Ma Eufrozina, Kende névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Végel László
Sokszor olvasok olyan a kritikát miszerint X vagy Y szerkesztő, „szaktanácsadó”, vagy igazgató felsőbb pártparancsot teljesít. Ez még az egypártrendszer szókincse. Nem hiszek ebben. A legfőbb főnököknek a legtöbbször nem kell letelefonálni, nem kell utasítani a kollaboránst, aki pontosan ismeri feladatát, s időnként csupán azzal idéz elő zavart a rendszerben, hogy túlteljesít. Végel László:
2018. január 14., vasárnap
Hideg szél, egész nap a lakásban maradok, lemondok a napi sétáról is.
Olvasom a Világló részleteket. Nádas félreérthetetlen különbséget tesz a kollaboránsok és a végrehajtók között, s nagyobb ellenszenvvel ír az előbbiekről, mint az utóbbiakról. Remekül vázolja fel a diktatúrák arcképcsarnokát. Kár, hogy nem folytatja…. Azon töprengek, hogy milyenek a végrehajtók, milyenek a kollaboránsok mostanság, amikor nem élünk diktatúrában, de még nem léptünk be a demokráciába. A diktatúrában a végrehajtók parancsot hajtanak végre, az autokrata rendszerekben viszont közönséges pártpáriák lesznek, akik alig várják a parancsokat. Ha azok elmaradnak, akkor szoronganak, mert attól tartanak, hogy mellőzik őket. Kiesnek a kegyekből. Csak alantasabb munkákra alkalmazzák őket. A saját főnökeik is bizalmas társaságban semmibe veszik őket, úgy nyilatkoznak róluk, hogy primitívek, de néha hasznosak. Az autokrata rendszerekben a kollaboránsok is átformálódnak, a bársonyos forradalmak után feltűnnek a bársonyos kollaboránsok, ők nem várnak utasításra, a pártfegyelem lazább, ügyesen kezdeményeznek, elégedettek saját teljesítményükkel. A diktatúra kollaboránsai utasításra várnak, a bársonyos autokrácia kollaboránsai pro-aktívak, szívesen vállalják a tanácsnoki funkciókat. Ők képviselik a felsőbb kasztot, ők a rendszer a hasznos hedonistái, ambivalens hívei, akiknek megadatik, hogy a független értelmiségi szerepében tetszelegjenek. Korunk kaméleonjai nagyon hasonlítanak Heinrich Böll Egy bohóc nézetei című regényének egyik hősére. A regényben Schnitzler nevű író irt egy finom hangú unalmas regényt, amelyben a szerelmesek a francia borok neveinek poézise mellett koccintgattak. A kékharisnyák bátor kiállásnak tartanák, hogy az író a francia -német ellenségeskedés idején a francia borok neveinek poézisét zengi, Micsoda bátorság, terjesztik az irodalmi szalonokban. Ezt valamelyest alátámasztja az is, hogy a Birodalmi Kamara tagjait viszont felháborította, s tíz hónapra eltiltották a szerzőt az írástól. De csak tíz hónapig! Hitler bukása után azonban Schnitzler úr azt terjesztette, hogy a nácik alatt tilos volt írnia. Azt már nem vallotta be, hogy ő beszélte rá az embereket, vonuljanak be a Hitlerjugendba, vagy legyenek a Német Leányszövetség tagjai. Remegő hangon hirdette, hogy a Führer a kezében van a megmentő eszköz. Nos, manapság ilyenek a kifinomult ízlésű kollaboránsok, szívesen írnak a francia borok csodálatos csengéséről, ám nem szívesen hallják a megjegyzéseket, miszerint az állam vagy a párt helyezi őket tekintélyes funkcióba, az apró „ellenzéki szeplő” csak növeli az árfolyamukat. Manapság a kollaboránsok képezik a pszeudodemokrácia arisztokráciáját. Sokszor olvasok olyan a kritikát miszerint X vagy Y szerkesztő, „szaktanácsadó”, vagy igazgató felsőbb pártparancsot teljesít. Ez még az egypártrendszer szókincse. Nem hiszek ebben. A legfőbb főnököknek a legtöbbször nem kell letelefonálni, nem kell utasítani a kollaboránst, aki pontosan ismeri feladatát, s időnként csupán azzal idéz elő zavart a rendszerben, hogy túlteljesít.
Következő cikk: MagyarZó Pistike messéi
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A nemzetállam keblére öleli még a „tékozló fiait” is
Ezért nem nevezhető hontalannak az, aki egyik várost felcseréli egy másikkal, mert ott jobban érzi magát. >
Szerbia egyetlen csatlakozási fejezetet sem nyitott az idén
A dokumentum hangoztatja, hogy „a nemzeti kisebbségek védelmét Vajdaság AT-on kívül fejleszteni kell”. Mintha a Vajdaságban >
Azt hallom, csoda történt Washingtonban
Ez történik most is, és így marad időtlen-időkig, ha időközben nem tör ki egy regionális háború. >
Osztozkodás a lőporos hordón
A Nyugat-Balkán – leánykori nevén Jugoszlávia plusz Albánia – befolyásolásáért többen vetekednek: az EU, az USA, >
Botrány Újvidéken
Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >
Menekülés a magányból a forradalomba
A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >
Javasasszonyok és politológusok
A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >
Kettős nyomás alatt
Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >
Örömünnep Szerbiában
Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >
Konformizmus-vita
Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >
Örök hála Bosnyák Istvánnak
Magától értetődő volt minden egyes mondata. Most azonban arra gondolok, hogy a lehetetlenre vállalkozott. Csak abban >
Szaxofon
A szomszéd, a gimnázium igazgatója, Uroš bácsi szóvá is tette édesapámnak, hogy „eladtuk a kutyánkat, hogy >