2019. november 20. Szerda
Ma Jolán, Zsolt, ödön, Bódog névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

„Mi vagyunk a többség!”

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A Délvidékről érkezett jól fizetett politikusként Deli Szerbiától nem az uniós csatlakozási feltételek maradék nélküli teljesítését, az itteni magyarság helyzetének javítását követeli, az EU-ban meghatározott tagfelvételi kritériumokkal összhangban, hanem – bizonyára Fideszes utasításra – feltétel nélküli EU-csatlakozását támogatja. Ez viszont nem az itteni magyarok helyzetének javítását szolgálja. Kit is képvisel egyáltalán Deli? Bozóki Antal:

Április 14-21.

„Mi vagyunk a többség!”

Százezres tömeg állt ki április 14-én a demokráciáért Budapesten. Este fél kilenckor, a Himnusz és az Örömóda lejátszásával véget ért ugyan a hivatalos program, de a tömeg tovább skandálta: „Mi vagyunk a többség!”

Eközben a kormányoldali lapok arról írnak, hogy „őrjöngnek Soros hívei, feldúlnák a várost”, illetve: „a rendőrség felkészült az anarchista provokációra.” Nos, őrjöngésről, városdúlásról szó sem volt.

A szervezők a választás szavazatainak újra számlálását, tisztességes választást és új választási törvényt, valamint gyűlöletkampány helyett szabad sajtót, pártatlan közmédiát követeltek.

Április 21-én „újra tízezrek a budapesti utcákon: Orbán ellen és egy új ellenzékért vonultak”. Bár kevesebben voltak, mint egy héttel korábban, az újabb budapesti tüntetés a résztvevők szerint mégis jobban sikerült az előzőnél. Márki-Zay Péter volt az este sztárja, szónoklata programbeszédnek is beillett. Azt mondta, nem biztos, hogy négy évet kell várni a rendszer bukására, és nem marad el az elszámoltatás sem, majd harcot hirdetett az ellenzékbe beépített ügynökök és a megfélemlítés ellen.

A tüntetésen lejátszották a Wellhello együttes egyik számát, miután a közmédia letiltotta az együttest. A 444 kiszúrta, hogy a Petőfi Rádió újra játszik Wellhellót, ezt tehát már elérte a tömeg.

Május 8-ra újabb tüntetést jelentettek be a „senkik forradalmát” szervezők.

A budapesti demonstrációk után kormányellenes tüntetést tartottak több városban is: Debrecenben, Nyíregyházán, Kecskeméten, Székesfehérváron és (előzőleg, április 20-án) Szegeden is.

Bebizonyosodott, hogy a kétharmad nem túl szerencsés az ország irányításához. „Vesszen a kétharmad!” – hangzott el egyebek között az április 14-i budapesti tüntetésen.

Nem lehet még csak megjósolni sem, hogyan végződnek a tüntetések. Lehetséges, hogy a tüntetők kifulladnak, de az is, hogy nem.  Egy dolog azonban biztosnak látszik, Magyarország és a Fidesz kormányzása többé nem lesz olyan, mint az április 8-i választások előtt. Az ország, sajnos, politikailag erősen megosztott.

A választási rendszer furcsaságai közé tartozik az is, hogy az országos listákon a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt a voksok 48,51 százalékát szerezte meg az országgyűlési választáson. (A szavazópolgárok 68,13 százaléka adta le voksát.) Ezzel 133 képviselői helyet szerzett (a 199-ből), vagyis újra kétharmada van a magyar országgyűlésben.

A politikusok általában elfelejtik Petőfi Sándor Föltámadott a tenger c. versének tanulságát:

„Habár fölűl a gálya,

S alúl a víznek árja,

Azért a víz az úr!”

Április 16.

A hivatalos nyelvhasználat támogatása

A tartományi költségvetés 9,5 millió dinárral támogatja a Vajdaság Autonóm Tartomány területén működő nemzeti közösségek hivatalos nyelvhasználatát. A 83 nyertes pályázóval Igor Mirović tartományi kormányfő és Nyilas Mihály tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár jelenlétében írták alá a szerződéseket.

Igor Mirović tartományi kormányfő köszöntőbeszédében kifejtette, a tartományi kormány egyik legfontosabb prioritása a nemzeti közösségek nyelvhasználatának támogatása. „A tartományi titkárság külön figyelemmel, energiával és mindenekelőtt pénzügyi támogatással járul hozzá a nemzeti közösségek nyelvhasználatához. Ezek a mi értékeink és ezt én a tartományi kormány programjában, ami szigorúan és méltóságteljesen tiszteletben tartja mindezt, úgy határoztam meg, mint az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb prioritást”.

Nyilas Mihály elmondta, elsősorban a különböző többnyelvű táblák elhelyezését támogatták. „Helyi közösségek, önkormányzatok, intézmények pályáztak eredményesen, de ugyanúgy többnyelvű publikációk, űrlapok kidolgozására is pályáztak számos helyről”, mondta Nyilas.

A tartományi kormánynak kötelessége (a belföldi jogszabályok, de Szerbia nemzetközi egyezményekből eredő kötelezettségei alapján is), hogy támogassa a nemzeti kisebbségi nyelvek hivatalos használatát. Ez a támogatás, tehát, nem az Igor Mirović (Kruševac,1968, korábban a Szerb Radikális Párt – SRS kádere) vezette Szerb Haladópárti (SNS) tartományi kormány valamiféle kisebbségbarát politikájának az eredménye. Eközben készül „a hivatalos nyelvhasználatról szóló új törvény, amelynek fő célja, hogy a cirill betűs, mint alapvető írásmódot kiterjessze a hivatalos használat teljes területére (az oktatási intézményekre, a sajtóra, a gazdasági vállalatokra és a közintézmények minden formájára), a latin betűs, mint segéd írásmódnak pedig vissza kellene húzódnia minden területről és gyakorlatilag a magánhasználatra szűkülne”.

Hogy a 9,5 millió dinár sok-e vagy kevés, és hogy eljutott-e mindenhová, ahol biztosítani kell(ene) a nemzeti kisebbségek nyelvének és írásának hivatalos használatát, arról csak a mindennapi gyakorlat részletes elemzése után lehetne értekezni. Ilyen elemzésről viszont huzamosabb ideje nem hallottam. Az összegeket azoknak adják, akik részt vesznek a pályázaton. Ez részben lehet jó, de lehetővé teszi például azt is, hogy azok részesülnek támogatásban, akik jobban értesültek, vagy „közelebb ülnek a tűzhöz”, nem pedig azok az önkormányzatok, szervezetek stb., ahol esetleg nagyobb szükség lenne rá.

Április 16.

„Győztünk!”[14]

–  Sokszor a feladás szélén állva, két és fél évig tartó peres küzdelmet követően, három év törvényszegés, sok megaláztatás és igazságtalanság után egy nagyon kacifántos peres eljárás végére tehettünk ma pontot.

Jogerős: az újvidéki Jogtudományi Karnak az idei évtől magyar nyelvű felvételi vizsgát is kell szerveznie. Partnereinkkel közösen elértük, hogy Vajdaságban minden egyetemi karon legyen magyar nyelven és a többi nemzeti kisebbség nyelvén is felvételi vizsga, a törvénnyel összhangban.

Győzött az összefogás, diadalmaskodott a józan ész! Egy magyar diákszervezet kivívta az igazságot a Jogtudományi Karral szemben – közölte a Vajdasági Magyar Diákszövetség – VaMaDiSz a Facebookon.

– Nagyon sokan támadtak bennünket. Az első vesztes ítélet után személy szerint engemet támadtak leginkább. Olyanok, akik egyébként az ügy megoldása érdekében semmit sem tettek. Ekkor Bozóki Antal is bírált egy cikkben, miszerint jól választottam-e meg a partnereimet. Az ügy kimeneteléért engemet hibáztatott.  Akkor sem értettem és ma sem értem, hogy miért tette ezt, hiszen mi egy olyan ügyet vállaltunk be, ami tőlünk sokszorta nagyobb szervezeteknek, intézményeknek is nagy falatot jelentett volna – nyilatkozta Sóti Attila a Jó reggelt Vajdaság című, magát véleményportálnak nevező honlapnak.

A pert állandó figyelemmel és aggodalommal kísértem, ami – a két elutasító ítélet után – nem volt alaptalan. A Vesztésre áll a VaMaDiSz – Jól választotta-e meg Sóti Attila a partnereit? című, 2017. május 21-i írásomban, amire Sóti utal, elemezni próbáltam – a sokéves ügyvédi tapasztalatom alapján – az üggyel kapcsolatban közreadott „rendkívüli nyilatkozatát”, és azt, hogy milyen kedvezőtlen következményei lehetnek a közösségre nézve az esetleges elutasító ítéletnek. Most ezt sérelmezi szükségtelenül, habár a per ideje alatt már "a feladás szélén állt".

Az említett írásban kérdeztem – egyebek között –, miért hallgatott Sóti a 2017. április 13-án hozott (elutasító) ítéletről május 19-ig, vagyis több mint egy hónapon át, éppen a Szerbiáról szóló országjelentés megvitatása idején az Európai Parlamentben? Miért a magyarországi médiából szerezhettünk tudomást az elutasító ítéletről? Miért nem hallatta hangját a perről az MNT és VMSZ? Feltettem azt a kérdést is, hogy „Sóti miért a bírósági pert választotta és miért nem a közigazgatási eljárást”, ami egyszerűbb és gyorsabb? Az ilyen eljárás során éppen Nyilas Mihálynak kellett volna eljárni, aki nem intézkedett a magyar diákok anyanyelvi felvételizésének biztosítás érdekében az újvidéki Jogtudományi Karon. Vagy Nyilas nem kívánt összetűzésbe kerülni pártja koalíciós partnerével? Ezért volt szükség a perre? Sóti most Nyilast mégis úgy említi, mint „akinek a segítsége nélkül nem sikerült volna végigvinni a per”. Csak épen nem tudni, hogy ez a „segítség” miből állt. Ilyen összefüggésben most is teljesen jogosnak tartom a VaMaDiSz partnereire vonatkozó kérdést.

Sótinak egy dologban viszont igaza van: Valóban „semmit sem tettem az ügy megoldása érdekében”, de erre – a hatalmi pozícióban lévők „támogatása” mellett – sem igény, sem lehetőség nem volt, de nem is az én tisztem volt.

Szerencsére pert nyert a Diákszövetség, amelyben a bíróság kimondta, hogy a Jogi Kar „2015-ben, 2016-ban és 2017-ben, a hatályos törvényekkel ellentétben, nemzeti alapon diszkriminálta a magyar ajkú jelentkezőket!” Ez a per egyúttal precedens értékű is, olyan értelemben is, hogy a nemzeti kisebbségi jogsérelmek ellen érdemes és szükséges is jogi eszközökhöz/eljárásokhoz folyamodni. Erre a Délvidéken/a Vajdaságban eddig nemigen volt példa. Ebből pedig az is következik, hogy a magyar ügyvédi irodáknak is fel kell készülni a jogvédelemre, a nemzeti kisebbségi jogokért való közdelemre.

Most a Jogi Kar lépése következik. Nem kell azonban továbbra sem elkönyvelni, hogy most már minden akadály elhárul a magyar felvételizés elől, hiszen az elsőfokú elutasító bírósági ítéletet, „tapsviharral nyugtázták a rektor által vezetett dékáni értekezleten”.

A Sóti április 17-én – Facebookon közölt bejegyzése szerint – elment a Jogi Karra meghallgatni az ítélettel kapcsolatban „megígért kommentárt", "de csak a portásfülkéig engedték”…

És még valami: Aki (lásd Sóti) a „továbblépését mindenképpen közéleti vonalon tudja elképzelni”, annak, sajnos, a bírálatokra is fel kell készülnie.

Április 21.

Háttéri alkudozás?

Ellentétes hírek vannak a nemzeti tanácsi törvény módosításáról.

– Az utolsó simításokat végzik az illetékesek a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítási és kiegészítési tervezetének munkaváltozatán – közli a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) lapja. 

A terjedelmes (több mint egész oldalas) írás célja talán a közvélemény felkészítése arra, hogy a módosításokkal „a kultúra és a tájékoztatás területén veszítheti a magyar közösség a legtöbbet”.

Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke arra is rámutatott, hogy a két említett területen „tetten érhető a magyar közösség szerzett jogainak csorbulása”. Ugyanakkor Branko Ružić államigazgatási és önkormányzati miniszter „a lapnak nyilatkozva aláhúzta: a szerzett jogok nem csorbulhatnak és nem is fognak csorbulni”.

Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy a törvénytervezettel kapcsolatos „konzultációk alkalmával nagyon sok javaslat elhangzott, hogyan lehetne jobb a törvénytervezet, de ezek közül egyet sem építettek be, sőt további szigorítások történtek”.

A mostani tervezet kidolgozásában részt vett Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint Nyilas Mihály tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi titkár, de Csonka szerint semmilyen előrelépést nem sikerült elérniük.

„A nemzeti tanácsokat kivették abból az állami apparátusból, a közigazgatási részből, s gyakorlatilag az egész nemzeti tanácsok intézményét, mint egy civil szervezetet kezelnek, amelynek itt-ott állami feladatokat is szánnak” – mondta Csonka, aki arra is kitért, hogy Pásztor Bálint a Vajdasági Televízió Napjaink című műsorában azt mondta, hogy csak a Vajdasági Magyar Szövetség tesz valamit, hogy a törvénytervezetet ne ebben a formában kerüljön a képviselők elé. A VMDK elnöke felszólította a Vajdasági Magyar Szövetséget, hozzák nyilvánosságra, miről is tárgyalnak a miniszterrel, és konkretizálják az észrevételeiket, vagy pedig a javítási javaslataikat, hogy ebből egy vita kerekedjen.

