2019. október 14. hétfő
Ma Helén, Kaldixtusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Miért „nincs polgári jogvédő”?

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A gyakorlatban a nemzeti közösségi jogok messze elmaradnak a jogszabályok által biztosított jogoktól. Mondhatni azt is, hogy köszönő viszonyban se nincsenek a jogszabályokkal... Mit tett a Vajdasági Magyar Szövetség, a Magyar Nemzeti Tanács és a helybeli magyar pártok, hogy a Tisza-menti magyar községekben is legyen polgári jogvédő? Bozóki Antal:

Március 8.

Elmérgesedő bosnyák-szerb viszonyok?

Ahmedin Škrijelj, a Szandzsáki Demokratikus Akciópárt (SDA) főtitkára sajtóértekezletet tartott a szandzsáki bosnyákok behívása, a szerb katonaság tartalékos egységeibe való beosztás átvétele és a katonai gyakorlatokon való részvétele miatt.

A főtitkár egyebek között elmondta, hogy a pártot a szülők nagyobb száma kereste meg, akiknek a fiai behívókat kaptak, hogy „védjük meg őket ettől a nyomásgyakorlástól és azokról az életveszélyektől, amelynek a szerb katonaság és a honvédelmi minisztérium teszi ki őket”.

– A bosnyákok valós és objektív félelme a szerb fegyveres erőktől abban a tényben van, hogy a bosnyákok ellen éppen ezek a fegyveres erők által elkövetett nagyszámú bűncselekmény nincsen felderítve és a felelősök mindeddig nem lettek megbüntetve. 

Ezekből az okokból kifolyólag, a bosnyákok a szerb katonaságban és más fegyveres erőkben jogosan látnak fenyegető fegyveres erőt, amely ellenséges viszonyt mutat a bosnyákok felé, a volt JSZSZK szétesésétől máig.

Követeljük, hogy a Honvédelmi Minisztérium és a szerb katonaság a szandzsáki bosnyákokat hagyja ki a katonai behívásokból – mondta Škrijelj. A bosnyákok nem fognak eleget tenni ezeknek a behívóknak, mivel nem kívánják magukat kockázatoknak és valós életveszélyeknek kitenni, tette hozzá.

– Az igazságügyi szervek nem szabad, hogy megbüntessék a bosnyákokat, akik az életükért való jogos félelem miatt nem tesznek eleget a behívóknak, mivel mind a mai napig nem indítottak eljárást egyetlen bűnöző ellen sem, aki állami szolgálatban karriert épített a szandzsáki bosnyákok gyilkolása, letartóztatása és kínzása által. Azoknak a bosnyákoknak az erőszakos elvitelét és megbüntetését pedig, akik nem tesznek eleget a behívóknak, szervezett állami erőszaknak fogjuk tekinteni, a bosnyákok megfélemlítése céljából – hangoztatta Ahmedin.

A SZDA főtitkára elmondta azt is, hogy ez által értesítették a szerb köztársasági elnököt, a kormányfőt és a védelmi minisztert is. Végezetül felszólította az Európai Uniót, hogy „sürgősen szervezze meg és közvetítsen a szerb hatalmi szervek és a szandzsáki bosnyákok legitim képviselői közötti párbeszédben”.

Március 13.

Miért „nincs polgári jogvédő”?

Óbecsén a községi büdzsébe évről évre betervezik a polgári jogvédő költségét (1,9 millió dinárt), de 2014 novembere óta nincs polgári jogvédő.

– Az óbecsei önkormányzat polgári jogvédőről szóló határozata szerint az ombudsman a polgárok sérelmére elkövetett törvénytelenségekre és szabálytalanságokra hívja fel a figyelmet, és ezekre figyelmezteti a közigazgatási hivatalt, valamint a közszolgálatokat és intézményeket, a polgári jogvédő tehát a hatalom feletti kontroll eszköze, ezért is választják a végrehajtó hatalom mandátumánál hosszabb időre. Bár Óbecse az elsők között alkalmazott ombudsmant az országban, Deli Csaba nyugdíjba vonulása óta a községben nincs kinek és mire kifizetni a tervezett bér- és egyéb költségeket a közigazgatási adminisztráció, valamint a közintézmények és a közvállalatok jogszerű tevékenységének az ellenőrzéséért. Dragan Tošić polgármester szerint ennek oka az, hogy számos egyéb feltétel mellett Óbecsén a polgári jogvédőnek mind a szerb, mind a magyar nyelvet jól kell ismernie – tudjuk meg az idézett írásból.

2017. április 20-ától 23-ig megfigyelő látogatást tett Óbecsén, Zentán és Szabadkán a Morvai Krisztina EP képviselő által vezetett nemzeti jogvédő (Nemzeti Jogvédő Szolgálat – NJSZ) delegáció.

A látogatás apropója az volt, hogy az Európai Parlamentben megvitatásra került David McAllister német EP-képviselő/jelentéstevő nevéhez fűződő 2016-os szerbiai országjelentés, az Európai parlament állásfoglalására irányuló indítvánnyal együtt.

A küldöttség tagjai a helyszínen kívántak tájékozódni, hogyan valósulnak meg a magyar közösség – a nemzetközi normák és a belső jogszabályok által biztosított – jogai, legfőképpen az anyanyelv-használat területén.

A négynapos monitoring alatt, amelyen én is részt vehettem, azt lehetett megállapítani, hogy magyar közösség helyzete/állapota és jogainak megvalósulása talán még rosszabb, mint ahogy azt A délvidéki/vajdasági magyarok helyzete és jogai című 2017. április elején megjelent (árnyék)jelentésben megírtam. 

A nyelvhasználat területén – a magyar nyelv hivatalos használatát előíró jogszabályok ellenére – a közhivatalokban és a bíróságon alig található magyar nyelvű tájékoztató jellegű és egyéb felirat vagy nyomtatvány. Magyar nyelvű formanyomtatványt, űrlapot szinte sehol nem tudtak mutatni, miközben Óbecsén a magyarok 45, Zentán pedig a lakosság 78 százalékét képezik. Vagyis jóval meghaladják az egyenrangú nyelvhasználat biztosításhoz szükséges 15 százalékot.

Az óbecsei bíróságon például a magyar bíró neve csak szerb nyelven és cirill betűvel volt feltüntetve. Az eljárások általában szerb nyelven, vagy fordító segítségével történnek. A Szabálysértési Bíróságon is ritka a magyar nyelven lefolytatott eljárás, az is csak első fokon. (A Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Bizottságának elnöke pedig éppen ebben a városban él.)

Magyar nemzetiségű alkalmazottak akadnak ugyan a hivatalokban és az igazságügyben, vezető beosztásban is, de a részarányos foglalkoztatás biztosítása továbbra is elméleti kategóriát képez. Az utánpótlás se nincsen biztosítva. Zentán a magyarul egyébként beszélő rendőrségi alkalmazott – a küldöttséggel való találkozó alkalmával – gyorsan szerb nyelvre fordította a szót, mondván, hogy „így pontosabban tudja kifejezni magát”.

Az lakosok nem ismerik a jogaikat és nem is kérik azok gyakorlati alkalmazását. Ügyintézéskor – Óbecsén és Zentán egyaránt –, aki nem beszéli megfelelő szinten a szerb nyelvet, az magával viszi a férjét, vagy a felségét, hogy segítsen a szerb nyelvű és cirill betűs nyomtatványok, űrlapok kitöltésben.

A köztársasági szintű hivatalokban, mint például a kataszter, a magyar nyelv használata egyáltalán nincsen biztosítva. Se szóban, se írásban. Ezt – jogellenesen – azzal magyarázzák, hogy „a székhelyük Belgrádban van és rájuk a helyi jogszabályok nem vonatkoznak”.

A küldöttség tagjai megismerkedhettek a magyarság nagyméretű és fokozódó fogyásával, a tömeges elvándorlás problémájával, a munkanélküliség növekedésével és a szegénység fokozódásával is. (Zentán csak a cukorgyár leállítása miatt – a helybeliek elmondása szerint – mintegy kétezer lakos távozott külföldre.)

Röviden: A gyakorlatban a nemzeti közösségi jogok messze elmaradnak a jogszabályok által biztosított jogoktól. Mondhatni azt is, hogy köszönő viszonyban se nincsenek a jogszabályokkal.

Az ombudsmannak, tehát, a Tisza-menti magyar községekben (is) lenne dolga, de nem csak a „munkára való és a munkaviszonyból eredő jogok sérülése miatt” – ahogyan Deli Csaba volt óbecsei jogvédő nyilatkozta, hanem a nemzeti kisebbségi jogok sérülése miatt is. Csak éppen ombudsman nincsen.  És senki semmit nem tesz annak érdekében, hogy legyen!

Ombudsman nem csak Óbecsén nincsen, de Zentán (ahol hasonló a helyzet, mint Óbecsén), Magyarkanizsán és Adán sem. Ezt tudtuk meg a dr. Zoran Pavlović tartományi ombudsman zentai látogatása alkalmából tartott sajtótájékoztatóról készült írásból. Pedig fontos eleme lehetne ez a nemzeti kisebbségi jogok jobb érvényesítésének!

Mi ennek az oka? Az egyik talán az, hogy „a polgári jogvédőnek mind a szerb, mind a magyar nyelvet jól kell ismernie”, azzal a megjegyzéssel, hogy nem csak „ismernie” hanem egyenrangúan használnia is kell. Ilyen kárderek pedig – az elmondottak alapján úgy tűnik – nincsenek, a hatalom pedig nem tett semmit, hogy legyenek. Vagy ha ilyenek vannak is, nem vállalják ezt a munkát. Azt is érdekes lehetne kutatni, hogy miért nem. A közigazgatási hivatal ingyenes jogsegély-szolgálata márpedig nem helyettesítheti a polgári jogvédőt! Nem igaz, hogy három év alatt nem lehetett volna magyar jogászokat kiképezni ombudsmannak!

Pavlović most azzal a lehetetlen ötlettel állt elő, hogy „Zenta, Magyarkanizsa és Ada elöljárói gondolkodjanak el egy független szerv kinevezésén, amely e három község területén végezné a helyi ombudsman tevékenységét”. Ez képtelenség! Sehol sem tudná teljes mértékben ellátni a feladatát – ha igazán akarna dolgozni! Vagy esetleg attól félnek, hogy esetleg a nemzeti kisebbségi jogok gyakorlati alkalmazását is számon kérné?

Mit tett a Vajdasági Magyar Szövetség, a Magyar Nemzeti Tanács és a helybeli magyar pártok, hogy a Tisza-menti magyar községekben is legyen polgári jogvédő?

 

 

2018. március 25.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Joghátrány lett a magyar nyelv- és írás hivatalos használata!

A Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Biztosságának nem csak Józsa László beadványával kapcsolatban kellene állást foglalnia, hanem >

Tovább

Mindenki önökre fog szavazni!

Köszönjük a gáláns segítséget, köszönjük, hogy kapzsivá válhatunk, köszönjük, hogy jól megfizetik a szavazatainkat, köszönjük, hogy >

Tovább

„Messze nem olyan még, amilyet szeretnénk…”

Szerbiának, tehát, ahhoz, hogy az EU tagja legyen, maradéktalanul teljesíteni kell a csatlakozási feltételeket, ideértve a >

Tovább

Handke Nobel-díjának margójára, avagy Milošević emlékére

De valami gyanússá vált nekem Handke kapcsán. Mert nem ő volt az első őrült, aki áhítozott >

Tovább

Csökkent a nemzeti- és etnikai alapú megkülönböztetés?

A köztársasági biztos a nemzeti valamint az etnikai származás alapján történt megkülönböztetések számának „csökkenéséből” azt a >

Tovább

A kétpólusosság átka

Igazat adok Márai Sándornak, aki szerint a magyar irodalom nagyobb volt, mint a magyar politika, de >

Tovább

Változik a viszonyulás?

Fontos, hogy az anyaországban – legalább most – átfogó és tárgyilagos felmérés készüljön a délvidéki rehabilitálások >

Tovább

Cipelni a hazátlanság gyökereit

A Temetetlen múltunk esszenciális, sokat boncolgatott kérdése az is, hogy hogyan írjunk a magyar nemzeti kisebbségről. >

Tovább

„Ma Szerbiában előnyt jelent magyarnak lenni”?

Pásztor István a Fidesz tisztújító kongresszusán azt mondta, amit Orbán Viktor hallani szeretett volna. Beszéde nagy >

Tovább

A politikamentesítés „eredménye”

Általában jellemző, hogy magyar tisztségviselők az utóbbi időben túlságosan is elfoglaltak a szlovákiai, az erdélyi és >

Tovább

Greta Thunberg szelleme kísért a Vajdaságban

Van itt minden: rettegés az afrikaiaktól, ökobolsevik politikai szélhámosozás, Nobel-békedíjasozás (áthallással, hogy ugye mindig zsidók kapják, >

Tovább

Bűn és bűnhődés ₋ a Trócsányi-ügy

De miért tette ki e kálváriának egyik leghűségesebb emberét a magyar miniszterelnök, ha amúgy is tudta, >

Tovább