2021. október 26. kedd
Ma Dömötör, Armand, örs névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Nehéz idők jönnek

J. Garai Béla
J. Garai Béla

„Ahhoz, hogy erős hadseregünk legyen, talán erős gazdaságra, erős mezőgazdaságra is… szükségünk lenne”, írja egy okvetetlenkedő olvasó. „És arra is, hogy mindenkinek megoldjuk a lakáskérdését, de sajnos, nincs mindenkinek nagynénje Kanadában…”. J. Garai Béla (Vajdaság Ma).

SEMLEGESSÉG. Jó lesz, ha idejében felkészülünk lelkileg és minden más szempontból a közelgő nehéz időkre. Nem, nem azért, mert netán csődöt mondanak a kormány reformtervei, és az ígért látványos fejlődés helyett megint csak helyben topogásban lesz részünk, mint eddig tapasztaltuk a haladópárti kormányzás alatt, hanem a nyugati cselszövések miatt.

Elég, ha csak a tabloidok címoldalára pillantunk, és máris álmatlanok lesznek éjszakáink.

Nem tudom, hogy eme sajtótermékek honnan szerzik be hiób-híreiket: külön előfizetnek az Armageddon hírügynökségre (ha van ilyen), vagy csak a flúgos szerkesztők szabadjára engedik fantáziájukat, mindenesetre a jobb sorsa érdemes olvasót olyan rémisztő jóslatokkal traktálják naponta, hogy megfagy a vér az ereiben. A legújabb ilyen „diplomáciai forrásokból szerzett” értesülés az, hogy a CIA a horvátok, a montenegróiak, az albánok és a macedónok bevonásával csapást készül mérni Szerbiára.

Erre már magam is kíváncsi lettem, elvégre engem is érint a dolog, ezért beleolvastam a tudósításba. Megtudtam, hogy a nyugati hírszerző szolgálatok fokozzák országunk elleni tevékenységüket azzal a céllal, hogy aláássák gazdasági kapcsolatainkat a keleti államokkal, ugyanakkor nyugtalanságot okozzanak és megingassák a boszniai Szerb Köztársaságot. Még utcai zavargásokkal is számolhatunk!

Még csak ez hiányzik! A Szerb Köztársaság megingatását még valahogy el tudnám viselni, elég messze van innen Banjaluka, de a zavargások kimondottan idegesítenek.

A Novosti c. esti lap – amely a múlt hónapban új főszerkesztőt kapott a híres-hírhedt Milorad Vučelić személyében (aki sokunk emlékezetében úgy maradt meg, mint a Slobo-korszak médiájának legvadabb háborús uszítója) – már részletekről is tud. Eszerint az egybehangolt és a CIA által irányított hírszerzői akciót Podgoricában beszélték meg, és azon részt vettek a horvát, a macedón, a koszovói, az albán és a montenegrói titkosszolgálatok képviselői is. Azt az utasítást kapták, hogy tevékenységüket Szerbiára és a Republika Srpskára fókuszálják.

Még ezer szerencse, hogy itt vannak nekünk orosz barátaink, és megvédenek bennünket, ha szükség lesz rá. A Szputnyik c. hírportál szerb nyelvű kiadásában akadtam arra a megnyugtató információra, hogy a szerb hadsereg jövőre 30 nagyjavított harckocsit kap Oroszországtól 30 millió euró értékben. Nem újat, azokat megtartják maguknak, nekünk jó lesz a generálozott is. Kicsit átfestik, kicsit felújítják a motort, és máris bevethetjük őket. A tanokra azért van szükségünk – fejti ki a megszólaltatott orosz katonai szakértő, aki nyilván tisztában van az itteni terepi viszonyokkal -, mert Szerbiának nem légierejével kell, hogy fölénybe kerüljön szomszédjaival szemben, hanem páncélosaival. Mert a Balkánon egy lyukas garast se ér, ha nincs kellő számú tankod.

