Ma János, Iván névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
MM: Megalázó és elfogadhatatlan a nemzeti tanácsol tervezett módosítása
A Magyar Mozgalom meglátása szerint a közzétett szöveg „látványos kudarca annak a megalkuvó kisebbségi politizálásnak, amelyet Pásztor István vezetésével folytat a Vajdasági Magyar Szövetség“. Másrészt: ebben a kérdésben nem kerülhető meg a magyar kormány felelőssége sem, amely határozottan fellép, ha például Ukrajnában durván megsértik az anyanyelv használatára való jogot, ugyanakkor „az állítólagos történelmi magyar-szerb barátságra hivatkozva (mindeddig) szó nélkül hagyja és némán eltűri, ha ugyanez történik Szerbiában“.
November közepe óta közvitán van a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítási javaslata, amelynek kapcsán a Magyar Mozgalom is közzétette meglátásait.
А közlemény emlékeztet, hogy a szerb kormány államigazgatási és önkormányzati minisztériuma november 27-én bocsátotta közvitára a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításának munkaváltozatát. Az MM meglátása szerint azonban a közzétett szöveg „látványos kudarca annak a megalkuvó kisebbségi politizálásnak, amelyet Pásztor István vezetésével folytat a Vajdasági Magyar Szövetség“. A mozgalom kommünikéje leszögezi, hogy a módosítási indítványban „visszaköszönő megoldások a történelem során legjobbnak minősített magyar-szerb államközi kapcsolatok megcsúfolását is jelentik“ illetve, hogy a „tervezet a Szerbiában élő kisebbségekre nézve egyszersmind sértő és megalázó“.
Az MM szerint amennyiben a közvitára bocsátott megoldások törvényerőre emelkednek, az azt fogja jelenteni, hogy a gyakorlatban megvalósul a nemzeti közösségi autonómia teljes állami gyámság alá helyezése. „Emellett a tervezet elfogadásával tovább szűkülnének a nemzeti tanácsok hatáskörei is, amelyeket az Alkotmánybíróság 2014-ben egyszer már erőteljesen megtizedelt“ – figyelmeztet a mozgalom.
Az MM nehezményezi, hogy a tervezet értelmében a nemzeti tanácsok működésének kétnyelvűvé kellene válnia, ami azt jelenti, hogy a nemzeti tanácsok üléseinek jegyzőkönyvét, valamint minden nemzeti tanácsi határozatot magyar és szerb nyelven kellene elkészíteni, és az elfogadásukat követő 15 napon belül el kellene juttatni az államigazgatási és önkormányzati minisztériumhoz, valamint közzé kellene azokat tenni a nemzeti tanács kétnyelvű honlapján is. „Ahelyett, hogy az állam a kisebbségi nyelvek egyenrangú használatának előmozdítását tűzné ki célul, a törvénymódosítással a szerb nyelv egyenrangú használatát vezeti be a nemzeti tanácsok életébe“ – figyelmeztet az MM.
A Magyar Mozgalom ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a jogszabály-tervezet ahelyett, hogy a nemzeti tanácsok hatásköreit megsértő állami, tartományi és önkormányzati szervek vezetőivel szemben irányozna elő büntetőrendelkezéseket, a kétnyelvű (magyar/szerb) működésre vonatkozó szabályokat be nem tartó nemzeti tanácsi elnököket fenyegeti pénzbüntetéssel.
„A tervezet hatásköri rendelkezései is súlyos visszalépést jelentenek. A közvitára bocsátott szöveg megszüntetné a nemzeti tanácsi hatáskörök fogalmát, ehelyett a jogosítvány/felhatalmazás fogalmát vezetné be. A látszólag terminológiainak tekinthető változás a nemzeti tanácsok, mint kisebbségi önkormányzatok lényegét érinti“ – hangsúlyozza az MM közleménye, amely arra is emlékeztet, hogy a 2009-ben elfogadott, a nemzeti tanácsokra vonatkozó törvény előkészítése során komoly vita folyt azzal kapcsolatban, hogy a nemzeti tanácsok (kvázi állami szervekként) hatáskörökkel rendelkezzenek-e, vagy különleges civil szerveződésként jogosítványokkal/felhatalmazásokkal bírjanak. 2009-ben a vita olyan irányban dőlt el, amely a nemzeti tanácsokat kvázi állami szervként ismerte el.
„Ami a konkrét hatáskörszűkítéseket illeti: egyrészről megszűnne annak a lehetősége, hogy Vajdaság Autonóm Tartomány, vagy a helyi önkormányzatok jogosítványokat ruházzanak a nemzeti tanácsokra. A jövőben a nemzeti tanácsok kizárólag a törvényben meghatározott felhatalmazásaikat gyakorolhatnák“ – emeli ki az MM közleménye, amely arra is figyelmeztet: megszűnne az a lehetőség is, hogy a nemzeti tanácsok olyan művelődési intézményeket nyilvánítsanak kiemelt jelentőségűnek az adott közösség szempontjából, amelyek tevékenysége nem az adott nemzeti közösséghez kötődik elsősorban. „A Magyar Nemzeti Tanács által a magyar közösség szempontjából kiemelt jelentőségűnek nyilvánított intézmények egész sora veszítené el ezáltal kiemelt jellegét. A kiemelt jelentőségű státuszt az adott intézmény nem a nemzeti tanácsi döntéssel, hanem az alapító okiratának a módosításával nyerné el. Az alapító okirat módosítás az esetek elsöprő többségében helyi önkormányzati határkörben van, ezáltal a kiemelt jelentőségűvé nyilvánítás a helyi önkormányzatok által sikeresen obstruálható“ – figyelmeztet az MM.
A mozgalom meglátása szerint a tervezet szerint a nemzeti tanácsok oktatási jogosítványaira vonatkozó rendelkezések közé visszakerülne ugyan az Alkotmánybíróság által törölt kiemelt jelentőségű oktatási intézmény fogalma, de olyan korlátozásokkal, amelyek miatt a magyar közösség számára kiemelt jelentőségűnek tekinthető oktatási intézmények töredéke nyerhetné csak el a kiemelt jelentőségű intézmény státuszát.
„A törvénymódosítási tervezet kísérletet sem tesz arra, hogy kijavítsa a hatályos törvény egyik legnagyobb hiányosságát a külön kisebbségi választói névjegyzékek karbantartása terén. Így az állam továbbra sem tartja feladatának, hogy ösztönözze a kisebbségi közösségekhez tartozó, felnőttkorba lépő, és ezzel újonnan szavazati jogot szerző fiatalok feliratkozását a saját nemzeti közösségük külön választói névjegyzékére azzal, hogy hivatalból küldjön ki tájékoztatást minden felnőttkorúvá vált szavazópolgárnak erről, az őt megillető személyes jogról. Ha az ilyen tájékoztatás a jövőben nem válik állandó folyamattá és bevett gyakorlattá, a külön választói névjegyzékek elsorvadnak. Ennek megakadályozása nem a kisebbségi közösség dolga és felelőssége, hanem mindenek előtt megkerülhetetlen állami feladat“ – hívja fel a figyelmet a Magyar Mozgalom.
