2019. november 12. kedd
Ma Jónás, Renátó, Jozafát névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

MagyarZó Pistike messéi

J. Garai Béla
J. Garai Béla

A belgrádi iskolában a tanító néni felteszi a kérdést az osztálynak:

– Na gyerekek, ki tud mondani egy kortárs hőst?

Néma csend.

– Senkinek se jut eszébe? Aki tud egyet mondani, kap egy szelet csokit!

A kis Jovica jelentkezik:

– Gyurics Márkó!

– Jól van, Jovica, itt a csoki.

A gyerek visszaül a helyére, a pad alól elővesz egy képet, és azt suttogja:

– Bocs, Batman, de az üzlet az üzlet. J. Gari Béla:

Csakhogy végre elbúcsúzunk márciustól! – sóhajta amama. – Remélem, Tegyula, az április nem lesz olyan bolondos, mint az előző hónap.

– Mi bajod volt a márciussal, Tematild? Az, hogy egy kicsit változékony volt az időjárása?

– Kicsit változékony?! Ne nevettess, Tegyula. Előbb izzadtunk a korai hőségtől, aztán meg félméteres hóval örvendeztetett meg bennünket. Hogy a végén még a háborút is nyakunkba hozza.

– Ne túlozz már, Tematild! Hol látsz te háborút?

– Egyelőre az újságok címoldalán. Mindig megnézem őket a kioszkban. Az egyik azt írja, hogy Vucsics arra készül, hogy hadsereget küld Koszovóba, a másik meg azt, hogy Putyin csapatokkal segítené a koszovói szerbeket. Mi más következhet ezután, mint a tartalékosok mozgósítása? Nem is tudom, Tegyula, hol porosodik az egyenruhád.

– Ne fesd az ördögöt a falra, Tematild. Megszokhattad már, hogy itt minduntalan háborúval fenyegetik egymást. Nyugodj meg, ez a cirkusz is el fog csitulni. Látod, hogy az elnök tegnap még úgy ijesztgette az albánokat, mintha most is a Sejsej vajda alvezére lenne, de ma már nyugalomra inti harcias híveit, mert közben a külföldi partnerek elbeszélgettek vele. És újra a béketeremtő szerepében tetszeleg.

– Én csak azt a szegény hős Gyuricsot sajnálom – folytatá amama. – Neki volt a legnehezebb. Az elvetemült sipik kést szegeztek a torkának, hogy ismerje el az államukat. Képzelem, hogy megviselte az idegeit!

– Nem azért vegzálták eme szerencsétlen kormánytagot, hanem azért, mert illegálisan lépte át a határt: a rendes átjárót megkerülve a csempészek hegyi útvonalán. Azért, hogy csakazértis megmutassa, hogy Koszovó Szerbia. Azok meg csakazértis megmutatták neki, hogy ki az úr Koszovóban.

– Ha nem lenne tragikus, akkor jót röhögnék az egészen – szóla a cinikus Zacsek. – Mintha nem is komoly politikusokról lenne szó, hanem éretlen tizenévesekről, akik azzal hencegnek, hogy az én apukám erősebb… A pristinaiak nem adtak belépési engedélyt Gyuricsnak, mire Vucsics kijelentette, hogy cumtrucc mégis ott lesz Mitrovicában. Ami pedig a hegymászó hősünket illeti, neki eleve azt a szerepet szánták a kormányban, hogy heccelje az albánokat. Én még emlékszem arra a propaganda-vonatra, amely szintén az ő ötlete volt, és amelyre 21 nyelven írták rá, hogy Koszovó Szerbiáé. Aztán a határ előtt visszafordították, mert az albánok lezárták a vonalat. Vagyis az a kaland is csúfos kudarccal ért véget.

– És mi lett a vonattal, Zacsek zomzéd? – érdeklőde amama.

– Mi lett volna? Szépen átfestették a hazafias parolákat, és most egy vidéki járaton zakatol.

A belgrádi iskolában a tanító néni felteszi a kérdést az osztálynak:

– Na gyerekek, ki tud mondani egy kortárs hőst?

Néma csend.

– Senkinek se jut eszébe? Aki tud egyet mondani, kap egy szelet csokit!

A kis Jovica jelentkezik:

– Gyurics Márkó!

– Jól van, Jovica, itt a csoki.

A gyerek visszaül a helyére, a pad alól elővesz egy képet, és azt suttogja:

– Bocs, Batman, de az üzlet az üzlet.

Azt is megdumcsizták az ősök, hogy a kormány milyen nagy gondot fordít a népszaporulatnak.

– Látod, Tegyula, ha a korábbi kormányok is ilyen szép summával serkentették volna a gyerekszülést, akkor lehet, hogy a mi Pistinknek is lenne legalább három testvére. Milyen jól jönne most az a 18 ezer euró!

– Kár ezen rágódni, Tematild, késő bánat, eb gondolat – legyinte atata. –Akkor még nem ismerték fel a politikusok, hogy milyen nagy veszély az elnéptelenedés. Hallottad, mit mondott az elnök: ma kevés híján hétmillió lakosa van Szerbiának, de ha nem teszünk semmit, akkor ötven év múlva már csak négymilliónyian leszünk. Ezért kell anyagi serkentést nyújtani.

– Csak arra vagyok kíváncsi, hogy honnan veszi a kormány azt a csillagászati összeget, amit a négygyermekes családoknak szándékoznak kifizetni – firtatá a Zacsek.

– Hogy lenne az csillagászati összeg, Zacsek? Hány családot ismer a környezetében, akiknek négy vagy több csemetéjük van?

– Környezetemben egynek se, de annál több Koszovóban. Képzelem, hogy az albán anyukák most hogy áldják a Vucsics nagylelkűségét!

De atata nem is válaszolt a Zacseknak erre a sületlenségére.

Jaés Kovács másfél órás késéssel érkezik a munkahelyére.

– Bocsánat, főnök úr, de a feleségemet kellett bevinnem a szülészetre!

– Mondja, Kovács, hülyének néz maga engem? A múlt héten is ezzel a mesével jött. Mi a maga felesége, nyúl?

– Nem. Szülésznő.

 

 PISTIKE, harcias béketeremtő és hegymászó hős

 

2018. április 5.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A magyarországi „gazdaságfejlesztési program” által, az utóbbi három évben, mindössze „700 új munkahely” létesült. Ez arra >

Tovább

Mindannyian célkeresztben vagyunk

Vannak a művészek között, akik még kitartóan reménykednek, hogy a buborék az utolsó mentsvár, az egyetlen >

Tovább

Orbán és a jobbhorog

„Az unió, s ezen belül a Parlament, valamint a Bizottság már egy jó ideje sorozatosan arra >

Tovább

Hulló vasak

Akkoriban folyton hullott valami az égből, egészen furcsa dolgokat szórtak ránk. >

Tovább

Átverve és megalázva

Az illető arról nem írt, hogy a ketrecbe zárt városon kívül az Erdogan látogatás más aspektusait >

Tovább

Orban és Victor

Johannis (és Orban) sikerét a következetesség, a lassú, de folyamatos építkezés hozta el, az, hogy kitartottak >

Tovább

„Elmaradt a bocsánatkérés, elmaradt a vagyon-visszaszármaztatás”!

Az MTI azonban arról, hogy Hajnal Jenő konkrétan mit mondott, egy szót nem közöl. Pedig, a >

Tovább

Miért fontos, hogy mi történik a kurdokkal?

Sajnos hozzá kell tennem, hogy „kormányom”, a magyar kormány még csak nem is képmutató: nyíltan és >

Tovább

Hontalan hazafi!

Itt születtem, itt nőttem fel, itt volt az első szerelem, mégis ez egy idegen hely nekem. >

Tovább

Egy írót nem az igazságai jellemeznek, hanem a dilemmái

Manapság főleg a vörös terrort ostorozzák, a fehérnek megbocsájtanak. Ebben az esszében azonban nem ez a >

Tovább

A kép mutatói

Az, hogy berúgott és betépett senkiháziak élvezik a pénzért vásárolt szexet: visszataszító. S az, hogy ezt >

Tovább

Demeter Szilárdnak már megint mindenről a pofozkodás jut eszébe

Mert az Irodalmi Magazin léte arra bizonyíték, hogy az, ami nem feltétlenül értékes, érdekes, szükségszerű, az >

Tovább