Ma Gyöngyvér, János, Gyöngyi névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
MagyarZó Pistike messéi
J. Garai Béla
«Hja, Zacsek, ezek olyan nemzetpolitikai kérdések, amihez maga manyinás létére nem ért. Az államnak minden pénzt megér, hogy maradjanak a szülőföldjükön. Az ilyen apró szabálytalanságok felett, mint a többszöri fizetés, egyszerűen szemet hunynak. Láthatta, hogy Vucsics még ajándékokat is osztogatott nekik, csakhogy maradjanak. Kinek traktort, kinek bárányokat, kinek pénzösszeget.» J. Garai Béla (Magyar Szó):
(…) A Zacsek se lelkesedik túlságosan a nyugtagyűjtögetésért.
– Engem is macerál vele a feleségem. De mondtam neki: anyukám, akkor kapcsolódok be az államkassza feltöltésbe, ha azt látom, hogy a vezetőink is úgy ügyelnek minden dinárra, mintha a saját zsebükről lenne szó. De amíg azt hallom, hogy a kormány közös szolgálata hatmillió dinár értékben rendelt piát, slyivovicát, vodkát, whiskyt a szomjas minisztereknek, addig nem érdekelnek az ilyen takarékossági akciók.
– És ezt pont maga teszi szóvá, Zacsek, aki szintén nem veti meg a tütüt?
– Az megint más, Gyula zomzéd, mert az saját zsebből van, és nem az adófizetők pénzéből. Mint ahogyan az is felháborít, amikor azt hallom, hogy Koszovóban sokan három-négy fizetést is bezsebelnek a szerb államtól, és közben megjátsszák az elnyomottat.
– Látom, már megint morcos hangulatban van, Zacsek – állapítá meg atata. – Talán bal lábbal kelt fel? Vagy a kedves anyósa bosszantotta fel?
– Se ez, se az, Gyula zomzéd. Hanem csak balszerencsémre az este arra a tévécsatornára tévedtem, amely Vucsics beszélgetését közvetítette a koszovói nemzettársaival, méghozzá teljes hat órán át! Mondhatom magának, rögtön felment a cukrom.
Például attól, hogy sok koszovói három-négy fizetést is kap a belgrádi állami kasszából, mint Vucsicstól hallhattuk, meg attól, hogy a tanárok és az orvosok kilencven százaléka Belgrádtól és Pristinától is fizetést húz. Mások viszont nem is élnek ott, mégis felveszik a megemelt koszovói járandóságot.
– Hja, Zacsek, ezek olyan nemzetpolitikai kérdések, amihez maga manyinás létére nem ért. Az államnak minden pénzt megér, hogy maradjanak a szülőföldjükön. Az ilyen apró szabálytalanságok felett, mint a többszöri fizetés, egyszerűen szemet hunynak. Láthatta, hogy Vucsics még ajándékokat is osztogatott nekik, csakhogy maradjanak. Kinek traktort, kinek bárányokat, kinek pénzösszeget.
– Én meg azt mondom, Gyula zomzéd, hogy ez az egész hatórás show-műsor a tévékamerák előtt tulajdonképpen kampánybevezető volt. Nem a lenti nemzettársaknak szólt, hanem a belgrádi választóknak, akik hamarosan szavazni fognak a sorsdöntőnek mondott fővárosi helyhatósági választásokon. Őket akarták meggyőzni, hogy lám, milyen melegszívű a haladók vezetője, érdemes az embereire szavazni. Hiszen még személyes biztonságát is kockáztatta a koszovói látogatással, és ott nagylelkűen osztogatta az ajándékokat.
Jaés az ismert balkáni politikus váratlanul elhalálozik, és Szent Péter elé kerül. Péter már hallott róla egyet s mást.
–Szavaid és tetteid nem mindig fedték egymást, ezért nem is tudunk egyértelműen dönteni rólad – mondja a nagy kapus. – Ezért egy-egy napig leszel a pokolban és a mennyben, s utána te magad döntesz, hová akarsz menni.
– Minek ez a cirkusz, Péter? Úgyis a mennyet választom.
– Teheted, de csak a próba után.
Így hát a politikus egy napra alászáll a pokolba. Kellemesen meglepődik, mert számtalan barátjával találkozik. Egy kényelmes klubban üldögélnek, vicceket mesélnek, finom márkás italokat kortyolgatnak, felidézik életük izgalmasabb eseményeit. Az ételt gyönyörű fiatal lányok szolgálják fel. A jövevény alig akarja elhinni, hogy ez lenne a pokol.
Másnap megtekinti a mennyországot is. Itt egy ismerőst se talál, és legfeljebb a felhőkön röpködő pőre angyalkákban gyönyörködhet. Túl nagy a nyugalom, politikusunk úgy érzi, hogy itt megölné az unalom.
Harmadnap Szent Péter megkérdezi:
– Nos, hogyan döntöttél?
– Szégyellem egy kicsit, és kérlek, ne engedd le a hírt a Földre, de én mégis inkább a poklot választom.
Így is történik, politikusunk bevonul a pokolba. A klub helyén azonban hatalmas szeméttelepet talál, barátai ételmaradék után kutatnak, mások már az üstökben rotyognak. Őt is belódítják egy fortyogó üstbe, alatta maga a főördög rakja a tüzet.
– Mi történt itt?! – tiltakozik az új vendég. – Tegnap itt még minden más volt!
– Hja, barátom, az volt a kampány. Most már szavaztál – feleli az ördög.
PISTIKE, ábrándos nyugtagyűjtögető és értetlen manyinás
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik
Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >
A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik
Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >
Szép csendben kiléptem a közéletből
Legfeljebb az újonnan megjelent könyveim megjelenésekor lépek fel egyik-másik rendezvényen, vagy nyilatkozom egyik vagy a másik >
Támogatjuk Márki-Zay Pétert!
„A Magyar Mozgalom partnere kíván lenni azoknak a magyarországi erőknek, amelyekkel közösen elérhetjük, hogy valóban minden >
Az Édentől balra
Csak annyi erőm maradt még, hogy eldadogjam egy régi 1968 után írt esszém címét. Előtte is, >
„Mikor megy már nyugdíjba?”
A „csaknem 15 éves pártelnöki munkájának” és a magyar közösségre tett hatásainak az értékelése még várat >
Ki kellene lépni abból az értelmiségi buborékból
Néhányan kérdik tőlem, hogy miért nem írok például a VMSZ-ról. Miért? Azért, mert az többé nem >
Az utolsó percig nem hittük, hogy ebből háború lesz
És most, amikor hazamegyek, fáj a szívem, mert nem azt a falut látom, ahonnan annak idején >
„Úgy hullottak szét a családok, mint Jugoszlávia”
A békéről szeretnék írni, mivel sokat írtam már a háborúról. Most azt szeretném körüljárni, milyen az, >
Civilizációs válság
Megbicsaklott a társadalmi önbecsülés és méltóságérzet, megszűnt a szolidaritás. Lepusztult és barbarizálódott a közélet, elhatalmasodott a >
„Tűnés, míg a Dunába nem lőlek benneteket!”
Amikor a hídhoz értünk, megköszönte a fuvart, kiszállt a kocsiból, de abban a pillanatban érkezett meg >
„БОЛДОГ СЗУЛИНАПОТ МЕГКЕСВЕ КИВАН НЕНА”
Már eddig is, de hat hónap múlva – vagyis éppen a választások után, amikor a törvény >