2021. március 4. csütörtök
Ma Kázmér, Lúciusz, Zorán névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

MagyarZó Pistike messéi

J. Garai Béla
J. Garai Béla

– Már megint smucigoskodik, Zacsek – inté őt atata. – Nem volt maguknál skót a családban? Merthogy folyton saját önző érdekei szempontjából szemléli az országos ügyeket. J. Garai Béla (Magyar Szó):

(...) Ámde még Szurinámnál is izgalmasabb kérdés, hogy lesz-e újabb rendkívüli választás a belgrádival egy időben?

– Úgy látszik, tényleg igaz a kormánypropaganda, hogy kiváló eredményeket érünk el, ahogyan nap, mint nap tömik a fejünket a tévében – bólogata a Zacsek. – Annyira tele van az államkassza, hogy már azt se tudja a kormány, hogy mire költse el a milliókat.

– Honnan szedi ezt a marhaságot, Zacsek, amikor a minimális nyugdíjemelésre is alig tudták összekaparni a pénzt?

– Onnan, hogy ha nem így lenne, ha nem lenne kidobni való pénzük, akkor fel sem merülne, hogy tartsanak-e újabb előrehozott szkupstinai választásokat, amikor alig hét hónapja voksoltunk utoljára. Tudja maga, Gyula zomzéd, hogy mibe kerül egy ilyen szavazás? Olvastam, hogy a haladók öt éve alatt háromszor írtak ki rendkívüli választásokat, ami már alighanem Guinness-rekord! Mutasson nekem még egy országot, ahol minden félévben választanak képviselőket, csak azért, mert a kormánypártban úgy spekulálnak, hogy most még legyőzhetik az ellenzéket, és tovább tartósíthatják a hatalmukat.

– Na és, mit izgatja magát, Zacsek? Olyan fárasztó magának az a félévenkénti karikázás? Letörik a keze?

– Nem a fáradtságról van szó, hanem arról, hogy az említett három rendkívüli voksolásra nem kevesebb, mint 5,4 milliárd dinárt költöttek az államkasszából. Vagyis az én, azaz az adófizetők pénzéből! Méghozzá feleslegesen. Ez akkora hatalmas összeg, hogy egy új Duna-hidat lehetett volna építeni rajta, vagy tizenkét iskolát meg tizennyolc napközit.

– Már megint smucigoskodik, Zacsek – inté őt atata. – Nem volt maguknál skót a családban? Merthogy folyton saját önző érdekei szempontjából szemléli az országos ügyeket. Ha a kormány megítélése szerint az aktuális helyzet ezt így kívánja, akkor ehhez a megoldáshoz kell folyamodni, punktum. Kár lázadozni ellene. Lehet, hogy nincs is szükség arra az újabb Duna-hídra vagy iskolákra, napközikre.

– Nekem már tényleg nincs rájuk szükségem, de arra sem, hogy valakik a választások címén nyerészkedjenek.

Egy polgármester meglátogatja a szomszéd városban hivatali kollégáját, és elképedve látja, hogy milyen nagy lábon él. Bizalmasan megkérdi tőle:

– Pártbeliek vagyunk, áruld már el, hogy sikerült így megtollasodnod?

– Nos, látod ott azt a tízemeletes épületet?

– Látom.

– Az építésnél öt százalék az én zsebembe ment. Csináld te is így!

A kolléga hazamegy, egy fél év múlva ő látja vendégül a szomszédot.

– Le a kalappal előtted! Micsoda gazdagság, micsoda luxus! Hogy sikerült ez neked?

– Látod ott azt a hidat?

– Nem látom.

– Száz százalék.

 

PISTIKE, trópusi barát és skót spekuláns

 

2017. november 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Európa árvái

Jól esett, hogy újra láthattam a régi ismerős arcokat. Kiderült, hogy Horvátországban és Szlovéniában mégis valamelyest >

Tovább

Az énekes halálát gyászolja a hatalom és az ellenzék

A mérvadó újságok megemlékeznek a 100 évvel ezelőtt 1921-ben született (2002-ben elhunyt) amerikai liberális filozófusról, John >

Tovább

Sok pénz, semmi eredmény

A jelenlegi vezetőknek halvány elképzelésük se nincsen, hogyan lehetne fejleszteni, a saját lábára állítani a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A mazsolázók

Színre lépnek a névtelenül mazsolázó sajtómunkások, akik a megjelent autorizált interjút úgy vágják össze, hogy nem >

Tovább

Kusturica Szarajevó fölött

És akadnak azért jó dolgok is. Igaz, a halálhoz kötődnek ezek is. Elhunyt ugyanis az újvidéki >

Tovább

Az elrabolt idők nyomában

Én csak keresem a hagyományt miközben az a tudat kínoz, hogy elrabolták a múltomat.  Nem csak >

Tovább

A tévedhetetlenekkel szemben

Furcsa állítás, de bevallom: nem hiszek azoknak az embereknek, akik életükben nem tévedtek jó néhányszor. Nem >

Tovább

„Nesze semmi, fogd meg jól!”

Aki csak teheti, továbbra is tartson ki az elvett ingatlanok természetben való visszakövetelése mellett, ne fogadja >

Tovább

A közéleti vákuum depresszív hatása

A covid19 befagyasztotta az állapotokat, ami nem jelenti azt, hogy a társadalmi feszültségek nem növekszenek. Ezt >

Tovább

A harmincas évek újra meg újra felbukkanak

Az antifasiszta Európa kerekedett felül, az képviselte a többséget, és rossz érzéseim ellenére elégedett vagyok azzal, >

Tovább

Haiku és kapitalizmus

Inkább azon csodálkoztam, hogy ezek az államkapitalista kommunista milliárdosok verseket írnak. Mégpedig haikukat! Környezetünkben ilyesmi nem >

Tovább

Független sajtó

Aki saját eszmei értékrendjéhez ragaszkodik, legyen az akár szocialista, konzervatív vagy liberális, az Arthur Koestlerrel elmondhatja, >

Tovább