Ma Zsófia, Róbert névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
Miért „nincs polgári jogvédő”?
Bozóki Antal
A gyakorlatban a nemzeti közösségi jogok messze elmaradnak a jogszabályok által biztosított jogoktól. Mondhatni azt is, hogy köszönő viszonyban se nincsenek a jogszabályokkal... Mit tett a Vajdasági Magyar Szövetség, a Magyar Nemzeti Tanács és a helybeli magyar pártok, hogy a Tisza-menti magyar községekben is legyen polgári jogvédő? Bozóki Antal:
Március 8.
Elmérgesedő bosnyák-szerb viszonyok?
Ahmedin Škrijelj, a Szandzsáki Demokratikus Akciópárt (SDA) főtitkára sajtóértekezletet tartott a szandzsáki bosnyákok behívása, a szerb katonaság tartalékos egységeibe való beosztás átvétele és a katonai gyakorlatokon való részvétele miatt.
A főtitkár egyebek között elmondta, hogy a pártot a szülők nagyobb száma kereste meg, akiknek a fiai behívókat kaptak, hogy „védjük meg őket ettől a nyomásgyakorlástól és azokról az életveszélyektől, amelynek a szerb katonaság és a honvédelmi minisztérium teszi ki őket”.
– A bosnyákok valós és objektív félelme a szerb fegyveres erőktől abban a tényben van, hogy a bosnyákok ellen éppen ezek a fegyveres erők által elkövetett nagyszámú bűncselekmény nincsen felderítve és a felelősök mindeddig nem lettek megbüntetve.
Ezekből az okokból kifolyólag, a bosnyákok a szerb katonaságban és más fegyveres erőkben jogosan látnak fenyegető fegyveres erőt, amely ellenséges viszonyt mutat a bosnyákok felé, a volt JSZSZK szétesésétől máig.
Követeljük, hogy a Honvédelmi Minisztérium és a szerb katonaság a szandzsáki bosnyákokat hagyja ki a katonai behívásokból – mondta Škrijelj. A bosnyákok nem fognak eleget tenni ezeknek a behívóknak, mivel nem kívánják magukat kockázatoknak és valós életveszélyeknek kitenni, tette hozzá.
– Az igazságügyi szervek nem szabad, hogy megbüntessék a bosnyákokat, akik az életükért való jogos félelem miatt nem tesznek eleget a behívóknak, mivel mind a mai napig nem indítottak eljárást egyetlen bűnöző ellen sem, aki állami szolgálatban karriert épített a szandzsáki bosnyákok gyilkolása, letartóztatása és kínzása által. Azoknak a bosnyákoknak az erőszakos elvitelét és megbüntetését pedig, akik nem tesznek eleget a behívóknak, szervezett állami erőszaknak fogjuk tekinteni, a bosnyákok megfélemlítése céljából – hangoztatta Ahmedin.
A SZDA főtitkára elmondta azt is, hogy ez által értesítették a szerb köztársasági elnököt, a kormányfőt és a védelmi minisztert is. Végezetül felszólította az Európai Uniót, hogy „sürgősen szervezze meg és közvetítsen a szerb hatalmi szervek és a szandzsáki bosnyákok legitim képviselői közötti párbeszédben”.
Március 13.
Miért „nincs polgári jogvédő”?
Óbecsén a községi büdzsébe évről évre betervezik a polgári jogvédő költségét (1,9 millió dinárt), de 2014 novembere óta nincs polgári jogvédő.
– Az óbecsei önkormányzat polgári jogvédőről szóló határozata szerint az ombudsman a polgárok sérelmére elkövetett törvénytelenségekre és szabálytalanságokra hívja fel a figyelmet, és ezekre figyelmezteti a közigazgatási hivatalt, valamint a közszolgálatokat és intézményeket, a polgári jogvédő tehát a hatalom feletti kontroll eszköze, ezért is választják a végrehajtó hatalom mandátumánál hosszabb időre. Bár Óbecse az elsők között alkalmazott ombudsmant az országban, Deli Csaba nyugdíjba vonulása óta a községben nincs kinek és mire kifizetni a tervezett bér- és egyéb költségeket a közigazgatási adminisztráció, valamint a közintézmények és a közvállalatok jogszerű tevékenységének az ellenőrzéséért. Dragan Tošić polgármester szerint ennek oka az, hogy számos egyéb feltétel mellett Óbecsén a polgári jogvédőnek mind a szerb, mind a magyar nyelvet jól kell ismernie – tudjuk meg az idézett írásból.
