Ma Laura, Alida, Alina, Szabolcs, Adolf, Bató névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Madarak
Csorba Zoltán
Ha mind a kilenc fáról egyszerre felszállna az összes fekete madár, elkergethetnék a ragadozót a magas jegenyéről (esetleg minimális veszteséggel), komótosabban elhelyezkedhetnének a vízparton rendelkezésre álló fákon és félelem nélkül röpködhetnének. Csorba Zoltán:
Ismerek konkrétan két ornitológust is, lenne kihez intéznem a kérdéseimet. Megtehetném közvetlenül, de megosztom a jelenséget, hátha másokat is érdekel. Rögtön az elején közlöm, hogy írásomnak nincs sok köze a politikai, társadalmi, gazdasági helyzethez.
Arra figyeltem fel az imént, hogy a Kis-Duna parton kilenc egymás melletti fára tömörült rengeteg madár, szinte mindegyik ágra jutott, majd pedig a közvetlenül következő 28 fán egy sem. Most, télidőben megfigyelhető ez a jelenség, lehet, hogy nyáron is hasonló, csak akkor nem látjuk a lomboktól.
Sejtem, hogy az ornitológusnak a pontos válaszhoz szüksége lenne pontosabban meghatározott kérdésre. Mert csak annyi, hogy „madár” túl általános. Hasonlóan a madarak is megfogalmazhatnák, hogy miért tolakszik annyi ember egy helyen, a HÉV-ben miközben az autókban csak egyenként utaznak? Azt is kérdezhetné a madár, hogy miért kopasz az ember, miért ferde a szeme, miért húz a lábára cipőt, pláne magassarkút, hiszen úgy nem tud az ágba kapaszkodni, miért lövöldözik fegyverrel a madarakra és egymásra, nem fázik-e, amikor 12 ezer méter magasan repül, mi élvezetet talál abban, hogy egyes madarakat kalitkába zárva tart, miért csak a sasnak szentel megkülönböztető figyelmet, találkozott-e a Holdon madarakkal? Feltehetné a madár az embernek úgy, en général, miközben világos, hogy a kérdések nem az egész emberi fajra vonatkoznak.
Nem tudom közelebbről meghatározni a madarak fajtáit (mint ahogy ornitológus barátaim sem tudják hallásból lejegyezni valamilyen dal akkord-menetét). Így szürkületben mind feketének tűnnek, pedig, lehet, hogy van köztük sötétkék is. Ők is a sötétkék kabátomat feketének nézhetik. Fehér madár nem volt köztük, tehát ha hollók, akkor a ritka példány máshol tanyázik. Segítene, ha megszólalnának, de se nem csiripelnek, se nem kárognak, nem huhognak, nem is nyarvognak (macska nincs köztük). Némán gubbasztanak. Mozdulatlanul, mint ahogy az ember az étteremben ül lusta pincérre várva, vagy a vasútállomás padján az Avalára. Nem kommunikálnak egymással. Vagy húsz percig szemléltem őket, közben be is sötétedett, egyik sem érzett késztetést, hogy repül egy kört, körülnéz mit csinálnak a túloldalt a pesti verebek, vagy a budai hegyekben a jobb módú rokonság, raktak-e már ki a gyerekek madáretetőket?
Meddig fognak gubbasztani? Ők is azt várják, hogy érkezik egy vacsora kihordó pizzás-madár? És ha nem érkezik mikor fognak vacsorázni? Hol? Mit? Vagy reggelig senki sem fog mozdulni? Amelyikük elalszik, az leesik az ágról? Vagy nem is alszanak? A tavaszt várják?
A jelenség kutatására szánt húsz percem letelt anélkül, hogy a felmerült kérdéseimre választ kaptam volna. Tovább indultam. Jóval távolabb, egy jókora, mondhatnám: a legmagasabb jegenye legtetején, a legfelső ágon, egyes-egyedül egy más, tekintélyt (félelmet) parancsoló tartású, jóval megtermettebb madár posztolt. Mintha a környéket tartaná ellenőrzése alatt.
Lehet-hogy hasonló a helyzet mint a farkas és a birkanyáj között? Amelyik figyelmetlen bárány elhagyja a tömeget, arra lecsap a ragadozó? Félelmükben tömörült össze a többi madár és senki sem mer mozdulni?
Ha mind a kilenc fáról egyszerre felszállna az összes fekete madár, elkergethetnék a ragadozót a magas jegenyéről (esetleg minimális veszteséggel), komótosabban elhelyezkedhetnének a vízparton rendelkezésre álló fákon és félelem nélkül röpködhetnének.
Lehet, hogy az lesz a szakértő ornitológus magyarázata, hogy teljesen félreértelmezem a helyzetet. A ragadozó madarak nem csak legyekre nem („Aquila non captat muscas”) vadásznak, de más kisebb madarakra sem. És nem félnek az ilyen seregtől, és a sereget sem érdeklik a magaslatok. Mindenkinek megvan a saját területe, saját életkörülménye, a tömeg összeszorulva, szerényen gubbaszt, a jegenyék teteje pedig a nagyoké.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Fremond Árpád „szája ízének” megfelelően
A jobb napokat is megélt Hét Nap – a Magyar Szóhoz, a Pannon RTV-hez és a >
A vitustánc folytatódik
Vučić azonban nem a két kisebb szerbiai településen aratott fényes győzelmet, hanem a Szerb Tudományos Akadémián, >
PÁSZTORMESE A MAGYAR KÉPVISELŐK FÓRUMÁNAK
A VMSZ „küldöttségének” a KMKF ülésén való részvételével kapcsolatban felvetődik az a kérdés is, hogy miért >
Hét hónappal később
Az összecsődült tömeg hangosan kommentálta a történteket, az emberek végtelenül dühösek voltajk, soha még nem láttam >
A vereség tudomásulvétele
Tizenhárom év egy a politikai garnitúra életében nagy idő. Amit tizenhárom év alatt nem tudott megoldani, >
Politikusok a csendőrök sorfala mögött
Kritikusan gondolkodtam a 2000 után hatalomra kerülő pártokkal szemben is. De van egy különbség a 2000-ben >
Tito immár nem közéleti, hanem magánéleti téma
Azt viszont egymással versengve bizonygatták, hogy Tito idejében az ember éjfél után nyugodtan indulhatott az ember >
A kelet-közép-európai nacionalizmusok és a nemzeti kisebbségek
Orbán egy rugalmas eszmére gondol, így például a kisebbségi ”többlet-jogosítványokra” utal, de ide sorolható a kisebbségi >
A Magyar Nemzeti Tanács a VMSZ fiókszervezete
Pásztor-Fremond „elmélete” a közösség megosztását jelenti „jó” és „rossz” magyarokra. A rosszemlékű, „egy közösség, egy párt, >
Szerbia májusban
Nem tudom, ehhez képest aggasztó-e az EU hallgatása, akár a jogsértések esetén is, hisz különösebben nem >
A rendszerváltás egyik legfontosabb regénye
Az egyik 1990-es keltezésű jegyzetében írta, gyónni akart a világnak, csakhogy a világ gyorsabb és rámenősebb >
Mit mondana Krleža az expresszkapitalisták politikai orgiájáról?
A tőle szokásos iróniával, de úgy érzem, leplezett fájdalommal állapította meg, hogy a lázadó egyetemisták egy >