2019. március 20. Szerda
Ma Klaudia, Alexandra névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Csatlakozna, de nem halad!

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Csak abban reménykedhetünk, hogy az idén esedékes nemzeti tanácsi választásokon egy sokkal agilisebb elnök kerül a testület élére, aki eredményesen tudja képviselni közösségünk érdekeit. Ha ismét a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) adja a tanács többségét és az elnököt, akkor az a kevés remény is, ami még van, elveszni látszik. Bozóki Antal:

Március 1.

Feltétel: a határkérdés rendezése (is)

Terjedelmes interjút közölt Tomislav Žigmanovval, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének (DSHV) elnökével a Danas c. belgrádi napilap.

  Aleksandar Vučić szerb elnök Belgrádban, február 20-án fogadta, a horvát nemzeti kisebbség képviselőt. A küldöttséget Žigmanov vezette.  A lap újságírójának kérdésére, hogy „az Ön számára mi volt a legfontosabb azok közül a kérdések közül, amelyekről Vučićtyal tárgyaltak, Žigmanov” az alábbi választ adta:

–   A legfontosabb a horvát közösség képviselőinek bekapcsolása a döntéshozatali folyamatba, a két állam közötti egyezmény 9. szakaszával összhangban, a szerbek védelméről Horvátországban és fordítva, amelyben kimondottan az áll, hogy az államok kötelesek bekapcsolni a nemzeti kisebbségeket a döntéshozatali folyamatokba minden, helyi, tartományi és köztársasági szinten, a törvényhozási és a végrehajtó hatalomban. Ez demokratikus elv.”

A kérdésre, „gondolja-e, hogy az aktuális szerb hatalomnak van politikai akarata ennek a megoldásnak az alkalmazására”, Žigmanov így válaszolt:

– Az egyezmény 2005. évi alkalmazásától kezdve nem volt politikai akarat. Úgy gondoljuk, meg kell oldani, hogy a kétoldalú szerződéseket alkalmazni kell. A kisebbségek politikai részvétele a döntéshozatalban az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalások 23. fejezetében is benne van. Ez feltételezi az össze jogi dokumentum szigorú alkalmazását.”

Žigmanov kiállt a horvát nemzeti kisebbség jogainak érvényesítése és a vonatkozó kétoldalú egyezmény alkalmazása érdekében. A pacta sunt servanda, vagyis a megállapodások teljesítésének kötelessége egyébként is a nemzetközi jog elve.

A magyar állami tisztviselők, miközben „a délvidéki/vajdasági magyarság eltűnik”, huzamosabb ideje nem szorgalmazták a közösséget hátrányosan érintő egyetlen kérdés megoldását sem a szerb vezetőknél. Csak azt szajkózzák, hogy „Magyarország a leghatározottabban támogatja Szerbia EU-csatlakozását”.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki Szófiában részt vesz az európai uniós külügyminiszterek kétnapos informális találkozóján. A találkozóról beszámolva (február 17-én) az MTI-nek elmondta: „Magyarország azért támogatja Szerbia EU-csatlakozását, mert ez jó lenne a vajdasági magyaroknak, továbbá biztonsági szempontból kifejezetten fontos Magyarországnak a Nyugat-Balkán stabilitása, és ennek Szerbia egyértelműen az egyik pillére.”

A Külügyi és Külgazdasági Intézet és a Konrad-Adenauer-Stiftung budapesti irodája által szervezett március l-jei konferencián Szijjártó visszautasította, hogy uniós országok bírálják Szerbiát kisebbségi politikája miatt, hangoztatva, hogy „Szerbiában jobban bánnak a magyar kisebbséggel, mint a szomszédos uniós tagállamok”.

Amíg az anyaország viszonyulása vagy a politikusai nem változnak meg, sajnos helyzetünk semmilyen jobbulását nem várhatjuk Szerbia uniós csatlakozási folyamatától. A Vajdaság Magyar Szövetség nevű magyar-szerb vegyes párt ehhez csak asszisztál.

Március 1.

„Előbb a joguralom, majd az új fejezetek”

– Amennyiben az Európai Bizottság Szerbiának az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló jelentése, melynek közzététele áprilisban várható, negatív hangvételű lesz a 23. és a 24. csatalakozási fejezetekben, amelyek a joguralomra és a koszovói kérdésre vonatkoznak, Szerbia legjobb esetben csak júniusban vagy júliusban nyithat meg egy új fejezetet az EU-csatlakozási tárgyalásokban – tudta meg a Danas c. belgrádi napilap nem hivatalos brüsszeli diplomáciai körökben.

„A 23-as, 24-es és a 35-ös az ún. blokkoló fejezetek és csak egy új fejezet tavaszi, vagy nyári megnyitása szimbolikus gesztus és világos jelzés lenne, hogy Belgrádnak a gyakorlatban sokkal többet kell tennie, különösen, amikor a joguralomról van szó, ha 2023-ig valóban minden fejezet lezárása törekszik, ami Szerbia 2025-ig való csatlakozásának az előfeltétele lenne” – mutattak rá a napilap beszélő partnerei.

Az EU kifogásai a joguralommal kapcsolatban egyebek között „az alkotmánymódosítás késésére és a 23. fejezettel kapcsolatos (a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítéséről szóló – B.A) Cselekvési terv elégtelen teljesítésére vonatkoznak”. Egyebek között úgy értékelték, hogy Szerbia késik „az esetek hatékony, átlátható és kiterjedt feldolgozási rendszerének létrehozásában”, de azt is kiemelték, hogy „késik a ügyészségi stratégia elfogadása is”.

Szerbia a csatlakozási tárgyalások alatt összesen 12 fejezetet nyitott meg (a 35-ből), amelyek közül kettőt ideiglenesen lezártak. – Szerbiának biztosítania kell a független igazságszolgálást, a szólásszabadságot, valamint a nemzeti kisebbségek jogait, hogy folytassa a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet, beleértve a pénzmosást is – üzente decemberben Johannes Hahn, az Európai Unió bővítési és szomszédságpolitikai biztosa.

Óriási felelősség hárul a Magyar Nemzeti Tanácsra (MNT), de legfőképpen Hajnal Jenőre a testület elnökére, hogy a délvidéki/vajdasági magyarság kérdései elfogadható megoldásokra találjanak a csatlakozási tárgyalások alatt. Az eddigi eredmények alapján sajnos nem lehetünk túlságosan optimisták. Úgy tűnik, hogy elnök se nincsen erre kellően felkészülve. Csak abban reménykedhetünk, hogy az idén esedékes nemzeti tanácsi választásokon egy sokkal agilisebb elnök kerül a testület élére, aki eredményesen tudja képviselni közösségünk érdekeit. Ha ismét a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) adja a tanács többségét és az elnököt, akkor az a kevés remény is, ami még van, elveszni látszik.

 Március 1.

„A reformokkal foglalkozzanak, ne a dátumokkal!”

Szerbiában évek óta folyik a találgatás, újabbnál újabb dátumokat (éveket) jelölnek meg, tűznek ki az ország Európai Unióhoz való csatlakozása eléréséhez. Arról viszont sokkal kevesebbet, vagy egyáltalán semmit nem mondanak, hogy az ország mikor és hogyan teljesíti a csatlakozási feltételeket. Ehhez nem elég törvényeket hozni, reformokat bejelenteni, ha a teljesítés elmarad. Úgy látszik, ez a szempont nem tudatosodott még az ország vezetőinek a fejében sem.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke), a nyugat-balkáni államok vezetőinek szófiai találkozóján ismételten hangsúlyozta, hogy „a régió országainak még többet kell dolgozniuk a reformok végrehajtása ügyében, s kevesebbet kell foglalkozniuk a különféle dátumokkal. Juncker szerint a csatlakozás pillanata mindenképp elérkezik, amint az országok teljesítik az előfeltételeit.”

A szerb vezetők esetleg azt gondolják, hogy valamilyen (politikai) csoda folytán az országtól nem kérik számom a csatlakozási feltételek teljesítését? A politikában, tudjuk, semmi sem kizárt, lehetetlen. Reméljük, hogy az EU mégis következetes lesz.

2018. március 12.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A tisztességes demokrácia, mint alternatíva

Nálunk, magyaroknál (nem kevésbé, s nehogy kifelejtsem, székelyeknél) biza, a „nép egyszerű fia” is „bonyolult teremtés”, >

Tovább

Pásztor aggódik két mentora és maga miatt

A hivatalosan nevén Szabadkai Magyar Rádiónak (tulajdonképpen a Pannon RTV egyik „hamisítványáról” van szó) nyilatkozott a >

Tovább

A Tara-hegységről hoztak igazgatót a horgosi vízművekbe (1.)

Az, hogy mi a Tara-hegységről hozunk Kanizsára börtönviselt embert, kicsit nonszensz és túlságosan átlátszó. Groteszknek érzem >

Tovább

Kifelé!

„Orbánnak nem az számít, hogy progresszív módon értéket teremtsünk s konzervatív módon értékeket őrizzük, hanem hogy >

Tovább

Mit tett a közösségért?

Számos a magyar közösség kollektív jogait érintő cselekmény ügyében azonban nem hallatta hangját. Például november 25. >

Tovább

Csak a mindenható segíthet rajtunk!

Nem csak a szerbiai, de külföldi emberjogi szervezetek jelentései szerint is Szerbiában „az emberi jogok állapota >

Tovább

Össznépi megmozdulás Szerbiában – Vučić és Pásztor hatalmának vége?

Az elkövetkező egy hónap sorsdöntő lehet, tehát, a szerbiai állapotok további alakulásában. Ha Vućićot sikerül lemondásra >

Tovább

1989. március 15.

Az viszont a mi mai felelősségünk lesz (tehát újra az enyém is meg a tiétek), ha >

Tovább

„Menthetetlenek vagyunk…”

„A kisebbségi létben a nehezen megteremtett érték megvonása és ellenállás nélküli eltiprása önfeladást jelent. A sors >

Tovább

A szabad magyar sajtó napjára

Bodzsoni István kezében összpontosul a szabadkai magyar sajtó feletti hatalom. Alighanem Bodzsoni lesz a vajdasági magyar >

Tovább

Elitellenes elitek

Miközben arról folyik most – Manfred Weber, minden bizonnyal következő EB-elnök, főszereplésével – álvita, hogy rúgja-e >

Tovább

Házhoz menni a pofonért – Weber Budapesten

„Manfred Weber budapesti útjának csak egyetlen üzenete van, s csak egyetlen oka lehet. Az üzenet az, >

Tovább