2020. szeptember 29. kedd
Ma Mihály, Gábor, Rafael névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Pásztormesék

A magyar autonómia kérdése bizonytalan időre halasztódik

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A VMSZ és az MNT – Orbán Viktor magyar miniszterelnök hathatós támogatását élvezve – ismét elmulasztották az alkalmat a nemzeti kisebbségi törvények olyan módosítására, amelyek megfelelnének a magyar közösség autonómia/önrendelkezési/önkormányzati igényének, hogy saját maga döntsön, vagy részt vegyen a nemzeti önazonossága megőrzésének és fejlődésének kérdéseiről való döntéshozatalban. Bozóki Antal:

A folyamatban van nemzeti kisebbségi jogokat és szabadságokat (fontossági sorrendben) döntően meghatározó öt törvény módosítási eljárása: a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről, a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól, a hivatalos nyelv- és íráshasználatról, az anyakönyvekről és az aláírások, kéziratok, valamint az átiratok hitelesítéséről.

Nem kétséges, hogy a szerb kormány által előterjesztett törvénymódosítási javaslatokat a parlamentben el is fogadják. Nem is ez a gond, hanem az, hogy tartalmilag mit hoznak a nemzeti kisebbségek számára ezek a módosítások? Jelentenek-e valami újat? „Bővülnek”-e a nemzeti kisebbségi jogaink?

A magyar közösségben igencsak kevesen vannak, akik ismerik a javasolt változásokat. Már csak azért is, mivel a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) senkivel – egyetlen vajdasági magyar párttal, civil szervezettel, szakemberekkel, akik valamit értenek a témához – nem tanácskozott a módosítási javaslatokról, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke pedig még a saját testületével sem. Ez is azt mutatja, hogy a két Pásztornak és Hajnal Jenőnek sikerült teljesen leépíteni a délvidéki/vajdasági magyar közéletet, elhallgattatni a másként gondolkodókat. 

Az ifjabbik Pásztor (Bálint), a VMSZ köztársasági képviselője elmondta, hogy a módosításra váró törvények „hozzájárulnak a nemzeti kisebbségek helyzetének javításhoz Szerbiában”. Ezt az állítását az alábbi példákkal illusztrálta:

– A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvény módosítása szerint nem számít majd megkülönböztetésnek az állami szervekben történő részarányos foglakoztatás” – mondta az ifjú Pásztor.

A nemzeti kisebbségek helyzetének javítása szemszögéből ez semmi újat nem jelent, mivel a szerb alkotmány szerint egyébként is „tilos a nemzeti kisebbséghez tartozás miatti bármilyen hátrányos megkülönböztetés” (76/2 szakasz). 

Az alkotmány tartalmazza a nemzetközi normát is, miszerint „a nemzeti kisebbségek tagjainak a többi polgárral azonos feltételekkel joguk van a közügyek irányításában való részvételre és a közéleti tisztségek betöltésére. Az állami szervekben, közszolgálatokban, az autonóm tartomány és a helyi önkormányzatok szerveiben történő foglalkoztatás alkalmával szem előtt kell tartani a lakosság nemzeti összetételét és a nemzeti kisebbségek tagjainak megfelelő képviseletét.” Más dolog, hogy ez a gyakorlatban a mai napig nem valósult meg. Mivel „javítja” akkor ez a törvénymódosítás a nemzeti kisebbségek helyzetét?

„Fontos újdonságnak” mondta, hogy „az anyakönyvbe, természetesen önkéntes alapon, bevezetik a nemzeti hovatartozást is. Ez előfeltétele annak, hogy figyelemmel tudjuk kísérni, hogy a nemzeti kisebbségek részarányos foglalkoztatása az állami szervekben megfelelő-e”.

Ennek az állításnak a helytállóságával többféle gond is van: Ha az anyakönyvbe valakinek „önkéntes alapon” be is vezetik a nemzeti hovatartozását, az még nem jelent semmilyen biztosítékot arra vonatkozóan, hogy a későbbiek során nem változtatja meg azt. Az alkotmány szerint egyébként „senki sem köteles nemzeti hovatartozásáról nyilatkozni” (47/2 szakasz). A gond ennek a problémának eddig sem a jogi rendezésével volt, hanem azzal, hogy a hatalmi szervekben gyakorlatilag semmilyen előrehaladás nem történt a nemzeti kisebbségek részvételi arányának javítása terén a foglalkoztatottak között.

