2017. november 19. vasárnap
Ma Erzsébet, Zsóka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Nemzeti kisebbségi jogvédelem és jogvédők a Délvidéken

A vajdasági magyarok jog- és érdekvédelme se nem intézményes, se nem szervezett

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A vajdasági magyar civil szervezetek tevékenysége a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítésért folytatott küzdelemben sajnos nem számottevő.  Jól illusztrálja ezt az állítást az a tény is, hogy a Vajdasági Magyar Diákszövetséget (VaMaDisz) az újvidéki Felső Bíróság előtti, a Jogtudományi Kar elleni perben, amely azért indult, mert „a Kar nem szervezi meg a hallgatónknak a magyar nyelvű felvételit”, nem magyar ügyvédi iroda képviseli. Vagy már erre sem vagyunk képesek? Bozóki Antal:

(...) Vajdaságban a kilencvenes évek óta nem folyik intézményes kisebbségkutatás, annak ellenére sem, hogy a tartományban szerbek, magyarok, románok, bunyevácok, szlovákok, horvátok, ruszinok és még mintegy 20 különböző nemzeti közösséghez tartozók élnek.

A Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia (VMTDK) a 2016. november 17-i kerekasztalának zárónyilatkozatába foglalta, hogy „rendkívül fontosnak tekinti egy Vajdasági Magyar Kisebbségi Kutatóintézet megnyitását”.

A magyar nyelvben – szűkebb értelmezésben – a jogvédelem „a jogsérelem (veszélye) esetére nyújtott bírói, hatósági védelmet”, a jogvédő kifejezés pedig „jogügyekben segítőt” jelent. A jogászok vagy civil szervezetek is segítséget, jogi tanácsokat adhatnak, jogvédelmet nyújthatnak, és jogi eszközökkel segíthetik a sérelmet szenvedetteket a jogaik megvalósításában.

Jogvédelemre tehát akkor van szükség, ha a jogok sérülnek. Ebben az esetben lépnek fel, vagy kellene fellépniük a jogvédőknek, akiknek a tevékenysége nem éppen a legveszélytelenebbek közé tartozik.

A gyakorlatban a nemzeti közösségi jogok érvényesüléséért naponta és szinte minden esetben meg kell küzdeni. A kisebbségi közösségekhez tartozóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy csak annyi joguk lesz, amennyiért megküzdenek, amennyi megszereznek. Küzdelem nélkül, sajnos, kevés remény van az eredményre. Az emberek nagy része nem tudja, mihez van joga, nem ismeri a jogait, ezért nem is él velük, ha pedig sérelem történik, nem tudja megvédeni, az eljárásban képviselni magát. Jogsegély nyújtása pedig nem kis felelősséget jelent/felelősséggel jár.

Jogsérelem esetén a jogvédőknek emlékeztetniük kell a bíróságokat és a közigazgatási szerveket az alkotmány és a törvények által szavatolt nemzeti kisebbségi jogok és szabadságjogok létezésére. Ez bizony hatalmas munka és felelősség a jogászoknak.

Az eljárások során, amikor nem alkalmazták a törvényt, s emiatt sérültek például az anyanyelv használati jogok, vagy amikor a bíró az ügyféllel akarja megfizettetni a fordítás díját, ami a törvény szerint a költségvetést terheli, a jogvédőnek mindig résen kell lennie és idejében reagálnia, figyelmeztetni a bírót, ügyészt, közjegyzőt vagy a közigazgatási hivatalnokot a jogsérelmekre.

Vajdaságban alig néhány civil szervezet létezik, amely azzal a céllal jött létre, hogy az emberi és a kisebbségi jogokkal foglalkozzanak, ilyen vagy olyan módon. Ezek is anyagi gongokkal küzdenek, vagy éppen megszűnőben vannak. Ezek a következők:

1.   Az újvidéki székhelyű Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület 2001. június 15-én alakult azzal a céllal, hogy figyelemmel kísérje az emberi és a nemzeti kisebbségi jogok megvalósulását Vajdaságban. Anyagi eszközök és támogatás hiányában az egyesület megszűnése éppen most van folyamatban.

