2019. december 7. szombat
Ma Ambrus, Ambrózia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

„Az ellenőrzés már túllép minden határt”!

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Fontos viszont az MNT elnöke nyilatkozatának az a része, miszerint a nemzeti tanácsokról szóló módosítási törvényben a kisebbségi önkormányzatoknak „az illetékes kormányhivatalok általi ellenőrzése már túllép minden határt”. Kérdés viszont, hogy ezt elmondta-e az ülésen, és hogy erről hogyan vélekedik majd az elnök úr és a testület, amikor a módosítási javaslat a törvényhozási eljárásba kerül? Bozóki Antal:

 

Február 13.

„190 ajánlás” az ENSZ-től!

A szerb parlament Emberi jogi, Nemzeti Kisebbségügyi és Nemi Egyenrangúsági Bizottsága az Egyesült Nemzetek Szervezetének január 24-én Genfben bemutatott időszaki jelentésről tárgyalt.

Suzana Paunović, a szerb kormány emberi jogi és nemzeti kisebbjogi hivatal igazgatója beszámolt, hogy „Szerbia az ENSZ Emberi Jogi Tanácsától 190 ajánlást kapott az emberi jogok fejlesztése érdekében, amelyek közül 74-et azonnal elfogadott, míg a fennmaradt 116-ról később tárgyalnak”. Kiemelte, hogy Szerbia „június 30-ih kapott határidőt, hogy az ajánlásokról nyilatkozzon ”.

A kérdésre, hogy „a jelentés nemzeti kisebbségekre vonatkozó részének bemutatásakor voltak-e konkrét megjegyzések, sugallatok, vagy elismerések”, Paunović hangsúlyozta, hogy „a Tanácsnak bemutatták a külön cselekvési tervet a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére, amit Szerbia az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások 23. fejezetének keretében fogadott el”.

– A cselekvési terv intézkedéseinek megvalósítására több mint 80 megbízottunk van, akik háromhavonként jelentést tesznek. Öt nemzeti tanács azonban a kezdetektől fogva nem küldi a jelentéseit. Ez alkalommal a fókuszba a tájékoztatás és az oktatás területe került. Az államok (vélhetően a Tanács tagállamai – B. A.) úgy vélik, hogy a nemzeti kisebbségeknek kiegészítő lehetőséget kell biztosítani, hogy a saját nyelvükön képezzék magukat, és egy nagy kérdéscsoport a roma kisebbségre vonatkozott – válaszolta Paunović.

Az idézett tudósításokból nem kaptunk tájékoztatást, hogy valójában mit is tartalmaz Szerbia jelentése, és hogy kik is készítették el azt? Ennek alapján felvetődik a kérdés is, mennyire valós, a tényleges helyzetet fejezi-e ki? Van-e a jelentésről tudomása a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT)?

Arról sem kaptunk tájékoztatást, hogy a szerb beszámolóval kapcsolatban mire vonatkozott az ENSZ Tanácsának a 116 ajánlása? És választ sem Paunovićtól arra, hogy a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó résszel kapcsolatban mi is hangzott el Genfben?

A bizottsági ülésen jelen volt Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke, köztársasági képviselő is. A tudósításokból azonban nem látszik, hogy mondott is volna valamit.

Kovács február 22-én – egyébként helyesen – fontosnak tartotta „ismét felhívni a figyelmet az ukrán oktatási törvény visszásságaira” és kiállni a kárpátaljai magyarság anya nyelvhasználati jogaiért.

Képviselőként ugyancsak kötelessége lenne tájékoztatni a közvéleményt arról is, hogyan vélekedik, és milyen észrevételei vannak a világszervezet Emberi Jogi Tanácsának az emberi és nemzeti kisebbségi jogok állásáról Szerbiában? Ez nem fontos? Vagy jobb ha nem tudjuk?

Február 14.

„Az ellenőrzés már túllép minden határt”!

Ana Brnabić kormányfő elnökletével Belgrádban ülésezett a kisebbségi nemzeti tanácsok munkáját koordináló országos testület.

Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Magyar Szónak kifejtette: „Elsősorban a nemzeti tanácsokra és az általuk alapított, társalapított és működtetett intézményhálózatra fókuszáltak az ülésen”.

– Ezeknek az intézményeknek a státusa és jövője nagymértékben függ az elfogadásra váró kisebbségi kerettörvénytől és a nemzeti tanácsokról szóló törvénytől. A mai megbeszélés egyik legnagyobb hozadéka az volt, hogy a kisebbségi akcióterv módosítására nyílik lehetőség. Ennek akkor lenne igazán eredménye, ha a kisebbségi kultúrára és tájékoztatásra vonatkozó tevékenységek bővülhetnének, mert a legnagyobb hiányosságokat épp ezen a két területen látjuk – húzta alá Hajnal.

