Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
A Magyar Mozgalom levele Orbán Viktorhoz
Bozóki Antal
Az MM társelnökei megalapozottan mutattak rá, hogy az autonómiával és a restitúcióval kapcsolatos fejlemények a „közösségi megaláztatásunk legújabb mintapéldái”, ezért a megoldásukkal kapcsolatban „a magyar kormány segítségét kérik”. A problémákat lehet elhallgatni, „a szőnyeg alá söpörni”, csak attól nem oldódnak meg. Általában visszaütnek. A következő hónapokban elválik, hogy Orbán Viktor kiáll-e a délvidéki magyarok érdekében. Bozóki Antal:
A Magyar Mozgalom (MM) három társelnöke – Garai Zsolt, Joó Hoti Lívia és Kókai Péter – terjedelmes (mintegy öt és fél oldalas) levéllel fordult a magyar kormányhoz.
Az Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett, december 15-i keltezésű levél két fő témája „a magyar autonómia” és „a magyar közösség tagjaitól a második világháború után elvett vagyon” (restitúció) ügye.
Az MM honlapjára december 19-én felkerült levelet teljesen agyonhallgatta a délvidéki magyar nyomtatott, de még az elektronikus sajtó is. (A VRTV csak egy kurta, hétsoros hírben számolt be a vajdasági magyarság e fontos eseményéről.) Ez is azt igazolja, hogy az itteni sajtót – tisztelet a kivételnek – teljes egészében a Vajdasági Magyar Szövetség irányítja.
Bevezetőjében a levélírók rámutatnak „a vajdasági magyar közösség kétségbeejtő állapotára”, ami a „drámai mértékű elvándorlásban” is kifejezésre jut. Ennek az alapvető okát abban látják, hogy „a vajdasági magyar közösségnek nincs közmegbecsülésnek örvendő politikai ereje és vezetője, akire felnézhetnének, akit tisztelhetnének, akiben megbízhatnának az itt élő magyar emberek”.
A Magyar Mozgalom helyzetértékelése szerint a nemzeti tanácsokról szóló törvénymódosítás tervezetéről „közzétett szöveg látványos kudarca annak a megalkuvó kisebbségi politizálásnak, amelyet a Szerb Haladó Párt kormányra kerülése óta Pásztor István vezetésével folytat a Vajdasági Magyar Szövetség”.
A levélírók szerint „a napvilágot látott tervezet a délvidéki magyar közösségre nézve egyszersmind sértő és magalázó”, a nemzeti tanácsokról szóló törvény tervezetének hatásköri rendelkezései pedig „súlyos visszalépést jelentenek”. Megszüntetné ugyanis a nemzeti tanácsi hatáskörök fogalmát, ami helyett a „jogosítvány/felhatalmazás fogalmát vezetné be. A látszólag terminológiainak tekinthető változás a nemzeti tanácsok, mint kisebbségi önkormányzatok lényegét érinti”. Ez azt jelenti, hogy a továbbiakba nem „kvázi állami szervként”, hanem csupán civil szervezetként működnének, ami a jelenlegi kulturális autonómia felszámolását is jelentené.
A társelnökök a levél második részében a magyar közösség tagjaitól a második világháború után elvett vagyon visszaszármaztatásának folyamatával kapcsolatos „aggasztó fejleményekről számolnak be”.
Emlékeztetnek, hogy 2011 őszén „olyan vagyon-visszaszármaztatási és rehabilitációs jogi keret lépett hatályba Szerbiában, amely a délvidéki magyarok érdekeit tiszteletben tartotta”.
A MM vezetőinek ez az álláspontja azonban vitás. A szerb kormány 2014. október 30-án hatályon kívül helyezte az 1945. január 22-i és az 1945. március 26-i, a csúrogi és a mozsori magyar és német lakósai háborús bűnösnek nyilvánításáról szóló két „határozatot”. A kormány – jogi értelemben – formálisan eltörölte ugyan a háborús bűnösséget, de „csak a jövőre nézve”. Vagyis az ominózus döntések az 1945-2014 közötti időszak vonatkozásban nem szűntek meg!
A kormány ez mellett nem rendezte a háborús bűnösség eltörlésének sem az erkölcsi következményeit (az érintetteknek továbbra is személyesen kellett lefolytatniuk a rehabilitálási eljárásokat), sem az anyagi oldalát (a károsultak – csupán a határozat alapján – nem kapták vissza az elvett vagyonukat, nem részesültek kárpótlásban.
Pásztor Bálint, a VMSZ egyik parlamenti képviselője (a 2011. november 25-i) jegyzetében azt írta, hogy „kizárólag abban az esetben szavazzák meg (mármint a párt képviselői – B. A.) a (rehabilitálási) törvényt, ha az utolsó vesszőig változatlanok maradnak azok a szakaszok, amelyeket október 19-én Slobodan Homennel, az Igazságügy-minisztérium (akkori) államtitkárával egyeztettek”.
Mivel a törvényt változatlan formában megszavazták, a VMSZ képviselőire hárul a felelősség annak végső megszövegezéséért és az ezzel járó következményekért is. A délvidéki magyarokra nézve hátrányos végzés megfogalmazására sem kerülhetett sor a VMSZ rábólintása, vagy legalább tudomása nélkül. Ebből az következik, hogy – a MM vezetőinek állításával ellentétben – nem tartották tiszteletben délvidéki magyarok érdekeit.
A MM társelnökei joggal sérelmezik, hogy „a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség, mint a szerb kormány alá rendelt közigazgatási szerv, sorra utasítja el a jogerős bírósági ítéletekkel rehabilitált magyar igénylők kérelmeit azokra a hét évtizeddel ezelőtti katonai közigazgatásban és államvédelmi dokumentumokra hivatkozva, amelyek alapján a második világháborút követően megállapították a kérelmezők felmenőinek bűnösségét. A Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség, tehát a visszaszármaztatási kérelmeket elbíráló közigazgatási eljárásokban sorra bírálja felül a jogerős rehabilitálási ítéleteket, a homlokegyenest ellentétes a jogállamiság alapelveivel, másrészről mélyen igazságtalan a magyar közösséggel szemben”. Továbbá, „mondvacsinált viszonossági dilemmák okán, halogatja a magyarországi illetőségű magyar állampolgárok kérelmeinek elbírálását”. Arra az „érdemben megalapozatlan” állításra hivatkozva, hogy „a szerb (azaz egykori jugoszláv) – állampolgárok annak idején nem fértek hozzá a magyarországi kárpótlási (vagyon-visszaszármaztatási) lehetőségekhez”.
Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke úgy látja, hogy „a magyarok ismét vesztesei ennek az eljárásnak. Egyszer, amikor elkobozták a vagyonukat, másodszor amikor kihagyták őket a magánosításból és harmadszor a vagyon-visszaszármaztatás ellehetetlenítésével. Úgy egyének, úgy történelmi magyar egyházak szempontjából.”
Vannak olyan vélemények is, miszerint „nincs meg a politikai akarat a restitúciós törvény teljes végrehajtásához”.
Az MM társelnökei megalapozottan mutattak rá, hogy az autonómiával és a restitúcióval kapcsolatos fejlemények a „közösségi megaláztatásunk legújabb mintapéldái”, ezért a megoldásukkal kapcsolatban „a magyar kormány segítségét kérik”.
A problémákat lehet elhallgatni, „a szőnyeg alá söpörni”, csak attól nem oldódnak meg. Általában visszaütnek.
A következő hónapokban elválik, hogy Orbán Viktor kiáll-e a délvidéki magyarok érdekében.
Következő cikk: A szerb állam kiadja a kurd aktivistát Erdoğan hóhérainak
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Legitim parlamenti képviselet nélkül
Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >