2020. február 24. hétfő
Ma szökőnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Miért „nincs polgári jogvédő”?

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A gyakorlatban a nemzeti közösségi jogok messze elmaradnak a jogszabályok által biztosított jogoktól. Mondhatni azt is, hogy köszönő viszonyban se nincsenek a jogszabályokkal... Mit tett a Vajdasági Magyar Szövetség, a Magyar Nemzeti Tanács és a helybeli magyar pártok, hogy a Tisza-menti magyar községekben is legyen polgári jogvédő? Bozóki Antal:

Március 8.

Elmérgesedő bosnyák-szerb viszonyok?

Ahmedin Škrijelj, a Szandzsáki Demokratikus Akciópárt (SDA) főtitkára sajtóértekezletet tartott a szandzsáki bosnyákok behívása, a szerb katonaság tartalékos egységeibe való beosztás átvétele és a katonai gyakorlatokon való részvétele miatt.

A főtitkár egyebek között elmondta, hogy a pártot a szülők nagyobb száma kereste meg, akiknek a fiai behívókat kaptak, hogy „védjük meg őket ettől a nyomásgyakorlástól és azokról az életveszélyektől, amelynek a szerb katonaság és a honvédelmi minisztérium teszi ki őket”.

– A bosnyákok valós és objektív félelme a szerb fegyveres erőktől abban a tényben van, hogy a bosnyákok ellen éppen ezek a fegyveres erők által elkövetett nagyszámú bűncselekmény nincsen felderítve és a felelősök mindeddig nem lettek megbüntetve. 

Ezekből az okokból kifolyólag, a bosnyákok a szerb katonaságban és más fegyveres erőkben jogosan látnak fenyegető fegyveres erőt, amely ellenséges viszonyt mutat a bosnyákok felé, a volt JSZSZK szétesésétől máig.

Követeljük, hogy a Honvédelmi Minisztérium és a szerb katonaság a szandzsáki bosnyákokat hagyja ki a katonai behívásokból – mondta Škrijelj. A bosnyákok nem fognak eleget tenni ezeknek a behívóknak, mivel nem kívánják magukat kockázatoknak és valós életveszélyeknek kitenni, tette hozzá.

– Az igazságügyi szervek nem szabad, hogy megbüntessék a bosnyákokat, akik az életükért való jogos félelem miatt nem tesznek eleget a behívóknak, mivel mind a mai napig nem indítottak eljárást egyetlen bűnöző ellen sem, aki állami szolgálatban karriert épített a szandzsáki bosnyákok gyilkolása, letartóztatása és kínzása által. Azoknak a bosnyákoknak az erőszakos elvitelét és megbüntetését pedig, akik nem tesznek eleget a behívóknak, szervezett állami erőszaknak fogjuk tekinteni, a bosnyákok megfélemlítése céljából – hangoztatta Ahmedin.

A SZDA főtitkára elmondta azt is, hogy ez által értesítették a szerb köztársasági elnököt, a kormányfőt és a védelmi minisztert is. Végezetül felszólította az Európai Uniót, hogy „sürgősen szervezze meg és közvetítsen a szerb hatalmi szervek és a szandzsáki bosnyákok legitim képviselői közötti párbeszédben”.

Március 13.

Miért „nincs polgári jogvédő”?

Óbecsén a községi büdzsébe évről évre betervezik a polgári jogvédő költségét (1,9 millió dinárt), de 2014 novembere óta nincs polgári jogvédő.

– Az óbecsei önkormányzat polgári jogvédőről szóló határozata szerint az ombudsman a polgárok sérelmére elkövetett törvénytelenségekre és szabálytalanságokra hívja fel a figyelmet, és ezekre figyelmezteti a közigazgatási hivatalt, valamint a közszolgálatokat és intézményeket, a polgári jogvédő tehát a hatalom feletti kontroll eszköze, ezért is választják a végrehajtó hatalom mandátumánál hosszabb időre. Bár Óbecse az elsők között alkalmazott ombudsmant az országban, Deli Csaba nyugdíjba vonulása óta a községben nincs kinek és mire kifizetni a tervezett bér- és egyéb költségeket a közigazgatási adminisztráció, valamint a közintézmények és a közvállalatok jogszerű tevékenységének az ellenőrzéséért. Dragan Tošić polgármester szerint ennek oka az, hogy számos egyéb feltétel mellett Óbecsén a polgári jogvédőnek mind a szerb, mind a magyar nyelvet jól kell ismernie – tudjuk meg az idézett írásból.

2017. április 20-ától 23-ig megfigyelő látogatást tett Óbecsén, Zentán és Szabadkán a Morvai Krisztina EP képviselő által vezetett nemzeti jogvédő (Nemzeti Jogvédő Szolgálat – NJSZ) delegáció.

A látogatás apropója az volt, hogy az Európai Parlamentben megvitatásra került David McAllister német EP-képviselő/jelentéstevő nevéhez fűződő 2016-os szerbiai országjelentés, az Európai parlament állásfoglalására irányuló indítvánnyal együtt.

A küldöttség tagjai a helyszínen kívántak tájékozódni, hogyan valósulnak meg a magyar közösség – a nemzetközi normák és a belső jogszabályok által biztosított – jogai, legfőképpen az anyanyelv-használat területén.

A négynapos monitoring alatt, amelyen én is részt vehettem, azt lehetett megállapítani, hogy magyar közösség helyzete/állapota és jogainak megvalósulása talán még rosszabb, mint ahogy azt A délvidéki/vajdasági magyarok helyzete és jogai című 2017. április elején megjelent (árnyék)jelentésben megírtam. 

A nyelvhasználat területén – a magyar nyelv hivatalos használatát előíró jogszabályok ellenére – a közhivatalokban és a bíróságon alig található magyar nyelvű tájékoztató jellegű és egyéb felirat vagy nyomtatvány. Magyar nyelvű formanyomtatványt, űrlapot szinte sehol nem tudtak mutatni, miközben Óbecsén a magyarok 45, Zentán pedig a lakosság 78 százalékét képezik. Vagyis jóval meghaladják az egyenrangú nyelvhasználat biztosításhoz szükséges 15 százalékot.

Az óbecsei bíróságon például a magyar bíró neve csak szerb nyelven és cirill betűvel volt feltüntetve. Az eljárások általában szerb nyelven, vagy fordító segítségével történnek. A Szabálysértési Bíróságon is ritka a magyar nyelven lefolytatott eljárás, az is csak első fokon. (A Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Bizottságának elnöke pedig éppen ebben a városban él.)

Magyar nemzetiségű alkalmazottak akadnak ugyan a hivatalokban és az igazságügyben, vezető beosztásban is, de a részarányos foglalkoztatás biztosítása továbbra is elméleti kategóriát képez. Az utánpótlás se nincsen biztosítva. Zentán a magyarul egyébként beszélő rendőrségi alkalmazott – a küldöttséggel való találkozó alkalmával – gyorsan szerb nyelvre fordította a szót, mondván, hogy „így pontosabban tudja kifejezni magát”.

Az lakosok nem ismerik a jogaikat és nem is kérik azok gyakorlati alkalmazását. Ügyintézéskor – Óbecsén és Zentán egyaránt –, aki nem beszéli megfelelő szinten a szerb nyelvet, az magával viszi a férjét, vagy a felségét, hogy segítsen a szerb nyelvű és cirill betűs nyomtatványok, űrlapok kitöltésben.

A köztársasági szintű hivatalokban, mint például a kataszter, a magyar nyelv használata egyáltalán nincsen biztosítva. Se szóban, se írásban. Ezt – jogellenesen – azzal magyarázzák, hogy „a székhelyük Belgrádban van és rájuk a helyi jogszabályok nem vonatkoznak”.

A küldöttség tagjai megismerkedhettek a magyarság nagyméretű és fokozódó fogyásával, a tömeges elvándorlás problémájával, a munkanélküliség növekedésével és a szegénység fokozódásával is. (Zentán csak a cukorgyár leállítása miatt – a helybeliek elmondása szerint – mintegy kétezer lakos távozott külföldre.)

Röviden: A gyakorlatban a nemzeti közösségi jogok messze elmaradnak a jogszabályok által biztosított jogoktól. Mondhatni azt is, hogy köszönő viszonyban se nincsenek a jogszabályokkal.

Az ombudsmannak, tehát, a Tisza-menti magyar községekben (is) lenne dolga, de nem csak a „munkára való és a munkaviszonyból eredő jogok sérülése miatt” – ahogyan Deli Csaba volt óbecsei jogvédő nyilatkozta, hanem a nemzeti kisebbségi jogok sérülése miatt is. Csak éppen ombudsman nincsen.  És senki semmit nem tesz annak érdekében, hogy legyen!

Ombudsman nem csak Óbecsén nincsen, de Zentán (ahol hasonló a helyzet, mint Óbecsén), Magyarkanizsán és Adán sem. Ezt tudtuk meg a dr. Zoran Pavlović tartományi ombudsman zentai látogatása alkalmából tartott sajtótájékoztatóról készült írásból. Pedig fontos eleme lehetne ez a nemzeti kisebbségi jogok jobb érvényesítésének!

Mi ennek az oka? Az egyik talán az, hogy „a polgári jogvédőnek mind a szerb, mind a magyar nyelvet jól kell ismernie”, azzal a megjegyzéssel, hogy nem csak „ismernie” hanem egyenrangúan használnia is kell. Ilyen kárderek pedig – az elmondottak alapján úgy tűnik – nincsenek, a hatalom pedig nem tett semmit, hogy legyenek. Vagy ha ilyenek vannak is, nem vállalják ezt a munkát. Azt is érdekes lehetne kutatni, hogy miért nem. A közigazgatási hivatal ingyenes jogsegély-szolgálata márpedig nem helyettesítheti a polgári jogvédőt! Nem igaz, hogy három év alatt nem lehetett volna magyar jogászokat kiképezni ombudsmannak!

Pavlović most azzal a lehetetlen ötlettel állt elő, hogy „Zenta, Magyarkanizsa és Ada elöljárói gondolkodjanak el egy független szerv kinevezésén, amely e három község területén végezné a helyi ombudsman tevékenységét”. Ez képtelenség! Sehol sem tudná teljes mértékben ellátni a feladatát – ha igazán akarna dolgozni! Vagy esetleg attól félnek, hogy esetleg a nemzeti kisebbségi jogok gyakorlati alkalmazását is számon kérné?

Mit tett a Vajdasági Magyar Szövetség, a Magyar Nemzeti Tanács és a helybeli magyar pártok, hogy a Tisza-menti magyar községekben is legyen polgári jogvédő?

 

 

2018. március 25.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Mikor alapoztuk meg az autokrata rendszert?

Bence Erika egyetemi tanárnő egy kritikája miatt az MNT lapjaiban fekete listára került. ám hallgatnak az >

Tovább

Közös pontok

Boldogok azok a kortársaim, akik karriervágyból megtagadták vagy pedig úgy emlékeznek rá, mint arra a bohó >

Tovább

A szocializmus a bécsi Mariahilferstrassen bukott meg

Neki van igaza, nem azoknak, akik 1989-ról úgy beszélnek, mint a csodás évekről. Magyarország ölébe hullott >

Tovább

A hazaszeretet őrjöngéssé fajult…

Miközben a vajdasági politikai és értelmiségi elit úgy véli, hogy a vajdasági magyar kisebbség helyzete kiváló, >

Tovább

Csonka többpártrendszer – csonka demokrácia

A közösségi kérdések drámaiak, a válaszok elmaradnak. Rákényszerítenek-e bennünket a választások az átfogó kisebbségi közéleti reformra? >

Tovább

Homály

Ha az Orbán-ellenes tábor nagy része most nem áll ki a cigányok védelmében, akkor az ország >

Tovább

A „támogatás” ára

Nem az a gond, hogy a két magyar nyelven tájékoztató kft. támogatásban részesül, hanem az, hogy >

Tovább

Korom gályájának rabja

De felesleges visszasírni azokat a korokat, lássuk be, hogy a modern korban a művész a porondra >

Tovább

Magyar árkok

„Egyre kevesebb vigasza van az ország egyik, politikailag elárvult felének”, írta Károlyi Csaba a Parti Nagy >

Tovább

Öt hónapja várunk a pénzünkre!

Több vajdasági magyar földműves gazda vár már hónapok óta arra a pénzre, amit a Seb-Agrar zentai-pacséri >

Tovább

Mit és kit lehet tanítani?

Kezdő tanárként a legnagyobb sokk, ami ért, az volt, amikor egyik középiskolás diák a háziolvasmány, a >

Tovább

„A helyzet egyre feszültebb”

Mások a hatalomnak a migránsok iránti viszonyulásokban a szándékosságot sem tartják elképzelhetetlennek. Olyan vélemények is vannak, >

Tovább