2021. április 11. vasárnap
Ma Leó, Szaniszló, Glória névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Előtérben a nemzeti tanácsok

„Tiltakozás” és kezdeményezés

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Ebből a mímelt tiltakozásból sajnos a konklúzió, hogy nem várható érdemi változás a nemzeti tanácsokról szóló törvénymódosításban. Legalábbis nem az MNT követelésére. (Kérdés az is, hogy ezek egyáltalán eljutottak-e az illetékes minisztériumhoz?) Bozóki Antal:

2017. december 29.

Mímelt tiltakozás

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) évzáró ülésén módosította a 2017-es költségvetését, aminek értelmében a tavalyi évben 1,2 milliárd dinár állt rendelkezésére, 2018-ban pedig összesen 1,59 milliárd dinárból gazdálkodik.

Feltűnő például, hogy az alkalmazottakkal kapcsolatos kiadásokra 44 770 000 dinárt irányoz elő a testület idei költségvetése. A tudósításokból hiányzik viszont az adat, hogy hány foglalkoztatottja van az MNT-nek és mennyi a havi fizetésük. Már csak a testület lehetséges elbürokratizálódása miatt és azért is, mivel az MNT „szakszolgálata” nem éppen a kiváló munkavégzéséről vált ismertté.

Az áruk és szolgáltatások igénybevételéből származó kiadásokra 150 218 535 dinárt, a támogatásokra és egyéb transzferekre 1 363 930 411 dinárt, egyéb kiadásokra 8 246 154 dinárt, adminisztratív költségvetési transzferekre és tartalék eszközökre 396 298 dinárt, míg alapeszközökre 27 323 386 dinárt terveztek az idei évre.

Jó lenne tudni, hogy mit takar az „egyéb transzferek”, az „egyéb kiadások” és az „adminisztratív költségvetési transzferek” kifejezés, amire nem kis összegeket láttak elő.

Hatalmas összeggel rendelkezik az MNT. Kérdés viszont, hogy ezt az összeget mennyire költik célszerűen, ésszerűen és milyen eredménnyel? Érdemes volna ezért alaposabban elemezni az MNT költségvetését. Ezzel azonban ez ideig – talán egyedül Tari István tanácstag kivételével –nem foglalkoztak eleget, és főleg nem kellő alapossággal.

Az ülés kuriózuma mégis, hogy a tanács – Hajnal Jenő elnökösködése óta első alkalommal – elfogadta az ellenzék sürgősségi előterjesztését és „megvitatta a nemzeti tanácsi törvény módosításának egyes vitatható pontjait”.

Hajnal Jenő, az MNT elnöke felszólalásában „tiltakozott a nemzeti tanácsok működésének kétnyelvűvé válása ellen”. Elmondta, hogy „az MNT nem ért egyet a hatáskörök fogalmának megszüntetésével, azok jogosítványokra való módosításával sem”. Az MNT tiltakozik az ellen is, hogy a törvényjavaslat értelmében a tartomány és az önkormányzatok nem ruházhatnak át jogosítványokat a nemzeti tanácsokra és a kiemelt jelentőségű intézmények területi korlátozása ellen is – tette hozzá Hajnal.

Jellemző viszont, hogy az elnök, minden MNT-s „tiltakozás” után – a már ismert stílusában – talált valami magyarázatot, amivel tompította ezeket.

Szerinte „alaposan körül kell járni a kérdést, ugyanis egyes javaslatok támogathatóak, mások viszont nem”.

Mondókájából lényegében az derül ki, hogy „a kérdéses megoldások sem önkényes, hanem közvetlen következményei a szerb alkotmánybíróság 2014. január 6-ai döntésének”. Ebből a mímelt tiltakozásból sajnos a konklúzió, hogy nem várható érdemi változás a nemzeti tanácsokról szóló törvénymódosításban. Legalábbis nem az MNT követelésére. (Kérdés az is, hogy ezek egyáltalán eljutottak-e az illetékes minisztériumhoz?)

A képviselők egyetértettek ugyan abban, hogy „a törvényjavaslat nem tökéletes”, viszont az Magyar Mozgalom (MM) beadványát „a többség elvetette, mivel úgy vélik, hogy a közvita során beterjesztett javaslatok és a törvényalkotási folyamatban hangoztatott ellenvetések nyomán bizonyos mértékben javul majd a tervezet”. Hogy ez a „bizonyos mérték” mit jelent, az rövidesen tapasztalni fogjuk.

Ezzel a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szavazógépezete a testületben ismételten bizonyította, hogy képtelen a vajdasági magyarok érdekeinek kifejezésére, még kevésbé pedig a képviseletére.

 

2018. január 4.

