Ma Emőke, Botond, Ottó, Kartal névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Ebédszünet
Csorba Zoltán
A kolbászos krumplilevesben már nincs kolbász, a babgulyásban alig akad (nem gulyás, hanem) hús, a töltött káposzta, a pörkölt (ha egyáltalán maradt) már csak langyos, a tésztafélék széle megkeményedett és gyakran elfogy a kenyér! Csorba Zoltán:
Szimpatikus és követendő értékű jelenetként maradt meg emlékezetemben: egy vidéki város bírósági tárgyalásán voltam jelen, a gyanúsított vallatása már jó ideje tartott, már-már közeledett a megtörésének pillanata, már-már kibökte, hogy pontosan mi és hogyan történt, amikor megszólalt a déli harangszó. A bíróság épülete, mint annyi már városban, itt is a főtéren áll, a templom szomszédságában (Szekszárdon a börtön is ott található), a harang hangja parancsoló erővel hatott, a bíró kalapácsával a tölgyfa asztalára csapott és kimondta a fellebbezhetetlen ítéletét: ebédszünet!
Bevártam, együtt hagytuk el a bíróság épületét, hogy megkérdezhessem tudna-e ajánlani a környéken valamilyen jó éttermet. Ekkor gondolkodóba esett, majd közölte: ő itt lakik néhány házra a bíróságtól és naponta otthon ebédel. Mint egy XIX. századi regényben: a köztiszteletben álló bíró úr a bíróság épülete mellett lakik, ahol a szakácsnő naponta meleg ebéddel várja a családot, hogy békésen, rohanás nélkül ...
Itt Budapesten csak a rádióban hallom a déli harangszót, vagy ha történetesen éppen valamelyik templom mellett állok. A munkahelyem helyszínén nem. Ezért nem tud figyelmeztetni erre a napi fontos rituáléra: délben ebéd. Az ebédet nem egy megszokott időben és nem állandó helyen költöm el. Egykoron, a Magyar Szó szerkesztőségében bejáródott rutin volt, hogy a délben kezdődő napi operatív megbeszélés után 13 órakor (plusz-mínusz negyedóra) ebéd a kiadóház éttermében, egy emelettel a szerkesztőség alatt. S azután kezdődhetett a délutáni munka.
Az utóbbi időben úgy alakult a napi munkatempóm, hogy 13.30 – 14.00 óra között tudok étterembe jutni. Szinte mindegy, hogy melyikbe, mert ez az időpont már későinek számít. Budapesten is, noha nem hallatszik a déli harangszó általában 12 órakor (van ahol már 11.30-kor) kezdődik az egy órás ebédszünet és 13 óra után, az ebédkészítésre szakosodott étkezdékben már csak a maradékok jutnak. Megmondták már a rómaiak: sero venientibus ossa! A kolbászos krumplilevesben már nincs kolbász, a babgulyásban alig akad (nem gulyás, hanem) hús, a töltött káposzta, a pörkölt (ha egyáltalán maradt) már csak langyos, a tésztafélék széle megkeményedett és gyakran elfogy a kenyér! Én pedig még a spagettit is kenyérrel eszem (mint ahogy ezt minden olyan étteremben elmondom, ahová gyakrabban járok, és többször már le is írtam). Tegnap például csak kitartó unszolásom eredményeként találtak néhány szelet ki tudja mikortól visszamaradt zsemlét.
Felfigyeltem arra, hogy hozzám hasonló időben jár naponta egy – hogy is írjam le – a napokban megbuktatott, előtte pedig kitüntetett Robert Mugabe diktátorra hasonlító úriember. Illetve: a jelenleg 93 éves Mugabenál jóval fiatalabb, Obamánál határozottan teltebb, nagydarab ember, de nem annyira, mint Shakin O Neil, több ilyen alkatú személyt láthatunk az angol és francia első liga különböző csapatainak középső védői között, de Lukakut is említhetném, aki az Evertonból igazolt át a MU-ba, csak nálánál idősebb... Szóval ez az afroamerikai (vagy afro vagy színes bőrű amerikai) úri ember minden nap ugyanazt a műveletet hajtja végre: a tálcájával leül egy olyan asztalhoz, ahol nem zavarja senki (két óra tájban már nem sokan tolongunk az étteremben) előveszi nagyobb méretű mobiltelefonját, fekvő állapotba állítja, kitámasztja, zsebéből előkotorássza a fejhallgatót, bekapcsolja és az ebéd fogyasztását összeköti valamilyen kellemes audiovizuális élménnyel.
Mit nézhet minden nap ebben az időpontban az úr? Külföldi híradást? Így tanul idegen nyelvet, például magyarul? NBA-meccseket adnak ilyenkor?
Ma délben úgy hagytam el az éttermet ebédem végeztével, hogy elhaladtam az úr asztala mellett, hogy bele tudjak kukkantani az annyira fontos adásba.
Soha sem találnák ki mit néz! (Vagy nézett éppen akkor, amikor belelestem).
Tom és Jerry rajzfilmet!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
KORMÁNYVÁLTÁS SZERBIÁBAN
Az országot most egy olyan személy tartja „sakkban” (sokkban?), akit – Gordana Čomić, előbb a Demokrata >
Szolidaritás és katarzis?
A magyarázat lehetséges kulcsszava tehát a szolidaritás, annak itt s másutt nemigen látott formái, amelyek sosem >
Ha létezne egy igazi államférfi
Míg az előző 30-50 körüli nemzedék nagy része – sokan közülük rossz lelkiismerettel - pragmatikusan alkalmazkodott >
Hősök emlékét ünneplik a gyávák
Gyáva népnek nincs hazája, a 177 évvel ezelőtti hősökre mutogató VMSZ-magyarkák a 48-as szabadságharc megszégyenítésének iskolapéldái. Mit >
A jelenlegi politikai elitnek le kell mondani az önzésről
A jelenleg uralkodó politikai elit nagy része három évtizede politikai üvegbúra alatt él, azzal a szent >
Mi veszélyezteti a vajdasági magyarok megmaradását?
A vajdasági magyar közösségnek joga van tudni, hogy mit is mondod Fremond Árpád, az MNT VMSZ >
A nagyhatalmak újra kezdik az érdekövezetek felosztását
A tömegek a válságos helyzetben olyan Vezért keresnek, akiben feltétlenül megbíznak. Az autokrata rendszerek tehát kimondottan >
Így fogadjuk el az autokratákat: kiskanállal
Még arra is bátorkodott utalni, hogy a parlament csak a demokratikus rendszer egyik eleme és nem >
A VMSZ SZÉGYENPÁRT
A junior pártelnök nem a magyar közösség, hanem csak a saját és pártja szűk elitjének az >
Barbárság vagy demokrácia?
„Donald Trump – írta Fukuyama - legutóbbi lépései Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatban letaglózóak voltak. A nyugati >
A VMSZ is engedelmesen tűrte, hogy a „puccsisták” közé sorolják
Ebben a zűrzavaros helyzetben külön figyelmet érdemel David Atlagić kormánypárti képviselő felszólalása. Kitért az 2000 október >
Egy országot elveszejteni
A megszabadulás tőle régóta elsőrendű erkölcsi és nemzeti egzisztenciális kérdés volt, a friss fejlemények fényében pedig >