2019. november 20. Szerda
Ma Jolán, Zsolt, ödön, Bódog névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Nemzeti tanácsi törvény – a végkifejlet előtt

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Adott volt az alkalom, hogy az illetékesek a törvénymódosítással megfogalmazzák a nemzeti kisebbségi önkormányzat tartalmát/mibenlétét. Ehelyett kaptunk most egy újabb üres, semmitmondó rendelkezést a nemzeti kisebbségi tanácsokról, amelyekre „a törvény által” vagy „ruháznak” vagy nem „ruháznak” „bizonyos közfelhatalmazásokat”. Hol van itt, mi ebben az autonómia? Bozóki Antal:

Május 10.

Amikor a kudarc „hatalmas siker”

Ana Brnabić kormányfő elnökletével harmadik alkalommal ülésezett a Köztársasági Nemzeti Kisebbségi Tanács (KNKT). Az ülésen részt vett Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke is, aki a testület felügyelete alatt álló Magyar Szónak nyilatkozva elmondta:

– A tanács (a KNKT – B. A.) olyan fontos, a nemzeti kisebbségi közösségek szempontjából sorsdöntő kérdéseket, időszerű feladatokat és dokumentum-tervezeteket vitatott meg, amelyeket az Európai Unió és a Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások 23. fejezete akciótervének részét képező Kisebbségi Akcióterv emelt a legmagasabb tárgyalási szintre, és amelyek a következő időszakban meghatározó szerepet töltenek be a kisebbségek léthelyzetében. Ezek az egységes szerbiai (utcanév – B. A.) címtár, a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításának legújabb tervezete, valamint a kisebbségi akcióterv megvalósításáról szóló hatodik jelentés – részletezte Hajnal Jenő. – Ez utóbbi szinte kizárólag a Magyar Nemzeti Tanács észrevételeivel foglalkozott, ami egyrészt a nemzeti tanács részéről a mindenre odafigyelő kritikai hozzáállást tanúsítja, másrészt pedig az állami szervek odafigyelését és reagálását a felvetett kérdésekre, hiányosságokra. A kettő együtt sokat javított az eddigi gyakorlaton – tette hozzá az MNT elnöke.

Hajnal nyilatkozatának az utolsó mondatából arra lehet(ne) következtetni, hogy a kisebbségi akcióterv megvalósításáról szóló hatodik jelentés „szinte kizárólag a Magyar Nemzeti Tanács észrevételeivel foglalkozott”.

Jó, ha az MNT – még ha legalább – „észrevételeket” fogalmazott is meg a cselekvési terv megvalósításával kapcsolatban. Hajnal nyilatkozatából viszont nem derül ki, hogy a testület mikor, melyik ülésén foglalkozott ezzel a témával és miből állnak, mire vonatkoznak az „észrevételei”, ki fogalmazta, illetve hagyta jóvá azokat? Miből is áll(t) az MNT „mindenre odafigyelő kritikai hozzáállása”? Mit javított ez „az eddigi gyakorlaton”?

Érdemes volna külön tanulmányozni, hogy ezt a 11 fejezetből, illetve 504 oldalból álló jelentés mennyire van összhangban a valósággal. Ez alkalommal elégedjünk meg csupán annyival, hogy a jelentéstevők szerint a nemzeti kisebbségek jogainak megvalósulását ösztönözni hivatott cselekvési terv 2017 végéig „65 százalékban már megvalósult”, további 12 százaléka pedig „csaknem megvalósult”, miközben a mindennapi életben szinte semmi sem változott. Kit is ámítanak?

