Ma Janka, Zsanett, Johanna, Nándor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Végel László
Sokszor olvasok olyan a kritikát miszerint X vagy Y szerkesztő, „szaktanácsadó”, vagy igazgató felsőbb pártparancsot teljesít. Ez még az egypártrendszer szókincse. Nem hiszek ebben. A legfőbb főnököknek a legtöbbször nem kell letelefonálni, nem kell utasítani a kollaboránst, aki pontosan ismeri feladatát, s időnként csupán azzal idéz elő zavart a rendszerben, hogy túlteljesít. Végel László:
2018. január 14., vasárnap
Hideg szél, egész nap a lakásban maradok, lemondok a napi sétáról is.
Olvasom a Világló részleteket. Nádas félreérthetetlen különbséget tesz a kollaboránsok és a végrehajtók között, s nagyobb ellenszenvvel ír az előbbiekről, mint az utóbbiakról. Remekül vázolja fel a diktatúrák arcképcsarnokát. Kár, hogy nem folytatja…. Azon töprengek, hogy milyenek a végrehajtók, milyenek a kollaboránsok mostanság, amikor nem élünk diktatúrában, de még nem léptünk be a demokráciába. A diktatúrában a végrehajtók parancsot hajtanak végre, az autokrata rendszerekben viszont közönséges pártpáriák lesznek, akik alig várják a parancsokat. Ha azok elmaradnak, akkor szoronganak, mert attól tartanak, hogy mellőzik őket. Kiesnek a kegyekből. Csak alantasabb munkákra alkalmazzák őket. A saját főnökeik is bizalmas társaságban semmibe veszik őket, úgy nyilatkoznak róluk, hogy primitívek, de néha hasznosak. Az autokrata rendszerekben a kollaboránsok is átformálódnak, a bársonyos forradalmak után feltűnnek a bársonyos kollaboránsok, ők nem várnak utasításra, a pártfegyelem lazább, ügyesen kezdeményeznek, elégedettek saját teljesítményükkel. A diktatúra kollaboránsai utasításra várnak, a bársonyos autokrácia kollaboránsai pro-aktívak, szívesen vállalják a tanácsnoki funkciókat. Ők képviselik a felsőbb kasztot, ők a rendszer a hasznos hedonistái, ambivalens hívei, akiknek megadatik, hogy a független értelmiségi szerepében tetszelegjenek. Korunk kaméleonjai nagyon hasonlítanak Heinrich Böll Egy bohóc nézetei című regényének egyik hősére. A regényben Schnitzler nevű író irt egy finom hangú unalmas regényt, amelyben a szerelmesek a francia borok neveinek poézise mellett koccintgattak. A kékharisnyák bátor kiállásnak tartanák, hogy az író a francia -német ellenségeskedés idején a francia borok neveinek poézisét zengi, Micsoda bátorság, terjesztik az irodalmi szalonokban. Ezt valamelyest alátámasztja az is, hogy a Birodalmi Kamara tagjait viszont felháborította, s tíz hónapra eltiltották a szerzőt az írástól. De csak tíz hónapig! Hitler bukása után azonban Schnitzler úr azt terjesztette, hogy a nácik alatt tilos volt írnia. Azt már nem vallotta be, hogy ő beszélte rá az embereket, vonuljanak be a Hitlerjugendba, vagy legyenek a Német Leányszövetség tagjai. Remegő hangon hirdette, hogy a Führer a kezében van a megmentő eszköz. Nos, manapság ilyenek a kifinomult ízlésű kollaboránsok, szívesen írnak a francia borok csodálatos csengéséről, ám nem szívesen hallják a megjegyzéseket, miszerint az állam vagy a párt helyezi őket tekintélyes funkcióba, az apró „ellenzéki szeplő” csak növeli az árfolyamukat. Manapság a kollaboránsok képezik a pszeudodemokrácia arisztokráciáját. Sokszor olvasok olyan a kritikát miszerint X vagy Y szerkesztő, „szaktanácsadó”, vagy igazgató felsőbb pártparancsot teljesít. Ez még az egypártrendszer szókincse. Nem hiszek ebben. A legfőbb főnököknek a legtöbbször nem kell letelefonálni, nem kell utasítani a kollaboránst, aki pontosan ismeri feladatát, s időnként csupán azzal idéz elő zavart a rendszerben, hogy túlteljesít.
Következő cikk: MagyarZó Pistike messéi
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ilyen hangulatban lépkedtem az Akadémia lépcsőjén
Nyugalmas délelőtt, nem érdekelnek a hírek. Ébredezik bennem a politikai csömör. Attól tartok, hogy a jelenlegi >
Milyen országban élünk? (2.)
Azt mondják, egy ország vagy közösség (lát)képét a sajtóban közölt adatok, szakértői vélemények, a hírügynökségek és >
Mi is elpilledtünk
A bűnösökre lehet felfelé mutogatni, de sokkal nehezebb lenne arról a mélységében rejtezkedő kollektív eszmékről szólni, >
Milyen országban élünk? (1.)
Azt mondják, egy ország vagy közösség (lát)képét a sajtóban közölt adatok, szakértői vélemények, a hírügynökségek és >
Egy nagy játszma névtelen szereplői lettünk
Ez a közérzet túlvan a szokásos politikai vitákon, nem nevezhető szimpla Orbán-ellenességnek, sokkal inkább a rendszerváltási >
Hol a Lovas? Itt a Lovas!
Családi ügyek címmel közölt terjedelmes írást a Magyar Narancs legújabb számában Krusovszky Dénes a hetilap állandó >
Pásztor István: „Büszkén vagyunk őrkutyák”
A „tisztújítás” abból áll, hogy Pásztor Bálint nevű fia maradt a párt második számú alelnöke, és >
Gyenge biztosítékok – téves cím(ké)zés
Balla Lajos, a Szabad Magyar Szó (SZMSZ) oldalán szólt hozzá a blogomon közölt „utolsó (??) két >
Minden egyes fogalom bumeráng lett
Sinkó dilemmák - ma. Megbuktatható-e az autokrácia parlamentáris úton vagy pedig csak erőszakkal? Választásokkal? Forradalommal? Nem >
NEM „ŐRKUTYÁK”, HANEM TÁNYÉRNYALÓ PINCSIK
Varjú Márta főszerkesztő és Máriás Endre főszerkesztő-helyettes irányításával a Magyar Szó nem az itteni magyar közösséget, >
Talán ma sejtik, hogy rosszabbul élünk
Feltételezem, hogy egymás megismerése valójában a különbségek feltárásával is jár. Jelenleg egymás ismerete egyoldalú. Hála a >
„Az erő nem fogyott el” – csak a közösség!
– Nem a lelkek száma határozza meg a teljesítményt, hanem a lelkek nagysága – mondja a >