Ma Menyhért, Mirjam névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
MagyarZó Pistike messéi
J. Garai Béla
– Már megint smucigoskodik, Zacsek – inté őt atata. – Nem volt maguknál skót a családban? Merthogy folyton saját önző érdekei szempontjából szemléli az országos ügyeket. J. Garai Béla (Magyar Szó):
(...) Ámde még Szurinámnál is izgalmasabb kérdés, hogy lesz-e újabb rendkívüli választás a belgrádival egy időben?
– Úgy látszik, tényleg igaz a kormánypropaganda, hogy kiváló eredményeket érünk el, ahogyan nap, mint nap tömik a fejünket a tévében – bólogata a Zacsek. – Annyira tele van az államkassza, hogy már azt se tudja a kormány, hogy mire költse el a milliókat.
– Honnan szedi ezt a marhaságot, Zacsek, amikor a minimális nyugdíjemelésre is alig tudták összekaparni a pénzt?
– Onnan, hogy ha nem így lenne, ha nem lenne kidobni való pénzük, akkor fel sem merülne, hogy tartsanak-e újabb előrehozott szkupstinai választásokat, amikor alig hét hónapja voksoltunk utoljára. Tudja maga, Gyula zomzéd, hogy mibe kerül egy ilyen szavazás? Olvastam, hogy a haladók öt éve alatt háromszor írtak ki rendkívüli választásokat, ami már alighanem Guinness-rekord! Mutasson nekem még egy országot, ahol minden félévben választanak képviselőket, csak azért, mert a kormánypártban úgy spekulálnak, hogy most még legyőzhetik az ellenzéket, és tovább tartósíthatják a hatalmukat.
– Na és, mit izgatja magát, Zacsek? Olyan fárasztó magának az a félévenkénti karikázás? Letörik a keze?
– Nem a fáradtságról van szó, hanem arról, hogy az említett három rendkívüli voksolásra nem kevesebb, mint 5,4 milliárd dinárt költöttek az államkasszából. Vagyis az én, azaz az adófizetők pénzéből! Méghozzá feleslegesen. Ez akkora hatalmas összeg, hogy egy új Duna-hidat lehetett volna építeni rajta, vagy tizenkét iskolát meg tizennyolc napközit.
– Már megint smucigoskodik, Zacsek – inté őt atata. – Nem volt maguknál skót a családban? Merthogy folyton saját önző érdekei szempontjából szemléli az országos ügyeket. Ha a kormány megítélése szerint az aktuális helyzet ezt így kívánja, akkor ehhez a megoldáshoz kell folyamodni, punktum. Kár lázadozni ellene. Lehet, hogy nincs is szükség arra az újabb Duna-hídra vagy iskolákra, napközikre.
– Nekem már tényleg nincs rájuk szükségem, de arra sem, hogy valakik a választások címén nyerészkedjenek.
Egy polgármester meglátogatja a szomszéd városban hivatali kollégáját, és elképedve látja, hogy milyen nagy lábon él. Bizalmasan megkérdi tőle:
– Pártbeliek vagyunk, áruld már el, hogy sikerült így megtollasodnod?
– Nos, látod ott azt a tízemeletes épületet?
– Látom.
– Az építésnél öt százalék az én zsebembe ment. Csináld te is így!
A kolléga hazamegy, egy fél év múlva ő látja vendégül a szomszédot.
– Le a kalappal előtted! Micsoda gazdagság, micsoda luxus! Hogy sikerült ez neked?
– Látod ott azt a hidat?
– Nem látom.
– Száz százalék.
PISTIKE, trópusi barát és skót spekuláns
Következő cikk: A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az MNT mikor illetékes, és mikor nem?
Nem az a probléma, hogy Birkózóakadémia létesül, hanem, hogy az MNT nem az illetékességi körével összhangban, >
Álmomban sem gondoltam volna...
De mit mondjon az elszegényedett kisember, akinek a gyerekei azokban az években külföldre menekültek, ő pedig >
De mily lángot is gyújthassunk, amit el nem oltana ez a szél?
Az Új Symposion munkatársai, szerkesztői az utóbbi időben sokat nyilatkoztak, főleg saját érdemeikről, még a kocsmázások >
Nincs szó
Amikor „kurvaanyázok”, nem is rájuk gondolok! Hanem mindazokra, akik úgy vélik, hogy kizárólagos, kirekesztő eszmék, faji >
Nem ismerem a magyar vidéket...
Az elvándorló magyar értelmiségiek nagy része jobban kötődik a Vajdasághoz, többek között a szerb kultúrához is, >
Egy csókoltatás népies diplomáciája
Persze a fővadász és főnöke még biztonságban van, jól bélelt bundákban és terepjárókkal járnak ők vadászni, >
Ólomévek
Az egyik napról a másikra, meséli Tolnai, a hatalom jó és rossz fiúkra osztott fel bennünket. >
„Út a keresztény szabadság korszakába”?
A haladó VMSZ képviselőinek tusványosi – minden valós elemzést és politikai meglátást nélkülöző – felszólalásai is >
Száz év vendégszeretet
Hiszen mi másról is tanúskodik majd a száz esztendővel utánunk élőknek Jinglak Sinavatra egykori thaiföldi miniszterelnök-asszony >
Az úri Magyarország visszatérése
A pesti centralizmus maga alá gyűrte a felvidéki autonómia eszméjét. Amig a Felvidék Csehszlovákiához tartozott, kívánatos >
A demokráciákat a szavazófülkékben verik szét
Évtizedeken át reménykedtem a demokráciában, most belátom, hogy az autoriter rendszerekhez szabad választásokkal kikövezett út vezet. >
A kisebbségek pápája is...
Elismerem, hogy a pokolba vezető út is hamis keresztekkel van szegélyezve, ám ezúttal nem a pártpapokra, >