– A mai ülés központi témája a nemzeti tanácsokról szóló törvénytervezet legújabb változata volt, amely a nemzeti tanácsok koordinációja által javasolt módosítások közül mindössze alig néhányat vett figyelembe, annak ellenére, hogy a nemzeti tanácsoknak még sosem sikerült ilyen egységes és közös álláspontot kialakítaniuk. A nemzeti tanácsok koordinációja hét témakörben tett javaslatot a nemzeti tanácsokról szóló törvény tervezetére: a nemzeti tanácsok és tagjaik státusával, a nemzeti tanácsi tagság más tisztségekkel való összeférhetetlenségével, a nemzeti tanácsoknak a kultúra és a tájékoztatás területén betöltött jogkörével, valamint munkájának nyilvánosságával és felügyeletével, finanszírozásával és költségvetésével, továbbá a törvény rendszabályainak megsértésekor alkalmazható büntetőrendelkezésekkel kapcsolatban. Éppen ezért a mai ülésen a koordináció nevében azt kezdeményeztem, hogy a közvetett kommunikációból adódó félreértések elkerülése végett a nemzeti tanácsok koordinációs testülete mielőbb üljön tárgyalóasztalhoz az illetékes minisztériumok vezetőivel egy utolsó, közös érdekeket szem előtt tartó egyeztetés okán, és hogy az egyeztető megbeszélés vezetője a kormányfő legyen. A kormányfő elfogadta a felkérést és az együttes tárgyalásra, a kormányfő vezetésével, valamikor a május 21-e utáni napokban kerül sor. Így most már bízom benne, hogy a Szerbiai Képviselőház elé végül olyan nemzeti kisebbségi törvénytervezet kerül, amelynek rendelkezései hosszú távra meghatározzák a nemzeti tanácsok jövőbeni működését, jogosultságát, és ehhez a működéshez nélkülözhetetlen pénzösszegeket is, hogy még eredményesebben szolgálhassák nemzeti közösségüket. Hatalmas sikerként élem meg, hogy a kormányfő elfogadta a felkérést – fogalmazott Hajnal Jenő.

Az MNT elnöke nyilatkozatából hiányzik, hogy az általa említett nemzeti tanácsok koordinációja által javasolt hét módosítást a nemzeti tanácsokról szóló törvénytervezet előterjesztésére illetékes Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium rendre lesöpörte (a tárgyalási) asztalról, vagyis figyelemre sem méltatta.    

Hajnal észrevette/rádöbbent talán, hogy „elfogy körülötte a levegő”, illetve hogy „kifut az időből”, mivel – egy korábbi nyilatkozata szerint – „nagy az esély arra, hogy a törvénymódosítást két hónapon belül elfogadják a Szerbiai Képviselőházban”. Akkor bizony nyilvánosságra kerül, hogy milyen törvény kidolgozásában és elfogadásában vett részt az MNT elnöke. Most „hatalmas sikerként éli meg”, hogy „a kormányfő elfogadta a felkérést” egy utolsó egyeztetésre, amire „a május 21-e utáni napokban kerül sor”. Hogy ebből mi sül ki, rövidesen elválik. Ez a „nagy siker” inkább nagy kudarcnak nevezhető.

Ana Brnabić így összegezte a Köztársasági Nemzeti Kisebbségi Tanács (május 10-i harmadik – B. A.) ülését, amelyet az ő elnökletével tartottak meg: 

– A legutóbbi ülésen személyesen szerettem volna megtudni a nemzeti tanácsok képviselőitől, hogy miként vélekednek a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosítási tervezetéről. Örömmel konstatáltam, hogy a nemzeti tanácsok képviselői java részt elégedettek a tervezettel, hiszen az államigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium a nemzeti tanácsok a közvita során tett javaslatainak a többségét elfogadta. A nemzeti tanácsok képviselői arra kértek, hogy még egyszer utoljára üljünk tárgyalóasztalhoz a törvénytervezet kapcsán és igyekezzünk megoldást találni az esetlegesen nyitott kérdésekre. Megbeszéltük, hogy valamikor május végéig sor kerül erre az egyeztetésre, amelyen rajtam és a nemzeti tanácsok képviselőin kívül Branko Ružić államigazgatási miniszter is részt vesz majd – taglalta Brnabić.

Reméljük, hogy Hajnal Jenő áttörésről számolhat majd be, miszerint megvalósul a vajdasági/délvidéki magyarok (legalább) művelődési autonómiája.

Május 16.

Elmulasztott alkalom

Hajnal Jenő, az MNT elnöke a Pannon Televízió Közügyek című műsorában elhangzott nyilatkozatának két részlete keltette fel a figyelmem:

Az egyik, amelyikben elmondta: „Az Alkotmánybíróság korábbi döntése törölt bizonyos szakaszokat a hatályban levő törvényből, a mostani módosításokkal, az oktatás területén sikerül most ezeket a hatásköröket lényegében visszaállítani, de egyéb változtatásokat is eszközöltek”.

A másik pedig amelyben nemzeti tanácsok meghatározására vonatkozott: „Született egy definíció a nemzeti tanácsokról. Eddig ugyanis egy kicsit ég és föld között voltak. Az alkotmánybíróság azt a döntést hozta, hogy nem állami szervként működjenek, itt pedig a kollektivitás joga, a közösségi jog az önrendelkezés és az autonómia, a kulturális autonómia értékeit sikerült bevinni a törvénybe. Tehát, egy definíció már megjelenik és ez már egy nagyon fontos dolog. Nyilván vitázhatunk arról, hogy a nem államiság jó vagy rossz dolog, sok esetben úgy érezzük, hogy ez a függetlenség jó és az autonómia szempontjából az önrendelkezés minél nagyobb foka lett volna szerencsésebb és ez szigorúan kötődik a különféle büntetés és ellenőrzési területekkel is.”

Hajnal idézett első mondatával az gondom, hogy – jogi ismereteim szerint –, amiről egyszer az Alkotmánybíróság egyszer kimondja, hogy nincs összhangban a (szerb) alkotmánnyal – ebben az esetben a nemzeti tanácsi hatáskörökkel kapcsolatban – azt nem lehet „lényegében”, de más módon se „visszaállítani” a törvénybe. Az első alkotmányossági ellenőrzés során ugyanis az Alkotmánybíróság ugyanúgy alkotmányellenesnek nyilvánítja, mint ahogy egyszer már megtette. Hacsak Hajnal Jenőék nem találták ki a „fából vaskarikát”.

A nemzeti tanácsok megfogalmazásával kapcsolatban Hajnal Jenő a TV nyilatkozatában azt már nem említette, hogy a Branko Ružić irányította minisztérium nem fogadta el azt a javaslatot sem, miszerint „a nemzeti tanács képviseli a nemzeti kisebbséget, illetve hogy közfelhatalmazásokkal ruházzák fel egyéb, a teljes egyenrangúság biztosításának fontos területein”.

A még hatályos nemzeti tanácsi törvény 2. szakaszának 1. bekezdése  a nemzeti tanácsokat így határozta meg: „A kultúra, az oktatás, a tájékoztatás valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználat területére vonatkozó önkormányzati joguk érvényesítése érdekében a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek a Szerb Köztársaságban megválaszthatják saját nemzeti tanácsaikat.”

A törvény módosítási tervezete 1a szakaszának megfogalmazása szerint „a nemzeti tanács a nemzeti kisebbség önkormányzatának alakja, olyan szervezet formájában, amelyre a törvény által ruháznak bizonyos közfelhatalmazásokat, hogy részt vegyen, vagy önállóan döntsön a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat egyes kérdéseiről”.

Adott volt az alkalom, hogy az illetékesek a törvénymódosítással megfogalmazzák a nemzeti kisebbségi önkormányzat tartalmát/mibenlétét. Ehelyett kaptunk most egy újabb üres, semmitmondó rendelkezést a nemzeti kisebbségi tanácsokról, amelyekre „a törvény által” vagy „ruháznak” vagy nem „ruháznak” „bizonyos közfelhatalmazásokat”. Hol van itt, mi ebben az autonómia?

 

2018. május 21.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Egy vita rejtekei

A nemzeti érzés – és nemcsak a magyar – nem lehet ártatlan. Soha többé. Mert a >

Tovább

Füstbe ment szerv

Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >

Tovább

Virág a kormányzó úr sírján

Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >

Tovább

Háborús emlékek nyomában

Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >

Tovább

„Mórahalmon egyeztettek”

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >

Tovább

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A gond nem csak a képviselők számával van, hanem, sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >

Tovább