Ma Hajnalka, Lídia, Auguszta névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
Megszólal-e Áder János?
Bozóki Antal
A (a VMSZ által ellenőrzött – a szerk. megj.) sajtó ez úttal sem számolt be az MM leveléről, se a nyomatott és az elektronikus. Ez már szembe megy még a tájékoztatás kötelezettségével is. Vajon Áder megszólal-e a délvidéki magyarok érdekében? Bozóki Antal:
Április 6.
Megszólal-e Áder János?
A Magyar Mozgalom elnöksége (MM) ezúttal Áder János magyar köztársasági elnöknek küldött levelet.
„A vajdasági magyarság sorsa, jövője, jogbiztonsága és önbecsülése iránt egyaránt elkötelezett szervezetként” két időszerű kérdésre hívta fel az elnök úr figyelmét. Az MM szerint Magyarország elnökének – „amely Alkotmányában rögzítette, hogy felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért – állást kell foglalnia és meg kell szólalnia”.
A két kérdés egyike a Nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása, amelynek munkaváltozatát a Szerb Kormány Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztériuma 2017. november 27-én közvitára bocsátotta.
A munkaváltozatból időközben törvénytervezet lett, amelyet áttanulmányozva az MM megállapította, hogy az „észrevételei és javaslatai hiábavalónak bizonyultak, sőt, egyes esetekben a tervezet még a munkaváltozatnál is szigorúbb feltételeket, határidőket szab meg a nemzeti tanácsok esetében” – olvasható az MM Áder Jánosnak címzett levelében. (Ezekről az MM a 2015. december 15-i levélben értesítette Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét is, aki viszont – ismereteim szerint – válaszra sem méltatta a levelet.)
– Értékelésünk szerint amennyiben a közvitára bocsátott megoldások törvényerőre emelkednek, megvalósul a nemzeti közösségi autonómia teljes állami gyámság alá helyezése. Emellett tovább szűkülnének a nemzeti tanácsok hatáskörei is, amelyeket az Alkotmánybíróság 2014-ben egyszer már erőteljesen megtizedelt – írja egyebek között a levélben.
[...] „A Magyar Mozgalom határozottan elutasít minden olyan törvényes változást, amely a szerzett jogok, a nemzeti tanácsok, így a Magyar Nemzeti Tanács hatásköreinek a további csorbításához vezet. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a tervezetből visszaköszönő megoldások a történelem során legjobbnak minősített magyar-szerb államközi kapcsolatok megcsúfolását is jelentik. A napvilágot látott tervezet a Szerbiában élő kisebbségekre nézve egyszersmind sértő és megalázó” – hangoztatja az MM.
A másik kérdés, amelyben az MM Áder Jánost állásfoglalásra kéri, „Vajdaság napjának meghatározására vonatkozik, azaz annak a régiónak az ünnepnapját kívánja rendeletbe foglalni, amelyben a Szerbiában élő magyar közösség döntő többsége él. Az előterjesztés szerint ez a nap november 25. lenne, azaz egy olyan eseményre – a szerbek újvidéki nagygyűlésére – utal, amelyen az akkortájt egyértelműen számszerű kisebbségek mondták ki – nota bene, a többség megkérdezése nélkül, és annak rovására – az elszakadást az addigi duális monarchia egy részétől, a Magyar Királyságtól”.
Az MM arra kéri az elnök urat, „vesse latba közjogi és politikai tekintélyét annak érdekében, hogy Szerbiában és Vajdaságban ne a vajdasági magyarok jogait csorbító és méltóságát sértő határozatok szülessenek, hanem a 21. századi Európához méltó megoldások érvényesülhessenek”.
Végezetül a levélírók azzal a kéréssel fordultak Magyarország elnökéhez, „egy alkalmas pillanatban fogadja a Magyar Mozgalom küldöttségét, hogy személyesen és részletesen is tájékoztathassa a fenti, és a vajdasági magyar közösség életét befolyásoló más időszerű kérdésekről”.
A sajtó ez úttal sem számolt be az MM leveléről, se a nyomatott és az elektronikus. Ez már szembe megy még a tájékoztatás kötelezettségével is. Vajon Áder megszólal-e a délvidéki magyarok érdekében?