A magyar közösségben és az MNT-ben is mindeddig elmaradt a vita a nemzeti tanácsi törvény módosításairól. Hajnal és Nyilas kerülték az ezzel kapcsolatos testületi és közösségi disputát, kisajátítva maguknak a törvénymódosításokkal kapcsolatos állásfoglalást. Ez ellentétben van a demokrácia alapvető elveivel. Ugyanakkor kettejükre hárítja a teljes felelősséget a magyar közösség esetleges jogainak csorbításáért.

Elképzelhető, hogy a VMSZ (illetve a tisztségviselői) valamiféle tárgyalásokat folytatnak a háttérben a miniszterrel, amire Csonka is utalt. Ez csak növeli a hatalommal való tárgyalásokban részes magyarok felelősségét.

A szerb alkotmány 20. szakaszának 2. bekezdése szerint „az emberi és kisebbségi jogok elért szintje nem csökkenthető”.

A magyar közösség számára nem megfelelő törvényi megoldások elfogadása esetére a szerb parlamentben, fel kell készülni azoknak az alkotmánybíróság, a nemzetközi szervezetek és intézmények elé terjesztésére is…

 Április 23.

Deli contra Macron

– Komolyan veszélyezteti az Európai Unió szavahihetőségét Emmanuel Macron francia köztársasági elnök kijelentése, miszerint addig nem lehet a bővítéssel foglalkozni, amíg az Európai Unió belső reformjai be nem fejeződtek” – hívta fel a figyelmet Deli Andor vajdasági származású EP-képviselő a 2018-as nyugat-balkáni országjelentések bemutatása során az Európai Parlament külügyi bizottságának ülésén – olvasható Deli honlapján.

 ,,Olvasva a nyugat-balkáni médiában megjelent csalódott véleményeket és a régió politikusainak reakcióit, kijelenthetem: komoly visszalépést jelent a bővítési politikában Macron francia elnök állítása, mely az EP múlt heti plenáris ülésén hangzott el. Macron elnök úr nincs tekintettel az Európai Bizottság erőfeszítéseire, a bolgár elnökség igyekezetére, sem pedig egyes tagállamok és az Európai Parlament elkötelezettségére a bővítés mellett. Figyelmen kívül hagyja továbbá azt a tényt, hogy a régiónak politikai stabilitására van szüksége, ami elengedhetetlen feltétele Európa biztonságnak is” – mondta el felszólalásában a néppárti politikus

,,Az elhangzott kijelentés hatalmas károkat okozott, jelentősen veszélyezteti az Európai Unió hitelességet és szavahihetőségét a tagjelölt országok polgárai és politikusai körében. Magyarország kormányának következetes politikájával összhangban a Fidesz-KDNP EP-delegációja továbbra is határozottan kiáll az Unió nyugat-balkáni bővítése mellett” – tette hozzá Deli Andor.

A Délvidékről érkezett jól fizetett politikusként Deli Szerbiától nem az uniós csatlakozási feltételek maradék nélküli teljesítését, az itteni magyarság helyzetének javítását követeli, az EU-ban meghatározott tagfelvételi kritériumokkal összhangban, hanem – bizonyára Fideszes utasításra – feltétel nélküli EU-csatlakozását támogatja. Ez viszont nem az itteni magyarok helyzetének javítását szolgálja. Kit is képvisel egyáltalán Deli?

 

2018. április 27.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szeretettel a Vajdaságból: itt a harmadik orosz megszállás, de ennek most örülnek

Ám, mint azt jól tudjuk, semmi sem tart örökké, és minden jónak vége szakad egyszer. Megbízható >

Tovább

Egy dél-bácskai tartalékos katona története

Talán az volt a szerencsénk, hogy amikor már egy jó ideje meneteltünk, az egyik szerb tartalékos >

Tovább

Egy vita rejtekei

A nemzeti érzés – és nemcsak a magyar – nem lehet ártatlan. Soha többé. Mert a >

Tovább

Füstbe ment szerv

Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >

Tovább

Virág a kormányzó úr sírján

Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >

Tovább

Háborús emlékek nyomában

Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >

Tovább

„Mórahalmon egyeztettek”

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >

Tovább

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább