Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
„Szerbiában jobban bánnak a magyar kisebbséggel”…
Bozóki Antal
Hogyan lehetséges az, hogy Hajnal a délvidéki magyarokat érintő fontos kérdésben, mint például a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére vonatkozó cselekvési terv, a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása, vagy Szerbiának a kisebbségi nyelvhasználatról szóló jelentése stb. rendre megkerüli a testületet? Bozóki Antal:
Február 28.
Nyilvánosság nélkül a nyelvhasználatról?
Dr. Melanie Wagner vezetésével Zomborban járt az Európa Tanács (ET) küldöttsége, hogy „a kisebbségi nyelvhasználatról érdeklődjön, különös tekintettel a közigazgatásban, az iskolákban, a közvállalatokban és a közintézményekben”.
A látogatás apropója az volt, hogy Szerbia megtette negyedik jelentését az Európa Tanácsnak a Regionális és kisebbségi nyelvek európai kartája tiszteletben tartásáról, amellyel kapcsolatban az ország számos kötelezettséget is vállalt.
Az ET képviselői találkoztak a bunyevác, a magyar, a német és a horvát nemzeti tanács képviselőivel, akik „vajdasági szinten ismertették a nyelvhasználat, az oktatás és a tájékoztatás jelenlegi állapotát”.
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) képviseletében Hajnal Jenő, a tanács elnöke, Szlákó József, a testület zombori tagja és Lulić Emil, a tanács munkatársa „tájékoztatta a vendégeket az érintett témáknak a vajdasági magyarságra kivetülő problémáiról, a privatizáció sajnálatos következményeiről a tájékoztatásban”.
Az MNT-t képviselők „egyebek között fölvetették, hogy nagyon kevés a hivatalos fordító, és nem hagyták szó nélkül a sajnálatos zombori eseményt, amikor a magyar könyvtárosok munka nélkül maradtak a létszámleépítést előirányzó városi rendelet miatt”.
– Az találkozóra a sajtó nem kapott meghívást, de Szlákó elmondása szerint az MNT képviselői nyíltan beszéltek a Karta tiszteletben tartásában fölmerülő problémákról” – olvasható az idézett írásban.
A Regionális és kisebbségi nyelvek európai kartájának 15. cikke alapján az aláíró államok kötelezettsége, hogy időszakonként jelentést nyújtsanak be az ET főtitkárának, a Kartának „megfelelően követett nyelvhasználati politikájukról” és a „rendelkezések végrehajtására tett intézkedésekről”. A jelentéseket szakértői bizottság vizsgálja meg.
Az MNT küldöttségének részvételével kapcsolatban nem tudni, hogy erre a fontos találkozóra készült-e írásos elemzés/felmérés a három említett témakörben, amit az MNT-nek is meg kellett volna vitatni, vagy a részvevők csak a saját álláspontjaikat/nézeteiket ismertették, úgymond improvizáltak?
Hajnal Jenőnek most az lenne a kötelessége, hogy az MNT első következő ülésén írásban számoljon be a Zomborban elhangzottakról és kérje ahhoz a testület jóváhagyását. Nem mindegy ugyanis, hogy az ET – a küldöttség jelentése nyomán is – milyen „javaslatokat fogalmaz meg a kisebbségi nyelvek szerbiai népszerűsítése javítására”. (Itt jegyzem meg, hogy a Karta nem „a kisebbségi nyelvek népszerűsítésének javításáról” szól, hanem a „nyelveknek, mint a kulturális gazdaság kifejezésének az elismerését” alapította meg.)
Mit mondott Hajnal Jenő Zomborban és az MNT mit tett/tesz „a Karta tiszteletben tartásában felmerülő problémák” rendezése érdekében? Miért nem tárgyalt erről az MNT?
Hogyan lehetséges az, hogy Hajnal a délvidéki magyarokat érintő fontos kérdésben, mint például a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére vonatkozó cselekvési terv, a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása, vagy Szerbiának a kisebbségi nyelvhasználatról szóló jelentése stb. rendre megkerüli a testületet?
Az Kartát aláíró országokban „jogszerűen létesült testületek vagy egyesületek felhívhatják a szakértői bizottság figyelmét az aláíró fél vállalt kötelezettségeit illető kérdésekre” (16. cikk). Megtették-e ezt az MNT képviselői?
Miért nem lehet a nyelvhasználat, az oktatás és a tájékoztatás problémáiról nyilvánosan – a sajtó képviselői előtt is – beszélni, amikor ezek a nemzeti azonosság fontos megnyilvánulásai?
Most kíváncsin várjuk az ET-nek a jelentésről szóló vizsgálatát. Ebből megtudjuk, hogyan képviselték Hajnal és társai a délvidéki/vajdasági magyarok érdekeit.
2018. március 1.
„Szerbiában jobban bánnak a magyar kisebbséggel”…
A fideszes Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter a Külügyi és Külgazdasági Intézet és a Konrad-Adenauer-Stiftung budapesti irodája által szervezett konferencián a Nyugat-Balkán (ezen belül pedig Szerbia) uniós csatlakozásának gazdasági vetületeiről beszélt.
– A miniszter által elmondottak ismét bebizonyították, hogy a Fidesz-kormány politikájában nyoma sincs a (még meglévő) külhoni magyarság politikai, nemzeti, de gazdasági érdekeinek nyomon követéséről, felkarolásáról sem – írja a DélHír portál.
Nincsen Szijjártó szavaiban semmi meglepő. Sok mindet lehet mondani róla, csak azt nem, hogy nem következetes. Amióta a miniszteri pozícióba került – ismereteim szerint – egyetlen alkalommal nem foglalkozott komolyan a délvidéki/vajdasági magyarok sorsával/megoldatlan problémáival. Azzal, hogy helyzetünk javítását bármivel is elősegítette volna.
Szijjártót „sokkolta, amikor elolvasta az Európai Bizottság beszámolóját, amely 2025-re jelezte reálisnak a csatlakozási folyamatban legjobban álló két állam, Montenegró és Szerbia tagfelvételét”. Visszautasította, hogy az uniós országok bírálják Szerbiát kisebbségi politikája miatta, mondván, hogy „Szerbiában jobban bánnak a magyar kisebbséggel, mint a szomszédos uniós tagállamokban”. Ez arra utal, hogy Szijjártó nem tesz különbséget a különbséget a „bánásmód” és a jogok alkalmazása/érvényesítése között.
A magyar minisztert úgy látszik nem érdekli, hogy Szerbia mit tesz a csatlakozás érdekében, hogy teljesíti-e a tagfelvételi követelményeket, hanem csak az, hogy mielőbb felvegyék az Unióba. Azt viszont teljesen szem elől téveszti, hogy a felvétel után az Uniót a nemzeti kisebbségi kérdések és az itteni magyarok sorsa már nem érdeklik.
Csak az április 8-án megtartásra kerülő országgyűlési választásoktól remélhetünk változást…
Március 3.
Milyen az anyanyelvű tájékoztatás Temerinben?
A polgárok csoportja részéről alakított temerini Promóciós és Fejlesztési Központ (CEPRO) a Szerbiai Független Újságírók Egyesületének és más nemkormányzati szervezeteknek a közreműködésével az elmúlt év végén név nélküli (anonim) felmérést készített a polgárok tájékozottságáról a községben. A felmérésben 354-en vettek részt, fele-fele arányban internetes és közvetlen megkérdezés formájában – tudjuk meg az erről szóló írásból.
Az eredmények azt mutatják, hogy a megkérdezettek 72 százaléka kíséri figyelemmel a községben zajló eseményeket, 26 százaléka csak időnként, 2 százaléka nem. Mivel több médiumot is meg lehetett jelölni, a megkérdezettek legtöbbje, 83 százaléka az internetről tájékozódik, 42,3 százaléka újságokból, 6,3 százaléka a hirdetőtáblákról, 4,5 százaléka a rádióból és a tévéből, 2 százalékuk pedig sehonnan sem.
– A megkérdezettek 44 százaléka gondolja, hogy a hatalmon levők korlátozzák a bíráló írások megjelentetését a helyi médiában, 31 százaléka szerint csak részben, 22 százaléka nem tudja, és csak 3 százalék véli úgy, hogy nincs korlátozás. Arra a kérdésre viszont, hogy mit hiányolnak a helyi médiából, a válaszadók 37 százaléka azt felelte, hogy mindent megtalál, ami érdekli, 34 százalék nem tudott mit mondani, 29 százalék pedig mintegy száz különböző témát sorolt fel – közli az idézett írás.
Az adatokból nem lehet megállapítani, hogy a felmérésben milyen számban/arányban vettek részt, vagy egyáltalán vettek-e részt magyar nemzetiségű polgárok. A cikkíró szerint is „kérdéses, hogy a megkérdezettek mennyiben tükrözik a község nemzeti összetételét. Ezért az eredményt mindenképpen fenntartással kell fogadni.”
A felmérésből az sem látszik, hogy a temerini polgárok milyen nyelven tájékozódnak? Tájékozódnak-e az anyanyelvükön, milyen véleménnyel vannak a magyar nyelvű nyomtatott és elektromos sajtóról? Ilyen szempontból a felmérés adós maradt. Ezt a mulasztást a jövőben mindenképpen pótolni kell(ene).
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >
SZEREPZAVARBAN
Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >
Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat
Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >
A VMSZ-ES PROPAGANDA TÁMOGATÁSA KÖZPÉNZBŐL
A VMSZ és az MNT vezetői a médiába visszahozták a szocialista időkből ismert demagóg beszédet, a >
Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni
Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >