2021. április 17. szombat
Ma Rudolf, Izidóra névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Naplójegyzetek – Fragmentumok

Végel László
Végel László

Errefelé még soha sem jártam. Kitekintek az autó ablakán, nem győzök csodálkozni. Luxusvillák sorakoznak egymás mellett, az egyik gazdagabb, mint a másik. Jártam előkelő svájci luxusvilla-negyedekben, bizony még azok sem vehetik fel a versenyt ezekkel. Az újságok nem írnak róluk, bizonyára nem ajánlatos. Végel László:

2018. március 11., vasárnap

Anikóval taxival indulunk vendégségbe a Kövesbe, arrafelé nincs buszjárat. Útközben a taxis elmondja, hogy ez az utolsó munkanapja, magyar útlevélhez jutott, s a napokban utazik Szlovákiában, ahol egy magyar cégnél vállalt munkát: teherautósofőr lesz. Már ki is számította? Havonta 1500 eurót tehet félre. Közben magyarul is megszólal, vegyes házasságban nőt fel, de szerencsére az anyjától valamicskét megtanult magyarul, ezt tökéletesítette, és szerencsésen lerakta a nyelvvizsgát. Javítják az utat, ezért nem a megszokott úton közelítjük meg Ivan Horovic házát, hanem a Köves 6 irányából. Errefelé még soha sem jártam. Kitekintek az autó ablakán, nem győzök csodálkozni. Luxusvillák sorakoznak egymás mellett, az egyik gazdagabb, mint a másik. Jártam előkelő svájci luxusvilla-negyedekben, bizony még azok sem vehetik fel a versenyt ezekkel. Az újságok nem írnak róluk, bizonyára nem ajánlatos. Ivan Horovic ügyvédéknél, az utóbbi időben, majdnem ebben merül ki az úgynevezett polgári tárasági életem. A vendégek között találom Goran Markovićot, az ismert filmrendezőt. Váltunk néhány szót, első mondatainak egyikében azt fejtegette, hogy Thomas Mann Doktor Faustusa az egyik legidőszerűbb európai regény. Micsoda véletlen! Nekem éppen ma jelent meg a litera.hun, egy cikkem, amelyben szószerint ezt írtam le: „És most folytatom a meditációt Thomas Mann Doktor Faustusának, kelet-közé-európai hétköznapjaink legidőszerűbb regényének újraolvasásával.” Leginkább a tömeges értelmiségi behódolás miatt vettem elő újra Thomas Mann könyvét, talán a legjobb pillanatban, most, amikor egészen elszigetelten és magamba szállva olvashatom ez a remekművet. Aztán a belgrádi hatvannyolcra terelődik a szó, még emlékszek az egyik nyilatkozatára, amelyben a hatvannyolcasokat kollaboránsoknak nevezte, pontosan abba a rendszerbe illeszkedtek be, amely ellen fiatalon lázadtak. Hasonlóképpen gondolkodtam én is, hiszen az Áttüntetések című regényem valójában erről szül: a nemzedéki árulásról. Hazajövet az interneten megtekintettem Marković dokumentumfilmjét Koča Popovićról (1908-1992). A dokumentumfilm forgatását „civilizációs kötelességének” tartotta. Ki volt valójában Koča Popović? Művész, költő, tábornok, cinikus figura, kommunista államférfi, zseniális harcvezér, elkényeztetett úrigyerek, vagy bonviván? Kissé mindegyik volt és egyik sem teljesen, válaszolja Goran Marković. Előbb tanult meg franciául, mint szerből, 13 éves korában kezdett szerbül tanulni. Kifigurázta a kommunista dogmákat, s egyben a JSZSZK alelnöke is volt. Emlékszem 1961-ban, amikor engedett Brezsnyevnek, s kezdődött az antiliberális kampány, jelentkezett Titónál és bejelentette lemondását. Nagyon jól tudta, hogy hova vezet az antilberalizmus útja.  Attól kezdve teniszezett Dubrovnikban majd Belgrádban. 1991-ban a nacionalista érzelmek fellángolásakor kijelentette: „Az egynemzetű igazság, bárki is hirdeti, nem lehet igazság, éppen azért, mert egynemzetű”. Időnként Párizsba látogatott. Eörsi István mesélte, hogy egy szerény párizsi hotelben borozgatott vele. Nem tudta, kivel társalog. Borozgatás közben a szürrealizmusról diskuráltak. Bizonyára otthonosan érezte magát Párizsban, ahol Bretonnal barátkozott, harcolt Franco és Hitler ellen, legendás partizán tábornok volt majd a jugoszláv diplomácia megteremtője. Mindvégig nyugat-párti kommunista.

 

2018. március 28.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Beszélni kellene a franciával...

Az utóbbi években egy új problémám is akadt. A sokszor használt zsiliprendszerem eldugult. Én ugyanis 1989 >

Tovább

A mai Sorelnek nincs bűntudata

„Gyönyörűség volt kilépni a szabad levegőre, úgy érezte magát, mint a tengerész, aki hosszú hajóút után >

Tovább

Egyeztetni, egyeztetni!

A magyar szervezetek vezetőinek tisztában kell lenni azzal, hogy nincs fontosabb érdek, a közösség érdekénél! A >

Tovább

A legrosszabb kapitalizmus is jobb, mint a legjobb szocializmus?

Sokak szerint nem is nevezhető igazi szocializmusnak, azonban nem tagadhatom le, hogy voltak olyan szociális dimenziói, >

Tovább

Lehet, hogy már csak a 80-on felülieknek áll jogában reménykedni

Akkor is tervezgettünk, de a járvány keresztülhúzta terveinket.  A járvány tombolása idején töltöttük be a 80. >

Tovább

Rossz állapotban a demokrácia és a joguralom

Az említett tekintélyes nemzetközi szervezetek és intézmények éves/kétéves jelentései „a demokrácia és a joguralom rossz állapotáról >

Tovább

Távol Európától

A VMSZ tehát nemzetközi szinten is teljes mellhosszal kiállt Vučić politikája mellett. A Szabad Magyar Szó >

Tovább

Közeleg az idő, amikor a politikai elit szobrot emel Slobodan Miloševićnak

A bársonyos forradalmak vakvágányán tépelődöm, nincs más, ezt is túl kell élnem, mint ahogy a szocialista >

Tovább

„A hatalomnak fontosabbak az EU-alapok, mint a csatlakozás”!

Csonka Áron interjújának elhallgatása csak a legújabb példája, hogy a más, a vémesz hivatalos álláspontjától eltérő >

Tovább

Koča és a szerb nacionalizmus

A szerb nacionalizmusról Koča Popovićnak lesújtó volt a véleménye. Sajnálatos, hogy a szerbek azon a civilizációs >

Tovább

Jugoszlávia felbomlásának Újvidék a legnagyobb vesztese

Kezdem hinni, hogy Jugoszlávia felbomlásának Újvidék a legnagobb vesztese. Riasztó helyzet állt elő: valójában két Újvidék >

Tovább

Egyet ír a törvény, más a gyakorlat!

A Fidesz EP képviselői (Gál Kinga és Deli Andor) is, felszólalásukban az EP ülésén a Szerbiával >

Tovább