Ma Dömötör, Armand, örs névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Naplójegyzetek - Fragmentumok
Végel László
Aki nem látta a várost, az országot sírni, az még a titóista rendszert sem tudja ledorongolni. Ők ma sem értik, hogy akkor azon a májusi napon miért sírtak az emberek. A polgárok bölcsebbek voltak a titóistáknál is meg a későbbiek során nagyhangú antititóistáknál is. Ezek a végkövetkeztetések jutnak eszembe a gyermek Nádas Péter sírása kapcsán. Végel László:
2017. január 15., hétfő
Éjszaka folytatom Nádas Péter memoárjának olvasását. Sztálin meghalt, a gyermek Nádas megsiratta a diktátor halálát. „Sztálin nem lehet halott, értsd, az univerzum nem sérülhet.” Anyja megütközve figyelte sírását. Ezek a sorok nagyon sokat segítenek nekem, hogy megértsem az akkori Magyarországot, sokkal jobban, mint az „átkost” kiátkozó tucatirodalom. Eszembe jut 1980 május 5-e. Kora reggel kiléptem az utcára, és láttam, hogy a városom lakói, sötét öltönybe siratják Josip Broz Titót. Nem mentem vissza a lakásba, hogy a farmernadrágomat és a kockás ingemet lecseréljem, annyira nem voltam poltron, de nem mentem be a munkahelyemre kockás ingben, annyira nem voltam hős sem, hanem céltalanul kóboroltam a városban, és végül betértem egy kávézóba. Csatangolás közben meggyőződtem arról is, hogy polgártársaim gyásza őszinte, annyira őszinte, hogy azokban az órákban nem is értettem a mélységét, s valójában csak a kilencvenes években fogtam fel, hogy miről volt szó. Aki nem látta a várost, az országot sírni, az még a titóista rendszert sem tudja ledorongolni. Ők ma sem értik, hogy akkor azon a májusi napon miért sírtak az emberek. A polgárok bölcsebbek voltak a titóistáknál is meg a későbbiek során nagyhangú antititóistáknál is. Ezek a végkövetkeztetések jutnak eszembe a gyermek Nádas Péter sírása kapcsán.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Restitúció: „az adatok tényleg lesújtóak”
A délvidéki magyarok hogyan is jártak, kerültek ki ebből a folyamatból? Kárpótolva lettek-e vagy sem? Voltak-e >
Elvesztettem egy országot, de maradt egy város
Szóba került a kisebbségi állapot is. Emiatt nem siránkozok, elfogadtam, vállalom, ezzel élek és nem azonosulok >
Akinek Gorbacsov volt a riportere
Zolcer Jánossal valamikor a kilencvenes évek elején ismerkedtem meg Münchenben, amikor egy ideig ott éltünk Évával >
Minden befejezetlen, még a rendszerváltás is
Az ellenzéki pártok nem alkalmazkodnak az új helyzethez, nehezen veszik tudomásul, hogy többé nem Milošević izolációs >
Száz napos türelmi idő
Az új vezetőség egyik első intézkedése éppen az MNT-ből való kivonulás lehetne, ami új helyzetet teremtene >
A doktori diplomák feketepiaci ára zuhan, az arany ára emelkedik
Minden relatív lett. A hazugság meggyőzőbb, mint az igazság, minden eladó és minden megvásárolható. A doktori >
Orbán Viktor! Hátrább az agarakkal!
Ha pedig a rezsim mégis elfojtja ezt a méreteiben aprócska, politikailag gyönge, ám szeretetre méltó, szép, >
A kapitalizmus veszélyes bohóca
Természetesen Trump nem Lindbergh, de félő, hogy győzelme esetén nemcsak Amerikában, hanem az egész Európában is >
Egy kurta után most egy hosszabb közleménnyel rukkolt elő a Magyar Mozgalom
Öt küzdelmes év után őrségváltásra került sor a szervezet élén. Az eddigi elnökségből ketten, Garai Zsolt >
Baloldal és gyermekbalett
„Miközben mi itt családi ünnepet rendezünk republikánus gyermekbalettel, a reakció éjszakai katonai gyakorlatokat rendez gépfegyverekkel”. Nézem, >
Mi lesz a Futaki úti temetőben lévő emlékhely sorsa?
Az „1944/45-ös ártatlan áldozatok” emlékművének elkészítése is azt mutatja, hogy a VMSZ képtelen egyetlen vitás kérdést >
A demokráciába vetett hit megroggyanása
Hiányzik a mindennapi demokrácia, a republikánus tér, amelyben a polgár beleszólhat a dolgok alakulásába. Ez főleg >