2019. november 17. vasárnap
Ma Hortenzia, Gergő, Dénes névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

A támogatás ára az „alázat”? A Magyar Szó esete

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Hogyan fér mindez össze a független, tárgyilagos és pártatlan tájékoztatással? Az újságírói erkölccsel? A sajtó társadalmi szerepével? A magyar közösség érdekeiért való kiállással? Bozóki Antal:

A vajdasági nemzeti közösségek nyelvén megjelenő, a nemzeti tanácsok által alapított nyomtatott sajtónak ítélt 2008. évi költségvetési támogatásokról írtak alá szerződést a lapok vezetőivel a tartományi kormányban.

Nyolc nyelven íródó, összesen 22 lapot támogat az idén a tartomány, 270 millió dinár összegben. (2016-ban a dotációt 10 százalékkal csökkentették, amit két év után az idén 5 százalékkal növeltek.) Ebből a Magyar Szó napilap és kiadványai 94 millió, a Hét Nap 27 millió támogatást kap ebben az évben.

Ezt megelőzően, a tartományi kormány – a 2018. január 10-i ülésén – a költségvetési tartalékból „tízmillió dinárt hagyott jóvá a Szerbiában megjelenő egyetlen magyar napilap számára”. A „bürokratikusan homályos indoklás” szerint „a tervezett elégtelen eszközök megvalósításának, a működés pénzügyi támogatásának céljára – magyar nyelvű újságkiadásra”.   

A határozatról – „Vajdaság Hivatalos Lapján kívül – egyetlen információ, hír vagy közlemény nem jelent meg, még a tartományi kormány honlapján sem”. Magyarázat híján most nem tudni, hogy ez az összeg plusz pénz-e a Magyar Szónak, vagy a megítélt 94 millió dinár része. 

A kormány januári döntése „gyanút kelthet a határozat politikai motiváltsága miatt is, mint utólagos karácsonyi ajándék azoknak, akik közel vannak a tűzhöz, és akik politikai patrónusai a hatalom részét képezik, mint a haladók megbízható partnerei, köztársasági és tartományi szinten” – kommentálta Szerencsés Zsuzsanna médiaszakértő a VOICE-nak. A Magyar Szó ugyanis „kifejezetten részlehajlóan tájékoztat a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) javára” – tette hozzá.

 Ökrész Rozália (1957), a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatójának nyilatkozata szerint a Magyar Szó „szerkesztősége esetében a támogatás az összbevétel felét is meghaladja – nélküle szinte lehetetlen lenne a munka folytatása.”

A Kft. igazgatója („aki egyébként korábban többször indult már a választásokon a VMSZ színeiben, így például 2014-ben a párt köztársasági képviselőjelöltjei között is szerepelt”) egy korábbi nyilatkozatában hangoztatta: „Anyaországi támogatásokból, kijelenthetem, egyértelműen Pásztor Istvánnak a VMSZ elnökének közbenjárására, két fontos beruházást is végrehajthatunk az idén. Az egyik a Magyar Szó székházának az állagmegőrzését célozza, […] egy 25,8 millió dináros beruházás ez. Tervbe vettük a székház alagsorában működő nyomdarészleg áthelyezését a már meglévő telepi részlegbe […] E másik beruházás értéke mintegy 190 millió dinár.”

– Érzem, hogy a Magyar Szó a magyar kormány erejének hála egy jelentős időszakát éli most. Erre kell mindannyiunknak koncentrálnunk, odafigyeléssel, körültekintéssel, és az hiszem, némi alázattal kell végeznünk a dolgunkat – mondta Ökrész.

A Magyar Szó, tehát, mindkét (a szerb és a magyar kormány) bizalmát/támogatását élvezi 2018-ban. Számokban kifejezve ez 309,8 millió dinár összegben nyilvánul meg.

Ilyen támogatás mellett nem csoda, hogy a Kft. „pénzügyi teljesítménye nyereségesnek bizonyult”. A szerkesztőség „96 százalékban valósítja meg a szerbiai átlagot” (vagyis a 47.575 dinárt), ami jelenleg/egyelőre biztosítja a kedélyek (meg)nyugvását és a szociális békét.

A számadatokból azonban nem látszik, hogy a Magyar Szó, az anyaországi, a szerbiai és az alapító Magyar Nemzeti Tanács (MNT) támogatásán kívül, mekkora önjövedelmet valósít meg? Az utóbbi években ugyanis „átlag évi 5 százalékkal romlottak az eladási mutatók – vallotta be Ökrész az MNT 2017. december 29-i ülésén. Úgyszintén nem világos a Kft. keretében működő nyomda hozzájárulása vállalat gazdálkodásához. Sikeresen üzemel-e vagy sem?  

 A tartománynak a lapok iránti kívánalmait, a Szerb Haladópárti (SNS, korábban Radikális Párti – SRS) Aleksandar Mirović kormányfő fogalmazta meg: „Ugyanazt a feladatot kell teljesítenünk mindannyiunknak, közös értékeinket kell őriznünk és népszerűsítenünk, mindazt, ami Vajdaságot olyan kivételessé és különlegesé teszi”. Van-e ebben lehetőség/hely a magyar közösség érdekeinek kifejezésére, érvényesítésére? 

A Fidesszel együttműködő VMSZ-nek a lap iránti elvárásai a Magyar Szó szerkesztéspolitikában érvényesülnek, ami miatt a lapot nem ritkán „VMSZ pártközlönyeiként emlegetik”. Sokan viszont úgy tartják – „e téren tapasztalható egyfajta konszenzus –, hogy az egyetlen vajdasági magyar napilap a legszolgaibb médium”. Ha ez nem így alakult volna, talán a vajdasági magyarság helyzete is más lenne.

 A mindenkori tartományi kormánynak kötelessége és az anyaország is hozzájárulhat a nemzeti kisebbségi sajtó működéséhez, fejlesztéséhez. Nincsen azonban világosan megfogalmazva, hogy milyen kritériumok alapján történik ez és nem is teljesen átlátható. A donátoroknak – mint Mirović nyilatkozatából is látszik – bizonyos elvárásai is vannak. Mondhatni, a támogatást nem adják ingyen. Ha az igények/elvárások nem teljesülnek, akkor a donáció is elapadhat. Más szóval: A támogatás ára az „alázat” a hatalom és a párt, nem pedig a szakma iránt.

Hogyan fér mindez össze a független, tárgyilagos és pártatlan tájékoztatással? Az újságírói erkölccsel? A sajtó társadalmi szerepével? A magyar közösség érdekeiért való kiállással?

 

2018. február 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A gond nem csak a képviselők számával van, hanem, sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >

Tovább

„Így pusztul ki a bánsági magyarság”!

A nyár nagy részét a bánsági Tordán töltöttem, így alkalmam volt megismerkedni a falu életével és >

Tovább

Összefoglaló (2. rész)

Ezekből az esetekből azt a következtetést lehet levonni, hogy az egykori egyenrangú használatból Vajdaságban mostanra joghátrány >

Tovább

Rekviem a szabadkai zöld Zsolnay szökőkútért

Búcsúzom Tőled zöld Zsolnay szökőkút és szerintem nem csak én, hanem nagyon sok szabadkai búcsúzik városunk >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A magyarországi „gazdaságfejlesztési program” által, az utóbbi három évben, mindössze „700 új munkahely” létesült. Ez arra >

Tovább

Mindannyian célkeresztben vagyunk

Vannak a művészek között, akik még kitartóan reménykednek, hogy a buborék az utolsó mentsvár, az egyetlen >

Tovább

Orbán és a jobbhorog

„Az unió, s ezen belül a Parlament, valamint a Bizottság már egy jó ideje sorozatosan arra >

Tovább

Hulló vasak

Akkoriban folyton hullott valami az égből, egészen furcsa dolgokat szórtak ránk. >

Tovább