Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Terék Anna Sziveri-díjas
Április 16-án Veszprémben 27. alkalommal adták át a fiatalon elhunyt vajdasági költő, szerkesztő emlékére alapított Sziveri János-díjat. A 2018. évi díjazott Terék Anna, akinek legutóbbi verseskötete Halott nők címmel tavaly jelent meg a Forum és a Kalligram Kiadók közös gondozásában.
Terék Anna 1984-ben született Topolyán, a Vajdaságban, Jugoszláviában. Az általános iskolát szülővárosában, a középiskolát Szabadkán végezte. Ezt követően Budapestre költözött, ahol 2012-ben szerezte meg pszichológus, tanácsadó és iskolapszichológus szakirányú diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai és Pedagógiai Karán. 2015 óta iskolapszichológusként dolgozik Budapesten. Első kötete 2007-ben jelent meg, Mosolyszakadás címmel. 2011-ben publikálta Duna utca című, második kötetét, melyért ugyanabban az évben Sinkó Ervin-díjat kapott. Első színdarabját 2013-ban mutatták be Jelentkezzenek a legjobbak! / Neka se jave najbolji! címmel, a Szerb Nemzeti Színházban, Újvidéken. Vajdasági lakodalom című drámakötetét 2016-ban adta ki, legújabb verses könyve pedig, a Halott nők 2017 tavaszán jelent meg. 2011-ben elnyerte a Sinkó Ervin-díjat, 2017-ben a Magyar Művészeti Akadémia Könyvnívódíját érdemelte ki.
A díjról döntő grémium: Balázs Attila, Csehy Zoltán, Fenyvesi Ottó, Géczi János, Győrffy Ákos, Hafner Zoltán, Kollár Árpád, Ladányi István, Mikola Gyöngyi, Orcsik Roland, Reményi József Tamás, Szörényi László, Thomka Beáta.
Korábbi Sziveri-díjasok: 1992 Babics Imre; 1993 Háy János; 1994 Zudor János; 1995 Fekete Vince; László Noémi, Orbán János Dénes, Sántha Attila; 1996 Sebők Zoltán; 1997 Hizsnyai Zoltán; 1998 Szerbhorváth György; 1999 Kécza András; 2000 Szálinger Balázs; 2001 Mezei Kinga; 2002 Balogh Robert; 2003 Lábass Endre; 2004 Csehy Zoltán; 2005 Lovas Ildikó; 2006 Virág Zoltán; 2007 Mátis Lívia (posztumusz); 2008 Danyi Zoltán; 2009 Győrffy Ákos; 2010 Orcsik Roland; 2011 Kollár Árpád; 2012 Aaron Blumm (Virág Gábor); 2013 Lanczkor Gábor; 2014 Bencsik Orsolya; 2015 Nemes Z. Márió, Áfra János; 2017 Sopotnik Zoltán
Terék Annát Orcsik Roland méltatta.
Orcsik Roland: Megmutatni a tengernek
Laudáció Terék Anna Sziveri-díjához
Azok a legjobb versek, verseskötetek, amelyekhez többször visszatérek, nem csak a megjelenésük pillanatában hatnak. A legkülönbözőbb élethelyzetekben, egészen váratlanul eszembe jutnak. Domonkos Istvánnak számos ilyen sora él bennem, rongyosra olvastam már a köteteit. És persze, másokat is említhetnék, Adyt, Petőfit, Pilinszkyt és így tovább. Az a költészet határozza meg öneszmélésemet, amely akaratom ellenére is elevenembe vág. A saját emlékezetem a kánon. Van azonban olyan kötet is, amelyet elég volt egyszer végigolvasnom, hogy utána másként lélegezzem. Terék Anna 2017-es, az újvidéki Forum és a pesti Kalligram közös kiadásában, Halott nők című verseskötetén eddig mindössze egyszer „szántottam" végig a megjelenése óta. És csak most, a megtiszteltetés után, hogy laudációt írhatok ehhez a kivételes kötethez, most vettem újra a kezembe.
A kötet úgy indul, akár egy mese; a szerb nő, Jelena így kezdi a monológját:
„A gáznak eleinte jó szaga volt."
Tűpontos mondatnyitány. Semmi fölösleg, semmi mellébeszélés. Sejteni, egy olyan felnőttmese következik, amely Csáth meséihez hasonlóan: rosszul ér véget. Ám Csáth szecessziós díszletezéséhez képest Terék Anna nagyon ritkán, és csak meghatározott helyeken használ költői ornamentikát. Ahogyan a kötetének fülszövegét jegyző Pressburger Csaba fogalmaz: „Ilyen rezignált, kopogó, tiszta mondatok megfogalmazására csak halott nők képesek, a költő itt már csak médium lehet."
Érdemes ezt a kötetet egy másik, idősebb vajdasági magyar szellemidéző sámán, Fenyvesi Ottó Halott vajdaságiakat olvasva könyvével párhuzamosan fellapozni. Terék szerepversei nem annyira szilánkosak, inkább „verses novellák", felnőttek és kiskorúak drámai monológjai. Borbély Szilárd Halotti pompa és A testhez című köteteihez hasonlóan nála a lírai alanyok a traumatikus tapasztalatok, a pincesötét hangulatok médiumai. A költőnő második kötete, a 2011-es Duna utca az alanyi líra jegyében tárulkozott ki, a Halott nők viszont maszkok mögül szól arról, amiről csak dadogni lehet.
Terék halott női ugyanakkor nem rontott nyelven szólalnak meg, mint Borbély szereplőnői. És egy másik, Gergely Ágnes által tolmácsolt amerikai költő, Edgard Lee Masters Spoon River-i holtak című kötetének monológjaihoz képest Terék tartózkodóan használja az iróniát. Sem a pátosz, sem az irónia, hanem a trauma érzelmi hordalékának pontos, szinte dísztelen közvetítése szabja meg a Halott nők nyelvezetét.
A nyitóversben, a halott Jelena így folytatja a monológját a gáz szagáról:
„Olyan édes-büdös, mint mikor
nem akar begyulladni a tűzhely.
Az ember kattogtatja
az öngyújtót a gázrózsa mellett,
de az apró lyukakon át szökő gáz
minduntalan elfújja a lángot.
És az ember orrát megtekeri
az az édes-büdös szag."
Az erős érzéki benyomás felidézése után a kapcsolati, történelmi, szociális háttér ábrázolása következik:
„Akkor már negyvenhét napja
voltam egyedül és nem tudtam,
Goran hol lehet és milyen nők
combját fogdossa egyenruhában."
Ezután lendül be a költemény, szinte harminc oldalon át lebilincselően vezeti az olvasót a szenvedés állomásain. Olyan döbbenetes sorokon akad meg a szemem, mint pl. ez:
„Álmomban néha énekel a faim,
és azt mondja, hogy
szűk neki a sír."
A kontraszt hatására építve, ám korántsem visszaélve helyezi egymás mellé a háborús darabokban a felnőttek fásult és a gyerekek játékos világát. A szerb Dragana Mladenović verses monológjaihoz hasonlóan, amelyekben szintén a háború lélektani hatásával, következményeivel szembesülhetünk, Terék is afféle „balkáni típusú", háborús gyerekverseket alkotott néhány darabjában:
„Nézem a hegyet az ablakból.
Várom, hogy felcsússzon a csúcsára a nap.
Sötétben sokszor látni a ropogást,
ahogy szikrát szórnak a puskák.
Csillognak esténként a hegyek.
Anya meg pofon vág,
ha nem megyek az ablaktól
elég messzire."
