2019. november 20. Szerda
Ma Jolán, Zsolt, ödön, Bódog névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Új év – régi problémák

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (94.)

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, így Nyilast is. Az esetnek azonban halálos áldozata van. Ilyenkor az erkölcs azt követelné meg, hogy azonnal mondjon le minden funkciójáról. Nyilas azonban eddig – ismereteim szerint – nem hallatta a szavát. (Ezt annak idején Pásztor Istvánnak is meg kellett volna tenni, de még most se késő.) Bozóki Antal:

December 21.

„Bezárta kapuit”

Ünnepséggel és alkalmi beszédekkel zárta be szimbolikusan kapuit a Volt Jugoszlávia Nemzetközi Büntetőtörvényszék (ICTY – International Criminal Tribunal for the Former Yugoslavia), az ún. hágai törvényszék.

Huszonnégy éves fennállása alatt 161 személy ellen emeltek vádat, és 84 személyt ítéltek el. A törvényszék 10 800 napon ülésezett, 4650 tanút hallgatott ki és 2,5 millió lapnyi periratot „termelt”. (Hogy mennyibe került, arról nincs adatom.)

A törvényszék ötletgazdájának Klaus Kinkel német külügyminisztert tartják. Megalakítása a Biztonsági Tanács 1993. május 25-én meghozott 827-es határozata alapján vált lehetségessé. A törvényszéknek négy, a volt Jugoszlávia területén 1991 és 1995 között elkövetett bűncselekményi kör felett volt hatásköre: a Genfi Egyezmények súlyos megsértése, a háborús szokásjogok megsértése, népirtás és emberiesség elleni bűncselekmények. A törvényszék kizárólag személyeket vonhatott felelősségre, intézményeket és kormányokat nem.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2010-ben elfogadott 1966-os határozatának értelmében az ICTY és a Ruandai Nemzetközi Büntetőtörvényszék (ICTR – International Criminal Tribunal for the Rwanda) jogutódja a Nemzetközi Büntetőtörvényszékek Apparátusa (MICT  – Mechanism for International Criminal Tribunals). Központja Hágában van, de a tanzániai Arushában is van hivatala.

A MICT feladatairól egyelőre annyit tudni, hogy hatáskörébe a nem jogerős ítéletekre benyújtott panaszok tartoznak majd, és a megkegyelmezés lehetőségének felülbírálása azoknak az elítélteknek az esetében, akik már letöltötték büntetésük kétharmadát. A MICT elnöke az ICTY jelenlegi elnöke lesz, bírákat viszont csak szükség esetén alkalmaz majd, állandó alkalmazású bírákat nem foglalkoztat.

Serge Brammertz hágai főügyész „alapvetően elégedett a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) munkájával”. A Večernje Novosti című belgrádi napilapnak adott december 27-i interjújában kijelentette: sajnálja, hogy az NT felmentett egyes horvát, koszovói és jugoszláv vádlottakat.

Az ICTY 24 éves működésének értékelése a történészekre és a jogászokra vár. A délszláv háborúkban részes országoknak pedig folytatni kell az elkövetett bűncselekmények vizsgálatát, ami néhány évtizedig is eltarthat, hiszen mostanában is egykori katonákat fognak el háborús bűncselekmények miatt.

A háborús bűncselekmények nem évülnek el.

December 25.

Kiadták Erdoğan hóhérainak

– Az Aleksandar Vučić elnök, Ana Brnabić miniszterelnök és Ivica Dačić (szocialista) külügyminiszter vezette szerbiai kormányzat úgy döntött, hogy Cevdet Ayaz kurd aktivistát, akit a törökországi diktatúra bírósága 15 év fegyházra ítélt, kiadja Törökországnak, annak ellenére, hogy az ENSZ egyik szakosított szervezete arra kérte a szerb kormányt, hogy ne tegye. A szerbiai igazságügyi minisztérium azt állította, hogy túl későn kapta meg az ENSZ kínzás elleni bizottságának a kérelmét, ami sajnos nem igaz.

Az Emberi Jogok Belgrádi Központja (BCHR) leszögezi, hogy Cevdet Ayazt már korábban is megkínozták Törökországban a hatóságok, ráadásul menedékkérelmének vizsgálata még nem zárult le, márpedig az illetékes szerv döntése előtt őt nem lenne szabad kiutasítani Szerbiából a törvény szerint. A központ az európai emberi jogi konvenció 3. cikkelyére, a nemzetközi menekültügyi konvenció 33. cikkelyére és a Szerb Köztársaság menekültügyi törvényének 6. cikkelyére hivatkozik – ezeket Cevdet Ayaz kitoloncolása mind súlyosan sérti – írja Tamás Gáspár Miklós.

Sonja Biserko, a Szerbiai Emberi Jogok Helsinki Bizottságának elnöke úgy véli, hogy „Szerbiának nem lett volna szabad kiadni Ayaz, tekintettel arra, hogyan viszonyulnak Törökországban az emberi jogok iránt, mivel nagyon valószínű, hogy nem lenne tisztességes tárgyalása”. Kiemelte, hogy „komoly állam nem adhat ki embert, mielőtt nem ellenőrzi, hogyan fog viszonyulni hozzá, annak az országnak a bírósága, amelyiknek kiadja”.

Goran Miletić, a Nyugat-balkáni Polgári Jogvédők [Civil Rights Defenders – Western Balkans] programigazgatója hangoztatta, hogy a szerb Igazságügy-minisztérium döntése „több mint botrányos”.

– Ez azt mutatja, hogy a szerbiai hatalom nincs tudatában az emberi jogok lehetséges megsértésének, amivel valamely személy szembe találhatja magát a szerbiai kiadatás után. Másrészt, a szerbiai bíróságok és állami szervek nem alkalmazzák a helyi törvényeket és a nemzetközi mércéket, amelyek kötelezik őket. Ebben az esetben a mulasztások listája hosszú – hogy megértse az eljárást, és hogy fordítója legyen, az ügyvéddel való kapcsolattartás az eljárás minden szakaszában stb. Végezetül sérült az ENSZ kínzás elleni bizottságának döntése, amelytől a Szerbiai iránti következmények függenek. Az, ami veszélyes, hogy Szerbia az ilyen döntésekkel közelebb kerül azokhoz az országokhoz, amelyek megsértik az emberi jogokat, és amelyekből a polgárok menekülnek a nemzeti, vallási, politikai vagy valamilyen más alapon való üldözés miatt – hangoztatta Miletić.

Ehhez csak annyit lehet hozzátenni, hogy Szerbia ezzel a döntésével is megmutatta, hogy mennyire (nem) tartja tiszteletben az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi, de a belső jogból eredő kötelezettségeit. Fontosabbnak bizonyult az Erdoğannal való jó viszony.  Kell-e ezen csodálkozni, amikor az igazságügyi körökben teljesen ismeretlen személy került a tárca miniszteri pozíciójába?

December 28.

„Pásztor István nyomdokain”

Este fél nyolc körül Nyilas Mihály tartományi alelnök, a VMSZ elnökségi tagja, tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi titkár Skoda Superb típusú szolgálati gépjárműjével halálra gázolt Békovánál egy helyi lakost.

Időközben a szabadkai ügyészség bűnvádi eljárást kezdeményezett Nyilas Mihály ellen.

Nyilas Mihály civilben ügyvéd, 1999-ben ő volt a halálos gázolás miatt 10 hónap, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Pásztor István, a VMSZ elnökének ügyvédje.

A VMSZ másnap reggel sajtóközlemény adott ki:

„A Vajdasági Magyar Szövetség együttérzését fejezi ki a tegnap este történt közúti balesetben életét vesztett gyalogos családjának.

Nyilas Mihály tartományi kormányfő-helyettes, a VMSZ elnökségi tagja vezette a balesetet okozó szolgálati autót. A párt várja a baleset körülményeinek tisztázását, a sajtóban megjelent értelmezéseket nem kívánja kommentálni, azonban lényeges körülménynek tartja azt, hogy Nyilas Mihály alkoholt nem fogyasztott, mert tisztában volt azzal – miután gépkocsivezetőjének magánjellegű elfoglaltsága okán szabadnapot adott –, hogy maga fogja vezetni a szolgálati autót - áll a párt közleményében.”

A VMSZ a közlemény elején egy mondat erejéig igyekezett kifejezni együttérzését az elhunyt családja iránt, viszont sokkal nagyobb hangsúlyt fektetett arra, hogy azonnal Nyilas védelmére keljen:

A második mondat ugyanis már azt sugallja, hogy a balesetet nem Nyilas Mihály, hanem „szolgálati autó” okozta. A következő mondat pedig megállapítja, hogy Nyilas „alkoholt nem fogyasztott”. Honnan tudja ezt a VMSZ? Ez fontos mozzanata lehet az eljárásnak, de csak a szakértői vélemény lehet a mérvadó.

A DélHír portál helyesen állapítja meg, hogy „ha Nyilas nem is ivott, az még nem felmentő ok számára”. Nyilas közlekedési balesetének ugyanis erkölcsi vonatkozása is van. Az pedig, hogy egy magas rangú köztisztviselő (ez esetben a tartományi kormány alelnöke) végezheti-e a tisztségeit, amikor bűnvádi eljárást kezdeményeztek ellen?

Az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, így Nyilast is. Az esetnek azonban halálos áldozata van. Ilyenkor az erkölcs azt követelné meg, hogy azonnal mondjon le minden funkciójáról. Nyilas azonban eddig – ismereteim szerint – nem hallatta a szavát. (Ezt annak idején Pásztor Istvánnak is meg kellett volna tenni, de még most se késő.)

Nincs szerencséje a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ), de a délvidéki magyaroknak se a vezető politikusaival.

Erről a Magyar Mozgalom (MM) társelnökei a következőt írták az Orbán Viktorhoz címzett, 2017. december 15-i levelükben: „A vajdasági magyar közösségnek nincs közmegbecsülésnek örvendő politikai ereje és vezetője, akire felnézhetnének, akit tisztelhetnének, akiben megbízhatnának az itt élő magyar emberek”.[17]

A közvélemény most éberen figyeli, vonatkoznak-e a jogszabályok és az erkölcs a tisztségviselőkre? 

 

 

2018. január 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szeretettel a Vajdaságból: itt a harmadik orosz megszállás, de ennek most örülnek

Ám, mint azt jól tudjuk, semmi sem tart örökké, és minden jónak vége szakad egyszer. Megbízható >

Tovább

Egy dél-bácskai tartalékos katona története

Talán az volt a szerencsénk, hogy amikor már egy jó ideje meneteltünk, az egyik szerb tartalékos >

Tovább

Egy vita rejtekei

A nemzeti érzés – és nemcsak a magyar – nem lehet ártatlan. Soha többé. Mert a >

Tovább

Füstbe ment szerv

Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >

Tovább

Virág a kormányzó úr sírján

Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >

Tovább

Háborús emlékek nyomában

Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >

Tovább

„Mórahalmon egyeztettek”

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >

Tovább

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább