2019. december 10. kedd
Ma Judit, Loretta, Eulália névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Nehéz idők jönnek

J. Garai Béla
J. Garai Béla

„Ahhoz, hogy erős hadseregünk legyen, talán erős gazdaságra, erős mezőgazdaságra is… szükségünk lenne”, írja egy okvetetlenkedő olvasó. „És arra is, hogy mindenkinek megoldjuk a lakáskérdését, de sajnos, nincs mindenkinek nagynénje Kanadában…”. J. Garai Béla (Vajdaság Ma).

SEMLEGESSÉG. Jó lesz, ha idejében felkészülünk lelkileg és minden más szempontból a közelgő nehéz időkre. Nem, nem azért, mert netán csődöt mondanak a kormány reformtervei, és az ígért látványos fejlődés helyett megint csak helyben topogásban lesz részünk, mint eddig tapasztaltuk a haladópárti kormányzás alatt, hanem a nyugati cselszövések miatt.

Elég, ha csak a tabloidok címoldalára pillantunk, és máris álmatlanok lesznek éjszakáink.

Nem tudom, hogy eme sajtótermékek honnan szerzik be hiób-híreiket: külön előfizetnek az Armageddon hírügynökségre (ha van ilyen), vagy csak a flúgos szerkesztők szabadjára engedik fantáziájukat, mindenesetre a jobb sorsa érdemes olvasót olyan rémisztő jóslatokkal traktálják naponta, hogy megfagy a vér az ereiben. A legújabb ilyen „diplomáciai forrásokból szerzett” értesülés az, hogy a CIA a horvátok, a montenegróiak, az albánok és a macedónok bevonásával csapást készül mérni Szerbiára.

Erre már magam is kíváncsi lettem, elvégre engem is érint a dolog, ezért beleolvastam a tudósításba. Megtudtam, hogy a nyugati hírszerző szolgálatok fokozzák országunk elleni tevékenységüket azzal a céllal, hogy aláássák gazdasági kapcsolatainkat a keleti államokkal, ugyanakkor nyugtalanságot okozzanak és megingassák a boszniai Szerb Köztársaságot. Még utcai zavargásokkal is számolhatunk!

Még csak ez hiányzik! A Szerb Köztársaság megingatását még valahogy el tudnám viselni, elég messze van innen Banjaluka, de a zavargások kimondottan idegesítenek.

A Novosti c. esti lap – amely a múlt hónapban új főszerkesztőt kapott a híres-hírhedt Milorad Vučelić személyében (aki sokunk emlékezetében úgy maradt meg, mint a Slobo-korszak médiájának legvadabb háborús uszítója) – már részletekről is tud. Eszerint az egybehangolt és a CIA által irányított hírszerzői akciót Podgoricában beszélték meg, és azon részt vettek a horvát, a macedón, a koszovói, az albán és a montenegrói titkosszolgálatok képviselői is. Azt az utasítást kapták, hogy tevékenységüket Szerbiára és a Republika Srpskára fókuszálják.

Még ezer szerencse, hogy itt vannak nekünk orosz barátaink, és megvédenek bennünket, ha szükség lesz rá. A Szputnyik c. hírportál szerb nyelvű kiadásában akadtam arra a megnyugtató információra, hogy a szerb hadsereg jövőre 30 nagyjavított harckocsit kap Oroszországtól 30 millió euró értékben. Nem újat, azokat megtartják maguknak, nekünk jó lesz a generálozott is. Kicsit átfestik, kicsit felújítják a motort, és máris bevethetjük őket. A tanokra azért van szükségünk – fejti ki a megszólaltatott orosz katonai szakértő, aki nyilván tisztában van az itteni terepi viszonyokkal -, mert Szerbiának nem légierejével kell, hogy fölénybe kerüljön szomszédjaival szemben, hanem páncélosaival. Mert a Balkánon egy lyukas garast se ér, ha nincs kellő számú tankod.

Laikusként nem tudhatom, hogy miért kell Szerbiának okvetlenül felülkerekednie bárkivel szemben is, ha vezetői jövőbe vetett tekintettel szüntelenül arra törekszenek, hogy elmélyítsék a kapcsolatokat a szomszédokkal, amint azt nap, mint nap halljuk az első számú vezetőtől, de hát a katonai szakértők ehhez mégiscsak jobban értenek. Talán azért, mert Szerbia ragaszkodik a semlegességhez, és nem csatlakozik egyik katonai tömbhöz sem. Legalábbis a védelmi miniszter, a sokoldalúan tehetséges Aleksandar Vulin így magyarázza, hogy miért van szükség a hadsereg erősítésére.

„A katonai semlegesség nem olyasmi, ahol azt mondjuk, hogy mi semlegesek vagyunk és nincs mivel védeni magunkat” – hangoztatta bölcs nyilatkozatában a védelmi tárcavezető, aki bár sohasem volt katona, a főtisztképzőnek még a közelében sem járt, mégis irigylésre méltó hadtudományi ismeretekkel rendelkezik. Amiből egyenesen következik, hogy minél semlegesebb és békeszeretőbb vagy, annál többet kell költened harcigépekre, tankokra, ágyúkra. Ilyen egyszerű a magyarázat a bolygónk szerte tapasztalható, a béke érdekében történő fegyverkezésre, amire miniszterünk jött rá.

Nyilván ezért van szükség arra is, hogy jövőre húsz százalékkal növeljük a katonai kiadásokat, amint egy másik hírből értesülünk. Nem mintha közvetlen háborús veszély fenyegetné az országot (leszámítva a CIA fent említett aknamunkáját), hanem - Vulin logikájából kiindulva - a semlegesség miatt.

Nem idézném a Vulin személyéhez és hasonlóan bölcs megnyilatkozásaihoz fűzött nem túl hízelgő kommenteket, csupán egy véleményt emelnék ki közülük.

„Ahhoz, hogy erős hadseregünk legyen, talán erős gazdaságra, erős mezőgazdaságra is… szükségünk lenne”, írja egy okvetetlenkedő olvasó. „És arra is, hogy mindenkinek megoldjuk a lakáskérdését, de sajnos, nincs mindenkinek nagynénje Kanadában…”.

 

2017. december 4.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?

Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >

Tovább

A színház az új CEU

Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >

Tovább

Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk

A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >

Tovább

Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”

Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >

Tovább

Szerpentin a Kárpátokban

Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >

Tovább

A szájzár és a nemzet

Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >

Tovább

„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…

itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >

Tovább

Most már komolyan veszem...

Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >

Tovább

„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?

A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >

Tovább

A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig

A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >

Tovább

Fontosabb a kirakat?

A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról?  Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >

Tovább

Két bácskai katolikus pap, aki a háború idején Horvátországban szolgált

Egyszer arra lettem figyelmes, hogy az 56-os sorszámú után a 200-valahányas engedély következett. Másnap egy újabb >

Tovább