Laikusként nem tudhatom, hogy miért kell Szerbiának okvetlenül felülkerekednie bárkivel szemben is, ha vezetői jövőbe vetett tekintettel szüntelenül arra törekszenek, hogy elmélyítsék a kapcsolatokat a szomszédokkal, amint azt nap, mint nap halljuk az első számú vezetőtől, de hát a katonai szakértők ehhez mégiscsak jobban értenek. Talán azért, mert Szerbia ragaszkodik a semlegességhez, és nem csatlakozik egyik katonai tömbhöz sem. Legalábbis a védelmi miniszter, a sokoldalúan tehetséges Aleksandar Vulin így magyarázza, hogy miért van szükség a hadsereg erősítésére.

„A katonai semlegesség nem olyasmi, ahol azt mondjuk, hogy mi semlegesek vagyunk és nincs mivel védeni magunkat” – hangoztatta bölcs nyilatkozatában a védelmi tárcavezető, aki bár sohasem volt katona, a főtisztképzőnek még a közelében sem járt, mégis irigylésre méltó hadtudományi ismeretekkel rendelkezik. Amiből egyenesen következik, hogy minél semlegesebb és békeszeretőbb vagy, annál többet kell költened harcigépekre, tankokra, ágyúkra. Ilyen egyszerű a magyarázat a bolygónk szerte tapasztalható, a béke érdekében történő fegyverkezésre, amire miniszterünk jött rá.

Nyilván ezért van szükség arra is, hogy jövőre húsz százalékkal növeljük a katonai kiadásokat, amint egy másik hírből értesülünk. Nem mintha közvetlen háborús veszély fenyegetné az országot (leszámítva a CIA fent említett aknamunkáját), hanem - Vulin logikájából kiindulva - a semlegesség miatt.

Nem idézném a Vulin személyéhez és hasonlóan bölcs megnyilatkozásaihoz fűzött nem túl hízelgő kommenteket, csupán egy véleményt emelnék ki közülük.

„Ahhoz, hogy erős hadseregünk legyen, talán erős gazdaságra, erős mezőgazdaságra is… szükségünk lenne”, írja egy okvetetlenkedő olvasó. „És arra is, hogy mindenkinek megoldjuk a lakáskérdését, de sajnos, nincs mindenkinek nagynénje Kanadában…”.

 

2017. december 4.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az értelmiségi hivatásról

A szerbiai európai irányultságú értelmiségiek sziszüphoszi feladatot vállalnak, ám a helyzetük súlyosabb, mint Sziszüphoszé. Camus Sziszüphosza >

Tovább

Pártszínház

Az MNT legutóbbi ülése is a már előre megjósoltak szerint zajlott. Pártszínházi előadáshoz hasonlított. Hajnal Jenő >

Tovább

A hazugságpolitika és a kirekesztés ellen

„Pásztor István újfent bizonyította, hogy csak azt tartja a magyar közösség tagjának, aki a munkahelye és >

Tovább

A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik

Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >

Tovább

A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik

Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >

Tovább

Szép csendben kiléptem a közéletből

Legfeljebb az újonnan megjelent könyveim megjelenésekor lépek fel egyik-másik rendezvényen, vagy nyilatkozom egyik vagy a másik >

Tovább

Támogatjuk Márki-Zay Pétert!

„A Magyar Mozgalom partnere kíván lenni azoknak a magyarországi erőknek, amelyekkel közösen elérhetjük, hogy valóban minden >

Tovább

Az Édentől balra

Csak annyi erőm maradt még, hogy eldadogjam egy régi 1968 után írt esszém címét. Előtte is, >

Tovább

„Mikor megy már nyugdíjba?”

A „csaknem 15 éves pártelnöki munkájának” és a magyar közösségre tett hatásainak az értékelése még várat >

Tovább

Ki kellene lépni abból az értelmiségi buborékból

Néhányan kérdik tőlem, hogy miért nem írok például a VMSZ-ról. Miért? Azért, mert az többé nem >

Tovább

Az utolsó percig nem hittük, hogy ebből háború lesz

És most, amikor hazamegyek, fáj a szívem, mert nem azt a falut látom, ahonnan annak idején >

Tovább

„Úgy hullottak szét a családok, mint Jugoszlávia”

A békéről szeretnék írni, mivel sokat írtam már a háborúról. Most azt szeretném körüljárni, milyen az, >

Tovább