2024. április 23. kedd
Ma Béla, Adalbert névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Brezsnyev puszi

J. Garai Béla
J. Garai Béla

Egy ilyen forró hűségnyilatkozat, mi tagadás, becsületére válhatott volna az egykori szovjet láger csatlósállamai vezetőinek is, amit azokban az időkben a moszkvai elvtársakkal váltott nyelves csókkal, vagy ismertebb elnevezéssel: Brezsnyev puszival szoktak megpecsételni. J. Garai Béla (Vajdaság Ma):

RAJONGÁS. „Vlagyimir Putyin nemcsak az orosz nép számára jelentős vezető, hanem a szerbek számára is az, hiszen gondoskodik róluk, ezért nagyon hálásak vagyunk neki…”. „Szerbia népe tiszteli és szereti Oroszországot, de mi kis ország vagyunk, és csupán Putyinnak köszönhetően figyelnek ránk a világban”.

Az idézetek nem a szerb-orosz baráti társaság vagy az Orosz Párt (merhogy ilyen is van kies honunkban: Ruska stranka – RS) valamelyik stréber funkcionáriusától származnak, hanem Szerbia elnökétől, Aleksandar Vučićtól, aki közelgő moszkvai látogatása előtt hozsannázott így a TASZSZ hírügynökségnek.

Akárhogy is nézzük, ezzel bizony akaratlanul is meglehetősen szánalmas képet festett országa vezetéséről és önmagáról, mert ha csak azért figyelnek a világban Szerbiára, mert Putyin gyámolítja őket és az országról való gondoskodást is az orosz vezetőtől remélik, akkor miért várják el a jobb sorsra érdemes polgároktól, hogy felnézzenek rájuk?

Egy ilyen forró hűségnyilatkozat, mi tagadás, becsületére válhatott volna az egykori szovjet láger csatlósállamai vezetőinek is, amit azokban az időkben a moszkvai elvtársakkal váltott nyelves csókkal, vagy ismertebb elnevezéssel: Brezsnyev puszival szoktak megpecsételni. Még szerencse, hogy utóbbi szokás már kiment a divatból, mert még egy ilyen puszilkodó jelenetben is részünk lehetne a seremetyevói repülőtéren.

Az idők azonban változnak, csak a behízelgők stílusa marad ugyanaz.

A nyilatkozatból azt is megtudhattuk, hogy Szerbia számára az Oroszországgal való viszony a jövőben is prioritással bír majd (az uniós tagsági aspirációk diszkréten elhallgatva) nemcsak a hagyományos kapcsolatok miatt, hanem az olyan nagyságok miatt is, mint Dosztojevszkij, Jeszenyin és Puskin… Hogy nyomban utánuk rögtön egy újabb, Putyint dicsőítő méltatás következzen.

Akármekkora népszerűségnek is örvend hazájában az orosz vezető, azért ekkora elismerést, valljuk be, nem mindennap kap honi rajongóitól sem. Hasonlították már a leghíresebb orosz cárokhoz, méltatták sportteljesítményét, férfiasságát, a horgászat és vadászat terén elért kimagasló eredményeit, de hogy az orosz irodalom legnagyobbjaival említsék egy sorban, ezt még nem érte meg.

Igaz, a szerb elnöktől már megszokhattuk, hogy mindig arról az országról zeng dicshimnuszt, amelynek vezetőjével éppen kapcsolatba kerül, de a Putyin és Oroszország iránt most tanúsított rajongásával túlszárnyalta még elődjét és eszmetársát, Tomislav Nikolićot is. Ami nem kis teljesítmény, ha felidézzük a korábbi elnöknek szintén a TASZSZ-nak adott nyilatkozatát, amelyben azzal kérkedett, hogy annyira imádja Oroszországot, hogy annál jobban csak Szerbiát szereti. És szívesen beleegyezne abba is, hogy Szerbia orosz gubernium legyen.

De hát ki tudja, mi célt szolgál ez az igencsak gyomorforgató behízelgés? Hamarosan ki fog derülni. Már alig várom a hazaérkezésekor esedékes sajtóértekezletet, amikor nem maradhat el a látogatás szenzációs eredményeiről és a vendéglátó irántunk tanúsított határtalan jóindulatáról szóló beszámoló.

Hátha kapunk még néhány generálozásra érett MÍG-vadászbombázót.

VISSZAHÓDÍTÁS. Ami a fegyvereket illeti, azokra bizony szükség lesz, mert Vlagyimir Putyin újraválasztása után – ami tavaszra esedékes - nagy fordulat következik be térségünkben: visszaszerezzük Koszovót! Legalább is ezt állítja Zvonimir Trajković politikai elemző, Slobodan Milošević egykori tanácsadója a kormány legharsányabb propaganda szócsövének számító Informer hasábjain. Sőt, nemcsak Koszovót szerezzük vissza, hanem a többi elszakított szerb területet is, véli az elemző, de nem részletezi, hogy mely vidékeket érti ez alatt: vajon az összeset a Virovitica-Karlovac-Karlobag határvonalon innen? Azt is tudni véli, hogy a visszahódítás „nagyobb részben erőszakkal (nyilván ide kellenek a ruszki fegyverek), kisebb részben tárgyalások útján” történik majd. „Ha ugyanis valakire nagyobb nyomást gyakorlunk, akkor kész az együttműködésre”, olvashattuk a jövőbe látó stratéga fejtegetését.

Trajković szerint minderre két éven belül kerülhet sor, és azért válik lehetővé, mert megerősödik Szerbia pozíciója. Hogy mitől? Erre is megkapjuk tőle a választ: attól, hogy erősödik a Szerbiát támogató hatalmak befolyása a világban. „Amerika, mint világhatalom, menthetetlenül süllyed, s ez megállíthatatlan folyamat. Mint ahogyan megállíthatatlan Oroszország, Kína, India felemelkedése”, véli Milošević volt tanácsadója. Márpedig Szerbia ebben a táborban lesz, és ezért visszaszerezheti területeit.

Nem kell komolyan venni az ilyen levitézlett pártkádereket, próféciáik kézlegyintést sem érdemelnek, mondhatnánk. Csakhogy a mostani restaurációs hullámban naponta értesülünk a régi, harcedzett káderek visszaszivárgásáról. Elég, ha csak a Hágában elítélt háborús bűnösökre emlékeztetünk: a szocialisták minden fenntartás nélkül elnökségi taggá emelték Nikola Šainovićot, a miloševići idők volt miniszterelnök-helyettesét, miután leszolgálta 18 éves börtönbüntetését, amit a koszovói etnikai tisztogatásokban való részvétele miatt szabtak ki rá. Vladimir Lazarević tábornokot pedig, aki tíz évet töltött börtönben háborús bűnök elkövetése miatt, meghívták a katonai akadémiára, hogy tartson előadást. Miért ne lehetne ismét elnöki tanácsadó Zvonimir Trajković is?

(...I

2017. december 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”

Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >

Tovább

Fake news és post-truth!

Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >

Tovább

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább

Folytatódik a kis bácskai sárdobálás

Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >

Tovább

RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA

A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >

Tovább

Ismét

Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >

Tovább

Mikor tévesztettünk utat és miért?

Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >

Tovább

SZEREPZAVARBAN

Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >

Tovább

Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat

Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >

Tovább