2024. április 19. péntek
Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

„Az ellenőrzés már túllép minden határt”!

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Fontos viszont az MNT elnöke nyilatkozatának az a része, miszerint a nemzeti tanácsokról szóló módosítási törvényben a kisebbségi önkormányzatoknak „az illetékes kormányhivatalok általi ellenőrzése már túllép minden határt”. Kérdés viszont, hogy ezt elmondta-e az ülésen, és hogy erről hogyan vélekedik majd az elnök úr és a testület, amikor a módosítási javaslat a törvényhozási eljárásba kerül? Bozóki Antal:

 

Február 13.

„190 ajánlás” az ENSZ-től!

A szerb parlament Emberi jogi, Nemzeti Kisebbségügyi és Nemi Egyenrangúsági Bizottsága az Egyesült Nemzetek Szervezetének január 24-én Genfben bemutatott időszaki jelentésről tárgyalt.

Suzana Paunović, a szerb kormány emberi jogi és nemzeti kisebbjogi hivatal igazgatója beszámolt, hogy „Szerbia az ENSZ Emberi Jogi Tanácsától 190 ajánlást kapott az emberi jogok fejlesztése érdekében, amelyek közül 74-et azonnal elfogadott, míg a fennmaradt 116-ról később tárgyalnak”. Kiemelte, hogy Szerbia „június 30-ih kapott határidőt, hogy az ajánlásokról nyilatkozzon ”.

A kérdésre, hogy „a jelentés nemzeti kisebbségekre vonatkozó részének bemutatásakor voltak-e konkrét megjegyzések, sugallatok, vagy elismerések”, Paunović hangsúlyozta, hogy „a Tanácsnak bemutatták a külön cselekvési tervet a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére, amit Szerbia az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások 23. fejezetének keretében fogadott el”.

– A cselekvési terv intézkedéseinek megvalósítására több mint 80 megbízottunk van, akik háromhavonként jelentést tesznek. Öt nemzeti tanács azonban a kezdetektől fogva nem küldi a jelentéseit. Ez alkalommal a fókuszba a tájékoztatás és az oktatás területe került. Az államok (vélhetően a Tanács tagállamai – B. A.) úgy vélik, hogy a nemzeti kisebbségeknek kiegészítő lehetőséget kell biztosítani, hogy a saját nyelvükön képezzék magukat, és egy nagy kérdéscsoport a roma kisebbségre vonatkozott – válaszolta Paunović.

Az idézett tudósításokból nem kaptunk tájékoztatást, hogy valójában mit is tartalmaz Szerbia jelentése, és hogy kik is készítették el azt? Ennek alapján felvetődik a kérdés is, mennyire valós, a tényleges helyzetet fejezi-e ki? Van-e a jelentésről tudomása a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT)?

Arról sem kaptunk tájékoztatást, hogy a szerb beszámolóval kapcsolatban mire vonatkozott az ENSZ Tanácsának a 116 ajánlása? És választ sem Paunovićtól arra, hogy a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó résszel kapcsolatban mi is hangzott el Genfben?

A bizottsági ülésen jelen volt Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke, köztársasági képviselő is. A tudósításokból azonban nem látszik, hogy mondott is volna valamit.

Kovács február 22-én – egyébként helyesen – fontosnak tartotta „ismét felhívni a figyelmet az ukrán oktatási törvény visszásságaira” és kiállni a kárpátaljai magyarság anya nyelvhasználati jogaiért.

Képviselőként ugyancsak kötelessége lenne tájékoztatni a közvéleményt arról is, hogyan vélekedik, és milyen észrevételei vannak a világszervezet Emberi Jogi Tanácsának az emberi és nemzeti kisebbségi jogok állásáról Szerbiában? Ez nem fontos? Vagy jobb ha nem tudjuk?

Február 14.

„Az ellenőrzés már túllép minden határt”!

Ana Brnabić kormányfő elnökletével Belgrádban ülésezett a kisebbségi nemzeti tanácsok munkáját koordináló országos testület.

Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Magyar Szónak kifejtette: „Elsősorban a nemzeti tanácsokra és az általuk alapított, társalapított és működtetett intézményhálózatra fókuszáltak az ülésen”.

– Ezeknek az intézményeknek a státusa és jövője nagymértékben függ az elfogadásra váró kisebbségi kerettörvénytől és a nemzeti tanácsokról szóló törvénytől. A mai megbeszélés egyik legnagyobb hozadéka az volt, hogy a kisebbségi akcióterv módosítására nyílik lehetőség. Ennek akkor lenne igazán eredménye, ha a kisebbségi kultúrára és tájékoztatásra vonatkozó tevékenységek bővülhetnének, mert a legnagyobb hiányosságokat épp ezen a két területen látjuk – húzta alá Hajnal.

– Reiner Hoffmann német professzor, megbízott független szakértő jelentése képezte a beszélgetés másik tárgyát. A jelentés szintén megállapította, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény tervezetében a legnagyobb hiányosság a kultúra és a tájékoztatás területén tapasztalható: ezen a két területen ugyanis kézzelfogható módon érhető tetten a szerzett kisebbségi jogoknak a csökkenése – nyilatkozata Hajnal.

A nemzeti tanácsoknak, mint önálló kisebbségi önkormányzatoknak, a tervezetben előirányzott státusa és az illetékes kormányhivatalok általi ellenőrzése már túllép minden olyan határt, amely ne sértené az önkormányzatiság valamilyen szintjét, fokát – foglalt állást a javaslattal kapcsolatban Hajnal Jenő.

A Magyar Szó nyomtatott kiadásának első oldalán megjelent nyilatkozatnak a címe nyelvtanilag nem helyes: „A kultúrára és a tájékoztatás terén javítani az előírásokon”. Ezt a szerkesztők is észre vehették és az internetes kiadásban ezt „Javítani a kultúrára és a tájékoztatásra vonatkozó előírásokon” címmel találjuk meg. Az ilyen hibák (tovább) rontják a lap – már egyébként is jócskán megtépázott – hitelét és színvonalát.

A Magyar Szó az utóbbi időben többnyire az MNT elnökének nyilatkozata alapján tudósít fontos kisebbségügyi testületek üléséről. Ebből egyrészt arra lehet következtetni, hogy a lap nem is küld tudósítót az ilyen értekezletekre. Vagy az ülés nem volt nyilvános? Másrészt, hogy az elnök személyesen kívánja közölni a fontos tudnivalókat az olvasókkal. Ez viszont ellentétben van az újságírói szakma és a tárgyilagos tájékoztatás szabályaival.     

Hajnal úr a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítését hivatott cselekvési terv módosítása „igazi eredményének” – „amire most lehetőség nyílik” – „a kisebbségi kultúrára és tájékoztatásra vonatkozó tevékenységek bővülését” nevezte meg. Mi lesz akkor a nemzeti kisebbségi lét többi területén észlelt hiányosságokkal és az autonómiával?

Az interneten található Reiner Hoffmann „Szakértői vélemény a nemzeti kisebbségi jogok helyzetéről a Szerb Köztársaságban – amiről Hajnal nyilatkozott – Anastasia Crickley és Rainer Hofmann nevéhez fűződik (ilyen sorrendben). Vagyis közös munkáról van szó. De még csak nem is ez a gaff a legnagyobb probléma, hanem az, hogy a (helyesen) szakértői jelentés jórészt elévült, mivel 2015. június 22-i keltezésű. (Ezt az állítást természetesen visszavonom, ha az ülésen egy másik, újabb jelentést vitattak meg. Csak ezt nem tartom valószínűnek.)

A szakértői jelentés számos ajánlást is tartalmaz, amelyeket érdemes lett volna megvitatni az MNT ülésén, csak Hajnal úr ezt nem tartotta fontosnak… 

Fontos viszont az MNT elnöke nyilatkozatának az a része, miszerint a nemzeti tanácsokról szóló módosítási törvényben a kisebbségi önkormányzatoknak „az illetékes kormányhivatalok általi ellenőrzése már túllép minden határt”. Kérdés viszont, hogy ezt elmondta-e az ülésen, és hogy erről hogyan vélekedik majd az elnök úr és a testület, amikor a módosítási javaslat a törvényhozási eljárásba kerül?

 

2018. március 3.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább

Folytatódik a kis bácskai sárdobálás

Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >

Tovább

RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA

A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >

Tovább

Ismét

Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >

Tovább

Mikor tévesztettünk utat és miért?

Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >

Tovább

SZEREPZAVARBAN

Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >

Tovább

Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat

Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >

Tovább

A VMSZ-ES PROPAGANDA TÁMOGATÁSA KÖZPÉNZBŐL

A VMSZ és az MNT vezetői a médiába visszahozták a szocialista időkből ismert demagóg beszédet, a >

Tovább

Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni

Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >

Tovább