Ma Máté, Mirella, Jónás névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
A fékezhetetlen Šešelj
J. Garai Béla
Pillanatnyilag ott tartunk, hogy egy gazdag fantáziájú és fékezhetetlen elítélt háborús bűnös nemcsak volt párttársait, hanem egy egész országot tart túszként fogva. J. Garai Béla (Vajdaság Ma):
Az lenne az igazi szenzáció, ha Vojislav Šešeljt legújabb randalírozása után megfosztanák képviselői mandátumától, ami egyébként is esedékes lenne, tekintettel a tízéves börtönbüntetésre, amit az elkövetett háborús bűnök róttak ki rá Hágában. Ilyen szenzációra azonban hiába várunk, a történtek utáni reagálásokból ítélve ennek nagyjából annyi az esélye, mint annak, hogy az unió rendkívüli döntéssel soron kívül befogadja Szerbiát tagságába.
Nagyobb összegben sem erre, sem arra nem lenne érdemes fogadni.
A radikálisok vezére ugyanis követhet el bármilyen otrombaságot, jelenthet ki bármit, akkor is amolyan védett dúvadnak számít Belgrádban, akire a törvények nem vonatkoznak. De hogyan is vonnák felelősségre, amikor az összes hatalmi kulcspozíciót, mint tudjuk, volt párttársai töltik be az államfőtől kezdve, a házelnökön át egészen a mandátum megvonásában illetékes parlamenti testület elnökéig. Egyikük sem vállalná magára szívesen a volt cimbora megbüntetésének ódiumát.
Aleksandar Vučićtól amúgy sem várhatjuk el, hogy a történelmi gondok közepette, amelyekkel hatalomra kerülése óta szüntelenül viaskodik (mint arról vég nélküli tévéhíradós lamentációiból értesülünk nap, mint nap), nem különben országépítői és munkahely teremtési fáradozása közepette holmi apró-cseprő incidensekkel foglalkozzon, amiket a renitens csetnik vajda idéz elő. Igaz, hogy csak egy szavába kerülne, és Šešelj már másnap úgy repülne a szkupstinából, mint egy véletlenül odatévedt, túlsúlyos Batman, de hát Vučić nem az az ember, nem az a szívtelen exkolléga, aki ilyet tenne volt tanítómesterével.
Aki még nem értesült volna a múlt heti botrányról: a vajda saját állítása szerint (merthogy sem szemtanúk állítása, sem videofelvétel nem áll rendelkezésünkre) egy kísérőjével együtt nekiesett a képviselőház bejáratánál kitűzött horvát zászlónak (amit a horvát parlamenti delegáció látogatásának tiszteletére helyeztek ott el), megpróbálta széttépni, majd a földre dobta és megtaposta. Ezt követően a legocsmányabb szavakkal sértegette az előcsarnokban tartózkodó horvát delegáció tagjait, „usztasa anyjukat” emlegetve a tőle megszokott rusztikus stílusban és szexuális vonatkozásban… A tettlegességtől a vendégeket a biztonsági őrök óvták meg.
A példátlan, civilizált országokban még elő nem fordult incidenst követően a küldöttség - a zágrábi kormánnyal való konzultálás után - úgy döntött, hogy megszakítja a látogatást és hazautazik. Horvátország tiltakozó jegyzéket intézett Szerbiához, a zágrábi szerb nagykövet azonban ezt nem volt hajlandó átvenni.
Šešeljnek tehát sikerült megtorpedóznia a diplomáciai aprómunkával előkészített párbeszédet a két ország között. Méghozzá úgy, hogy ezért a cselekedetéért a haja szála se görbült.
A belgrádi vezetők nem tehették meg, hogy ne ítéljék el az incidens kirobbantóját, ám a sajnálkozó nyilatkozatokon túl semmi sem történt. Aleksandar Vučić aznapi csaknem félórás, és a helyzethez illő drámaisággal átitatott tévéhíradós szereplésében azonban nem mulasztotta el megjegyezni, hogy a közelmúltban tett zágrábi látogatása során neki is hasonló inzultusban volt része horvát szélsőségesek részéről, mégsem szakította meg látogatását. Ezzel lényegében relativizálta Šešelj cselekedetét, mintegy megüzenve a horvátoknak: csak ne nagyon tiltakozzatok, ti sem vagytok jobbak a deákné vásznánál…Merthogy nektek is vannak hasonló szélsőségeseitek! (...)
A vajda egyébként más cselekedeteivel is rászolgált volna a szankcionálásra. Mint már múlt heti jegyzetünkben említettük, a hágai Nemzetközi Bíróság elmaradt ügyeit intéző Nemzetközi Törvényszéki Mechanizmus (MICT) tíz évi börtönbüntetést szabott ki rá az 1992-ben Herkócán a nem szerb lakosság ellen elkövetett háborús bűnökért, s emiatt a szerb nemzetgyűlés köteles lett volna haladéktalanul érvényesíteni azt a képviselőkre vonatkozó jogszabályt, amely szerint a hat hónapnál hosszabb szabadságvesztésre ítélt képviselőtől meg kell vonni a mandátumot.
És mi történik ügyében?
Ugyanaz, mint a horvát zászlótaposási ügyben. Vagyis semmi.
Mi több, újabb fejlemény, hogy a vajda fenyegetőleg figyelmeztetett: „beveri a pofáját” („razbiće njušku”) mindenkinek, aki elítélt háborús bűnösnek merészeli őt nevezni. Miután Aleksandra Jerkov, az ellenzéki Demokrata Párt képviselője a szkupstina ülésén felvetette a kérdést, hogy mikor intézkednek Šešelj mandátumának megvonása ügyében, kis híján tettlegességre került sor ellene: a radikálisok körbefogták, le usztasabérencezték és figyelmeztették, hogy „egy szerb nő nem beszélhet így…”. Aleksandar Martinović, a haladók frakcióvezetője és a mandátumügyi bizottság elnöke pedig azzal a sokat mondó indoklással utasította el a választ, hogy nem intézkedhetnek sajtóhírek alapján. Minthogy a szóban forgó hágai verdiktet nem kapták kézhez, ő pedig nem fogja kérni tőlük.
Erre Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) hágai ismerőseivel elküldette az ítéletről szóló végzést Martinovićnak. Ami meg is érkezett a címzetthez, ám az intézkedésre mégsem került sor.
Hogy miért nem, arra Šešelj figyelmeztetése lehet a válasz.
„Ha megvonjátok tőlem a képviselői mandátumot, akkor meglátjátok, hogy mit fogok csinálni… Tudjátok, hogy kimeríthetetlenül gazdag a fantáziám” – jelentette ki a vajda.
Pillanatnyilag ott tartunk, hogy egy gazdag fantáziájú és fékezhetetlen elítélt háborús bűnös nemcsak volt párttársait, hanem egy egész országot tart túszként fogva.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A szabadkai városvezetést nem érdekli a falusiak nyomora
Szégyen és gyalázat. Ez testvérek között is azt jelenti, hogy a VMSZ és a várost vele >
OKTATÁSI ÜRÖMÖK
A legújabb PISA teszt szerint „a szerbiai tanulók eredményei 50 ponttal alacsonyabbak, mint a Gazdasági Együttműködési >
Magyar mozgalom – A vég kezdete
Mozgalmat mozgalommal lehet legyőzni. Az orbáni populista mozgalommal szemben most egy magyari populista mozgalom áll. Az >
Egyre lejjebb a lejtőn
A külföldi diplomatáknak fel lehet róni, hogy csak egy forrásból, vagyis egyoldalúan és tévesen tájékozódnak. Ha >
A HATALOM ÉS A TÁJÉKOZTATÁS ÖSSZEOLVADÁSA
A közösségi hálón Juhász Andreáról csak azt az adatot lehet találni, hogy az Újvidéki Rádió Faluműsor >
Lesz itt jobb, vagy erre rámegyünk?
Láttuk ennek az őrületnek a kezdetét és muszáj látnunk a végét is. Márpedig, ha van erő, >
A halálnál is rosszabb: a szolgaság
Karinthy nyomán akarva-akaratlanul arra gondolok, hogy napjaink háborús fenyegetése sokszor a szabadság megnyirbálásával jár. A háború >
Állítsuk meg Pásztor Bálintot!
Vojvodity (Bólogató) Ágnesünk 2024. július 15-én hasonló, alákérdezős „élő interjút” készített Nyilas Mihály oszlopos véemeszes káderrel >
„A jelenben is a múltban élünk. Mindig siratjuk a múltat.”
A Szabó Angéla tömör, nemzeti közösségi tanulmánynak is beillő, egy magyar faluközösség életéről szóló tényszerű írásában >
Alaptalan önreklámozás
Hiába a bugyuta, tortás jubileum és a kínos önreklámozás, a Grimasz melléklet csak akkor lesz ismét >
„Kitaposott úton” folyik a közösségrombolás
Az, hogy időközben 70 ezer magyarral lettünk kevesebben, nem a közösség és tagjainak a jogaiért, méltóságáért >
Tényleg nincsen, aki ezt megállítsa?
Mindezen túl, azt hiszem, végső ideje lenne egy kicsit magunkba nézni. Egy cseppet elmélázni azon, hogy >