Azt nem tudni, hogy a tervezetnek az előkészítésében részt vettek-e a Magyar Nemzeti Tanács képviselői és a VMSZ politikusai, jogászai – de az MM szerint a következtetés mindkét lehetséges esetben lesújtó és tragikus: „Ha nem, felvetődik a kérdés, hogyan lehetséges az, hogy a legnagyobb lélekszámú szerbiai nemzeti kisebbség legmagasabb rangú önkormányzati szervét még csak meg sem hívták erre az előkészítő munkára, és hogy mekkora a VMSZ tényleges politikai súlya és érdekérvényesítő képessége a koalíción belül, ha egy ilyen, a magyarság szempontjából kulcsfontosságú törvény előkészítéséből csak úgy egyszerűen ki lehetett hagyni. Ha viszont igen, akkor még fajsúlyosabban vetődik fel a kérdés, hogyan fordulhatott az elő, hogy azok a képviselők és politikusok, akik az itt élő magyar választópolgárok szavazatai többségének köszönhetően lehetőséget kaptak arra, hogy védjék az ő érdekeiket, rábólintottak ezekre a változásokra, és asszisztáltak a Magyar Nemzeti Tanács teljes kiskorúsításához?“ – veti fel a kérdést az MM közleménye, amely emellett arra is figyelmeztet: ebben a kérdésben nem kerülhető meg a magyar kormány felelőssége sem, amely határozottan fellép, ha például Ukrajnában durván megsértik az anyanyelv használatára való jogot, ugyanakkor „az állítólagos történelmi magyar-szerb barátságra hivatkozva (mindeddig) szó nélkül hagyja és némán eltűri, ha ugyanez történik Szerbiában“.
A Magyar Mozgalom határozottan elutasít minden olyan törvényes változást, amely a szerzett jogok, a nemzeti tanácsok, így a Magyar Nemzeti Tanács hatásköreinek a további csorbításához vezet, és ezt az álláspontot fogja képviselni minden lehetséges fórumon, a közvitán és a nyilvánosság felé is. „Ugyanakkor erre szólítja fel azokat is, akik pozíciójuknál fogva ténylegesen is tehetnek ez ellen a degradáló, megalázó és kiskorúsító törvénytervezet ellen: a VMSZ és az MNT képviselőit, mert a magyar érdekek védelmére kaptak megbízatást“ – olvasható a közleményben.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A forradalom jogossága
Csak az a gond. hogy minden forradalom, a legnemesebb is, ártatlan emberéleteket, tehát túlságosan magas árat >
Az intrika, mint uralkodó narratíva
A jelenlegi zűrzavaros évek, különösen kedveznek, az intrikusoknak. A posztigazság korában az intrika uralkodó narratíva lett, >
Új magyar érdekvédelmi szervezet szükséges!
Az országban folyó néplázadás nyomán, amit már „III. szerb felkelésnek” is neveznek – a Vajdasági Magyar >
Egy másik stratégia
A Kardos Andrással folytatott vitájában Bauernek van egy elejtett mondata az eddigi ellenzék felelősségéről: „önkényuralmi rendszerek >
„Én bízom a falu jövőjében”
A napokban került a kezembe egy régi könyv Szentlászlóról, arról az Árpád-kori kelet-szlavóniai kis faluról, amelyet >
Fremond Árpád „szája ízének” megfelelően
A jobb napokat is megélt Hét Nap – a Magyar Szóhoz, a Pannon RTV-hez és a >
A vitustánc folytatódik
Vučić azonban nem a két kisebb szerbiai településen aratott fényes győzelmet, hanem a Szerb Tudományos Akadémián, >
PÁSZTORMESE A MAGYAR KÉPVISELŐK FÓRUMÁNAK
A VMSZ „küldöttségének” a KMKF ülésén való részvételével kapcsolatban felvetődik az a kérdés is, hogy miért >
Hét hónappal később
Az összecsődült tömeg hangosan kommentálta a történteket, az emberek végtelenül dühösek voltajk, soha még nem láttam >
A vereség tudomásulvétele
Tizenhárom év egy a politikai garnitúra életében nagy idő. Amit tizenhárom év alatt nem tudott megoldani, >
Politikusok a csendőrök sorfala mögött
Kritikusan gondolkodtam a 2000 után hatalomra kerülő pártokkal szemben is. De van egy különbség a 2000-ben >
Tito immár nem közéleti, hanem magánéleti téma
Azt viszont egymással versengve bizonygatták, hogy Tito idejében az ember éjfél után nyugodtan indulhatott az ember >