2020. október 25. vasárnap
Ma Blanka, Bianka, Mór névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

A Magyar Mozgalom levele Orbán Viktorhoz

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Az MM társelnökei megalapozottan mutattak rá, hogy az autonómiával és a restitúcióval kapcsolatos fejlemények a „közösségi megaláztatásunk legújabb mintapéldái”, ezért a megoldásukkal kapcsolatban „a magyar kormány segítségét kérik”. A problémákat lehet elhallgatni, „a szőnyeg alá söpörni”, csak attól nem oldódnak meg. Általában visszaütnek. A következő hónapokban elválik, hogy Orbán Viktor kiáll-e a délvidéki magyarok érdekében. Bozóki Antal:

A Magyar Mozgalom (MM) három társelnöke – Garai Zsolt, Joó Hoti Lívia és Kókai Péter – terjedelmes (mintegy öt és fél oldalas) levéllel fordult a magyar kormányhoz.

Az Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett, december 15-i keltezésű levél két fő témája „a magyar autonómia” és „a magyar közösség tagjaitól a második világháború után elvett vagyon” (restitúció) ügye.

Az MM honlapjára december 19-én felkerült levelet teljesen agyonhallgatta a délvidéki magyar nyomtatott, de még az elektronikus sajtó is. (A VRTV csak egy kurta, hétsoros hírben számolt be a vajdasági magyarság e fontos eseményéről.) Ez is azt igazolja, hogy az itteni sajtót – tisztelet a kivételnek – teljes egészében a Vajdasági Magyar Szövetség irányítja.

Bevezetőjében a levélírók rámutatnak „a vajdasági magyar közösség kétségbeejtő állapotára”, ami a „drámai mértékű elvándorlásban” is kifejezésre jut. Ennek az alapvető okát abban látják, hogy „a vajdasági magyar közösségnek nincs közmegbecsülésnek örvendő politikai ereje és vezetője, akire felnézhetnének, akit tisztelhetnének, akiben megbízhatnának az itt élő magyar emberek”.

A Magyar Mozgalom helyzetértékelése szerint a nemzeti tanácsokról szóló törvénymódosítás tervezetéről „közzétett szöveg látványos kudarca annak a megalkuvó kisebbségi politizálásnak, amelyet a Szerb Haladó Párt kormányra kerülése óta Pásztor István vezetésével folytat a Vajdasági Magyar Szövetség”.

A levélírók szerint „a napvilágot látott tervezet a délvidéki magyar közösségre nézve egyszersmind sértő és magalázó”, a nemzeti tanácsokról szóló törvény tervezetének hatásköri rendelkezései pedig „súlyos visszalépést jelentenek”. Megszüntetné ugyanis a nemzeti tanácsi hatáskörök fogalmát, ami helyett a „jogosítvány/felhatalmazás fogalmát vezetné be. A látszólag terminológiainak tekinthető változás a nemzeti tanácsok, mint kisebbségi önkormányzatok lényegét érinti”. Ez azt jelenti, hogy a továbbiakba nem „kvázi állami szervként”, hanem csupán civil szervezetként működnének, ami a jelenlegi kulturális autonómia felszámolását is jelentené.

A társelnökök a levél második részében a magyar közösség tagjaitól a második világháború után elvett vagyon visszaszármaztatásának folyamatával kapcsolatos „aggasztó fejleményekről számolnak be”.

Emlékeztetnek, hogy 2011 őszén „olyan vagyon-visszaszármaztatási és rehabilitációs jogi keret lépett hatályba Szerbiában, amely a délvidéki magyarok érdekeit tiszteletben tartotta”.

A MM vezetőinek ez az álláspontja azonban vitás. A szerb kormány 2014. október 30-án hatályon kívül helyezte az 1945. január 22-i és az 1945. március 26-i, a csúrogi és a mozsori magyar és német lakósai háborús bűnösnek nyilvánításáról szóló két „határozatot”. A kormány – jogi értelemben – formálisan eltörölte ugyan a háborús bűnösséget, de „csak a jövőre nézve”. Vagyis az ominózus döntések az 1945-2014 közötti időszak vonatkozásban nem szűntek meg!

A kormány ez mellett nem rendezte a háborús bűnösség eltörlésének sem az erkölcsi következményeit (az érintetteknek továbbra is személyesen kellett lefolytatniuk a rehabilitálási eljárásokat), sem az anyagi oldalát (a károsultak – csupán a határozat alapján – nem kapták vissza az elvett vagyonukat, nem részesültek kárpótlásban.

Pásztor Bálint, a VMSZ egyik parlamenti képviselője  (a 2011. november 25-i)  jegyzetében azt írta, hogy „kizárólag abban az esetben szavazzák meg (mármint a párt képviselői – B. A.) a (rehabilitálási) törvényt, ha az utolsó vesszőig változatlanok maradnak azok a szakaszok, amelyeket október 19-én Slobodan Homennel, az Igazságügy-minisztérium (akkori) államtitkárával egyeztettek”.

Mivel a törvényt változatlan formában megszavazták, a VMSZ képviselőire hárul a felelősség annak végső megszövegezéséért és az ezzel járó következményekért is. A délvidéki magyarokra nézve hátrányos végzés megfogalmazására sem kerülhetett sor a VMSZ rábólintása, vagy legalább tudomása nélkül. Ebből az következik, hogy – a MM vezetőinek állításával ellentétben – nem tartották tiszteletben délvidéki magyarok érdekeit.

A MM társelnökei joggal sérelmezik, hogy „a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség, mint a szerb kormány alá rendelt közigazgatási szerv, sorra utasítja el a jogerős bírósági ítéletekkel rehabilitált magyar igénylők kérelmeit azokra a hét évtizeddel ezelőtti katonai közigazgatásban és államvédelmi dokumentumokra hivatkozva, amelyek alapján a második világháborút követően megállapították a kérelmezők felmenőinek bűnösségét. A Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség, tehát a visszaszármaztatási kérelmeket elbíráló közigazgatási eljárásokban sorra bírálja felül a jogerős rehabilitálási ítéleteket, a homlokegyenest ellentétes a jogállamiság alapelveivel, másrészről mélyen igazságtalan a magyar közösséggel szemben”. Továbbá, „mondvacsinált viszonossági dilemmák okán, halogatja a magyarországi illetőségű magyar állampolgárok kérelmeinek elbírálását”. Arra az „érdemben megalapozatlan” állításra hivatkozva, hogy „a szerb (azaz egykori jugoszláv) – állampolgárok annak idején nem fértek hozzá a magyarországi kárpótlási (vagyon-visszaszármaztatási) lehetőségekhez”.

Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke úgy látja, hogy „a magyarok ismét vesztesei ennek az eljárásnak. Egyszer, amikor elkobozták a vagyonukat, másodszor amikor kihagyták őket a magánosításból és harmadszor a vagyon-visszaszármaztatás ellehetetlenítésével. Úgy egyének, úgy történelmi magyar egyházak szempontjából.”

Vannak olyan vélemények is, miszerint „nincs meg a politikai akarat a restitúciós törvény teljes végrehajtásához”.

Az MM társelnökei megalapozottan mutattak rá, hogy az autonómiával és a restitúcióval kapcsolatos fejlemények a „közösségi megaláztatásunk legújabb mintapéldái”, ezért a megoldásukkal kapcsolatban „a magyar kormány segítségét kérik”.

A problémákat lehet elhallgatni, „a szőnyeg alá söpörni”, csak attól nem oldódnak meg. Általában visszaütnek.

A következő hónapokban elválik, hogy Orbán Viktor kiáll-e a délvidéki magyarok érdekében.

 

 

2017. december 29.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Elvesztettem egy országot, de maradt egy város

Szóba került a kisebbségi állapot is. Emiatt nem siránkozok, elfogadtam, vállalom, ezzel élek és nem azonosulok >

Tovább

Akinek Gorbacsov volt a riportere

Zolcer Jánossal valamikor a kilencvenes évek elején ismerkedtem meg Münchenben, amikor egy ideig ott éltünk Évával >

Tovább

Minden befejezetlen, még a rendszerváltás is

Az ellenzéki pártok nem alkalmazkodnak az új helyzethez, nehezen veszik tudomásul, hogy többé nem Milošević izolációs >

Tovább

Száz napos türelmi idő

Az új vezetőség egyik első intézkedése éppen az MNT-ből való kivonulás lehetne, ami új helyzetet teremtene >

Tovább

A doktori diplomák feketepiaci ára zuhan, az arany ára emelkedik

Minden relatív lett. A hazugság meggyőzőbb, mint az igazság, minden eladó és minden megvásárolható. A doktori >

Tovább

Orbán Viktor! Hátrább az agarakkal!

Ha pedig a rezsim mégis elfojtja ezt a méreteiben aprócska, politikailag gyönge, ám szeretetre méltó, szép, >

Tovább

A kapitalizmus veszélyes bohóca

Természetesen Trump nem Lindbergh, de félő, hogy győzelme esetén nemcsak Amerikában, hanem az egész Európában is >

Tovább

Egy kurta után most egy hosszabb közleménnyel rukkolt elő a Magyar Mozgalom

Öt küzdelmes év után őrségváltásra került sor a szervezet élén. Az eddigi elnökségből ketten, Garai Zsolt >

Tovább

Baloldal és gyermekbalett

„Miközben mi itt családi ünnepet rendezünk republikánus gyermekbalettel, a reakció éjszakai katonai gyakorlatokat rendez gépfegyverekkel”. Nézem, >

Tovább

Mi lesz a Futaki úti temetőben lévő emlékhely sorsa?

Az „1944/45-ös ártatlan áldozatok” emlékművének elkészítése is azt mutatja, hogy a VMSZ képtelen egyetlen vitás kérdést >

Tovább

A demokráciába vetett hit megroggyanása

Hiányzik a mindennapi demokrácia, a republikánus tér, amelyben a polgár beleszólhat a dolgok alakulásába. Ez főleg >

Tovább

Néha elhangzik egy-egy pedagógus sikolya, amelyet dermesztő csend követ

A VMSZ szerint minden rendben van, helyzetünk soha nem volt jobb, ez jut eszembe miközben az >

Tovább