Ma Zalán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
tükröcske
Csorba Zoltán
Később a sors úgy hozta, hogy sokak (sokunk) tükröcskéje összetört, Rókus a háború kitörése előtt Zágrábba nősült. Amikor találkoztunk a horvátországi magyarság lapját gondozta. Beszélgetésünk során megkérdeztem tőle: írsz-e még? Válasza meglepett: „Kinek? Néha rámjön, de visszafogom magam.” Csorba Zoltán:
Tavalyelőtt Zágrábban, találkoztam Kalapis Rókussal. Nagyon megörültem a viszontlátásnak, hiszen hosszú évek során szinte semmit sem hallottam felőle. Egykoron (a 80-as évek derekán) ő is a Magyar Szóban a „csapatom” tagja volt, az Újvidéki rovaton. Ezen a rovaton folyt ugyanis, évtizedeken keresztül a Lapnál az újságíró képzés. Néhány éven át végeztem ezt a feladatot, elméletben és gyakorlatban készítettem fel a kezdőket a szakmára. Kántor Csilla, Gimpel Tibor, Kadvány Elvíra, Márki Margit, Kabók Erika, Kecskés István, Gergely József, Spitzer Éva, Pintér Edit, Révész Erika, Simonyi Zoltán, Nagy Magdolna, Engler Éva ... Egy egész szerkesztőségnyi csapat. Persze, a felsoroltak nem egy időben voltak valamennyien, általában egy év „kiképzés” után más rovatra irányította őket a szerkesztőség. Közülük többen még mindig a Magyar Szónál dolgoznak, másokat más területre sodorta az élet vihara.
Az oktatás során nagy hangsúlyt fektettem az újságírói műfajok ismertetésére is, mert meggyőződésem, hogy egy igazán jól szerkesztett lapot a műfaji változatosság ékesíti. Egy jól szerkesztett újságban nem írásokkal találkozik az Olvasó, hanem hírrel, bővített hírrel, információval, kommentárral, riporttal, interjúval, jegyzettel, tárcával ... Rókushoz, akinek, amikor a szerkesztőségbe került már volt irodalmi előélete (már megjelent az első könyve), közel állt egy – sajnos mostanság már ritkán jelentkező műfaj – a kroki. (Plusz poén, hogy a műfaj neve tartalmazza a szerző nevének rövidítését is!) Más, komoly, informatív írások mellett szívesen látta el a Lapot ezzel az újságírói ékszerrel, amit egy sajátos humorral, a múlt század eleji klasszikus magyar újságírásra emlékeztető stílusban művelt nagy kedvvel. tükröcske (kis „t”-vel) rovatcímmel kapott egy állandó helyet, egy sarkot az oldalon.
Később a sors úgy hozta, hogy sokak (sokunk) tükröcskéje összetört, Rókus a háború kitörése előtt Zágrábba nősült. Amikor találkoztunk a horvátországi magyarság lapját gondozta. Beszélgetésünk során megkérdeztem tőle: írsz-e még?
Válasza meglepett: „Kinek? Néha rámjön, de visszafogom magam.”
Minden alkalommal, amikor leülök bejegyzést írni ide, a blogomba, eszembe jut Rókus válasza. Én nem tudom visszafogni magam. Szétküldöm, közzéteszem azt amit a mindennapok felé fordított tükröcskémben látok.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Felemelt kezekkel menekülünk, de nem tudjuk, hogy pontosan hova
Most már mindenki tisztában van vele, elvesztettük az ismeretlen ellenséggel szembeni háborút. Berendezkedtünk a megalázó védekezésre. >
Orbán és Vučić – több mint barátság
Ahol viszont egészen döbbenetes a két ország politikai berendezkedése közötti hasonlóság, az egyértelműen a média, itt >
Centrális erőtereket mindenhova
Nézzük csak meg például, hogy mi történt a Magyar Szóval az elmúlt 9 évben, hogyan lett >
Földrengés Zágrábban
Látom az ismert utcákat, óváros romos épületeit, az utcák tele törmelékkel, az az utcára menekült embereket, >
Nemzet a pártok csapdájában
A jelenlegi szörnyű magyar szakadék felett csak akkor épülhetnek hidak, ha a szakadék mindkét partján elmélyült >
A bekötött szemű pilóták
Vesztegzár alatt az újságíró kénytelen más jegyzetfüzetébe belelesni, lévén, hogy a sajátja üres. Olyanéba, aki még >
Nyomunkban a Nagy Testvér
Félő, hogy a járványveszélyben felerősödő globális félelem a diktatúrába sodorja a tömegeket. Végel László: >
Nem a fölhatalmazási törvényre
A válság kellős közepén összetörni az alkotmányos államrendet: ez shakespeare-i jelzőkért kiált. De még van néhány >
Róka fogta csuka
A harminc évvel ezelőtti marosvásárhelyi március arra kényszerített minket, hogy kétségbeesetten kapaszkodjunk a politikai párbeszéd eszközeibe, >
Zágráb, földrengés, Karmelita kolostor, hajnali vásárlás
Március 22. Tovább növekedett a fertőzöttek a halálos áldozatok száma is a környezetünkben. Ebben Horvátország vezet és >
Hivatalosan is megkezdte tevékenységét a FüVÉSZ
Most az a legfontosabb, hogy a koronavírus jelentette krízishelyzetet egészségben, lélekszámunkban nem megfogyatkozva átvészeljük, utána azonban >
From ver ju?
U jednom momentu naše uzaludne autobuske rasprave, pominjem koronu koja pogoduje eksponcijalnom porastu vidljivosti i čujnosti >