2019. november 18. hétfő
Ma Jenő névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Bomba – páncélkocsi 1:0

Bódis Gábor
Bódis Gábor

Egy kis nosztalgia 1994-ből. A Beszélőben jelent meg a cikk. „A szankciók teljes megszüntetése még igen távolinak tűnik. Akárcsak a boszniai béke.”

A Boszniában dúló háború iránti egyre nagyobb közöny közepette csak nagyon kevesek kapták fel a fejüket azon hír hallatán, hogy a boszniai szerbek ismét megtámadták az ENSZ-csapatokat (ezúttal franciákat), és hogy válaszképpen a NATO-gépek megsemmisítettek egy szerb páncélkocsit. Az arra hivatott nemzetközi tényezők megfelelő megtorlásként értékelték az akciót, a boszniai szerbek viszont először azt próbálták elsütni, amit már néhányszor, hogy „a NATO polgári célpontot támadott”. Mivel az ilyenfajta dajkamese már korábban sem terjedt a palei főhadiszállás falain túl, jöhetett a keményebb ellenakció. A poraiból feltámadt Ratko Mladic tábornok (aki heteken át nem mutatkozott a nyilvánosság előtt, ezért főként zágrábi lapok többször is halálhírét keltették) ultimátumot intézett az ott állomásozó ENSZ-csapatok parancsnokához, miszerint vagy bocsánatot kérnek a bombázás miatt, vagy ellenakcióra kerül sor. „Az ENSZ-csapatokat ezek után ellenséges egységeknek tekintjük” – mondta a mindig harcias Mladic, aki a Biztonsági Tanács által pénteken megszavazott büntetőintézkedéseket röviden így kommentálta: „Kellemetlen h

Ami Paléban kellemetlen hír, az Belgrádban valóságos örömujjongást váltott ki, legalábbis a hivatalos sajtó szerint. A Biztonsági Tanács ugyanis három határozatot fogadott el, és ezek közül az egyik a Jugoszlávia elleni szankciók enyhítéséről intézkedik. Persze a belgrádi sajtó (ismét) ügyesen elhallgatta, hogy a belgrádi és a podgoricai légikikötő megnyitása, illetve a nemzetközi kultúr- és sportkapcsolatok engedélyezése nem érinti a legsúlyosabb gazdasági büntetőintézkedéseket. A jugoszláv diplomácia (értsd: Milosevic) sikere azonban kétségtelen, s az otthoni használatra működő hivatalos sajtó sikerélményektől hangos.

A sikerre, még ha az kezdeti is, nagy szüksége van Milosevicnek. Akármennyire is gyenge a szerbiai ellenzék, nem elhanyagolható az úgynevezett nemzeti erők összefogásának kísérlete. Vojislav Kostunica, a Szerb Demokrata Párt elnöke kezdeményezte, aki a nemzeti érzület mutogatása terén az utóbbi időben Seselj csetnikvajdával vetekszik. Nos, az ötlet egyszerű: ha egyedül csak Szerbiában nem lehet „gyümölcsöző módon” összefogni a mindenhatónak tűnő szerb elnök ellen, akkor ki kell terjeszteni a szervezkedést „minden szerb területre”, azaz a „Boszniai Szerb Köztársaságra” és a „Krajinai Szerb Köztársaságra”. Kapóra jött az a körülmény, hogy Milosevic hirtelen hátat fordított Karadzicéknak, és ezzel „elárulta a szerb nemzeti ügyet”. Kostunica össz-szerb tömörítő kísérletére eddig a Radikális Párt vezetője, a már említett Vojislav Seselj mondott igent, akit a belgrádi városi bíróság a napokban ítélt 8 hónapos feltételes börtönbüntetésre egy korábbi ügye miatt (hívei társaságában összeverekedett a parlamenti biztonsági szolgálat embereivel). A Zoran Dindic vezette Demokrata Párt, amely szintén jeleskedik a nemzeti porondon, szokásához híven határozott igennel meg nemmel válaszolt. Természetesen az új tömörülés bízvást számíthat a boszniai szerb elit bizalmára, sőt a Milosevic által már régebben menesztett Milan Babic támogatására is, aki köztudomásúan Krajina második legerősebb embere, és a Zágrábbal szembeni erőteljesebb fellépés híve.

A Milosevic-féle szerb szocialisták mellé egyértelműen csak a Vuk Draskovic vezette Szerb Megújhodási Mozgalom sorakozott fel, ami két okból is fából vaskarika: egyrészt mert ez a párt a kezdet kezdetén kimondottan nacionalista alapokról indult, másodszor pedig azért, mert Milosevic éppen a Draskovic szervezte belgrádi tömegtüntetésen (1991. március 9.) vetette be a (volt) Jugoszláv Néphadsereg páncélkocsijait. Csak akkor még senki sem tudta, hogy az főpróba volt Horvátország és Bosznia előtt. Végül pedig Milosevic tavaly megverette és több hétig börtönben tartotta a Draskovic házaspárt.

Most viszont a szerb elnöknek nagyon is hasznára válhat az igen jó nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező Draskovic. Erre szüksége is lesz – amennyiben tényleg komolyan gondolja a békepolitikát –, mert a szankciók teljes megszüntetése még igen távolinak tűnik. Akárcsak a boszniai béke.

 

2017. november 19.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A gond nem csak a képviselők számával van, hanem, sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >

Tovább

„Így pusztul ki a bánsági magyarság”!

A nyár nagy részét a bánsági Tordán töltöttem, így alkalmam volt megismerkedni a falu életével és >

Tovább

Összefoglaló (2. rész)

Ezekből az esetekből azt a következtetést lehet levonni, hogy az egykori egyenrangú használatból Vajdaságban mostanra joghátrány >

Tovább

Rekviem a szabadkai zöld Zsolnay szökőkútért

Búcsúzom Tőled zöld Zsolnay szökőkút és szerintem nem csak én, hanem nagyon sok szabadkai búcsúzik városunk >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A magyarországi „gazdaságfejlesztési program” által, az utóbbi három évben, mindössze „700 új munkahely” létesült. Ez arra >

Tovább

Mindannyian célkeresztben vagyunk

Vannak a művészek között, akik még kitartóan reménykednek, hogy a buborék az utolsó mentsvár, az egyetlen >

Tovább

Orbán és a jobbhorog

„Az unió, s ezen belül a Parlament, valamint a Bizottság már egy jó ideje sorozatosan arra >

Tovább