2018. december 11. kedd
Ma Árpád, Árpádina, Damazusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Orosz központ Vajdaságban?

J. Garai Béla
J. Garai Béla

Remélni sem mertük volna, hogy Šešeljék ennyire szívükön viselik a soknemzetiségű tartomány népeinek védelmét mindenfajta természeti csapástól! Lehet, hogy a központ arra is felkészül, hogy meleg szendvicseket készítsen azoknak a nem államalkotóknak, akik távozni készülnek az országból, mondjuk árvíz miatt. J. Garai Béla (Vajdaság Ma):

Ezekben az ünnep utáni és ünnep előtti napokban talán illene hanyagolni az agyoncsépelt politikát, nincs helye a karácsonyfa alatt… A téma azonban, ahogy firkász berkekben mondani szokták, most is az utcán hever, és mit tehet a szerencsétlen jegyzetíró, ha folyton beléjük botlik.

Például abba a megállapításba, hogy választások ide, kormánypropaganda oda, a szerbiai polgárok nagy többségét annyira sem érdekli a politika, mint a tegnapi időjárás jelentés. A CRTA nevű civil szervezet és az Ipsos strategic marketing ügynökség múlt héten közzétett felmérése szerint négyből három polgárt egyáltalán nem érdekli a politika. Az adatokból kitűnik: azt is mind kevesebben hiszik, hogy demokratikus angazsálódással bármit is megváltoztathatnak a társadalomban. Ugyanakkor megcsömörlöttek a szenzációhajhász médiától is, nem látnak bennük szövetségest a társadalmi igazságosságért és a problémák megoldásáért folytatott közdelemben. Egyedül az tűnik pozitív fejleménynek, hogy 57-ről 44 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy csakis egy erőskezű vezető terelheti az országot az általános jólét felé. Ez még így is eléggé elszomorító arány, de bízzunk benne, hogy a pozitív trend folytatódik.

Részben amiatt, mert mint megtapasztaltuk, erős kéz van, jólét meg sehol.

Apropó, média: egy ilyen példányszám növelő cikk a nisi orosz-szerb „humanitárius” központ újonnan hivatalba lépett vezetőjének a szerbek származásával kapcsolatos nem mindennapi felfedezéséről számol be. Az amatőr néprajzkutatóként bemutatkozó Viktor Gulјevics meg van győződve róla, hogy a szerbek tulajdonképpen azoknak az orosz törzseknek a leszármazottai, amelyek valamikor az északi sark közeli őshazából rajzottak ki, és telepedtek le délebbre, benépesítve Európa mérsékeltebb klímájú területeit. Ezért a déli testvéreket „kis oroszoknak” nevezi. A cikk emlékeztet arra, hogy hasonló teóriával rukkolt ki korábban Vojislav Šešelj, a radikálisok vezetője, de más szélsőségesen nacionalista szervezetek is, ezzel magyarázva a két nép közötti rokonszenvet.

A lelkes műkedvelő történész eredetileg a természeti csapások elleni küzdelemben lenne hivatott segíteni a vendéglátó országnak – legalább is a nisi központ hivatalos minősítése szerint -, de származástani tanulmányaival nyilván az orosz-szerb testvériség megszilárdításához is szeretne hozzájárulni. És ha a belgrádi kormány ismét napirendre tűzi azt a moszkvai követelést, hogy a központ tagjai - ha katasztrófa védelmisek, ha tűzoltók – kapjanak diplomáciai státust, akkor felfedezése sokat nyomhat a latban. Ha egy ilyen szaki nem érdemel ilyen státust a „kis oroszoktól”, akkor senki.

Az emiatt tiltakozó NATO-t meg ott üsse meg a guta, ahol van!

Különben is kit érdekel a nyugat-atlanti katonai szövetség, amikor A. Vučić múlt heti moszkvai látogatásán elnöki becsszóra megígérte V. Putyinnak, hogy országa semmi szín alatt nem lesz NATO-tagállam? Meg hogy: „nincs az a nyomás, ami miatt Szerbia szankciókat vezetne be Oroszország ellen”. Valószínűleg ezzel próbálta kivédeni a fent említett orosz követelést a nisi központ és Gulyevicsék diplomáciai státusára vonatkozóan. A látogatás során adott nyilatkozatában beismerte, hogy ebben az ügyben Szerbia hatalmas nyomásoknak van kitéve, sejthetően orosz és amerikai részről is. Az utóbbiak ugyanis egy leendő orosz kémközpontot látnak a központban, és sejtelmüket pont arra alapozzák, hogy Moszkva olyan státust követel az ottani személyzet számára, ami a szerb hatóságuk mindenfajta ellenőrzése alól mentesíti őket.

