisebbségi író nyelve állandó kettős tükörben létezik, világa ettől lesz hiteles. Ez egyszerre a szegénység >

Tovább

Deli Andor nem támogatta, hogy bíróság vizsgálja ki az orosz háborús bűnöket

A Péterrévéről elszakadt fiatal képviselő, Deli Andor azóta több alkalommal is bizonyította, hogy nem a vajdasági >

Tovább

A Csillag

Manapság túl sok a tévedhetetlen, aki büszkén hirdeti, hogy a nyílegyenes nemzeti úton birtokolja az igazságot. >

Tovább

Nincsenek új megbotránkoztatók

Ritkul körülöttünk a levegő, emlékeztet Anikó. Arra gondolok, hogy az elmúlt egy-két évben sok közeli barátom >

Tovább

„Úgy lesz jó, ahogy lesz”?

Pásztor rádiónyilatkozata két csődöt jelentett be egyszerre: az egyik a szerbiai nemzeti kisebbségi politika csődje, hiszen >

Tovább

Mindig Nyugatra menj...

Nem vagyok Nyugat-imádó, de bevallom: jelenleg sajnos nincs más út, bármennyire is álmodozok arról, hogy legyen. >

Tovább

Senkit nem szabad kényszeríteni más nemzeti és vallási ünnepének ünneplésére, se a vallási szertartásokon való részvételre!

Senki nem vonja kétségbe, nem kérdőjelezi meg, hogy a vallásukat gyakorló pravoszláv szerbek megünnepeljék Szent Száva >

Tovább

„Tordán elégedettek”?

Cikkírónk általában nem veszi magának a fáradtságot, hogy körülnézzen a faluban és elbeszélgessen az emberekkel arról, >

Tovább

A népszámlálási eredményekre várva

Nincs válasz a legfontosabb kérdésre: van-e ellenzéki program? Van-e baloldali vagy liberális alternatíva? Vagy pedig arról >

Tovább