Ma Jolán, Zsolt, ödön, Bódog névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Napi ajánló
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Végel László
A hatalom új szobrokat avat fel, romantikus nemzeti nagyságokat ünnepel, akik között sokan a fasizmussal is kacérkodtak. A szobrok giccsesek, az eszmék baljósak. A tömeg szórakozik, az értelmiség elcsendesedik. Végel László:
2018. március 28., szerda
Nacionalizmus? Az emberek többsége manapság csak a vállát vonogatja, nem háborog, kénytelene-kelletlen alkalmazkodik a „korszellemhez”. Már az is megnyugtatja őket, hogy nem a kilencvenes évek extrém nacionalizmusával szembesül, hanem az úgynevezett „hideg nacionalizmussal”, amelyet Michael Billig banális nacionalizmusnak nevezett. Ezt sokan haladásnak, történelmi előrelépésnek nevezik. Egyik ismerősöm találóan jegyezte meg: „Igen. Nem egy szendviccsel küldenek bennünket, megyünk magunktól is”. A „banális nacionalizmus” belopakodott ez élet minden pórusába, szinte észrevétlenül polgárjogot nyert a közbeszédben, s lassan-lassan a szótárunkat is átalakítja. Újvidéken, például, észre se vesszük, hogy a városközpontban hiányoznak a magyar, a szlovák vagy a horvát nyelvű utcanevek. (…) Csak néhány közintézményen található a múltra emlékeztető többnyelvű tábla. Lélekszámarányos foglalkoztatás a postán, a vasúton, a közintézményekben? Erre gondolni sem merek. Ez persze, csak részkérdés, bizonyára nem a legfontosabb, s nem is csupán Újvidékre jellemző, hanem az új „nemzeti reneszánszát” élő kelet-közép-európai és balkáni régióra. A tömeg kiábrándult a szocializmusból, kiábrándult az expressz-kapitalizmusból, kiábrándult a demokráciából, a szabadságot szívesen felcserélné a biztonsággal, s nem maradt más hátra, mint a banális a nacionalizmus. Ami nem is jelentene veszélyt, ha mögötte nem rejteznének baljós jelek, amelyek Dejan Jović szerint (Rat i mit – Háború és mítosz) az etnototalitarizmusba mutatnak. Sok jel mutat arra, hogy ebbe az irányba haladunk. A térségben beindult a történelmem revíziója, a II. világháború alapvető értékének az antifasizmus a kiszorítása. A hatalom új szobrokat avat fel, romantikus nemzeti nagyságokat ünnepel, akik között sokan a fasizmussal is kacérkodtak. A szobrok giccsesek, az eszmék baljósak. A tömeg szórakozik, az értelmiség elcsendesedik, a társadalom jobbra tolódik, ami önmagában nem is lenne nagy tragédia, hiszen a baloldali és a jobboldali értékrendek rendszerint váltogatják egymást, csakhogy a jelenlegi jobbratolódás, az etnototalitarizmus felé lejt. Ha nem fenyegetne ez a veszély, akkor megnyugodnék, hiszen miért ne létezne konzervatív jobboldali értékeken alapuló demokratikus rendszer? Végső soron a jobboldal nem vezet okvetlenül a fasizmusba, mint ahogy a baloldal se vezet okvetlenül sztálinizmusba.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Szeretettel a Vajdaságból: itt a harmadik orosz megszállás, de ennek most örülnek
Ám, mint azt jól tudjuk, semmi sem tart örökké, és minden jónak vége szakad egyszer. Megbízható >
Egy dél-bácskai tartalékos katona története
Talán az volt a szerencsénk, hogy amikor már egy jó ideje meneteltünk, az egyik szerb tartalékos >
Egy vita rejtekei
A nemzeti érzés – és nemcsak a magyar – nem lehet ártatlan. Soha többé. Mert a >
Füstbe ment szerv
Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >
Virág a kormányzó úr sírján
Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >
Háborús emlékek nyomában
Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >
„Mórahalmon egyeztettek”
Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >
Ökomama
Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >
"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"
„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >
„Szerbiának két külügyminisztere...”
A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >
A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI
A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >
A jugoszláv rendszerváltás
Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >