2020. szeptember 28. hétfő
Ma Vencel, Salamon névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

MagyarZó Pistike messéi

J. Garai Béla
J. Garai Béla

De még mennyire, hogy lesz királyság Angliában, Tegyula! A forrongás nem számít, itt is hogy forrongtak az emberek, mégis megint a Vucsicsot választották. Odaát meg az Orbánt. Mert szeretik az uralkodó típusokat. J. Garai Béla (Magyar Szó):

Amama napok óta olyan lázban van, mintha valamilyen nagy, örömteli dolog történt volna a családban, például ötöst kaptam matekból. Ami épp olyan váratlan történelmi esemény lenne, mintha a Vulin bocsánatot kérne a horvátoktól. De nem ez történt, hanem az, hogy az angol hercegi párnak, a Vilmosnak meg a Katalinnak megszületett a harmadik gyermeke!

– Legszívesebben én is elutaztam volna Londonba, hogy jelen legyek a nagy ünnepélyen, mint oly sokan a nagyvilágból – sóhajtoza amama. – De hát amilyen smucig vagy, Tegyula, úgyis tudom, hogy nem járultál volna hozzá.

– Nem is tudtam, Tematild, hogy rokoni szálak fűznek a cambridge-i hercegi családhoz, ha már ott akartál lenni – csodálkoza atata. – Talán anyai ágon vagytok rokonságban? Te vagy a délvidékre szakadt és elszegényedett tanti?

– Csak ne humorizálj ezzel a komoly témával, Tegyula. Láthattad a tévében, hogy milyen sokan várták a bejelentést a londoni szülészet előtt a kis herceg születéséről, pedig ők se rokonok. Volt, aki egész Amerikából érkezett, volt, aki Afrikából. Csak én lettem volna a mi tájainkról, ha ott vagyok.

– Biztosan hiányoltak is a Buckingham-palotában.

– Azt nem tudom, de láttam, hogy mindenki örömkönnyeket hullatott, amikor értesült a híres baba világra jöttéről. Még nincs döntés arról, hogy milyen névre keresztelik, állítólag az Artúr, az Albert, a Frederick vagy a Philip jön számításba. Nekem az Artúr a legszimpatikusabb, az olyan fejedelmi hangzású.

– A hangzás nem számít, Tematild, sokkal inkább az, hogy lesz-e még királyság, mire ő felnő. Látod, hogy milyen forrongásban van a világ. Különben is ő csupán az ötödik a királyi utódlási sorrendben, előtte még négyen vannak, és ha mindegyikük olyan hosszú életű lesz, mint az Erzsébet nagymama, akkor legfeljebb kétszáz év múlva kerülhet sorra.

– De még mennyire, hogy lesz királyság Angliában, Tegyula! A forrongás nem számít, itt is hogy forrongtak az emberek, mégis megint a Vucsicsot választották. Odaát meg az Orbánt. Mert szeretik az uralkodó típusokat.

– Csak ne kezdj el politizálni, Tematild, mert az nem a te kenyered, és még valami marhaságot találsz mondani. Inkább azon törd a fejed, hogy mit fogsz ma főzni nekünk: cambridge-i krumplifőzeléket, vagy edinburgh-i tojásos nokedlit.

Jaés a dúsgazdag herceg temetésén rengetegen összesereglenek, csupa előkelőség és örökség-várományos. A gyászmenetből azonban kitűnik egy toprongyos férfi, aki keserves zokogással követi a koporsót. Az újságírók igyekeznek megtudakolni, hogy kiről van szó, de senki sem tud róla semmit.

A temetés után megszólítják.

– Elnézést, uram, hogy megzavarjuk mély gyászában, de elárulná nekünk: közeli rokona volt a megboldogult?

– Sajnos, nem. Ezért is sírok.

A Zacsek azt mondja, hogy neki is sok mindenért lenne oka sírni, legfőképpen azért, mert nincs kilátásban egy gazdag nyugati nagybácsi, aki kisegítené siralmas anyagi helyzetéből. Vagy legalább egy kanadai nagynéni!

– Hogy egyeseknek milyen szerencséjük van! Mint például ennek a Vulinnak. Olyan állást tölt be, amihez nem ért, fondorlatokkal jut luxuslakáshoz, az elnök bizalmasai közé férkőzik be, pedig annyira kiállhatatlan a természete, hogy mindenkivel összeveszik. Most például a horvátokkal, korábban pedig más szomszédokkal.

– Látom, Zacsek, hogy nagyon a fogára vette eme kiváló pártkádert – jegyzé meg atata. – Még valahogy megértem a háborgását a meséje miatt, hogy állítólag a felesége kanadai tantijától kapott hitelt lakásvásárlásra, de honnan veszi, hogy amúgy kiállhatatlan a természete?

– Na hallja, Gyula zomzéd! Hallotta, hogy mit üzent a horvátoknak? Hogy neki csak a Vucsics mondhatja meg, hogy mikor utazhat Horvátországba, és nem a zágrábi kormány. És akkor csodálkozunk, hogy a horvátok kitiltották az országból! Én az ilyen pökhendi alakot még az utcámból is kitiltanám, ha nekem ilyesmit üzengetne!

– Ne izgassa magát, Zacsek, mert Vulin nem a maga kútfejéből üzenget a szomszédoknak. Nem ő találja ki azt, hogy erős hadsereg nélkül nincs béke, meg az ehhez hasonló bölcsességeket. Neki az a szerep jutott a kormányban, amihez nem kell nagy szakértelem: hogy kimondja azt, amit a nagyfőnök gondol, de óvatosságból nem akarja kimondani. Ezért vele mondatja ki, aztán pedig jön ő, mint nagy béketeremtő, és elsimítja a viszályt. Látja, ezért pótolhatatlan Vulin a nagyfőnök számára.

Jaés a Putyin, a Merkel és a Vucsics beszélget.

– Nagy gondban vagyok – mondja Putyin –, az egyik miniszterem alkoholista, de nem tudok rájönni, hogy ki az.

– Nekem is hasonló a problémám van – mondja Merkel. – A minisztereim közül az egyik korrupt, de nem tudok rájönni, ki az.

– Ismerős a helyzet – mondja Vucsics. – A minisztereim közül az egyik állítólag katonai szakértő, de nem tudok rájönni, hogy ki az.

 

PISTIKE, kiváló matekos és pótolhatatlan káder

 

2018. április 30.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Új szintézis?

Azon töprengve, hogy a memoárokban és a regényekben sokat írtak azokról a hontalanokról, emigránsokról, száműzöttekről, kozmopolitákról, >

Tovább

„Sajnálatos, hogy templomainkban helyt nyer a választási kampány.”

A véemeszes magyar érdekvédelem – a Szerb Haladó Párttal kötött elvtelen szövetség miatt – semmi eredményt >

Tovább

A nemzetállam keblére öleli még a „tékozló fiait” is

Ezért nem nevezhető hontalannak az, aki egyik várost felcseréli egy másikkal, mert ott jobban érzi magát. >

Tovább

Szerbia egyetlen csatlakozási fejezetet sem nyitott az idén

A dokumentum hangoztatja, hogy „a nemzeti kisebbségek védelmét Vajdaság AT-on kívül fejleszteni kell”. Mintha a Vajdaságban >

Tovább

Azt hallom, csoda történt Washingtonban

Ez történik most is, és így marad időtlen-időkig, ha időközben nem tör ki egy regionális háború. >

Tovább

Osztozkodás a lőporos hordón

A Nyugat-Balkán – leánykori nevén Jugoszlávia plusz Albánia – befolyásolásáért többen vetekednek: az EU, az USA, >

Tovább

Botrány Újvidéken

Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >

Tovább

Menekülés a magányból a forradalomba

A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >

Tovább

Javasasszonyok és politológusok

A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >

Tovább

Kettős nyomás alatt

Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >

Tovább

Örömünnep Szerbiában

Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >

Tovább

Konformizmus-vita

Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >

Tovább