Április 9.
EBESZ aggályok
A magyar parlamenti választások „technikai kivitelezést általában rendben találták, de nem kedvezett a környezet a tiszta versenynek” olvasható az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Nemzetközi Választási Megfigyelési Missziója (ODIHR) a választásról készült előzetes megállapításaiban.
A dokumentum a legelején megállapítja, hogy az április 8-i választást „az állam és a kormánypártok anyagi forrásainak jelentős átfedése határozta meg”, magyarul a kampányban a kormányzati erőforrások is a Fidesz rendelkezésére álltak, ami aláásta az egyenlő versenyt. A választás technikai kivitelezését szakszerűnek és átláthatónak találták, és úgy vélték, a szavazóknak sokféle politikai választási lehetőségük volt, „ennek ellenére a megfélemlítő és idegenellenes retorika, a média elfogultsága és a nem átlátható kampányfinanszírozás szűkítette a valódi politikai vita terét, korlátozva a választókat abban, hogy teljes tájékozottság birtokában dönthessenek”.
Az EBESZ álláspontja szerint az alapvető jogok és szabadságjogok általában érvényesültek, de kedvezőtlen környezetben: korlátozva volt az információhoz való hozzáférés, a sajtó és az egyesülés szabadsága, többek közt közelmúltbeli jogi változások következtében.
– A mindenütt jelen lévő átfedés a kormányzati információ és a kormánykoalíció kampánya között, valamint az egyéb állami forrásokkal kapcsolatos visszaélések elmosták az állam és a párt közötti határvonalat, amely ellentétben áll Magyarország EBESZ felé vállalt kötelezettségeivel – áll többek között – a nem éppen kedvező jelentésben.
Április 11.
Šešelj háborús bűnös
Bűnösnek mondta ki a hágai Nemzetközi Törvényszék a háborús bűnökkel vádolt Vojislav Šešelj szerb ultra nacionalista politikust és 10 év börtönbüntetésre ítélte.
Az ítélet szerint Vojislav Šešelj és követői 1992. május 6-án felolvasták annak a 17 katolikus vallású polgárnak a nevét, akiknek azonnal távozniuk kellett az akkor még horvát többségű szerémségi faluból.
A jól megszervezett megfélemlítési akció következtében három hónap alatt az Emberi Jogi Alap nevű civil szervezet adatai szerint 350 horvát és magyar család hagyta el Herkócát 1992-ben. Az ottani magyarok szerint 5-6 magyar család távozott, de az ottani történések a tágabb térségben is éreztették hatásukat. Szerémségből a kilencvenes években a horvát érdekvédelmi szervezetek becslése szerint 30-40 ezer horvát menekült el. Hogy a Délvidékről ötvenezer magyar ment el, ahhoz is köze volt a herkócai történéseknek.
Az ítéletet az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusának (MICT) elnöklő bírája, Theodor Meron ismertette. Mivel majdnem 12 évet töltött Hágában, így Šešeljnek nem kell visszamennie leülni büntetését.
„Büszke vagyok minden háborús bűnömre, és kész vagyok megismételni azokat!” – kommentálta Šešelj a hágai ítéletet a Twitteren. A belgrádi Blic napilapnak is azt nyilatkozta, hogy „intenzíven készül háborús bűneinek újbóli elkövetésére”, és mint hozzátette, „Tomislav Žigmanovval és Nenad Čanakkal fogja kezdeni”. Zágráb a legélesebben elítélte a jogerősen elítélt háborús bűnös, Vojislav Šešelj újabb fenyegetéseit, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) pedig a parlamenti mandátumának megvonását követeli.
Sonja Biserko, a Szerbiai Emberi Jogok Helsinki-bizottságának elnöke nyilatkozatában elmondta, hogy „a Hágai Törvényszék az ítélettel valamennyire helyrehozta az eljárás során fennforgott hibákat”.
– Tekintettel arra, hogy az ügyészség bennfenteseit Vojislav Šešelj átvette, és hogy az ítélkezésben sorozatos hibák voltak, a tíz év relatív kielégítő büntetés. Ha az ítélkezés nem így történik, Šešelj biztosan legalább 30 évet kapott volna, nyilatkozta Biserko. Azzal a megállapítással kapcsolatban, hogy „Šešelj már letöltötte a büntetését”, úgy vélekedett, hogy más büntetés esetén „Hága nehezen kapta volna vissza Šešeljt”.
Tomislav Žigmanov, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének (VHDSZ) elnöke üdvözölte a hágai döntést. Szerinte ezzel az ítélettel bebizonyosodott, hogy bűncselekményeket követtek el a vajdasági horvátok ellen is. Mint rámutatott, Vajdaság területén abban az időben 25 horvátot gyilkoltak meg, és mintegy 35 ezret tűztek el.
Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) elnöke kiemelte, a Szerb Radikális Pártot (amelynek Šešelj az elnöke – B. A.) be kellene tiltani, mint bármelyik bűnszervezetet. Hozzátette, ez az ítélet hatalmas előrelépés, és egy hatalma pofon azoknak, akik tagadták, hogy Slobodan Milošević idején etnikai tisztogatás történt.
A hágai ítélet felveti a kérdést, joga van-e Šešeljnek ahhoz, hogy a köztársasági parlamenti képviselő legyen?
„A Köztársasági Választási Bizottság (RIK) 2003-ban meghozott határozata szerint az ártatlanság vélelme miatt a hágai gyanúsítottak is betölthetnek képviselői funkciót, a mandátumuk viszont automatikusan megszűnik, ha hat hónap szabadságvesztésre ítélik őket.”
Szerbiában a politikai átvilágítást, habár 2003-ban ilyen törvényt hoztak, de – akarat híján – soha nem alkalmazták, majd a tíz évre előlátott hatály lejárta után meg is szűnt. A kérdés tehát: Háborús bűnösként elítélt személy Szerbiában lehet-e parlamenti képviselő? Reméljük, hogy nem!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Amikor már késő elutasítani a cinkosságot
El is utasíthatja, teszi hozzá „jóságos” arckifejezéssel, miután tudtára adta, hogy zsarolható. Ekkor már késő elutasítani >
A nemzeti kisebbségi nyelvek kiszorítása?
Az MNT-nek nincs mersze állást foglalni ebben a kérdésben sem? A Ljudevit Mičatek díjas, a Magyar >
Megalázott nemzeti ünnep
Visszatetsző az is, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Aranytoll életműdíjjal tüntette ki a Magyar Szó >
- Micsoda nap van ma?
A költőt és csapatát nem állította meg a nyomda portása (mai szóhasználatban: az őrző-védő kft. alkalmazottja), >
Szerbia – „részben szabad ország”
Az biztos, hogy a jelenlegi állami vezetés hozzáállása a délvidéki magyarsághoz jobb, mint Trianon óta bármikor >
Mi történik a magyarokkal?
Ott várom be Anikót, aki lehangoltan meséli, hogy alig voltak egy tucatnyian a misén. Előzőleg a >
A Zoran
Életem legkeményebb élő adása volt. Szerkesztettem és vezettem a Szabad Európa Rádió délután 14 órakor kezdődő >
„A jogok érvényesítésében vannak még gondok” (?)
Kovács beszédéből akaratlanul is kiviláglik a VMSZ politikájának a csődje – a nemzeti közösségi oktatás, a >
Ilyenek vagyunk!
Mindennapos olvasmányaim közé tartoznak Teofil Pančić, Dejan Ilić, Saša Ilić, Ljubomir Stojadinović és még számos bátor >
A Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) csődje
Olyan értékelések is vannak, miszerint „ijesztő a vajdasági (és nem csak vajdasági) magyar közvélemény uniformizálódása, a >
Leszegett fejjel bandukolunk a féligazság-autokráciába
Ahogy hallom, a mai gyerekeknek nincs ilyesféle gondjuk, mert a csukamájolajat ízesítik, édesítik. Hasonlóképpen vagyunk az >
„Nem lehet az, hogy egy politikai párt alakítsa a kultúrát”!
A számadatok, az események és az értékelések is arra utalnak, hogy spirális lejtőre került a vajdasági >