2.   Az Emberi Jogi Központot (EJK) egy fiatalokból álló csoport hozta létre 2006 januárjában Szenttamáson.

Munkája elismeréseként az Emberi Jogi Központot 2009. június 20-án az Európai Parlament Európai Polgár díjban részesítette.

A Központ honlapján a legutóbbi bejegyzés a 2016. szeptember 29-i dátumot viseli, amikor állást foglalt az illegális bevándorlásról. Tevékenységéről az utóbbi időben egyre ritkábban hallani.

3.   A 2014 eleje óta létező temerini Kisebbségi Fórum (KIFO) célkitűzése, hogy „civil szervezeti módszerekkel, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) kereteiben, a Kárpát-medencében minél több magyar minél tovább megmaradjon magyarnak”.

A KIFO tevékenysége többnyire a Hírlevelének – szinte napi rendszerességgel történő – internetes terjesztésében merül ki. A levél azonban leginkább – a hivatalos magyar politikát tükröző – magyarországi híreket, elemzéseket, valamint írásokat tartalmaz, és csak időnként vajdasági vonatkozásúakat.

4. A Vajdasági Magyar Jogászegylet (VMJE) alakuló közgyűlését 2016. március 29-én tartották meg,  az eseményen csak a tizenkét alapító volt jelen.

Az Alapító Okirat szerint „az Egylet a jogtudomány és a jogászság hagyományának Vajdaság AT területén történő megtartása és előmozdítása, különös tekintettel a magyar nemzeti kisebbség jogállására”.

A céljai között szerepel még az „ajánlások megfogalmazása jogszabályok módosításának kezdeményezésére és jogszabályok véleményezése; a Szerb Köztársaság jogszabályainak tanulmányozása, különös tekintettel a kisebbségi jogokra és a kisebbségi jogokkal kapcsolatos jogszabályok összehasonlító elemzése”. Ezek között azonban nem található az Egyletnek a magyar közösség jogaiért való kiállása.

Az Egylet elnöke és a vezetőségi tagok a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) tisztségviselői a hatalomban, vagy e párthoz kötődnek. Ez (is) erőteljesen megkérdőjelezi a szervezet civil irányultságát és képességét, hogy a magyar közösség jogaiért/érdekeiért fellépjen.

Az Egylet ugyanis, a honlapján, a Magyarkanizsán (2017. február 25-én) szervezett jogászbál óta, más tevékenységről nem számol be.

További csalódást jelent, hogy a december 1-jére és 2-ára „Jog a mindenapjainkban” címmel bejelentett VMJE konferencia napirendjére sem került a vajdasági magyarság helyzetével kapcsolatos egyetlen vitás kérdés, vagy törvény megvitatása sem.

Mindebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a vajdasági magyar civil szervezetek tevékenysége a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítésért folytatott küzdelemben sajnos nem számottevő.  Jól illusztrálja ezt az állítást az a tény is, hogy a Vajdasági Magyar Diákszövetséget (VaMaDisz) az újvidéki Felső Bíróság előtti, a Jogtudományi Kar elleni perben, amely azért indult, mert „a Kar nem szervezi meg a hallgatónknak a magyar nyelvű felvételit”, nem magyar ügyvédi iroda képviseli. Vagy már erre sem vagyunk képesek?

(...) Az elmondottakból arra lehet következtetni, hogy a vajdasági magyarok jog- és érdekvédelme se nem intézményes, se nem szervezett. Ez pedig nagy baj, mivel mindannyian kárt szenvedünk ez miatt.

A legújabb példa is ezt az állítást igazolja: Az osztrák tulajdonú, törökbecsei székhelyű Brantner szemételszállítási cég magyarkanizsai ágazata az ügyfelet, aki magyar nyelvű levéllel merészelt a céghez fordulni, szerb nyelven írt 2017. október 24-ei válaszában „emlékeztette, hogy a Szerb Köztársaságban a hivatalos nyelv a szerb és ez a nyelv van hivatalos használatban, amikor hivatalos intézményekhez fordulunk”. Ugyancsak közölte, hogy az ügyfél levelére csak akkor fog válaszolni, ha ezt a levelet „az állam hivatalos nyelvén megírja, hogy azt megértsék”.

Egyébként Törökbecse és Magyarkanizsa község területén egyformán „egyenrangú hivatalos használatban van a szerb és a magyar nyelv és írásmód”.

Nem kellene ilyenkor pld. a Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Bizottságának, vagy a szerződése ügyvédeknek intézkedni?

Ezen a helyzeten mielőbb javítani kell. Ennek érdekében két irányban lehetne tevékenykedni:

Először: Időszerű egy értekezlet összehívása az érintett civil szervezetek képviselőivel, ügyvédekkel és más érdekeltekkel a jogvédelem hatékony megszervezéséről, intézményesítéséről és eredményesebbé tételéről. Ehhez egy olyan civil szervezet létrehozása vagy valamelyik meglévő oly módon való felerősítése is szükséges, amely helyi és nemzetközi szinten (nemzetközi fórumok és szervezetek előtt) is megfogalmazná, kifejezné és képviselné a vajdasági magyar közösség érdekeit.

Másodszor: A vajdasági magyar civil szervezetek nem kielégítő tevékenysége és az intézményes és folyamatos tudományos kisebbségkutatás, valamint az alapos monitoring (állapotfelmérés) hiánya miatt szükség lenne a már említett Vajdasági Magyar Kisebbségi Kutatóintézet, vagy legalább a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság (VMTT) keretében egy alosztály/szervezeti egység mielőbbi létrehozására is, amely tudományos módszerekkel és folyamatosan figyelemmel kísérné a nemzeti kisebbségek jogai megvalósulását és helyzetének alakulását is. Ez az egyedüli lehetőség arra, hogy tárgyilagos képet kapjuk arról, hol is tartunk ma a jogvédelem terén.

 

Az írás a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság Újvidéken, 2017. november 11-én megtartott nemzetközi tanácskozására készült, amelynek kerettémája a Migráció, környezetvédelem – társadalom és természet volt.

 

2017. november 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Kettős állampolgárság, félelmek, jóléti soviniszmus

Számomra a kettős állampolgárság története a Konrád György–Végel László-féle felhívással kezdődött, még valamikor a kilencvenes években. >

Tovább

Megvannak az új ellenségek: Csányi Erzsébet és a doktoranduszok

Pásztor István ismét tüzet okádott és erre egy, alapjában véve ünnepélyes alkalmat használt ki: a VM4K >

Tovább

Huszonhat éve már...

Huszonhat évvel ezelőtt, a júliusi melegben a vukovári árkádok alatti kisbolt pénztáránál álltam, előttem egy néni >

Tovább

Vajdaság, elvándorlás és hazaszeretet

"Kanizsán és az egész Vajdaságban nagyon szorosan él együtt a két nemzet, igazi multikulturális közeg. Egyébként >

Tovább

Ebédszünet

A kolbászos krumplilevesben már nincs kolbász, a babgulyásban alig akad (nem gulyás, hanem) hús, a töltött >

Tovább

Nem szeretem a Felfedező hírfolyamot

Sok ellenzéki oldal, nemkormányzati és civil szervezetek, kis médiumok számára a Facebook az egyetlen lehetőség, hogy >

Tovább

Haladó-Mozgalom csörte

A hatalom részét képező VMSZ-es tanácsnoki csoport tagjai a vita során egyetlen egyszer sem szólaltak fel, >

Tovább

Holnaptól általános sztrájkba lépnek a postások

Holnap és még ki tudja meddig, ne menjünk a postára, ne szidjuk az alkalmazottakat. Ők csak >

Tovább

Népszavazás az emberi jogokról

Az egyenlőtlenség kultuszának „az idegenre” vetítése is klasszikus. Evvel sikerült elfogadtatni hajdan a gyarmatosítás nyilvánvaló igazságtalanságát. >

Tovább

MagyarZó Pistike messéi

– Már megint smucigoskodik, Zacsek – inté őt atata. – Nem volt maguknál skót a családban? >

Tovább

Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma

A kenyérrel sosem játszottunk. Tiszteltünk kellett, mert nagyapám munkája volt benne. Nem engedte, hogy galacsint gyúrjunk >

Tovább

A művészet szabadsága vagy biodíszletté válás

Azon már nem akadok fenn, hogy a néptáncosaink biodíszletté váltak, politikai események kísérő programjain, még koszorúznak >

Tovább