2020. augusztus 11. kedd
Ma Zsuzsanna, Tiborc, Klára névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Napi ajánló

Madarat tolláról

J. Garai Béla
J. Garai Béla

Már az is furcsa, hogy a szerb külügyminiszter nem tartja baráti országnak az említett három kulcsfontosságú nyugati hatalmat… Akkor hogy is van ez? Fel akarunk zárkózni Európához vagy inkább más irányban akarunk fordulni? J. Garai Béla (Vajdaság Ma):

BARÁTOK ÉS ÁRMÁNYKODÓK. Néha az a benyomása az embernek, mintha ez az ország lakosságostul átaludta volna az elmúlt huszonvalahány évet, és megint a kilencvenes években ébredne…

A hatalmi viszonyokra vetett egyetlen röpke pillantás is ezt erősítheti meg. Ugyanazok az arcok, ugyanazok az eszmék, ugyanazok a szövetségek, ugyanaz a manipuláció a patrióta érzelmekkel.

Csak egy példa, amely itthon valahogy nem kapott nagyobb publicitást, annál inkább külföldön: Ivica Dačić szocialistái a mionicai helyi választásokon Šešelj radikálisaival szövetségben léptek fel (a gyengébbek kedvéért: a kormánykoalíció második legerősebb pártjáról és az ellenzéki ultranacionalista radikális tömörülésről van szó), és így jutottak be a haladók után másodikként a helyi tanácsba. A választások utáni sajtóértekezleten egy asztalnál láthattuk Dačićot, koalíciós társát, Dragan Marković-Pálmát, az Egységes Szerbia vezetőjét és a háborús bűnök miatt perbe fogott Vojislav Šešeljt. Vagyis a kormánykoalíció képviselőit az ellenzéki szélsőjobboldali csetnik vajdával.

Ilyen vörös-barna partnerség már volt pártjaik között annak idején, az itteni sajátos rendszerváltás kezdetén, amikor Slobodan Milošević – mint emlékezhetünk rá - „kedvenc ellenzéki politikusának” kiáltotta ki az országszerte randalírozó, a kisebbségek ellen uszító, szélsőségesen nacionalista Šešeljt, majd később be is vette kormányába. Dačić most követni látszik elődje példáját, mintha mi sem történt volna azóta! Mintha nem is zajlott volna le Hágában a csetnik vajda viselt dolgairól, szabad csapatainak véres cselekedeteiről és az az etnikai tisztogatásokról szóló bírósági tárgyalás. Mi több, a szoci pártvezér és aktuális külügyminiszter nyilatkozatából ítélve nem zárható ki, hogy a SRS-vel való együttműködést a rendkívül fontos tavaszi belgrádi helyhatósági választásokon is megismétlik, mivelhogy - mint indokolja - a hazafias erőknek együttesen kell szembeszállniuk azokkal, akik „az ország stabilitására törnek és egyetlen céljuk Aleksandar Vučić megbuktatása”.

Hogy miért van szükség a régi szövetség felújítására és a hazafias erők összefogására, ezt Dačić egy különös összeesküvés elmélettel is megpróbálja alátámasztani. Azért, mert állítólag kísérletek történnek Szerbia politikai és gazdasági destabilizálására, továbbá arra, hogy bizonyos kérdéseket erőszakkal oldjanak meg. Mint nyilatkozatából kiderült, a „bizonyos kérdések” alatt a boszniai Szerb Köztársaságot és Koszovót kell érteni, a destabilizálással kísérletezők alatt pedig a külföldi hatalmakat. A külügyminiszter meg is nevezte az ármánykodó külföldieket: az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország, ezért ők, mint nyilatkozta, többé nem tekinthetők Szerbia barátjainak. Könnyű kitalálni, hogy ki tekinthető annak.

Már az is furcsa, hogy a szerb külügyminiszter nem tartja baráti országnak az említett három kulcsfontosságú nyugati hatalmat… Akkor hogy is van ez? Fel akarunk zárkózni Európához vagy inkább más irányban akarunk fordulni?

Az uniós csatlakozást konokul elutasító és az oroszbarátságot hirdető Vojislav Šešeljlyel való szövetkezés talán erre is megadja a választ. Erre szokták mondani: madarat tolláról…

Ha itthon nem is, külföldön nem maradt visszhang nélkül Dačić cimborálása a csetnik vajdával. Diplomáciai források szerint a nyugat nyomást gyakorol Aleksandar Vučićra, hogy menessze Dačićot, amiért a koalíció tagjaként lepaktált egy olyan extrémistával, amilyen Šešelj. És ha Dačićék a belgrádi választásokon is a radikálisokkal szövetségben lépnek fel, ez a Vučić-kormánynak nyújtott támogatás végét jelentheti. (...)

 

2018. január 8.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Péterrévei vízgondok

Az ilyen dolgokkal, amelyek ellehetetlenítik a mindennapi élet, a jelek szerint, senki sem törődik. A ház- >

Tovább

Az orvosok lázadása

A Sajtószabadság Alapítvány kezdeményezésére száznál is több vajdasági magyar újságíró, közíró tiltakozott az Index portáljának kivégzése >

Tovább

Párbeszéd és petíció

A sajtószabadság ügye a kelet-európai újdemokráciák neuralgikus pontja. Olyan, mint a lázmérő: jelzi, hogy súlyos kór >

Tovább

Vírus álarcban

Még csak néhány hónapja tart a vírusjárvány, de az már világosan látható, hogy az emberek milyen >

Tovább

Sztárírók és megtűrtek

Ebben a helyzetben mégis jobb megtűrt írónak, mint sztárírónak lenni. Az is igaz persze, hogy manapság >

Tovább

Visszaeső Románia

Még a szigorúbb karantén-hónapokban keringett egy fotó az interneten: a román miniszterelnök, miniszterelnök-helyettes asszony és más >

Tovább

A szelíd lázadók színre lépnek

Elismerem, az új nemzedék mégsem annyira apolitikus, mint ahogy az elmúlt években gondoltam, nem kizárt, hogy >

Tovább

Vajdaság, a hazafiak vadászterülete

Belgrád az a hely, ahol egy magyarnak nem kell félve rejtezkedni, mint a Vajdaságban, amely „az >

Tovább

„Beletanult” elnök

Legyünk tisztában, a vajdasági magyarok helyzetének nem az egyedüli fokmérője, hogy magyar-e vagy szerb a Tartományi >

Tovább

Mi lesz, ha a bársonyos zavargás erőszakossá válik?

Nos, megtörténhet, hogy az eszmény nélküli új nemzedék az erőszakos tiltakozást választja. (…) Ilyesféle közhangulatban járt >

Tovább

Szirmok és tüskék

Arra gondoltam, hogy miért maradandóbb Sinkó Ervin vagy Herceg János prózája vagy esszéirodalma. Kétségtelen, hogy azért, >

Tovább

Egy polgáridomár furcsa kalandjai

Igazán érthetetlen tehát, hogy miért és mitől fél. Hacsak nem arról van szó, hogy tényleg élvezi >

Tovább