A nyelvhasználati törvénnyel kapcsolatban a VMSZ képviselője maga is elismerte, hogy a jog, miszerint „a nemzeti kisebbségekhez tartozó képviselők saját anyanyelvükön szólalhatnak majd fel a Köztársasági Képviselőházba”, nem jelent „semmi féle újdonságot” mivel a törvény „eddig is (már az egykori Jugoszláviában – B. A.) lehetővé tette ezt a jogot”. Ennek ellenére szerb nyelven szólalt fel a parlamenti vita során, mondván, hogy „a VMSZ továbbra sem él majd ezzel a joggal, ugyanis véleménye szerint a többségi nemzet nyelvén könnyebb meggyőzni a többi képviselőt vagy a minisztereket azokról a kérdésekről, amelyek fontosak a magyarság számára, és egy fordítás sem lehet olyan, mint az eredeti szöveg.”

Ezek szerint nem az a fontos, hogy mit mondasz a szerb parlamentben, hanem hogy az szerb nyelven legyen. Azt viszont már nem mondta, hogy egyetlen egy nyelven sem tudja kifejezni senki olyan jól magát (ideértve Pásztor Bálintot is), mint az anyanyelvén. Rossz üzenetet küldött ezzel a képviselő azoknak, akik a közéletben élni szeretnének az anyanyelv használati jogukkal.

A két legfontosabb törvény mégis a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről és a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény. (A többinek ugyanis összhangban kell elenni ezzel a két jogszabállyal.)

A sajtóban egész idő alatt csak a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításáról lehetett olvasni (a többi módosítási javaslatait az MNT elnöke és két Pásztor ez idáig még csak említésre méltónak sem tartotta).

Ennek a törvénynek a megfogalmazásában Hajnal Jenő, az MNT elnöke, mint a munkacsoport tagja vett részt – testületi és közösségi meghatalmazás (és tegyük hozzá: szakmai hozzáértés) nélkül és bizony sikertelenül. Ana Brnabić szerb kormányfő – állítólagos ígérete ellenére – nem került sor az „utolsó egyeztetésre” sem a nemzeti tanácsok koordinációja által javasolt hét módosítás ügyében. A törvénytervezet előterjesztésére illetékes Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium lesöpörte (a tárgyalási) asztalról, figyelemre sem méltatta azokat.

Amíg nyilvánosan Hajnal Jenőt szerepeltette az őt tisztségébe emelő VMSZ, ugyanannak a pártnak „a tagjai” a háttérben egyeztettek a hivatalos állami szervekkel, vagyis koalíciós partnerükkel, a Szerb Haladó Párttal (SNS). Ennek az eredménye a nemzeti tanácsi törvény most elfogadásra kerülő módosítása (is).

Pásztor István, a magyar-szerb tagságú VMSZ elnöke, és fia Bálint, csak most tartották szükségesnek, hogy nyilatkozzanak a témában.

– Azzal a több mint másfél éves munkával, amit közösen fektettünk ennek a törvénynek az előkészítésébe, semmit nem veszítünk, gyakorlatilag ugyanolyan hatáskörökkel, mozgástérrel fog rendelkezni a nemzeti tanács, mint amilyennel az előző években rendelkezett – nyilatkozta a pártelnök a Szabadkai Magyar Rádió Napindító című műsorában.

Az idősebb Pásztor szavaiból arra lehetne következtetni, hogy a jogszabály módosítással nem csorbulnak a vajdasági magyarok megszerzett jogai. Ennek viszont semmi köze a valósághoz. Ezt erősíti meg Bálintnak, az elnök fiának a – szinkronizált – nyilatkozata is: „Sikerült elérni azt, hogy a parlament elé került szövegek magyar szempontból nem jelentenek visszalépést a jogok területén, sőt néhány új hatáskör és jog is bekerül a szerbiai jogrendbe” – magyarázta. Amit az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítél, az nem emelhető be a jogrendbe egy új jogszabállyal sem – mondta. Most tehát sikerült az összes hatáskört visszaépíteni, és a jelenlegieket megőrizni, amelyek összhangban vannak az alkotmánnyal – húzta alá.

Pásztor Bálint, egyrészt, elismeri, hogy „amit az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítél, az nem emelhető be a jogrendbe egy új jogszabállyal sem”, másrészt viszont azt állítja, hogy "sikerült az összes hatáskört visszaépíteni", sőt „néhány új hatáskör és jog is bekerül a szerbiai jogrendbe”! Azt már nem mondta, hogy melyek azok?

Nyilatkozatában nem találni semmi konkrétumot arról sem, mivel is „bővülnek a kisebbségek jogai Szerbiában”.

A módosításokról nyilatkozva csak nagy általánosságban fogalmaz: A törvények „néhány teljesen új megoldást kínálnak fel (melyeket? – B. A.), de több esetben egyes jogokat kiszélesítenek (melyeket? – B. A.), más esetekben csupán törvényes előírásokat pontosítunk” (melyeket? – B. A.).

Szerinte a nemzeti tanácsi törvény módosításakor „találtak olyan megoldásokat, amelyek számunkra elfogadhatók, másrészt összhangban vannak az alkotmánybíróság 2014-es döntésével”.

Ki kell végre mondani: A szerb alkotmánybíróság a 2014. évi döntésével ellehetetlenítette nemcsak a nemzeti kisebbségi autonómia esetleges létrehozását, de annak még az eddigi (korlátozott) működését is! Politikai döntés volt ez a javából, mivel az alkotmányban (75. szakasz, 2. és 3. bekezdés) igen is létezik jogi alap a tényleges nemzeti kisebbségi autonómiára:

„A nemzeti kisebbségek tagjai kollektív jogaik által, közvetlenül vagy képviselőik révén részt vesznek a döntéshozatalban, vagy önmaguk döntenek a kultúrájukra, oktatásukra, tájékoztatásukra, nyelvük és írásuk hivatalos használatára vonatkozó egyes kérdésekről, a törvénnyel összhangban.

A kultúra, az oktatás, a tájékoztatás, valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén megvalósuló önkormányzati joguk érvényesítése céljából a nemzeti kisebbségek tagjai nemzeti tanácsokat választhatnak, a törvénnyel összhangban.”

Az alkotmánybíróság a nemzeti tanácsokról szóló törvényt az alkotmány idézett rendelkezéseivel szemben értelmezte, miáltal a nemzeti tanácsoktól számos jogot vont meg. Ezek a jogok viszont – mint ahogy a képviselő is elismerte – „nem emelhetők be a jogrendbe egy új jogszabállyal sem”. Akkor, mi ebben a nemzeti kisebbségi jogok „bővítése”? Egyébként az autonómia szót a Pásztorok még csak meg sem pendítették!

Lehetséges, hogy a mostani törvénymódosítások – Pásztor Bálint értelmezése szerint – „összhangban vannak az alkotmánybíróság 2014-es döntésével”, de hogy nem bővítik a nemzeti kisebbségi jogokat Szerbiában az viszont teljesen biztos.

A VMSZ és az MNT – Orbán Viktor magyar miniszterelnök hathatós támogatását élvezve – ismét elmulasztották az alkalmat a nemzeti kisebbségi törvények olyan módosítására, amelyek megfelelnének a magyar közösség autonómia/önrendelkezési/önkormányzati igényének, hogy saját maga döntsön, vagy részt vegyen a nemzeti önazonossága megőrzésének és fejlődésének kérdéseiről való döntéshozatalban. Amelyek biztosítanák a nemzeti tanács közjogi illetékességét, hogy feltárja, kifejezze, és törvényesen képviselje a délvidéki magyarság önazonosságának megőrzésével összefüggő érdekeit.

A magyar autonómia kérdése bizonytalan időre halasztódik. Csak a pásztormesék és az elköltözés folytatódnak…

 

2018. június 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A rossz közérzet lázadása

Az unokák elégedetlenek az középnemzedéki apák konformizmusával¬; ez még nem rendszerváltás a „szelíd tüntetések” még csupán >

Tovább

Új szintézis?

Azon töprengve, hogy a memoárokban és a regényekben sokat írtak azokról a hontalanokról, emigránsokról, száműzöttekről, kozmopolitákról, >

Tovább

„Sajnálatos, hogy templomainkban helyt nyer a választási kampány.”

A véemeszes magyar érdekvédelem – a Szerb Haladó Párttal kötött elvtelen szövetség miatt – semmi eredményt >

Tovább

A nemzetállam keblére öleli még a „tékozló fiait” is

Ezért nem nevezhető hontalannak az, aki egyik várost felcseréli egy másikkal, mert ott jobban érzi magát. >

Tovább

Szerbia egyetlen csatlakozási fejezetet sem nyitott az idén

A dokumentum hangoztatja, hogy „a nemzeti kisebbségek védelmét Vajdaság AT-on kívül fejleszteni kell”. Mintha a Vajdaságban >

Tovább

Azt hallom, csoda történt Washingtonban

Ez történik most is, és így marad időtlen-időkig, ha időközben nem tör ki egy regionális háború. >

Tovább

Osztozkodás a lőporos hordón

A Nyugat-Balkán – leánykori nevén Jugoszlávia plusz Albánia – befolyásolásáért többen vetekednek: az EU, az USA, >

Tovább

Botrány Újvidéken

Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >

Tovább

Menekülés a magányból a forradalomba

A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >

Tovább

Javasasszonyok és politológusok

A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >

Tovább

Kettős nyomás alatt

Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >

Tovább

Örömünnep Szerbiában

Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >

Tovább