2021. október 23. szombat
Ma Gyöngyvér, János, Gyöngyi névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

A Magyar Mozgalom levele Orbán Viktorhoz

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Az MM társelnökei megalapozottan mutattak rá, hogy az autonómiával és a restitúcióval kapcsolatos fejlemények a „közösségi megaláztatásunk legújabb mintapéldái”, ezért a megoldásukkal kapcsolatban „a magyar kormány segítségét kérik”. A problémákat lehet elhallgatni, „a szőnyeg alá söpörni”, csak attól nem oldódnak meg. Általában visszaütnek. A következő hónapokban elválik, hogy Orbán Viktor kiáll-e a délvidéki magyarok érdekében. Bozóki Antal:

A Magyar Mozgalom (MM) három társelnöke – Garai Zsolt, Joó Hoti Lívia és Kókai Péter – terjedelmes (mintegy öt és fél oldalas) levéllel fordult a magyar kormányhoz.

Az Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett, december 15-i keltezésű levél két fő témája „a magyar autonómia” és „a magyar közösség tagjaitól a második világháború után elvett vagyon” (restitúció) ügye.

Az MM honlapjára december 19-én felkerült levelet teljesen agyonhallgatta a délvidéki magyar nyomtatott, de még az elektronikus sajtó is. (A VRTV csak egy kurta, hétsoros hírben számolt be a vajdasági magyarság e fontos eseményéről.) Ez is azt igazolja, hogy az itteni sajtót – tisztelet a kivételnek – teljes egészében a Vajdasági Magyar Szövetség irányítja.

Bevezetőjében a levélírók rámutatnak „a vajdasági magyar közösség kétségbeejtő állapotára”, ami a „drámai mértékű elvándorlásban” is kifejezésre jut. Ennek az alapvető okát abban látják, hogy „a vajdasági magyar közösségnek nincs közmegbecsülésnek örvendő politikai ereje és vezetője, akire felnézhetnének, akit tisztelhetnének, akiben megbízhatnának az itt élő magyar emberek”.

A Magyar Mozgalom helyzetértékelése szerint a nemzeti tanácsokról szóló törvénymódosítás tervezetéről „közzétett szöveg látványos kudarca annak a megalkuvó kisebbségi politizálásnak, amelyet a Szerb Haladó Párt kormányra kerülése óta Pásztor István vezetésével folytat a Vajdasági Magyar Szövetség”.

A levélírók szerint „a napvilágot látott tervezet a délvidéki magyar közösségre nézve egyszersmind sértő és magalázó”, a nemzeti tanácsokról szóló törvény tervezetének hatásköri rendelkezései pedig „súlyos visszalépést jelentenek”. Megszüntetné ugyanis a nemzeti tanácsi hatáskörök fogalmát, ami helyett a „jogosítvány/felhatalmazás fogalmát vezetné be. A látszólag terminológiainak tekinthető változás a nemzeti tanácsok, mint kisebbségi önkormányzatok lényegét érinti”. Ez azt jelenti, hogy a továbbiakba nem „kvázi állami szervként”, hanem csupán civil szervezetként működnének, ami a jelenlegi kulturális autonómia felszámolását is jelentené.

A társelnökök a levél második részében a magyar közösség tagjaitól a második világháború után elvett vagyon visszaszármaztatásának folyamatával kapcsolatos „aggasztó fejleményekről számolnak be”.

Emlékeztetnek, hogy 2011 őszén „olyan vagyon-visszaszármaztatási és rehabilitációs jogi keret lépett hatályba Szerbiában, amely a délvidéki magyarok érdekeit tiszteletben tartotta”.

A MM vezetőinek ez az álláspontja azonban vitás. A szerb kormány 2014. október 30-án hatályon kívül helyezte az 1945. január 22-i és az 1945. március 26-i, a csúrogi és a mozsori magyar és német lakósai háborús bűnösnek nyilvánításáról szóló két „határozatot”. A kormány – jogi értelemben – formálisan eltörölte ugyan a háborús bűnösséget, de „csak a jövőre nézve”. Vagyis az ominózus döntések az 1945-2014 közötti időszak vonatkozásban nem szűntek meg!

A kormány ez mellett nem rendezte a háborús bűnösség eltörlésének sem az erkölcsi következményeit (az érintetteknek továbbra is személyesen kellett lefolytatniuk a rehabilitálási eljárásokat), sem az anyagi oldalát (a károsultak – csupán a határozat alapján – nem kapták vissza az elvett vagyonukat, nem részesültek kárpótlásban.

Pásztor Bálint, a VMSZ egyik parlamenti képviselője  (a 2011. november 25-i)  jegyzetében azt írta, hogy „kizárólag abban az esetben szavazzák meg (mármint a párt képviselői – B. A.) a (rehabilitálási) törvényt, ha az utolsó vesszőig változatlanok maradnak azok a szakaszok, amelyeket október 19-én Slobodan Homennel, az Igazságügy-minisztérium (akkori) államtitkárával egyeztettek”.

Mivel a törvényt változatlan formában megszavazták, a VMSZ képviselőire hárul a felelősség annak végső megszövegezéséért és az ezzel járó következményekért is. A délvidéki magyarokra nézve hátrányos végzés megfogalmazására sem kerülhetett sor a VMSZ rábólintása, vagy legalább tudomása nélkül. Ebből az következik, hogy – a MM vezetőinek állításával ellentétben – nem tartották tiszteletben délvidéki magyarok érdekeit.

A MM társelnökei joggal sérelmezik, hogy „a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség, mint a szerb kormány alá rendelt közigazgatási szerv, sorra utasítja el a jogerős bírósági ítéletekkel rehabilitált magyar igénylők kérelmeit azokra a hét évtizeddel ezelőtti katonai közigazgatásban és államvédelmi dokumentumokra hivatkozva, amelyek alapján a második világháborút követően megállapították a kérelmezők felmenőinek bűnösségét. A Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség, tehát a visszaszármaztatási kérelmeket elbíráló közigazgatási eljárásokban sorra bírálja felül a jogerős rehabilitálási ítéleteket, a homlokegyenest ellentétes a jogállamiság alapelveivel, másrészről mélyen igazságtalan a magyar közösséggel szemben”. Továbbá, „mondvacsinált viszonossági dilemmák okán, halogatja a magyarországi illetőségű magyar állampolgárok kérelmeinek elbírálását”. Arra az „érdemben megalapozatlan” állításra hivatkozva, hogy „a szerb (azaz egykori jugoszláv) – állampolgárok annak idején nem fértek hozzá a magyarországi kárpótlási (vagyon-visszaszármaztatási) lehetőségekhez”.

Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke úgy látja, hogy „a magyarok ismét vesztesei ennek az eljárásnak. Egyszer, amikor elkobozták a vagyonukat, másodszor amikor kihagyták őket a magánosításból és harmadszor a vagyon-visszaszármaztatás ellehetetlenítésével. Úgy egyének, úgy történelmi magyar egyházak szempontjából.”

Vannak olyan vélemények is, miszerint „nincs meg a politikai akarat a restitúciós törvény teljes végrehajtásához”.

Az MM társelnökei megalapozottan mutattak rá, hogy az autonómiával és a restitúcióval kapcsolatos fejlemények a „közösségi megaláztatásunk legújabb mintapéldái”, ezért a megoldásukkal kapcsolatban „a magyar kormány segítségét kérik”.

A problémákat lehet elhallgatni, „a szőnyeg alá söpörni”, csak attól nem oldódnak meg. Általában visszaütnek.

A következő hónapokban elválik, hogy Orbán Viktor kiáll-e a délvidéki magyarok érdekében.

 

 

2017. december 29.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik

Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >

Tovább

A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik

Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >

Tovább

Szép csendben kiléptem a közéletből

Legfeljebb az újonnan megjelent könyveim megjelenésekor lépek fel egyik-másik rendezvényen, vagy nyilatkozom egyik vagy a másik >

Tovább

Támogatjuk Márki-Zay Pétert!

„A Magyar Mozgalom partnere kíván lenni azoknak a magyarországi erőknek, amelyekkel közösen elérhetjük, hogy valóban minden >

Tovább

Az Édentől balra

Csak annyi erőm maradt még, hogy eldadogjam egy régi 1968 után írt esszém címét. Előtte is, >

Tovább

„Mikor megy már nyugdíjba?”

A „csaknem 15 éves pártelnöki munkájának” és a magyar közösségre tett hatásainak az értékelése még várat >

Tovább

Ki kellene lépni abból az értelmiségi buborékból

Néhányan kérdik tőlem, hogy miért nem írok például a VMSZ-ról. Miért? Azért, mert az többé nem >

Tovább

Az utolsó percig nem hittük, hogy ebből háború lesz

És most, amikor hazamegyek, fáj a szívem, mert nem azt a falut látom, ahonnan annak idején >

Tovább

„Úgy hullottak szét a családok, mint Jugoszlávia”

A békéről szeretnék írni, mivel sokat írtam már a háborúról. Most azt szeretném körüljárni, milyen az, >

Tovább

Civilizációs válság

Megbicsaklott a társadalmi önbecsülés és méltóságérzet, megszűnt a szolidaritás. Lepusztult és barbarizálódott a közélet, elhatalmasodott a >

Tovább

„Tűnés, míg a Dunába nem lőlek benneteket!”

Amikor a hídhoz értünk, megköszönte a fuvart, kiszállt a kocsiból, de abban a pillanatban érkezett meg >

Tovább

„БОЛДОГ СЗУЛИНАПОТ МЕГКЕСВЕ КИВАН НЕНА”

Már eddig is, de hat hónap múlva – vagyis éppen a választások után, amikor a törvény >

Tovább