2022. október 7. péntek
Ma Amália, Bekény névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

„Tovatűnő demokrácia”

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Talált, tehát Pásztor is újabb ellensége(ke)t, akik közé tartoznak bizonyára mindazok, akik a délvidéki magyarság helyzetét és problémáinak megoldását másként látják mint ő, akik nem a VMSZ-t (vagyis nem őt) és a Fideszt (illetve Orbán Viktor) támogatják. A következő lépés már csakis ezek listázása lehet. Bozóki Antal:

Április 10.

Kiszorítósdi

„Nincs valós veszélye annak, hogy a cirill írásmód eltűnik, az állandó mese a veszélyeztetéséről más célokat szolgál – egyebek között a közvélemény figyelmének elterelését a nyelvvel és az írással kapcsolatos valós problémákról. Ezek közül a legnagyobb a funkcionálisan írástudatlanok megengedhetetlenül nagy száma, amihez a lakosság nagy részének nagyon alacsony nyelvi kultúrája társul. Sokkal könnyebb időnként kampányokat szervezni a cirill betű védelmében, mint rendszeresen és komolyan foglalkozni a nyelvi- és oktatási politika kérdéseivel – nyilatkozta a belgrádi Danas napilapnak Ranko Bugarski nyelvész, a Belgrádi Tudományegyetem professzora.

Bugarski szerint „a hivatalos nyelvhasználatról szóló új törvény fő célja, hogy a hivatalos használatát, vagyis a cirill betűs, mint alapvető írásmódot kiterjessze a hivatalos használat teljes területére (az oktatási intézményekre, a sajtóra, a gazdasági vállalatokra és a közintézmények minden formájára), a latin betűs, mint segéd írásmódnak pedig vissza kellene húzódnia minden területről és gyakorlatilag a magánhasználatra szűkülne”.

A délvidéken/a Vajdaságban a gyakorlatban ez már a legtöbb helyen megtörtént. A cirill betűs írás már szinte teljesen kiszorította a latin írásmódot. Az új törvény – a jelek szerint – ennek a gyakorlatnak már csak a törvényesítése lesz. Ez is a tartomány nemzeti „sokszínűsége” megszűnésének az útját egyengeti.

Április 11.

Magyarország „a hibrid rezsim küszöbén”?

A Freedom House megkongatta a vészharangot az illiberális demokráciák miatt a legfrissebb jelentésében.

Diadalmámor és totális összeomlás – ez maradt a 2018-as parlamenti választás után, középút nem maradt senkinek. Magyarország tehát egyrészt olyan maradt, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most – teszi fel a kérdést legfrissebb jelentésében a Freedom House.

Az ellenzéki pártok, a sajtó, a civil szervezetek elleni támadásokból norma lett Közép- és Kelet-Európában, ahol az illiberális politika térnyerése aláássa a demokrácia alapjait – állítja a szervezet elnöke. Michael J. Abramovitz szerint a jelenség most már nem csak Oroszországra és néhány közép-ázsiai országra korlátozódik, hanem egyre gyakoribb a közép-kelet-európai országokban is. Szerinte a demokrácia védelmében az európai vezetőknek komolyan kell foglalkozniuk ezzel a problémával, amely nem választható el Európa egészétől.

A szervezet 2018-as Nations in Transit (Nemzetek a tranzícióban) című jelentésben vizsgált 29 országból 19-ben romlottak a demokratikus mutatók. A Freedom House szerint Magyarország demokratikus mutatója tíz egymást követő évben folyamatosan romlott, így mostanra a legnagyobb visszaesést produkálta. Míg 2004-ben demokratikus országként csatlakozott az Európai Unióhoz, addig 2018-ra egy hibrid rezsim küszöbén áll. Orbán Viktor Fidesz-kormánya mutatta az utat az illiberális erőknek Közép-Európában, és bebizonyította, hogy meg lehet szerezni egy államot az EU-n belül a választás manipulálásával és a média feletti kontrollal – állítja Nate Schenkkan, a projekt vezetője.

Április 12.

„Tovatűnő demokrácia”[6]

Folytatja a mélyrepülést a demokrácia Szerbiában – értékelte Nations in Transit (Nemzetek a tranzícióban) című jelentésében a Freedom House. Különösen kifejezett a demokratikus mutatók és folyamatok hanyatlása az utóbbi négy egymást követő esztendőben. A dolgok odáig fajultak, hogy a demokratikus mutatók visszafejlődésének tekintetében mostanra Szerbiában a legrosszabb a helyzet a Balkán térségében – állítja a szervezet.

 A demokrácia erőnlétének szempontjából meghatározó tényezők, területek közül különösen veszélyeztetettként értékelték a média függetlenségét, a civil szférát, az államhatalom hatásköreit, illetve a velük való visszaéléseket, valamint a helyi önkormányzati vezetés visszaéléseit.

Két politikust külön kiemeltek a dokumentumban: Aleksandar Vučić szerb államfőt és Milo Đukanovićot, Montenegró exelnökét, volt kormányfőjét, egyik aktuális államfőjelöltjét. Vučić és Đukanović túszként tartják fogva államaikat, és saját politikai pártjaik erősítésére használják fel őket, illetve intézményeiket.

A balkáni térség több országában is a legfontosabb politikai személyiség olyan tisztséget tölt be, amely nem követel meg közvetlen választást. A nem formális hatalom aláássa az országok intézményrendszerét, és ellehetetleníti a hatalmi tisztségek, illetve az azokat betöltő személyek egymástól való elkülönülését.

– Aleksandar Vučić tavaly a sakkban sáncolásként ismert „manővert” alkalmazta. Korábban Vlagyimir Putyin is gyakran alkalmazta ezt a trükköt. Mivel Szerbiában parlamentáris rendszer van hatályban, a miniszterelnöknek jóval nagyobb hatáskörei vannak az államfőnél, ugyanakkor miután megválasztották államfőnek, Vučić választotta ki utódját a miniszterelnöki tisztségre, de továbbra is ő maga látta el a kormányfői feladatokat, megszegve ezzel az ország alkotmányát – áll a jelentésben.

Április 12.

Feszülő ellentétek

Az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE) a Magyarországról szóló jelentésről tárgyalt Brüsszelben. Ezúttal is heves vitát váltott ki a jelentéstervezet, amelyet Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő ismertetett. A jelenlegi magyar kormány munkáját elítélő tervezet szerint Magyarországon rendszerszintűen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítása – számol be egész oldal terjedelmű írásban a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által irányított Magyar Szó.

Valójában ez nem is számít újdonságnak. Amire a tudósításból ismételten fel lehet felfigyelni, hogy a magyar EK képviselők mélységesen ellentétes álláspontot képviseltek a LIBE ülésén.

Az indulatoktól sem mentes vita során főként a bal- és liberális oldalról érte sok kritika Magyarországot a civiltörvény, illetve a migrációs kvóta elutasítása miatt, de voltak, akik kiálltak mellette. A Fidesz EP-képviselői politikai szándékoktól vezéreltnek és alaptalannak nevezték a jelentéstervezet vádjait, Ujhelyi István szocialista képviselő felszólalásában viszont a magyar kormányt bírálók táborát szaporította, akik egyébként is többen voltak, mint a Magyarországot védelmezők – olvasható a tudósításban.

Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője szerint „azért szapulják Magyarországot, mert nem áll be a sorba, hanem kiáll a migránsok kötelező betelepítése ellen”. Hozzátette, a tényszerűség teljesen hiányzik a diskurzusból, az eljárás pedig „előre megkomponált koncepciós pernek néz ki, ahol előre eldöntött politikai döntés születik”.

Egészen más hangot ütött meg Ujhelyi István szocialista képviselő, aki elmondta, elképesztően szégyelli magát.

„Én egy büszke magyar családapa vagyok és hazafi, szociáldemokrata európai politikus, és elképesztő módon szégyellem magamat, hogy Magyarországot ilyen helyzetbe hozta a magyar politika az európai szövetségeseink előtt. Önök most betekintést nyerhettek, hogy milyen hazugságdömping van Magyarországon. Nem csoda, hogy a magyar társadalom ismét bedőlt az ellenségképnek. Az általa gondolt védettségre, Orbánra szavazott” – állította.

A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak – olvasható az idézett tudósítás végén.

Hogy elindítják-e vagy nem Magyarország ellen a hetes cikk alapján az eljárást, tehát, az még „a jövő zenéje”. Amit ez alkalommal is megállapíthatunk viszont az, hogy a magyar EP képviselők nem egységesen lépnek fel az Európai Parlamentben és annak testületeiben. Még akkor sem, ha országos érdekről van szó. A különböző pártokhoz tartozó képviselők között szinte nincsen semmilyen egyeztetés. Ezt magam is többször tapasztaltam, amikor a délvidéki magyarság helyzetéről i jogainak érvényesítéséről volt szó az EP-ben. Egyes (különösem Fideszes) képviselők még a délvidéki ügyekben szervezett meghallgatásokat is figyelmen kívül hagyták, mondhatni bojkottálták. Ez nem csak Magyarország arculatát rontja, de árt a mi ügyüknek is. Meddig lehet ezt még eltűrni?

Április 13.

„Építők” és „zilálók”

Pásztor István, a VMSZ elnöke, a vajdasági Kúlán, a Népkör Magyar Művelődési Központ fennállásának 150. évfordulója alkalmából szervezett ünnepi műsoron az április 8-i országgyűlési választásokkal összefüggésben kiemelte, hogy a délvidékiek nagy arányú választási részvétele bizonyíték arra, hogy az itt élők is egységesnek tekintik a magyarságot. Hozzáfűzte, amikor vasárnap (március 8-án – B. A.) döntöttek, akkor egy bizonyos értékrend mellé álltak, és akkor az egész nemzetre gondoltak, azon belül pedig magukra is.

Megfogalmazása szerint a vajdasági magyar közösség hozzá kívánja rakni teljesítményét a teljes magyarság teljesítményéhez függetlenül attól, hogy mennyire fogyatkozott meg. „Biztos vagyok abban, hogy ha számban talán meg is csappantunk, összefogásban, előre nézésben, közösségi akaratban biztos, hogy kellőképpen erősek vagyunk” – hangoztatta egyebek között Pásztor.

Pásztor felszólalása nem tartalmazott semmi újat, kivéve a mondatot, miszerint „akik építeni akarják az itteni közösséget, azoknak lesz ereje erre, ahogy arra is, hogy azokat, akik szét akarják zilálni a vajdasági magyarságot, arra kérjék, hogy ezt ne tegyék”.

Bizonyára valamiféle üzenetet kívánt megfogalmazni a VMSZ elnöke, miszerint vannak, „akik építeni akarják az itteni közösséget” (ezek bizonyára pártjának a tagjai és támogatói) és vannak, „akik szét akarják zilálni a vajdasági magyarságot”. A korábbi „károkozók”-nak nevezetteket most felváltották a „zilálók”. Hogy kik ezek, azt csak ő tudja, mi pedig csak tippelhetünk. Talált, tehát Pásztor is újabb ellensége(ke)t, akik közé tartoznak bizonyára mindazok, akik a délvidéki magyarság helyzetét és problémáinak megoldását másként látják mint ő, akik nem a VMSZ-t (vagyis nem őt) és a Fideszt (illetve Orbán Viktor) támogatják. A következő lépés már csakis ezek listázása lehet.

Pásztor még nem jutott el odáig, hogy a közösségre a legnagyobb veszélyt éppen a monolitizmus, az egyhangúság/egyszólamúság jelenti. A VMSZ (és a vezetősége) legnagyobb hibája talán éppen az, hogy nem tudja/tudta a közösségi érdeket megfogalmazni, összefogni és kifejezni, hogy nem a közös érdek, hanem a párt, vagy a személyes indítékok irányítják.

Közösségünk „szétzilálása” már előrehaladott állapotban van. Most még csak az a kérdés, hogy ehhez Pásztor és pártja mennyiben járult hozzá? Ki az „építő” és ki a „ziláló”?

 

 

2018. április 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Hármas osztályzat az MNT négy évére”? (2.)

Az Autonómia portálon elhangzott beszélgetés részvevői a Magyar Nemzeti Tanácson munkáját  „közepes eredménnyel”, mondhatni ajándékjeggyel értékelték.  >

Tovább

Holt lelkek kifosztása, avagy apámat visszahozta a sírból a bank

Oké, mindenkinek van valami hasonló esete a bürokráciával, az örökösödés kapcsán is biztosan. Hogy ez kell, >

Tovább

„Hármas osztályzat az MNT négy évére”?

Az MNT működésére rányomta bélyegét a Pásztor István által meghirdetett nemzeti kisebbségi politika, amit a „konfrontáció >

Tovább

Putyin totális háborúja

Oroszországban ugyanaz az egydimenziós nacionalista világszemlélet működik, mint a száz évvel korábbi Szovjetunióban, globális felelősségről, józan >

Tovább

Az államnak fizetni kell a migránsok okozta károkért!

A Hangadó Szerda műsorában elhangzott hírt, miszerint a szerb államnak kárpótlást kell fizetni a migránsok által >

Tovább

Legitim lesz-e az egypárti MNT?

Amennyiben csak egy magyar lista indul a november 13-ai választásokon, felállhat egy csupán Véemeszes és a >

Tovább

Szabadságra ítéltek

Azóta sem tudok szabadulni attól az érzéstől, hogy akit az állam kebelére emel, attól ellenszolgáltatásokat követel. >

Tovább

Az apa, a fia és a szentlélek

Az ilyen szintű fogadás a VMSZ részéről nem meglepetés, hiszen az MCC-t az Orbán „kormány egyik >

Tovább

Ezt akartam? Ezt vártuk a rendszerváltástól?

Egykor a Párt volt az elnyomó, ma pedig a szabadságra esküvő új bűnös osztály. Egykor még >

Tovább

A sajtószabadság kicsúfolása

A lapból – annak ellenére, hogy a fejléce alatt megtévesztő módon hirdeti, hogy „a vajdasági magyarság >

Tovább

A folytonosság jelképe tapintatosan a modernizáció őrének számított

Ahol túlburjánzik a hatalom, ott elmélyülnek a nemzeten belüli szakadékok, amelyeknek manapság főleg a posztkommunista országok >

Tovább

Ajándékcsere

Pintér Attila 8 évet töltött nagykövetként Belgrádban. Szemtanúja és tevékeny részese volt a szerb magyar/magyar-szerb kapcsolatok >

Tovább