Ma Róbert, Robertina, Arianna, Fülöp névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Napi ajánló
MagyarZó Pistike messéi
J. Garai Béla
«Hja, Zacsek, ezek olyan nemzetpolitikai kérdések, amihez maga manyinás létére nem ért. Az államnak minden pénzt megér, hogy maradjanak a szülőföldjükön. Az ilyen apró szabálytalanságok felett, mint a többszöri fizetés, egyszerűen szemet hunynak. Láthatta, hogy Vucsics még ajándékokat is osztogatott nekik, csakhogy maradjanak. Kinek traktort, kinek bárányokat, kinek pénzösszeget.» J. Garai Béla (Magyar Szó):
(…) A Zacsek se lelkesedik túlságosan a nyugtagyűjtögetésért.
– Engem is macerál vele a feleségem. De mondtam neki: anyukám, akkor kapcsolódok be az államkassza feltöltésbe, ha azt látom, hogy a vezetőink is úgy ügyelnek minden dinárra, mintha a saját zsebükről lenne szó. De amíg azt hallom, hogy a kormány közös szolgálata hatmillió dinár értékben rendelt piát, slyivovicát, vodkát, whiskyt a szomjas minisztereknek, addig nem érdekelnek az ilyen takarékossági akciók.
– És ezt pont maga teszi szóvá, Zacsek, aki szintén nem veti meg a tütüt?
– Az megint más, Gyula zomzéd, mert az saját zsebből van, és nem az adófizetők pénzéből. Mint ahogyan az is felháborít, amikor azt hallom, hogy Koszovóban sokan három-négy fizetést is bezsebelnek a szerb államtól, és közben megjátsszák az elnyomottat.
– Látom, már megint morcos hangulatban van, Zacsek – állapítá meg atata. – Talán bal lábbal kelt fel? Vagy a kedves anyósa bosszantotta fel?
– Se ez, se az, Gyula zomzéd. Hanem csak balszerencsémre az este arra a tévécsatornára tévedtem, amely Vucsics beszélgetését közvetítette a koszovói nemzettársaival, méghozzá teljes hat órán át! Mondhatom magának, rögtön felment a cukrom.
Például attól, hogy sok koszovói három-négy fizetést is kap a belgrádi állami kasszából, mint Vucsicstól hallhattuk, meg attól, hogy a tanárok és az orvosok kilencven százaléka Belgrádtól és Pristinától is fizetést húz. Mások viszont nem is élnek ott, mégis felveszik a megemelt koszovói járandóságot.
– Hja, Zacsek, ezek olyan nemzetpolitikai kérdések, amihez maga manyinás létére nem ért. Az államnak minden pénzt megér, hogy maradjanak a szülőföldjükön. Az ilyen apró szabálytalanságok felett, mint a többszöri fizetés, egyszerűen szemet hunynak. Láthatta, hogy Vucsics még ajándékokat is osztogatott nekik, csakhogy maradjanak. Kinek traktort, kinek bárányokat, kinek pénzösszeget.
– Én meg azt mondom, Gyula zomzéd, hogy ez az egész hatórás show-műsor a tévékamerák előtt tulajdonképpen kampánybevezető volt. Nem a lenti nemzettársaknak szólt, hanem a belgrádi választóknak, akik hamarosan szavazni fognak a sorsdöntőnek mondott fővárosi helyhatósági választásokon. Őket akarták meggyőzni, hogy lám, milyen melegszívű a haladók vezetője, érdemes az embereire szavazni. Hiszen még személyes biztonságát is kockáztatta a koszovói látogatással, és ott nagylelkűen osztogatta az ajándékokat.
Jaés az ismert balkáni politikus váratlanul elhalálozik, és Szent Péter elé kerül. Péter már hallott róla egyet s mást.
–Szavaid és tetteid nem mindig fedték egymást, ezért nem is tudunk egyértelműen dönteni rólad – mondja a nagy kapus. – Ezért egy-egy napig leszel a pokolban és a mennyben, s utána te magad döntesz, hová akarsz menni.
– Minek ez a cirkusz, Péter? Úgyis a mennyet választom.
– Teheted, de csak a próba után.
Így hát a politikus egy napra alászáll a pokolba. Kellemesen meglepődik, mert számtalan barátjával találkozik. Egy kényelmes klubban üldögélnek, vicceket mesélnek, finom márkás italokat kortyolgatnak, felidézik életük izgalmasabb eseményeit. Az ételt gyönyörű fiatal lányok szolgálják fel. A jövevény alig akarja elhinni, hogy ez lenne a pokol.
Másnap megtekinti a mennyországot is. Itt egy ismerőst se talál, és legfeljebb a felhőkön röpködő pőre angyalkákban gyönyörködhet. Túl nagy a nyugalom, politikusunk úgy érzi, hogy itt megölné az unalom.
Harmadnap Szent Péter megkérdezi:
– Nos, hogyan döntöttél?
– Szégyellem egy kicsit, és kérlek, ne engedd le a hírt a Földre, de én mégis inkább a poklot választom.
Így is történik, politikusunk bevonul a pokolba. A klub helyén azonban hatalmas szeméttelepet talál, barátai ételmaradék után kutatnak, mások már az üstökben rotyognak. Őt is belódítják egy fortyogó üstbe, alatta maga a főördög rakja a tüzet.
– Mi történt itt?! – tiltakozik az új vendég. – Tegnap itt még minden más volt!
– Hja, barátom, az volt a kampány. Most már szavaztál – feleli az ördög.
PISTIKE, ábrándos nyugtagyűjtögető és értetlen manyinás
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
l. Péter király Szabadkán?
A VMSZ megalkuvó, a magyar közösséget megalázó politikájának folytonossága egyre szembetűnőbb. Ennek a gátlástalan politikának a >
Öndicséret – lábasszimfónia kíséretében
Nem vagyok hivatott megítélni a járványellenes rendelkezéseket, viszont annyit konyítok a joghoz, hogy megítéljem: a rendkívüli >
A haza ment el, mert mi nem mentünk sehova – a Vajdaságtól Szombathelyig
A hatalom által üldözött háborúellenes csoport tagjaként, vajdasági magyar újságíróként, kalandos úton került Magyarországra Komáromi Ákos >
Húsz éve (5. rész)
A Bódis-cukrászda történetének zárórészét átengedném Tolnai Ottó barátomnak, akit nemcsak az ihletett meg, hogy a cukrászda >
Húsz éve (4. rész)
Közgazdasági bravúrjaimról bárki tudomást szerezhetett, ha elolvasta a Bódis-cukrászdáról szóló eddigi élményfoszlányaimat. Az üzleti partnerek megválasztásában >
Amiről nem beszélünk...
A kommunikáció először arról szólt, hogy tragédia előtt állunk, egy hónappal később pedig, hogy minden a >
Keresik az ajándékot
Eluralkodtak a minden nagyobb szenvedély nélküli, intelligens, művelt és óvatos szeretők. Megcsodálom őket, ám sajnálom, hogy >
Húsz éve (3. rész)
Az ünnepélyes megnyitás után azonnal beütött a ménkű: Bogár Laci és neje (a partnerek) úgy gondolták, >
Szerbia nem demokratikus ország
Amennyiben nem lesz biztosíték a szabad és tisztességes választási kampányra, a választások legitimitása elkerülhetetlenül kérdésesé válik. >
Szabadulás Trianontól
Nincs más a magyar nacionalizmuson kívül. Csak versengő nacionalizmusok vannak. Két kirekesztő diskurzus verseng egymással: az >
Az idegen nő
Az idegen nő egyszerre vonz és taszít. Felcsillant a szemem, amikor Tišma-regényben feltűnt Dornstädter kávéház. Ugyanott >
Soknyelvű ország – egynyelvű álom és emlék(mű)
A mesterséges nevek százai azonban bekerültek az Akadémiai Nagylexikonba, emiatt tévelyegnek úttalan utakon a magyar GPS-t >