Ma Gedeon, Johanna névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Ebédszünet
Csorba Zoltán
A kolbászos krumplilevesben már nincs kolbász, a babgulyásban alig akad (nem gulyás, hanem) hús, a töltött káposzta, a pörkölt (ha egyáltalán maradt) már csak langyos, a tésztafélék széle megkeményedett és gyakran elfogy a kenyér! Csorba Zoltán:
Szimpatikus és követendő értékű jelenetként maradt meg emlékezetemben: egy vidéki város bírósági tárgyalásán voltam jelen, a gyanúsított vallatása már jó ideje tartott, már-már közeledett a megtörésének pillanata, már-már kibökte, hogy pontosan mi és hogyan történt, amikor megszólalt a déli harangszó. A bíróság épülete, mint annyi már városban, itt is a főtéren áll, a templom szomszédságában (Szekszárdon a börtön is ott található), a harang hangja parancsoló erővel hatott, a bíró kalapácsával a tölgyfa asztalára csapott és kimondta a fellebbezhetetlen ítéletét: ebédszünet!
Bevártam, együtt hagytuk el a bíróság épületét, hogy megkérdezhessem tudna-e ajánlani a környéken valamilyen jó éttermet. Ekkor gondolkodóba esett, majd közölte: ő itt lakik néhány házra a bíróságtól és naponta otthon ebédel. Mint egy XIX. századi regényben: a köztiszteletben álló bíró úr a bíróság épülete mellett lakik, ahol a szakácsnő naponta meleg ebéddel várja a családot, hogy békésen, rohanás nélkül ...
Itt Budapesten csak a rádióban hallom a déli harangszót, vagy ha történetesen éppen valamelyik templom mellett állok. A munkahelyem helyszínén nem. Ezért nem tud figyelmeztetni erre a napi fontos rituáléra: délben ebéd. Az ebédet nem egy megszokott időben és nem állandó helyen költöm el. Egykoron, a Magyar Szó szerkesztőségében bejáródott rutin volt, hogy a délben kezdődő napi operatív megbeszélés után 13 órakor (plusz-mínusz negyedóra) ebéd a kiadóház éttermében, egy emelettel a szerkesztőség alatt. S azután kezdődhetett a délutáni munka.
Az utóbbi időben úgy alakult a napi munkatempóm, hogy 13.30 – 14.00 óra között tudok étterembe jutni. Szinte mindegy, hogy melyikbe, mert ez az időpont már későinek számít. Budapesten is, noha nem hallatszik a déli harangszó általában 12 órakor (van ahol már 11.30-kor) kezdődik az egy órás ebédszünet és 13 óra után, az ebédkészítésre szakosodott étkezdékben már csak a maradékok jutnak. Megmondták már a rómaiak: sero venientibus ossa! A kolbászos krumplilevesben már nincs kolbász, a babgulyásban alig akad (nem gulyás, hanem) hús, a töltött káposzta, a pörkölt (ha egyáltalán maradt) már csak langyos, a tésztafélék széle megkeményedett és gyakran elfogy a kenyér! Én pedig még a spagettit is kenyérrel eszem (mint ahogy ezt minden olyan étteremben elmondom, ahová gyakrabban járok, és többször már le is írtam). Tegnap például csak kitartó unszolásom eredményeként találtak néhány szelet ki tudja mikortól visszamaradt zsemlét.
Felfigyeltem arra, hogy hozzám hasonló időben jár naponta egy – hogy is írjam le – a napokban megbuktatott, előtte pedig kitüntetett Robert Mugabe diktátorra hasonlító úriember. Illetve: a jelenleg 93 éves Mugabenál jóval fiatalabb, Obamánál határozottan teltebb, nagydarab ember, de nem annyira, mint Shakin O Neil, több ilyen alkatú személyt láthatunk az angol és francia első liga különböző csapatainak középső védői között, de Lukakut is említhetném, aki az Evertonból igazolt át a MU-ba, csak nálánál idősebb... Szóval ez az afroamerikai (vagy afro vagy színes bőrű amerikai) úri ember minden nap ugyanazt a műveletet hajtja végre: a tálcájával leül egy olyan asztalhoz, ahol nem zavarja senki (két óra tájban már nem sokan tolongunk az étteremben) előveszi nagyobb méretű mobiltelefonját, fekvő állapotba állítja, kitámasztja, zsebéből előkotorássza a fejhallgatót, bekapcsolja és az ebéd fogyasztását összeköti valamilyen kellemes audiovizuális élménnyel.
Mit nézhet minden nap ebben az időpontban az úr? Külföldi híradást? Így tanul idegen nyelvet, például magyarul? NBA-meccseket adnak ilyenkor?
Ma délben úgy hagytam el az éttermet ebédem végeztével, hogy elhaladtam az úr asztala mellett, hogy bele tudjak kukkantani az annyira fontos adásba.
Soha sem találnák ki mit néz! (Vagy nézett éppen akkor, amikor belelestem).
Tom és Jerry rajzfilmet!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán és Vučić – több mint barátság
Ahol viszont egészen döbbenetes a két ország politikai berendezkedése közötti hasonlóság, az egyértelműen a média, itt >
Centrális erőtereket mindenhova
Nézzük csak meg például, hogy mi történt a Magyar Szóval az elmúlt 9 évben, hogyan lett >
Földrengés Zágrábban
Látom az ismert utcákat, óváros romos épületeit, az utcák tele törmelékkel, az az utcára menekült embereket, >
Nemzet a pártok csapdájában
A jelenlegi szörnyű magyar szakadék felett csak akkor épülhetnek hidak, ha a szakadék mindkét partján elmélyült >
A bekötött szemű pilóták
Vesztegzár alatt az újságíró kénytelen más jegyzetfüzetébe belelesni, lévén, hogy a sajátja üres. Olyanéba, aki még >
Nyomunkban a Nagy Testvér
Félő, hogy a járványveszélyben felerősödő globális félelem a diktatúrába sodorja a tömegeket. Végel László: >
Nem a fölhatalmazási törvényre
A válság kellős közepén összetörni az alkotmányos államrendet: ez shakespeare-i jelzőkért kiált. De még van néhány >
Róka fogta csuka
A harminc évvel ezelőtti marosvásárhelyi március arra kényszerített minket, hogy kétségbeesetten kapaszkodjunk a politikai párbeszéd eszközeibe, >
Zágráb, földrengés, Karmelita kolostor, hajnali vásárlás
Március 22. Tovább növekedett a fertőzöttek a halálos áldozatok száma is a környezetünkben. Ebben Horvátország vezet és >
Hivatalosan is megkezdte tevékenységét a FüVÉSZ
Most az a legfontosabb, hogy a koronavírus jelentette krízishelyzetet egészségben, lélekszámunkban nem megfogyatkozva átvészeljük, utána azonban >
From ver ju?
U jednom momentu naše uzaludne autobuske rasprave, pominjem koronu koja pogoduje eksponcijalnom porastu vidljivosti i čujnosti >
KoronaNapló
Március 21. Szerbiában és Magyarországon is már száz felett van a koronavírussal megfertőzöttek száma, az első halálos >