Még nem tudni, hogy miként dől el a huzavona, melyik hatalom lép fel hatásosabb argumentumokkal. Az oroszok számára a gázszállítás biztosítása hatékony fegyver, a másik fél pedig az uniós felzárkózás megakasztását helyezheti kilátásba. Elképzelhető, hogy a szerb elnök mennyire átkozza elődjeit, akik annak idején könnyelműen belementek a ruszkik nagylelkű ajánlatába, hogy készek önzetlen segítséget nyújtani balkáni partnerüknek természeti csapások esetében.

Így lett maga a nisi központ is egy jókora természeti csapás.

Amint az várható is volt, az elnök moszkvai látogatását a kormány közeli média igazi siker sztoriként tálalta, és az átlagpolgár nem is tudja, hogy minek örüljön jobban: annak a bejelentésnek, hogy 15 százalékkal több földgáz érkezik jövőre keleti testvéreinktől, vagy annak, hogy harci helikoptereket is kapunk tőlük, ha összeguberáljuk a rávalót. Mindenesetre a beszámolók még jobban elmélyítik azt az általános meggyőződést, hogy Putyin és Oroszország az igazi barát, az ország legnagyobb támogatója, még akkor is, ha az adatok ennek ellentmondanak.

Valahogy nem jut el az emberek tudatáig az, hogy Szerbia legnagyobb kereskedelmi partnere nem Oroszország, hanem az Európai Unió, amelynek államai 2010 óta hétszer többet fektettek be Szerbiában, mint az orosz anyácska. És meg vannak győződve róla, hogy a kormány bölcsen teszi az egyensúlyozást a két partner között, fittyet hányva a nyugatiak figyelmeztetésére, hogy nem lehet sokáig (egy fenékkel) két széken ülni.

A veszély miatt, amit a közismert népi szólás jósol az ilyen esetekre.

Még el sem dőlt a kérdés a nisi központ személyzetének státusával kapcsolatban, Šešelj vajda radikálisai máris aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy Vajdaságban is legyen egy ugyanilyen katasztrófavédelmi orosz-szerb létesítmény. Eddig állítólag harmincezer aláírás gyűlt össze, és hamarosan a tartományi képviselőház elé terjesztik javaslatukat. A párt képviselője kifejezte reményét, hogy a képviselők kellő politikai érettségről és bölcsességről tesznek tanúbizonyságot, és elfogadják a kezdeményezést.

Mit is mondhatunk erre? Remélni sem mertük volna, hogy Šešeljék ennyire szívükön viselik a soknemzetiségű tartomány népeinek védelmét mindenfajta természeti csapástól! Lehet, hogy a központ arra is felkészül, hogy meleg szendvicseket készítsen azoknak a nem államalkotóknak, akik távozni készülnek az országból, mondjuk árvíz miatt. (...)

 

 

2017. december 26.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szabadítsa fel önmagától a pártot és a közösséget!

A VMSZ/BMC, amióta Pásztor István az elnöke, pontosabban amióta szövetségre lépett a Szerb Haladó Párttal, se >

Tovább

Akcióban a Kövér Gárda

Régi igény elégítődött ki amúgy a Kövér Gárda által, patetikusan fogalmazva azt is mondhatnánk, hogy a >

Tovább

Búcsú Áder Jánostól

Búcsúzom tőled, János. Sok vizet nem zavartál az életünkben, olyan volt, mintha itt sem lettél volna. >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

A rendszerváltás csapdájában vergődő értelmiségiek a szocializmusban még őrizték a kritikus gondolkodást, a többpártrendszerben viszont elherdálták. >

Tovább

„Példa értékű kisebbségi jogrendszer”

Nem kell Orbán „véleményén” csodálkozni, hiszen jó ideje gond van már a valóságérzetével (is). Számára fontosabb >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

Bár akkoriban is ébredezett bennem némi a rendszerváltással szembeni szkepszis, írtam is a hiábavaló „posztmodern lakomáról”, >

Tovább

Csak az öltöny lesz más

Hogyan lehetséges ennyire semmit nem akarni? Ennyire nem változni? És nem csak, ha idegenekről: menekültekről, az >

Tovább

Rási és Pisti kalangyai a labancok fővárosába

Hol volt, hol nem volt, de lehet, hogy igaz se volt. Volt egyszer egy nagyon veszélyes >

Tovább

Figyelmeztetés Szerbiának

A Magyar Nemzeti Tanácsban (MNT) – az újonnan választottban is – sajnos többségében olyan személyek ülnek, >

Tovább

Egyetlen szájból sokféle hazugság

Az, hogy a gigantikus médiaholdingot nemzetstratégiai jelentőségűvé emelték, azt üzeni mindenkinek, hogy akkor tesszük a legjobbat >

Tovább

Hévíz télvíz idején

Fogalmam sincs, hogy a hévízi hétvége alatt miért nem tudtam a fejemből kiverni a Beatles egyik >

Tovább

A felemás Magyar Mozgalom

Az önálló vajdasági magyar politikát az elmúlt csaknem három évtizedben az egypártiság jellemezte. Ha papíron több >

Tovább