2024. március 29. péntek
Ma Auguszta, Bertold névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Đole, szükségünk van rád!

Szükségünk van Đoléra, hogy legalább részben megállítsa a gyűlöletet. Hogy reményt adjon. Hogy egy helyen összegyűljön több ezer ember, akik a fegyvercsörtetés, a félelemkeltés, az üldözés és a kilátástlanaság helyett egy normális világban hisznek. És együtt üvölthessük, hogy: Jebite se devedesete… Bajtai Kornél (Szabad Magyar Szó):

„Kérdeztétek, milyen volt a koncert. Hát ilyen” – írta a Facebookon egy egyperces koncertfelvétel alatt egy szerb közéleti személyiség, akinek a kiléte most teljesen mellékes. Đorđe Balašević csütörtöki újvidéki koncertjéről van szó, amelyre hetekkel korábban elfogyott minden jegy. A Lepa Protina kći című dal részletének megtekintésétől és meghallgatásától lúdbőrös lettem és egyszeriben rájöttem, hogy nekem most – receptre – egy Balašević koncertre lenne szükségem. Két órányi intim kikapcsolódásra több ezer olyan emberrel, akik ugyanerre vágynak. Hallgatni az ezerszer meghallgatott vagy átivott éjszakákon hamisan és hangosan elénekelt dalokat, együtt lélegezni a közönséggel és Đole sajátos átkötő szövegeinek, ha úgy tetszik stand up-jának köszönhetően, kinevetni a körülöttünk lévő és egyébként tragikus mindennapokat, haladóstul, vonatostul, egzisztenciástul, mindenestül.

Bevallom, néhány évvel ezelőtt hűtlen lettem Balaševićhez. Úgy éreztem, unalmas lett, nem tud semmi újat adni és már legalább tíz éve nem is voltam egyetlen koncertjén sem. Nyilván elkényelmesedtem, elfelejtettem, mit is jelentett ő a kilencvenes években és később is, figyelmet követelő megjelenésével, a polgári, emberi, vajdasági kiállásával, békeszeretetével és a normális világ melletti kitartásával. És nyilván elsősorban a dalaival.

A legszebb Đole-élményem 2000. decemberében volt. Az előrehozott köztársasági választások előtt és október 5-e után voltunk, tudnivaló volt, ki nyeri a választásokat, még a levegőben volt a forradalmi hangulat, az emberek hittek abban, hogy végre jobb lesz. Akkor a szabadkai Sportcsarnokban ötezren énekeltük együtt a dalokat. Egy kissé spicces állapotú fiatal gyerek nyakában pionírkendővel felment a színpadra és a Računajte na nas című dalt kérte. Azt gondoltuk, utoljára énekeljük a Devedesete című dalt és elfeledhetjük a Samo da rata ne bude vagy a Lege da o Gedi Gluperdi című Slobo-szatírát, amit két hónappal korábban minden tüntetésen elénekeltünk.

Utána még nagyon sok koncerten ott voltam, aztán jött a hűtlenségem.

Elfordultam tőle, mert azt hittem – és nyilván nem csak én – beteljesítette a küldetését. A háborús uszítók, az ország szétverői letaszíttatak a trónról, az ország az EU felé halad, normális, modern állam leszünk, ahol a tisztesség, a becsület, a tudás lesznek a vezérelvek, nem pedig a hazugság, a korrupció, a gyengébbek eltaposása és a vásárolt diplomák.

Majd nem is olyan régen az országot irányító erők elkezdték őt támadni. A vezető szennylapok usztasának, nemzetárulónak nevezték, amiért Pulán koncertezett azon a napon, amikor a horvátok a Vihar hadművelet évfordulóját ünnepelték (az Informer Panonska Pizda címmel írt erről például), kommentekben szidalmazták őt a világhálón. Időközben pedig eljutottunk oda, hogy azok, akikről Đole énekelt a kilencvenes években, ismét ugyanazzal a szókészlettel élnek. Szerb nemzeti érdekekről, nemzetárulókról, háborúról beszélnek. Úgyhogy egész egyszerűen: szükségünk van Đoléra. A vajdaságira, a polgári, normális Szerbia hangjára, aki kiáll elénk a színpadra, hanyagul megáll, zsebrevágott kézzel és félszeg mosollyal meséli anekdotáit és énekli a dalokat, amelyek ott vannak mindannyiunk lelkében. Szükségünk van Đoléra, hogy legalább részben megállítsa a gyűlöletet. Hogy reményt adjon. Hogy egy helyen összegyűljön több ezer ember, akik a fegyvercsörtetés, a félelemkeltés, az üldözés és a kilátástlanaság helyett egy normális világban hisznek.

És együtt üvölthessük, hogy: Jebite se devedesete…

 

2018. január 21.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni

Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >

Tovább

Deli Andor, a megtollasodott pártkatona

Már most el lehet mondani, hogy Deli Andor vajdasági fideszes/vémeszes EP képviselő tíz évig ott volt >

Tovább

Mindenütt átutazó

Felidéztem egyik régi írását, amelyben arról számolt be, hogy Budapesten sem érzi magát se jobban, sem >

Tovább

Pásztor-kultusz építés

Pásztor István kitalált és érdemtelen személyi kultuszának építése, emlékművek emelése, kirakatünnepségek rendezése, alapítvány alapítása és díjosztogatás >

Tovább

Amikor jön a vonat

Ebből a történetből persze senki nem fog jól kijönni. Nem fogják megszólaltatni az olyan, Lovas és >

Tovább

Mindenki feleljen a saját tetteiért!

A fotón (Nyilas) mögött jól látszik,  a KJI molinója piros betűkkel hirdeti (az intézmény közösségi oldalán a >

Tovább

Hátha nem lesz csendes

Nem tehetek róla, az utóbbi időben nem a lúdtoll, nem is a kard jut eszembe, ha >

Tovább

Magyar alkotók szerepe a szerb avantgárdban

Annak ellenére, hogy a magyar avantgárd egyik vidéki centruma lehetett Újvidék és azon belül is az >

Tovább

Vigyázz, jön a vonat!

De kedvet kap-e egyetlen komoly ember is az újabb vezér személyi kultuszának az építésére, egy irányvesztett >

Tovább

Hátha!

Valójában a közép-európai fuvallatok egyre gyengébbek, az északról érkező orosz sztyeppe vonzereje egyre inkább elhatalmasodik. A >

Tovább

Pásztort választott magának a VMSZ nyája!

Pásztor Bálint a tisztújító közgyűlésen egyetlen szóval nem mondta, hogy számára a magyar közösség érdeke a >

Tovább

Szerbiában 10 éve csorbítják a politikai jogokat és a polgári szabadságjogokat!

A Freedom House szakértője azt is mondta, hogy „most Szerbiában fennáll a valós félelem attól, hogy  valamiféle >

Tovább