Bosnyák kezdeményezés

Dr. Sulejman Ugljanin, a Bosnyák Nemzeti Tanács (BNV/BNT) elnöke levelet intézett Sem Fabrizihoz, az Európai Unió (EU) küldöttségének vezetőjéhez a Szerb Köztársaságban, amelyben találkozót kér „a Szerbiában élő bosnyákok helyzetének rendezésére vonatkozó kezdeményezések és követelések megvitatására”.

A levél rámutat, hogy „az EU demokratikus mércéivel összhangban nem fogadható el a nemzeti kisebbségek helyzetéről való döntéshozatal az ő részvételük nélkül. Ebből az okból kifolyólag, a Tanács követeli Szerbiának az Európai Unióhoz való 23. és a 24. tárgyalási fejezettel kapcsolatos és a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére vonatkozó cselekvési terv egyes részeinek a megváltoztatását”.

Az ilyen cselekvési terv, hangoztatta levelében a Tanács elnöke, „nem nyújt a bosnyákoknak semmilyen reményt, sem távlatot a vitális kérdéseik megoldására, mivel a bosnyák népnek, amely Szerbiában kisebbséget képez, sok felgyülemlett és nagyszámú megoldatlan problémája van, mint például az eltűnt bosnyákok kérdése, az emberrablások, a Szandzsáki bosnyákok ellen elkövetett tömeges bűncselekmények, amit a kilencvenes évek állami terrorja eredményezett, valamint a bosnyák nép és Szandzsák megoldatlan státusa”.

A január 5-én tartott sajtókonferencián Ugljanin hangoztatta, hogy „a Jean-Claude Junckerral, az Európai Bizottság elnökével és Johannes Hahnnal, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztossal folytatott levélváltásból arra következtetésre jutottak, hogy „az Európai Unió nincsen pontosan vagy egyáltalán nincsen tájékoztatva a BNT tevékenységéről a csatlakozási tárgyalások alatt”.

Van-e valakinek tudomása arról, hogy a Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezett bármit is az európai intézményeknél a délvidéki/vajdasági magyarok helyzetének rendezése érdekében?

 

2018. január 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„A hatalomnak fontosabbak az EU-alapok, mint a csatlakozás”!

Csonka Áron interjújának elhallgatása csak a legújabb példája, hogy a más, a vémesz hivatalos álláspontjától eltérő >

Tovább

Koča és a szerb nacionalizmus

A szerb nacionalizmusról Koča Popovićnak lesújtó volt a véleménye. Sajnálatos, hogy a szerbek azon a civilizációs >

Tovább

Jugoszlávia felbomlásának Újvidék a legnagyobb vesztese

Kezdem hinni, hogy Jugoszlávia felbomlásának Újvidék a legnagobb vesztese. Riasztó helyzet állt elő: valójában két Újvidék >

Tovább

Egyet ír a törvény, más a gyakorlat!

A Fidesz EP képviselői (Gál Kinga és Deli Andor) is, felszólalásukban az EP ülésén a Szerbiával >

Tovább

A Nagy Árulás

Pontosan fogalmaz Károlyi Csaba, amikor megjegyzi, hogy a 68-ról az Áttüntetésekben, a Parainézisben írtam, de nem >

Tovább

Vučić: „Az EP képviselők időben és térben is elvesztek”

Pillanat kérdése, hogy mikor fogja az EU-ból valaki nyilvánosan kifejezni a fokozódó elégedetlenséget és irritálást, hogy >

Tovább

A baljós ártatlanság kora után

Kezdődött a végtelennek nevezhető igazságos háborúsdi, a baljós ártatlanság korát felváltotta a győzelmekkel teli kollektív bűnösség >

Tovább

Nem mi vagyunk a mérleg nyelve

Az ellenségképzést nem kifejezetten a politikai szereplők részéről értem, a DK-n kívül nem emlékszem olyan pártra, >

Tovább

VMDK: Az EP Szerbiáról szóló jelentése komoly csapás Vučić autokrata rendszerére

A VMDK ebben a folyamatban különösen visszataszítónak és elfogadhatatlannak tartja a kisebbségi kormánypárt hozzáállását és ténykedését. >

Tovább

Ez a regény igazi, hamvas csoda

És végre feltárul előttem Budapest! A leírások annyira szuggesztívek, hogy olvasás közben lelki szemeimmel szüntelenül fel >

Tovább

Kampányolás az Európai Parlament ellen

Deli az EP – a vita után elfogadott – határozatának 48. pontjáról, amelyik az emberi és >

Tovább

Petőfi az egyetlen forradalmár

Azon töprengek, hogy ugyan miért nem választották meg 1848-ban képviselőnek, miért nevezték Petőfi Sándort, az „egyetlen >

Tovább