– Reiner Hoffmann német professzor, megbízott független szakértő jelentése képezte a beszélgetés másik tárgyát. A jelentés szintén megállapította, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény tervezetében a legnagyobb hiányosság a kultúra és a tájékoztatás területén tapasztalható: ezen a két területen ugyanis kézzelfogható módon érhető tetten a szerzett kisebbségi jogoknak a csökkenése – nyilatkozata Hajnal.

A nemzeti tanácsoknak, mint önálló kisebbségi önkormányzatoknak, a tervezetben előirányzott státusa és az illetékes kormányhivatalok általi ellenőrzése már túllép minden olyan határt, amely ne sértené az önkormányzatiság valamilyen szintjét, fokát – foglalt állást a javaslattal kapcsolatban Hajnal Jenő.

A Magyar Szó nyomtatott kiadásának első oldalán megjelent nyilatkozatnak a címe nyelvtanilag nem helyes: „A kultúrára és a tájékoztatás terén javítani az előírásokon”. Ezt a szerkesztők is észre vehették és az internetes kiadásban ezt „Javítani a kultúrára és a tájékoztatásra vonatkozó előírásokon” címmel találjuk meg. Az ilyen hibák (tovább) rontják a lap – már egyébként is jócskán megtépázott – hitelét és színvonalát.

A Magyar Szó az utóbbi időben többnyire az MNT elnökének nyilatkozata alapján tudósít fontos kisebbségügyi testületek üléséről. Ebből egyrészt arra lehet következtetni, hogy a lap nem is küld tudósítót az ilyen értekezletekre. Vagy az ülés nem volt nyilvános? Másrészt, hogy az elnök személyesen kívánja közölni a fontos tudnivalókat az olvasókkal. Ez viszont ellentétben van az újságírói szakma és a tárgyilagos tájékoztatás szabályaival.     

Hajnal úr a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítését hivatott cselekvési terv módosítása „igazi eredményének” – „amire most lehetőség nyílik” – „a kisebbségi kultúrára és tájékoztatásra vonatkozó tevékenységek bővülését” nevezte meg. Mi lesz akkor a nemzeti kisebbségi lét többi területén észlelt hiányosságokkal és az autonómiával?

Az interneten található Reiner Hoffmann „Szakértői vélemény a nemzeti kisebbségi jogok helyzetéről a Szerb Köztársaságban – amiről Hajnal nyilatkozott – Anastasia Crickley és Rainer Hofmann nevéhez fűződik (ilyen sorrendben). Vagyis közös munkáról van szó. De még csak nem is ez a gaff a legnagyobb probléma, hanem az, hogy a (helyesen) szakértői jelentés jórészt elévült, mivel 2015. június 22-i keltezésű. (Ezt az állítást természetesen visszavonom, ha az ülésen egy másik, újabb jelentést vitattak meg. Csak ezt nem tartom valószínűnek.)

A szakértői jelentés számos ajánlást is tartalmaz, amelyeket érdemes lett volna megvitatni az MNT ülésén, csak Hajnal úr ezt nem tartotta fontosnak… 

Fontos viszont az MNT elnöke nyilatkozatának az a része, miszerint a nemzeti tanácsokról szóló módosítási törvényben a kisebbségi önkormányzatoknak „az illetékes kormányhivatalok általi ellenőrzése már túllép minden határt”. Kérdés viszont, hogy ezt elmondta-e az ülésen, és hogy erről hogyan vélekedik majd az elnök úr és a testület, amikor a módosítási javaslat a törvényhozási eljárásba kerül?

 

2018. március 3.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szerpentin a Kárpátokban

Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >

Tovább

A szájzár és a nemzet

Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >

Tovább

„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…

itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >

Tovább

Most már komolyan veszem...

Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >

Tovább

„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?

A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >

Tovább

A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig

A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >

Tovább

Fontosabb a kirakat?

A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról?  Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >

Tovább

Két bácskai katolikus pap, aki a háború idején Horvátországban szolgált

Egyszer arra lettem figyelmes, hogy az 56-os sorszámú után a 200-valahányas engedély következett. Másnap egy újabb >

Tovább

Nem a tietekért jöttünk, hanem tiértetek! (I. rész)

Lábra se tudott állni, olyan állapotban volt. A vörösmarti egyházközség akkori vezetője, a hatvanegynéhány éves Tűr >

Tovább

„Ej, ráérünk arra még!”?

Előre lemondani a választásokon való részvételről, a megmérettetésről, amikor – a magyarországi október 13-ai választásokhoz hasonlóan >

Tovább

A statisztaszerep bevállalása

Egy végtelenül cinikus álláspont fölvázolása következik a tavasszal esedékes szerbiai választás bojkottjával kapcsolatban, politikai kiskáté formájában. >

Tovább

Kifelé a Machiavelli-fasorból

Az Orbán-rendszer büszke arra, hogy egyetlen megállapodást sem tart be, semmiféle jogi és erkölcsi szabály, se >

Tovább