Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Kelemen Hunor vacsorája
Tamás Gáspár Miklós
Az erdélyi magyarság önbecsülése, méltóságérzete megkövetelné talán a lelki függetlenség minimumának akár szerény jelzését, amelyhez elég lett volna, amelyhez elég lett volna, ha Kelemen Hunor van annyira bátor, hogy hallgasson. Tamás Gáspár Miklós (hvg.hu):
Kolozsvári szabadelvű magyarok meghívására Erdélybe látogatott Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt és Molnár Gyula, az MSZP elnöke. A Bánffy-palotában tartott nyilvános beszélgetés után a két magyarországi balközép politikus vacsorára hívta Kelemen Hunort, aki a romániai magyar párt (az RMDSZ) elnöke, s aki három ízben volt a román kormány művelődési minisztere, egyszer meg miniszterelnök-helyettes is.
A vacsora után Kelemen Hunor ezt mondta a pártjához közel álló Új Magyar Szónak: „A vacsorán megkérdezték, hogy szerintünk mit kellene tenniük Erdélyben a választási kampányban. Nagyon őszintén azt mondtam, hogy semmit. Ez teljesen fölösleges időtöltés és energiabefektetés, hiszen én azt gondolom: az erdélyi magyar emberek világosan tudják, hogy kire szavazzanak.”
A lap szerint „ugyanakkor megismételte a szövetség [az RMDSZ] már korábban ismertetett álláspontját a magyarországi választásokról: az RMDSZ a Fidesz-KDNP nemzetpolitikáját jónak és folytatandónak tartja”.
Ebben nincsen semmi új: az RMDSZ – bár régebben, Domokos Géza és Markó Béla vezetése alatt nagyjából egyenlő távolságot próbált tartani a magyarországi pártoktól (Markó Béla ma is ezt gondolja) – már elég régóta a Fidesz-KDNP, azaz Orbán Viktor miniszterelnök hű szövetségese, egyben a román szociáldemokrata párt, a PSD vezette kormánykoalíció külső támogatója. (Ne tévedjünk: a PSD, akár a szerb, szlovák, cseh parlamenti „baloldal”, voltaképpen kulturálisan és szociálisan konzervatív, nacionalista párt, a PSD ráadásul még klerikális is, akár fő ellenzéke, a nemzeti liberális párt, a PNL. A lengyelországi ellenzék fő ereje, a „liberális” Polgári Platform, szintén konzervatív. A Cseh- és Morvaországi Kommunista Párt pedig ma szélsőjobboldalinak mondható, akárcsak az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja. A címkék nem érnek semmit.)
De hát mi történt voltaképpen?
Kelemen Hunort vacsorázni hívta a két budapesti politikus. Ha ez neki kínos, a meghívást könnyűszerrel elháríthatta volna más elfoglaltságára hivatkozva. A zártkörű, magánjellegű eszmecseréről nem kellett volna (nem is illik) nyilatkoznia. S ha már mégis – minden diplomáciai szokással ellenkező módon – kifecsegi, ami magánbeszélgetésen elhangzott, mondhatta volna: mi ugyan közismerten a Fidesz-KDNP szövetségesei vagyunk, de azért barátságosan elbeszélgettünk mindenféléről Karácsony és Molnár urakkal.
De nem.
Kelemen Hunor „szövetségi elnök” (ez a hivatalos címe) illetlen és szokatlan nyilatkozatában a legdurvábban megsértette, a vendéglátás és a protokoll minden szabályát megszegve, a magyarországi ellenzék egyik fontos részének a vezetőit, tagjait, rokonszenvezőit és szavazóit. Tette ezt ráadásul vendégei távollétében, voltaképpen a hátuk mögött – nem pedig mondjuk közös sajtóértekezleten, ahol Karácsony és Molnár tehetett volna észrevételt az ő megjegyzéseire.
Ez hallatlan gorombaság és modortalanság.
Nem kétséges, hogy a romániai magyarok közül azok, akik igényelték a magyarországi állampolgárságot (a „könnyített honosítást”) áttelepülés nélkül, s evvel magyarországi szavazati jogot szereztek – amit én köztudomásúlag helyeslek –, túlnyomó többségükben a magyarországi radikális jobboldal (Orbán Viktor magyar miniszterelnök) lelkes hívei. Aki ismeri Erdélyt, az azért tudja, hogy ez a magyar nemzetiségi lakosság körében többségi, de nem egyhangúan általános vélemény. (Ez a kisebbségi vélemény a romániai magyar sajtó utóbbi időben szembeötlő egyszínűsége és – mondjuk így – orbáni befolyásoltsága miatt nem nagyon látszik, bár a közösségi médiákban és a romániai közszolgálati, azaz állami rádió magyar adásaiban olykor föl-fölbukkan.)
Kelemen Hunor és az RMDSZ erre tekintettel van, ami természetes, nem szólva a budapesti radikális jobboldali kormányzattól Erdélybe áramló, növekvő mérvű anyagi támogatás meggyőző erejéről.
Ez hagyományos dolog.
A két világháború közötti (romániai, erdélyi) Országos Magyar Párt se tett sok mindent a csonka-magyarországi uralkodó körökkel (különösen gróf Bethlen Istvánnal és gróf Teleki Pállal) való egyeztetés nélkül.
Mindezt tudjuk, értjük, elviseljük.
Nem lepődünk meg tehát.
De azon elcsodálkozunk, milyen mértékben hiányzik a romániai magyarság legnagyobb hatalmú vezetőjéből az elemi politikai tudás vagy bölcsesség. Én ugyan személy szerint kifogásolhatom Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök állásfoglalását a külhoni magyar kettős állampolgárok szavazati joga ellen (nota bene: ezt Karácsony Gergely és Molnár Gyula is ellenzi), de a magyarországi közvélemény többsége ebben a kérdésben Gyurcsány képviselővel ért egyet, beleértve a kormánypárti, jobboldali szavazók nem jelentéktelen hányadát.
A magyarországi politikai közvélemény sajnos jelenleg mindennel szemben ellenséges vagy bizalmatlan, ami vagy aki külföldi, legyen az szíriai, afgán, erdélyi magyar, ukrán nyugdíjas, németországi liberálkonzervatív vagy „brüsszeli bürokrata”. Élénk ellenszenv észlelhető a magyarországi etnikai kisebbségekkel szemben is.
Mi sem illusztrálja jobban a közvélemény pillanatnyi állapotát, mint ez az idézet a Facebookról, amelyre vasárnap reggel hívta föl a figyelmemet egyik barátom:
„Kedves Karácsony Gergely és Molnár Gyula! Önök akkora lúzerek, mint ide Lacháza! Önökkel ez a magyar nyelven karattyoló bocskoros ROMÁN rendesen felmosta a padlót!”
Mint láthatja a kedves olvasó, a külhoni magyar nemzeti kisebbségek elleni magyarországi etnicista (nem nacionalista, hanem még sokkal rosszabb) gyűlölet létező magatartásforma.
Olyan realista és pragmatikus államférfiútól, mint Kelemen Hunor szövetségi elnök, nem okos dolog ezt a fölöttébb sajnálatos és elítélendő beállítottságot tovább erősíteni evvel a bizarr – és az erdélyi magyarokra tudtommal nem jellemző – indiszkrécióval és udvariatlansággal.
Tudjuk jól, hogy a magyarországi politikai modor oda süllyedt, amit a reformkorban meg a kiegyezés korában „bunkókráciának” szoktak volt nevezni (ezt nem átvitt értelemben kell venni, ez az akkori kortesek furkósbotjára utalt hajdan). Ma nem a fizikai, hanem a verbális fütykös a stratégiai fegyver. De reménykedtünk benne, hogy Erdélyre ez nem terjed át ekkora mértékben.
Elvégre még nemrégiben is nagy dísszel és pompával ünnepelték Tordán a vallásszabadság meghirdetésének 450. évfordulóját, vagyis a toleranciát az erdélyi magyarok. (Díszvendégek: Kövér László, Balog Zoltán, Németh Szilárd.) Akárhogy is, ez hagyományaink legszebbike. Kár lenne megfeledkezni róla.
A mostani rossz pillanatban – amit tovább rontanak a magyarországi abszurd választási kampány őrületei – Erdélyből nem intoleranciát vártunk, nem a győztesek üres gőgjét, nem durvaságot és bárdolatlanságot.
Senki, akinek egy csöpp valóságérzéke van, nem igényelheti az RMDSZ-től, hogy szembe fordulva választóközönségének többségével és az erdélyi magyar intézmények fő szponzorával, Orbán miniszterelnök úrral, síkra szálljon a többpártrendszer, a politikai pluralizmus elveiért, amikor a tomboló orkánnak nem ez az iránya.
De az erdélyi magyarság önbecsülése, méltóságérzete megkövetelné talán a lelki függetlenség minimumának akár szerény jelzését, amelyhez elég lett volna, amelyhez elég lett volna, ha Kelemen Hunor van annyira bátor, hogy hallgasson.
Következő cikk: Jobbik: Reagálás Orbán Viktor és Pásztor István mai találkozójára
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >
SZEREPZAVARBAN
Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >
Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat
Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >
A VMSZ-ES PROPAGANDA TÁMOGATÁSA KÖZPÉNZBŐL
A VMSZ és az MNT vezetői a médiába visszahozták a szocialista időkből ismert demagóg beszédet, a >
Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni
Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >