2018. december 11. kedd
Ma Árpád, Árpádina, Damazusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Megszólal-e Áder János?

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A (a VMSZ által ellenőrzött – a szerk. megj.) sajtó ez úttal sem számolt be az MM leveléről, se a nyomatott és az elektronikus. Ez már szembe megy még a tájékoztatás kötelezettségével is. Vajon Áder megszólal-e a délvidéki magyarok érdekében? Bozóki Antal:

Április 6.

Megszólal-e Áder János?

A Magyar Mozgalom elnöksége (MM) ezúttal Áder János magyar köztársasági elnöknek küldött levelet.

„A vajdasági magyarság sorsa, jövője, jogbiztonsága és önbecsülése iránt egyaránt elkötelezett szervezetként” két időszerű kérdésre hívta fel az elnök úr figyelmét. Az MM szerint Magyarország elnökének – „amely Alkotmányában rögzítette, hogy felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért – állást kell foglalnia és meg kell szólalnia”.

A két kérdés egyike a Nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása, amelynek munkaváltozatát a Szerb Kormány Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztériuma 2017. november 27-én közvitára bocsátotta.

A munkaváltozatból időközben törvénytervezet lett, amelyet áttanulmányozva az MM megállapította, hogy az „észrevételei és javaslatai hiábavalónak bizonyultak, sőt, egyes esetekben a tervezet még a munkaváltozatnál is szigorúbb feltételeket, határidőket szab meg a nemzeti tanácsok esetében” – olvasható az MM Áder Jánosnak címzett levelében. (Ezekről az MM a 2015. december 15-i levélben értesítette Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét is, aki viszont – ismereteim szerint – válaszra sem méltatta a levelet.)

– Értékelésünk szerint amennyiben a közvitára bocsátott megoldások törvényerőre emelkednek, megvalósul a nemzeti közösségi autonómia teljes állami gyámság alá helyezése. Emellett tovább szűkülnének a nemzeti tanácsok hatáskörei is, amelyeket az Alkotmánybíróság 2014-ben egyszer már erőteljesen megtizedelt – írja egyebek között a levélben.

[...] „A Magyar Mozgalom határozottan elutasít minden olyan törvényes változást, amely a szerzett jogok, a nemzeti tanácsok, így a Magyar Nemzeti Tanács hatásköreinek a további csorbításához vezet. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a tervezetből visszaköszönő megoldások a történelem során legjobbnak minősített magyar-szerb államközi kapcsolatok megcsúfolását is jelentik. A napvilágot látott tervezet a Szerbiában élő kisebbségekre nézve egyszersmind sértő és megalázó” – hangoztatja az MM.

A másik kérdés, amelyben az MM Áder Jánost állásfoglalásra kéri, „Vajdaság napjának meghatározására vonatkozik, azaz annak a régiónak az ünnepnapját kívánja rendeletbe foglalni, amelyben a Szerbiában élő magyar közösség döntő többsége él. Az előterjesztés szerint ez a nap november 25. lenne, azaz egy olyan eseményre – a szerbek újvidéki nagygyűlésére – utal, amelyen az akkortájt egyértelműen számszerű kisebbségek mondták ki – nota bene, a többség megkérdezése nélkül, és annak rovására – az elszakadást az addigi duális monarchia egy részétől, a Magyar Királyságtól”.

Az MM arra kéri az elnök urat, „vesse latba közjogi és politikai tekintélyét annak érdekében, hogy Szerbiában és Vajdaságban ne a vajdasági magyarok jogait csorbító és méltóságát sértő határozatok szülessenek, hanem a 21. századi Európához méltó megoldások érvényesülhessenek”.

Végezetül a levélírók azzal a kéréssel fordultak Magyarország elnökéhez, „egy alkalmas pillanatban fogadja a Magyar Mozgalom küldöttségét, hogy személyesen és részletesen is tájékoztathassa a fenti, és a vajdasági magyar közösség életét befolyásoló más időszerű kérdésekről”.

A sajtó ez úttal sem számolt be az MM leveléről, se a nyomatott és az elektronikus. Ez már szembe megy még a tájékoztatás kötelezettségével is. Vajon Áder megszólal-e a délvidéki magyarok érdekében?

Április 9.

EBESZ aggályok

A magyar parlamenti választások „technikai kivitelezést általában rendben találták, de nem kedvezett a környezet a tiszta versenynek” olvasható az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Nemzetközi Választási Megfigyelési Missziója (ODIHR) a választásról készült előzetes megállapításaiban.

A dokumentum a legelején megállapítja, hogy az április 8-i választást „az állam és a kormánypártok anyagi forrásainak jelentős átfedése határozta meg”, magyarul a kampányban a kormányzati erőforrások is a Fidesz rendelkezésére álltak, ami aláásta az egyenlő versenyt. A választás technikai kivitelezését szakszerűnek és átláthatónak találták, és úgy vélték, a szavazóknak sokféle politikai választási lehetőségük volt, „ennek ellenére a megfélemlítő és idegenellenes retorika, a média elfogultsága és a nem átlátható kampányfinanszírozás szűkítette a valódi politikai vita terét, korlátozva a választókat abban, hogy teljes tájékozottság birtokában dönthessenek”.

Az EBESZ álláspontja szerint az alapvető jogok és szabadságjogok általában érvényesültek, de kedvezőtlen környezetben: korlátozva volt az információhoz való hozzáférés, a sajtó és az egyesülés szabadsága, többek közt közelmúltbeli jogi változások következtében.

– A mindenütt jelen lévő átfedés a kormányzati információ és a kormánykoalíció kampánya között, valamint az egyéb állami forrásokkal kapcsolatos visszaélések elmosták az állam és a párt közötti határvonalat, amely ellentétben áll Magyarország EBESZ felé vállalt kötelezettségeivel – áll többek között – a nem éppen kedvező jelentésben.

Április 11.

Šešelj háborús bűnös

Bűnösnek mondta ki a hágai Nemzetközi Törvényszék a háborús bűnökkel vádolt Vojislav Šešelj szerb ultra nacionalista politikust és 10 év börtönbüntetésre ítélte.

 Az ítélet szerint Vojislav Šešelj és követői 1992. május 6-án felolvasták annak a 17 katolikus vallású polgárnak a nevét, akiknek azonnal távozniuk kellett az akkor még horvát többségű szerémségi faluból.

A jól megszervezett megfélemlítési akció következtében három hónap alatt az Emberi Jogi Alap nevű civil szervezet adatai szerint 350 horvát és magyar család hagyta el Herkócát 1992-ben. Az ottani magyarok szerint 5-6 magyar család távozott, de az ottani történések a tágabb térségben is éreztették hatásukat. Szerémségből a kilencvenes években a horvát érdekvédelmi szervezetek becslése szerint 30-40 ezer horvát menekült el. Hogy a Délvidékről ötvenezer magyar ment el, ahhoz is köze volt a herkócai történéseknek.

Az ítéletet az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusának (MICT) elnöklő bírája, Theodor Meron ismertette. Mivel majdnem 12 évet töltött Hágában, így Šešeljnek nem kell visszamennie leülni büntetését.

„Büszke vagyok minden háborús bűnömre, és kész vagyok megismételni azokat!” – kommentálta Šešelj a hágai ítéletet a Twitteren. A belgrádi Blic napilapnak is azt nyilatkozta, hogy „intenzíven készül háborús bűneinek újbóli elkövetésére”, és mint hozzátette, „Tomislav Žigmanovval és Nenad Čanakkal fogja kezdeni”. Zágráb a legélesebben elítélte a jogerősen elítélt háborús bűnös, Vojislav Šešelj újabb fenyegetéseit, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) pedig a parlamenti mandátumának megvonását követeli.

Sonja Biserko, a Szerbiai Emberi Jogok Helsinki-bizottságának elnöke nyilatkozatában elmondta, hogy „a Hágai Törvényszék az ítélettel valamennyire helyrehozta az eljárás során fennforgott hibákat”.

– Tekintettel arra, hogy az ügyészség bennfenteseit Vojislav Šešelj átvette, és hogy az ítélkezésben sorozatos hibák voltak, a tíz év relatív kielégítő büntetés. Ha az ítélkezés nem így történik, Šešelj biztosan legalább 30 évet kapott volna, nyilatkozta Biserko. Azzal a megállapítással kapcsolatban, hogy „Šešelj már letöltötte a büntetését”, úgy vélekedett, hogy más büntetés esetén „Hága nehezen kapta volna vissza Šešeljt”.

Tomislav Žigmanov, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének (VHDSZ) elnöke üdvözölte a hágai döntést. Szerinte ezzel az ítélettel bebizonyosodott, hogy bűncselekményeket követtek el a vajdasági horvátok ellen is. Mint rámutatott, Vajdaság területén abban az időben 25 horvátot gyilkoltak meg, és mintegy 35 ezret tűztek el.

Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) elnöke kiemelte, a Szerb Radikális Pártot (amelynek Šešelj az elnöke – B. A.) be kellene tiltani, mint bármelyik bűnszervezetet. Hozzátette, ez az ítélet hatalmas előrelépés, és egy hatalma pofon azoknak, akik tagadták, hogy Slobodan Milošević idején etnikai tisztogatás történt.

A hágai ítélet felveti a kérdést, joga van-e Šešeljnek ahhoz, hogy a köztársasági parlamenti képviselő legyen?

„A Köztársasági Választási Bizottság (RIK) 2003-ban meghozott határozata szerint az ártatlanság vélelme miatt a hágai gyanúsítottak is betölthetnek képviselői funkciót, a mandátumuk viszont automatikusan megszűnik, ha hat hónap szabadságvesztésre ítélik őket.”

Szerbiában a politikai átvilágítást, habár 2003-ban ilyen törvényt hoztak, de – akarat híján – soha nem alkalmazták, majd a tíz évre előlátott hatály lejárta után meg is szűnt. A kérdés tehát: Háborús bűnösként elítélt személy Szerbiában lehet-e parlamenti képviselő? Reméljük, hogy nem!

 

2018. április 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szabadítsa fel önmagától a pártot és a közösséget!

A VMSZ/BMC, amióta Pásztor István az elnöke, pontosabban amióta szövetségre lépett a Szerb Haladó Párttal, se >

Tovább

Akcióban a Kövér Gárda

Régi igény elégítődött ki amúgy a Kövér Gárda által, patetikusan fogalmazva azt is mondhatnánk, hogy a >

Tovább

Búcsú Áder Jánostól

Búcsúzom tőled, János. Sok vizet nem zavartál az életünkben, olyan volt, mintha itt sem lettél volna. >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

A rendszerváltás csapdájában vergődő értelmiségiek a szocializmusban még őrizték a kritikus gondolkodást, a többpártrendszerben viszont elherdálták. >

Tovább

„Példa értékű kisebbségi jogrendszer”

Nem kell Orbán „véleményén” csodálkozni, hiszen jó ideje gond van már a valóságérzetével (is). Számára fontosabb >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

Bár akkoriban is ébredezett bennem némi a rendszerváltással szembeni szkepszis, írtam is a hiábavaló „posztmodern lakomáról”, >

Tovább

Csak az öltöny lesz más

Hogyan lehetséges ennyire semmit nem akarni? Ennyire nem változni? És nem csak, ha idegenekről: menekültekről, az >

Tovább

Rási és Pisti kalangyai a labancok fővárosába

Hol volt, hol nem volt, de lehet, hogy igaz se volt. Volt egyszer egy nagyon veszélyes >

Tovább

Figyelmeztetés Szerbiának

A Magyar Nemzeti Tanácsban (MNT) – az újonnan választottban is – sajnos többségében olyan személyek ülnek, >

Tovább

Egyetlen szájból sokféle hazugság

Az, hogy a gigantikus médiaholdingot nemzetstratégiai jelentőségűvé emelték, azt üzeni mindenkinek, hogy akkor tesszük a legjobbat >

Tovább

Hévíz télvíz idején

Fogalmam sincs, hogy a hévízi hétvége alatt miért nem tudtam a fejemből kiverni a Beatles egyik >

Tovább

A felemás Magyar Mozgalom

Az önálló vajdasági magyar politikát az elmúlt csaknem három évtizedben az egypártiság jellemezte. Ha papíron több >

Tovább