Ma Máté, Mirella, Jónás névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Végel László
A regény folytatásokban jelent meg az Új Symposionban, amikor Tolnai Ottó szerkesztette a folyóiratot. Az utolsó folytatást rám és a Makróra utaló két cikk jelent meg. Ekkor már nem Tolnai Ottó szerkesztette az új Symposiont, őt elbocsájtották. Vagy jobban mondva kipenderítették. Végel László:
2017. december 10., vasárnap
Szikrázó napfényre ébredek, gyönyörű időben Bora Babićtyal, az Akadémia igazgatójával Belgrádba autózunk, ahol az RTS-ben bárnak ránk, hogy fellépjek egy műsorban. (…) A tévében szívélyesen fogadnak, kissé zavarban is vagyok. Soha sem gondoltam, hogy a közszolgálati televízióban ilyen barátságosan fogadják majd a Balkáni szépséget, ez már a negyedik műsor, amelyben szó esik róla. Belgrádban mégis új szelek fújnak – nem úgy, mint Újvidéken. A műsorvezető először feltesz egy kérdést a politikai korrektségről az irodalomban. Hálátlan dolog erről néhány mondatban a tévé előtt nyilatkozni, hiszen az is igaz, hogy létezik az irodalomban egy bulvárjellegű politikai inkorrektség, a skandalumok hajhászása, de az is igaz, hogy még többször az alkotószabadság visszafojtáséra használják ezt a fogalmat. Belefojtják az emberben a szót, öncenzúrára kényszerítik. Elmondom, hogy egyes műveimben nyíltan szólok a tabu támákról, a Bűnhődésben például az etnikai gyűlölködésről, de a regény egésze éppen ez etnikai gyűlölködést leplezi le. Aztán a Balkáni szépségről faggat. Visszafelé autózva arra gondolok, hogy mennyire viszonylagos a politikai inkorrektség fogalma. A Symposionban többször is írtam a nonkonformizmusról, s ez az Egy makró emlékirataival kapcsolatban is felmerült. A regény folytatásokban jelent meg az Új Symposionban, amikor Tolnai Ottó szerkesztette a folyóiratot. Az utolsó folytatást rám és a Makróra utaló két cikk jelent meg. Ekkor már nem Tolnai Ottó szerkesztette az új Symposiont, őt elbocsájtották. Vagy jobban mondva kipenderítették. Az egyik szöveget Fehér Kálmán írta: „Nem volt célunk a naiv erkölcsi optimizmus, de nincs szándékunkban, hogy csak egyszerűen igazat adjunk azoknak, akik beleélik magukat az erkölcsi pesszimizmusba, anélkül, hogy valamit megpróbálnának előmozdítani, a gyakorlatban”. Milyen ismerősen hangzik, ugyanezt mondják a mai kisebbségi politikusok is. De ezzel nem fejeződik be a bírálat. „A humanista erkölcs nem alapulhat a „konformista” erkölcsön, viszont ebben a valóságban, az olyan „nonkonformistákra” sincs még jobb híján sem szükség, akik csak éppen azzal nonkonformisták, hogy erkölcstelenek.” A másik cikk szerzője Tóth Emil (?), feljajdul: „Prózairodalmunkban szinte egyenes irányba halad a nem konszolidálódó, de önmagát éppúgy nem ismerő töredékalakok, zagyvaegyéniségek, részlethősök kifejezése felé.” Mindez az Új Symposionban jelent meg.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Lépésnyire a végső győzelemtől
Már nem csodálkozunk rajta, hogy a „protestáló hit, küldetéses vétó” egyházának püspökét államunk vitathatatlan vezetője jelöli >
Hasznos-e a bojkottálás?
Legyünk tisztában: A választásokat mindenképpen megtartják, az ellenzék részvételével, vagy az nélkül. A VMSZ és a >
Alászolgája Főnök, s respekt
Végleg populista fordulatot vett a rommagyar politika, nemcsak esetenként, azaz kampányban, hanem immár eldőlt, hogy minden >
Szerelmünk volt és mostohánk lett
Többször is találkoztam Konráddal, hol Berlinben hol Budapesten, de nem került szóba Közép-Európa. Az utolsó néhány >
Requiem a vajdmagy sajtószabadságért
Ma Bodzsoni és Ternovácz a vajdmagy újságírás két doyenje, vagy éppen szimbóluma – a két Nagy >
Jelzők zűrzavarában
„Nem követhetnénk el nagyobb hibát annál, ha az eszmetörténet tárgykörében vizsgálnánk meg Orbán fejtegetéseinek valós vagy >
Magyar-magyar párbeszéd?
Ez is arra utal, hogy a VMSZ elnökét mennyire (nem) érdekli a magyar-magyar együttműködés! De miért >
Meghaltatok
Ez nem nekrológ. Csak lamento, jelentékeny emberek halálakor – amely mély válsággal esik egybe időben – >
A szocializmusban az volt a legrosszabb, ami utána következett
Vannak azonban olyanok is, akik kritikusak a múlttal szemben, de a jelennel szemben is. Ők lettek >
Nyári emlék
10 éve írtam Rajk Laci 60. szülinapjára (1949. január 26.). Nem gondoltam, hogy ez a megemlékezés >
Az abszurd, "amiben élsz"
Az EP választásokkal fordulatot vett és kiteljesedett a rommagyar politika és végképp elköteleződött a nacionalista-populista – >
A miniszterelnök nem magánember
Hiszen azt senki nem gondolhatja, hogy ez lenne Tarlós István budapesti főpolgármester választási üzenete (via Gulyás): >