Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Már kérdezni sem szabad?
Mindenképpen dicséretes, hogy a horvát újságírók egyesülete kiállt a saját, bajban lévő kollégája mellett. Máshol – akárcsak nálunk sem –, még erre sem veszik a fáradtságot, nemhogy a bátorságot. Makai Ákos (Szabad Magyar Szó):
Amíg itthon a saját, vajdasági magyar cicaharcaink, vagy pedig az anyaországi kampányok és „tervek” kötik le a figyelmünket, addig, sajnálatos módon, egyre inkább lepereg rólunk mindaz, ami a szomszédos országokban, az egykori jugoszláv tagköztársaságokban történik. Márpedig az európai uniós Horvátországban, vagy éppenséggel Bosznia-Hercegovinában sem túlzottan előnyös a közszolgálati médiumok helyzete.
Mindennek legékesebb példája Aleksandar Stanković, a Horvát Rádió és Televízió műsorán futó Nedeljom u 2 című közéleti műsor szerkesztőjének és műsorvezetőjének az esete, akit a múlt hónap végén azért hurcoltak meg, mert egy olyan kérdést tett fel az egyik vendégének, ami nem tetszett a horvát honvédő háború egykori harcosainak.
A Vukovár elestének évfordulóján sugárzott műsorban Stanković beszélgetőtársa egy helyi szerb férfi volt, aki annak idején mégis a várost védő horvátok oldalán harcolt, és ő mesélte el, hogy a kénytelen volt lőni a saját testvérére is, aki a szerb területvédelmi egységek tagjaként vett részt a háborúban. A műsorvezető ezután megkérdezte, hogy véleménye szerint az, hogy a saját testvérével került szembe a fronton, mennyire támasztja alá azokat az érveléseket, amelyek szerint a kilencvenes háborúinak – a szerb agresszió mellett – polgárháborús jellege is volt. A november 18-án sugárzott műsor után az egyik, horvát háborús veteránokat tömörítő szervezet Stanković felfüggesztését követelte, mert a „műsorvezető valótlan dolgokat terjeszt a Horvátország területén zajlott harcokról”. A HRT vezetősége nem tétlenkedett sokáig és közleményben határolódott el saját kollégájától, ami még inkább felbátorította az egykori honvédőket, akik immár azt kezdték követelni, hogy vegyék el a műsort az újságírótól.
Persze nem ez az első eset, s nem is az utolsó, hogy valakiknek nem tetszik egyik-másik kérdés, ami élő adásban elhangzik, s eredendően az újságírói hivatást sem azért űzik, hogy csakis „jókat és pozitív felütéssel” kérdezzenek, hanem elsősorban azért is, hogy egy adott témát több oldalról lehessen megvilágítani, minél több felet megszólítani. Meg azért is, hogy a nézők lehetőleg a legteljesebb képet kapják a történésekről, illetve egy adott jelenségről. Daniel Domscheit-Berget német programozót és hackert, a Wikileaks aktivistáját idézve: „Csak az események korrekt, részletekbe menő feltárása segíthet hozzá, hogy megértsük a világot.”
Arról nem is beszélve, hogy a honvédők akciója és a HRT elhatárolódása lényegében a szólásszabadságot veszélyezteti. Az esetet az egyik szakértő így értékelte: „Újságírók nélkül demokrácia sincs, vagyis nehéz ezt kimondani, de visszatérünk a diktatúrába”.
A Horvát Újságíró Egyesület tagsága kiállt Stanković mellett. Az eset pikantériája, hogy Predrag Matić, volt szociáldemokrata miniszter, aki maga is horvát háborús veterán, s megjárta a szerb hadifogolytáborokat is, a Szabad Európa Rádiónak nyilatkozva eszementnek minősítette a túlbuzgó harcosok követeléseit. Az egész ügyet ahhoz hasonlította, amikor a jugoszláv népfelszabadító háború egykori harcosai balhéztak a régi Jugoszláviában, akár a fiatalok zenei ízléséről, akár az öltözködésükről volt is szó.
Horvátországban egyébként egy éven belül nem ez az első eset, amikor a horvát harcosegyesületek akartak befolyásolni olyan döntéseket, amelyekhez rendes körülmények között semmi közük sem lenne. A vukovári veteránszövetség például azt kifogásolta nemrég, hogy a városban november 18-án, vagyis a város elestének az évfordulóján akarták megtartani a színházak éjszakája nevű programsorozatot. Szerintük ugyanis a rendezvénysorozat az adott időpontban kegyeletsértés lenne. Matić a SZER-nek adott interjúban ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a honvédők éppen a szólásszabadságért, a színházért és a művészetért harcoltak, s nem pedig a rokkantnyugdíjakért és az ingyen lakásért. Szerinte Stanković ügyében a HRT gyáván viselkedett. S másképpen nem is lehet minősíteni egy olyan médium vezetőségének magatartását, amely elhatárolódik a saját munkatársától, s „lemegy kutyába” a különböző harcosszervezetek és más, kisebb-nagyobb jelentőségű politikai csoportok előtt. Ezzel szemben viszont mindenképpen dicséretes, hogy a horvát újságírók egyesülete kiállt a saját, bajban lévő kollégája mellett. Máshol – akárcsak nálunk sem –, még erre sem veszik a fáradtságot, nemhogy a bátorságot.
Következő cikk: Üzenet
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >
SZEREPZAVARBAN
Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >
Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat
Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >
A VMSZ-ES PROPAGANDA TÁMOGATÁSA KÖZPÉNZBŐL
A VMSZ és az MNT vezetői a médiába visszahozták a szocialista időkből ismert demagóg beszédet, a >
Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni
Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >