2021. március 7. vasárnap
Ma Tamás, Perpétua, Felicitász névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Naplójegyzetek – Fragmentumok

Végel László
Végel László

A hatalom új szobrokat avat fel, romantikus nemzeti nagyságokat ünnepel, akik között sokan a fasizmussal is kacérkodtak. A szobrok giccsesek, az eszmék baljósak. A tömeg szórakozik, az értelmiség elcsendesedik. Végel László:

2018. március 28., szerda

Nacionalizmus? Az emberek többsége manapság csak a vállát vonogatja, nem háborog, kénytelene-kelletlen alkalmazkodik a „korszellemhez”. Már az is megnyugtatja őket, hogy nem a kilencvenes évek extrém nacionalizmusával szembesül, hanem az úgynevezett „hideg nacionalizmussal”, amelyet Michael Billig banális nacionalizmusnak nevezett. Ezt sokan haladásnak, történelmi előrelépésnek nevezik. Egyik ismerősöm találóan jegyezte meg: „Igen. Nem egy szendviccsel küldenek bennünket, megyünk magunktól is”. A „banális nacionalizmus” belopakodott ez élet minden pórusába, szinte észrevétlenül polgárjogot nyert a közbeszédben, s lassan-lassan a szótárunkat is átalakítja. Újvidéken, például, észre se vesszük, hogy a városközpontban hiányoznak a magyar, a szlovák vagy a horvát nyelvű utcanevek. (…) Csak néhány közintézményen található a múltra emlékeztető többnyelvű tábla. Lélekszámarányos foglalkoztatás a postán, a vasúton, a közintézményekben? Erre gondolni sem merek. Ez persze, csak részkérdés, bizonyára nem a legfontosabb, s nem is csupán Újvidékre jellemző, hanem az új „nemzeti reneszánszát” élő kelet-közép-európai és balkáni régióra. A tömeg kiábrándult a szocializmusból, kiábrándult az expressz-kapitalizmusból, kiábrándult a demokráciából, a szabadságot szívesen felcserélné a biztonsággal, s nem maradt más hátra, mint a banális a nacionalizmus. Ami nem is jelentene veszélyt, ha mögötte nem rejteznének baljós jelek, amelyek Dejan Jović szerint (Rat i mit – Háború és mítosz) az etnototalitarizmusba mutatnak. Sok jel mutat arra, hogy ebbe az irányba haladunk. A térségben beindult a történelmem revíziója, a II. világháború alapvető értékének az antifasizmus a kiszorítása. A hatalom új szobrokat avat fel, romantikus nemzeti nagyságokat ünnepel, akik között sokan a fasizmussal is kacérkodtak. A szobrok giccsesek, az eszmék baljósak. A tömeg szórakozik, az értelmiség elcsendesedik, a társadalom jobbra tolódik, ami önmagában nem is lenne nagy tragédia, hiszen a baloldali és a jobboldali értékrendek rendszerint váltogatják egymást, csakhogy a jelenlegi jobbratolódás, az etnototalitarizmus felé lejt. Ha nem fenyegetne ez a veszély, akkor megnyugodnék, hiszen miért ne létezne konzervatív jobboldali értékeken alapuló demokratikus rendszer? Végső soron a jobboldal nem vezet okvetlenül a fasizmusba, mint ahogy a baloldal se vezet okvetlenül sztálinizmusba.

 

2018. május 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Gurul a dinár, gurul a forint

Szerbiában nem idézett elő felháborodást a Szerbiai Oknyomozó Újságíró Központ (CINS) jelentése arról, hogy miként támogatja >

Tovább

Ki a jó magyar és ki nem az

Természetesen azzal kérkednek, hogy ők a legjobb magyarok! Ahogy látom a „jó magyarok” időközben jócskán megszelídültek, >

Tovább

A nemzeti közösségi jogok újabb nyirbálása?

Az MNT-nek a kultúrában való döntéshozatali jogokért való mostani kiállása határozott és jogilag is indokolt. Kérdés >

Tovább

Európa árvái

Jól esett, hogy újra láthattam a régi ismerős arcokat. Kiderült, hogy Horvátországban és Szlovéniában mégis valamelyest >

Tovább

Az énekes halálát gyászolja a hatalom és az ellenzék

A mérvadó újságok megemlékeznek a 100 évvel ezelőtt 1921-ben született (2002-ben elhunyt) amerikai liberális filozófusról, John >

Tovább

Sok pénz, semmi eredmény

A jelenlegi vezetőknek halvány elképzelésük se nincsen, hogyan lehetne fejleszteni, a saját lábára állítani a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A mazsolázók

Színre lépnek a névtelenül mazsolázó sajtómunkások, akik a megjelent autorizált interjút úgy vágják össze, hogy nem >

Tovább

Kusturica Szarajevó fölött

És akadnak azért jó dolgok is. Igaz, a halálhoz kötődnek ezek is. Elhunyt ugyanis az újvidéki >

Tovább

Az elrabolt idők nyomában

Én csak keresem a hagyományt miközben az a tudat kínoz, hogy elrabolták a múltomat.  Nem csak >

Tovább

A tévedhetetlenekkel szemben

Furcsa állítás, de bevallom: nem hiszek azoknak az embereknek, akik életükben nem tévedtek jó néhányszor. Nem >

Tovább

„Nesze semmi, fogd meg jól!”

Aki csak teheti, továbbra is tartson ki az elvett ingatlanok természetben való visszakövetelése mellett, ne fogadja >

Tovább

A közéleti vákuum depresszív hatása

A covid19 befagyasztotta az állapotokat, ami nem jelenti azt, hogy a társadalmi feszültségek nem növekszenek. Ezt >

Tovább