2017. április 20-ától 23-ig megfigyelő látogatást tett Óbecsén, Zentán és Szabadkán a Morvai Krisztina EP képviselő által vezetett nemzeti jogvédő (Nemzeti Jogvédő Szolgálat – NJSZ) delegáció.
A látogatás apropója az volt, hogy az Európai Parlamentben megvitatásra került David McAllister német EP-képviselő/jelentéstevő nevéhez fűződő 2016-os szerbiai országjelentés, az Európai parlament állásfoglalására irányuló indítvánnyal együtt.
A küldöttség tagjai a helyszínen kívántak tájékozódni, hogyan valósulnak meg a magyar közösség – a nemzetközi normák és a belső jogszabályok által biztosított – jogai, legfőképpen az anyanyelv-használat területén.
A négynapos monitoring alatt, amelyen én is részt vehettem, azt lehetett megállapítani, hogy magyar közösség helyzete/állapota és jogainak megvalósulása talán még rosszabb, mint ahogy azt A délvidéki/vajdasági magyarok helyzete és jogai című 2017. április elején megjelent (árnyék)jelentésben megírtam.
A nyelvhasználat területén – a magyar nyelv hivatalos használatát előíró jogszabályok ellenére – a közhivatalokban és a bíróságon alig található magyar nyelvű tájékoztató jellegű és egyéb felirat vagy nyomtatvány. Magyar nyelvű formanyomtatványt, űrlapot szinte sehol nem tudtak mutatni, miközben Óbecsén a magyarok 45, Zentán pedig a lakosság 78 százalékét képezik. Vagyis jóval meghaladják az egyenrangú nyelvhasználat biztosításhoz szükséges 15 százalékot.
Az óbecsei bíróságon például a magyar bíró neve csak szerb nyelven és cirill betűvel volt feltüntetve. Az eljárások általában szerb nyelven, vagy fordító segítségével történnek. A Szabálysértési Bíróságon is ritka a magyar nyelven lefolytatott eljárás, az is csak első fokon. (A Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Bizottságának elnöke pedig éppen ebben a városban él.)
Magyar nemzetiségű alkalmazottak akadnak ugyan a hivatalokban és az igazságügyben, vezető beosztásban is, de a részarányos foglalkoztatás biztosítása továbbra is elméleti kategóriát képez. Az utánpótlás se nincsen biztosítva. Zentán a magyarul egyébként beszélő rendőrségi alkalmazott – a küldöttséggel való találkozó alkalmával – gyorsan szerb nyelvre fordította a szót, mondván, hogy „így pontosabban tudja kifejezni magát”.
Az lakosok nem ismerik a jogaikat és nem is kérik azok gyakorlati alkalmazását. Ügyintézéskor – Óbecsén és Zentán egyaránt –, aki nem beszéli megfelelő szinten a szerb nyelvet, az magával viszi a férjét, vagy a felségét, hogy segítsen a szerb nyelvű és cirill betűs nyomtatványok, űrlapok kitöltésben.
A köztársasági szintű hivatalokban, mint például a kataszter, a magyar nyelv használata egyáltalán nincsen biztosítva. Se szóban, se írásban. Ezt – jogellenesen – azzal magyarázzák, hogy „a székhelyük Belgrádban van és rájuk a helyi jogszabályok nem vonatkoznak”.
A küldöttség tagjai megismerkedhettek a magyarság nagyméretű és fokozódó fogyásával, a tömeges elvándorlás problémájával, a munkanélküliség növekedésével és a szegénység fokozódásával is. (Zentán csak a cukorgyár leállítása miatt – a helybeliek elmondása szerint – mintegy kétezer lakos távozott külföldre.)
Röviden: A gyakorlatban a nemzeti közösségi jogok messze elmaradnak a jogszabályok által biztosított jogoktól. Mondhatni azt is, hogy köszönő viszonyban se nincsenek a jogszabályokkal.
Az ombudsmannak, tehát, a Tisza-menti magyar községekben (is) lenne dolga, de nem csak a „munkára való és a munkaviszonyból eredő jogok sérülése miatt” – ahogyan Deli Csaba volt óbecsei jogvédő nyilatkozta, hanem a nemzeti kisebbségi jogok sérülése miatt is. Csak éppen ombudsman nincsen. És senki semmit nem tesz annak érdekében, hogy legyen!
Ombudsman nem csak Óbecsén nincsen, de Zentán (ahol hasonló a helyzet, mint Óbecsén), Magyarkanizsán és Adán sem. Ezt tudtuk meg a dr. Zoran Pavlović tartományi ombudsman zentai látogatása alkalmából tartott sajtótájékoztatóról készült írásból. Pedig fontos eleme lehetne ez a nemzeti kisebbségi jogok jobb érvényesítésének!
Mi ennek az oka? Az egyik talán az, hogy „a polgári jogvédőnek mind a szerb, mind a magyar nyelvet jól kell ismernie”, azzal a megjegyzéssel, hogy nem csak „ismernie” hanem egyenrangúan használnia is kell. Ilyen kárderek pedig – az elmondottak alapján úgy tűnik – nincsenek, a hatalom pedig nem tett semmit, hogy legyenek. Vagy ha ilyenek vannak is, nem vállalják ezt a munkát. Azt is érdekes lehetne kutatni, hogy miért nem. A közigazgatási hivatal ingyenes jogsegély-szolgálata márpedig nem helyettesítheti a polgári jogvédőt! Nem igaz, hogy három év alatt nem lehetett volna magyar jogászokat kiképezni ombudsmannak!
Pavlović most azzal a lehetetlen ötlettel állt elő, hogy „Zenta, Magyarkanizsa és Ada elöljárói gondolkodjanak el egy független szerv kinevezésén, amely e három község területén végezné a helyi ombudsman tevékenységét”. Ez képtelenség! Sehol sem tudná teljes mértékben ellátni a feladatát – ha igazán akarna dolgozni! Vagy esetleg attól félnek, hogy esetleg a nemzeti kisebbségi jogok gyakorlati alkalmazását is számon kérné?
Mit tett a Vajdasági Magyar Szövetség, a Magyar Nemzeti Tanács és a helybeli magyar pártok, hogy a Tisza-menti magyar községekben is legyen polgári jogvédő?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
OKTATÁSI ÜRÖMÖK
A legújabb PISA teszt szerint „a szerbiai tanulók eredményei 50 ponttal alacsonyabbak, mint a Gazdasági Együttműködési >
Magyar mozgalom – A vég kezdete
Mozgalmat mozgalommal lehet legyőzni. Az orbáni populista mozgalommal szemben most egy magyari populista mozgalom áll. Az >
Egyre lejjebb a lejtőn
A külföldi diplomatáknak fel lehet róni, hogy csak egy forrásból, vagyis egyoldalúan és tévesen tájékozódnak. Ha >
A HATALOM ÉS A TÁJÉKOZTATÁS ÖSSZEOLVADÁSA
A közösségi hálón Juhász Andreáról csak azt az adatot lehet találni, hogy az Újvidéki Rádió Faluműsor >
Lesz itt jobb, vagy erre rámegyünk?
Láttuk ennek az őrületnek a kezdetét és muszáj látnunk a végét is. Márpedig, ha van erő, >
A halálnál is rosszabb: a szolgaság
Karinthy nyomán akarva-akaratlanul arra gondolok, hogy napjaink háborús fenyegetése sokszor a szabadság megnyirbálásával jár. A háború >
Állítsuk meg Pásztor Bálintot!
Vojvodity (Bólogató) Ágnesünk 2024. július 15-én hasonló, alákérdezős „élő interjút” készített Nyilas Mihály oszlopos véemeszes káderrel >
„A jelenben is a múltban élünk. Mindig siratjuk a múltat.”
A Szabó Angéla tömör, nemzeti közösségi tanulmánynak is beillő, egy magyar faluközösség életéről szóló tényszerű írásában >
Alaptalan önreklámozás
Hiába a bugyuta, tortás jubileum és a kínos önreklámozás, a Grimasz melléklet csak akkor lesz ismét >
„Kitaposott úton” folyik a közösségrombolás
Az, hogy időközben 70 ezer magyarral lettünk kevesebben, nem a közösség és tagjainak a jogaiért, méltóságáért >
Tényleg nincsen, aki ezt megállítsa?
Mindezen túl, azt hiszem, végső ideje lenne egy kicsit magunkba nézni. Egy cseppet elmélázni azon, hogy >
Gazdátlan telefonfülkék
Feltették-e a kérdést a helyi vezetők, hogy mi szükség van a falu központjában két gazdátlan, használaton >