(Szikrák)
A felnőtt számára nem érthető ez a tényeknek, a rögvalónak, a haláltudatnak ellentmondó gyermeki logika. Terék nem élte át az ostromot Szarajevóban, mégis a költeményei hasonló pontossággal szólnak erről a tapasztalatról, mint azoké, akik átélték a háborút, pl. Josip Osti, Semezdin Mehmedinović vagy Stevan Tontić. Mert az empátia, az elesett, az elnyomott, a sorstalan és a nincstelen iránti elemi együttérzés hatja át Terék költészetét. Ez a líra a remény jegyében fogan: oldás az egyedüllét szorongásában.
A kötet szerkezeti felépítése a hosszú- és a rövid verses tömbök köré szerveződik, amit kiválóan egészítenek ki Antal László totemisztikus illusztrációi (a költőnő második kötetétől, a Duna utcától dolgoznak együtt).
A hosszúvers a vajdasági magyar irodalom különösen fontos és előkelő helyet foglal el, gondoljunk csak Koncz István, Domonkos István, Danyi Magdolna, Fenyvesi Ottó, Ladik Katalin, Sziveri János, Tolnai Ottó klasszikus darabjaira. Az újabb, a 90-es, illetve a 2000-es években jelentkező generációk már jóval töredékesebb, szikárabb formákban szólaltak meg, csak ritkán jelentkezik egy-egy költő hosszúverssel (pl. Benedek Miklós, Tóbiás Krisztián), ám akkor sem válik jellemzővé. Sokáig úgy tűnt, a hosszúvers a jugoszláv magyar költészet, s nem a posztjugoszláv generációk védjegye. Tolnai hosszúversei úgy áramlanak, mint az Adria, a fiatalabbaknak ez már nem adatott meg, nekünk már nincs Adriánk. Erre a tengervesztésre utal Terék is az Apa tengere című versében:
„Apa azt ígérte, a háború után
majd elutazunk újra,
hogy megmutasson bennünket
a tengernek.
Csak egyelőre
még nem lehet tudni,
hol lesz a határ,
és melyik országba fog kerülni
apa tengere."
Emiatt is szembetűnő, hogy Terék Anna épp ennek a megkopott hosszúvers-, és Adria-hagyománynak az újragondolására vállalkozott már a korábbi köteteiben, a 2011-es Duna utcában, igaz ott még nem olyan átütő erővel, mint a legfrissebb verseiben. A Halott nők nagy lélegzetű darabjai jól bizonyítják, a hosszúvers megalkotása nem megy programszerűen: vagy megvan hozzá a lendület, vagy másfajta erők mozgatják a költőt.
Terék Annánál igazából most teljesedett be az általa használt költői nyelv, most vált éretté az imaginációja. A Halott nők ugyanakkor nem csak a szerzői, hanem a vajdasági és az egyetemes kortárs magyar költészet legsúlyosabb könyvei közé tartozik. A posztjugoszláv vajdasági magyar líra eddigi csúcsa, vagyis az elmúlt huszonnyolc évben jelentkező generációk tenger-, talaj- és identitáshiányának, válságának legátfogóbb és legpontosabb költői sűrítménye.
Ismerve Annát, most zavarban lehet, a dicséret után mindig nehéz megszólalni pirulás nélkül. Talán azért, mert a kultúránkban a gyászhoz hasonlóan, az igazi örömnek sincs kialakult nyelve, viselkedésmintája. Mintha szégyellnünk kellene annak örömét, ha dicséretet kapunk. Anna pedig nagyon szépen, tisztán tud mosolyogni, és oltári jó a humora. Egészen biztos vagyok, hogy e pillanatban az általa megidézett halott nők is jelen vannak, hallani a csendes hálájukat, síron túli örömüket. Együtt gratulálunk a költőnőnek a könyvért, amellyel megajándékozott minket.
(Litera)
Következő cikk: A történelmi találkozó félbeszakadt
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >
SZEREPZAVARBAN
Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >
Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat
Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >
A VMSZ-ES PROPAGANDA TÁMOGATÁSA KÖZPÉNZBŐL
A VMSZ és az MNT vezetői a médiába visszahozták a szocialista időkből ismert demagóg beszédet, a >
Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni
Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >